Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-26 / 173. szám

Poštarina plaćena u goíovom ntSUte*. icegjclsuík mieden regjei, ü* j és hétfőn délben čt'đefoa széni: Kiadóhivatal 8--Ő8. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár iriáéóhivaíais Scbet-ca, Aleksandrova u!,l,(LelbaeU-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Rossla-i’enciirs-paloto) jfiflllfráktalanodás* (—) A Hivat című lap mindé megjcienési napon büszkén hii deli fején, hogy a lapot hányec szór kobozta e! a hatóság. A leg utoljára ideérkezett lapszám hetvenhetedik elkobzássá! dicsek­szik, de ez alatt a két nap alatt, ami a lap megjelenésétől e lap megérkezéséig e'telt, bizonyéra emelkedett a statisztika is. A Hivat ez államalkotó nép egy nagy csoportjának iepja, nemzeti ünnepeken fcltüzik ennek a nép­nek lobogóját, eléneklik himnu­szát s az alkotmány, amikor ú délszláv királyság hivatalos nevét megállapította, ennek a népnek nevét is belefoglalta a királyság birtoklói sorában. Lehetetlen elmulasztani az ösz­­szehasonlitást az államalkotó bor­­váíok s a magyarság lapjai kö­zött. Hogy az államalkotó, a nem­zet testét képező horvátok lapjait hányszor kobozta már e! a füg geilen biróság, arra nézve biztos adat nincs. Nem mindegyik újság közli a Hivat módiéra a pontos statisztikát, de a Hrvat statiszti­kájából következtetni lehet a többi hóivát lap priusz-úra is. Magyar lapot még nem kohzott el a bi­róság. Ha elő is fordult, hogy az ügyészség lefoglaltatott egyes példányokat, a mi tudomásunk szerint soha biróság nem erősí­tette meg elkobzással a lefogla­lás tényét. Ha a lap a népiélek tükre, ha a lap a nép vágyénak, kívánságainak megszóialtatója, tö fekvéseinek felkarolója, akkor az elkobzások statisztikájából követ­keztetni lehet annak a népnek éllamhüségére is, aminek lelki tartalmát az újság tükrözi vissza. Hetvenhét elkobzás : bírói megál­lapítás szerint hetvenhét államel­­lenes cselekedetre vall, hetvenhét államellenés cikk hetvenhétszer megnyilatkozó államellenes törek­vésre mutat — csak egyetlen lap tükörképében. Egyetlenegy elkob­zás sem: azt bizonyítja, hogy egyetlenegy áliameílenes cikk sem jelent meg s ha egyetlenegy államellenes cikk sem jelent meg a jugoszláviai magyarság sajtójá­ban öt és fél év alatt, akkor nem n jugoszláviai magyar sajtó, ha­nem a jugoszláviai magyar sajtót ellenőrző hatóságok bizonyítják azt, hogy ennek a magyar nép­nek nincs áliapiellenes törekvése, földalatti vágya. Masaryk, a cseh köztársaság el­nöke azt követeli a csehországi né­metektől, hogy „osztráktalarütsák" magukat. Ez az osztráktalanodás bizonyára azoknak a lelki kötelé­keknek a feloldását jelenti, ame­lyek a volt Ausztria volt nemze­tiségét az uralom emlékeihez fű­zik. Ez az „osztráktalanodás" ama szellem uralmának lerombolását jelend, amit — Masaryk szerint — a vo:t monarchia uralmon le­vői az uralom emlékeitől elhoztak magukkal kisebbségi életükbe. Ámde mi azt hisszük, nemcsak a kisebbségeknek kell átesniök ez „osztráktalanodás" lelki folyama­tán, hanem az uj uralom uj urai­nak is. Nekik, első sorban nekik kell elvetniük maguktól 'azokat az uralmi eszközöket, melyeknek csapásait a maguk testén érezték s melyeknek müvét a világtörté­nelem halálos itéleíe bélyegezte meg. A volt monarchia rekvizi­­tumaiból hagyják ők a történelem múzeumában az elbukott nemze­tiségi politikát, mely bizalmatlan­ságra, türelmetlenségre s az ál­lamhatalom erejének nyers érvé­nyesülésére volt alapítva. Ha az „osztráktalanodás“ lelki megigazulásán átmennek az ura­lom birtokosai, nem eshetik szó arról, hogy kétségbe lehessen vonni a magyarság hűséget, Ipya- Iitésáf, s ui hazájukkal szemben tartozó engedelmességük őszinte­ségét. A józan ész tiltakozik az ellen a kontraszt ellen, hogy államfentertónak, nemzetet alko­tónak lehessen tekinteni azt á népet, melynek törekvéseit bírói| határozatok légiói demonstrálnak, s á'lameilenesnek lehessen bélye­gezni a magyar népet s mint ez államra veszélyesekkel lehessen elbánni azzal a magyarsággal, amelynek sajtója — lelki életé­nek hü tükre soha államelle­­nes törekvést, engedetlenségre szító vágyat, loyalitást csorbító gondolatot nem szított. A magyar­ság az állampolgári jogok vérte­­zete nélkül is ellen tudott állni a szélsőségek csábitó illúzióinak s hűséges tudott maradni akkor is, amikor nein cirógatás és elisme­rés jutalmazta tántorithatatiansá­­gát. Az uralom osztráktalanodása után miiyen kivételes bánásmód jutna osztályrészül ennek a nép­nek az SHS. királyságban, mely a harvátok királysága is? Véres összeiltk&és a jizgosz!áv-olasz határon Agyonlőttek két clasz pénzügyőrt — Mmcsics külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki az olasz kormánynak Beogradbó! jelentik : A politikai körök figyelmét az a súlyos ha­­tárincidens foglalkoztatja, amely az olasz hatálon lévő Rakek mel­lett történt és amelynek kél olasz pénzügyőr á dázaiul esett. A Ra­­kekbó! érkezett legelső jelentés arról adott hirt, hogy éjszaka két­­három óra között az olasz hatá­ron, Ur-.ecánal összeütközés tá­madt egy csoport olasz pénzügyőr és kis csoport jugoszláv polgár között. Az olaszok puskákból lö­völdöztek, amire a polgárok revol­ver-lövésekkel válaszoltak: egy olasz meghalt, több polgár pedig megse­besüli. Egy másik távirat szerint az olasz pénzügyi hatóságok eizáríák a határt, elvágták a te­lelőn és táviróvonaiakat, a vasúti forgalom azonban ezideig nem akadt meg Egy trieszti je­lentés szerint uz Uaecánál elesett pénzügyőrt Lorenzo Grego-nak hivják. Az összeütközés helyszínén később még egy pénzügyőr holttes­tére akadtak. A sebesülteket a postojnei kórházba szállították. Az olasz őrség megállított a határon egy tehervonatot és erre helyezte el az elesett pénzügyőr holttestét. Nagyobb csoport feílegyverzett íascista készülődik, hogy átlép­je a határt. A határmenti jugoszláv lakosság hangulata nagyon izgatott. Hivatalos kommüniké az incidensről A külügyminisztérium sajtóiro­dája szerdán délután a következő hivatalos kommünikét adta ki az incidensről : Junius 23-án jelentés érke­zett, hogy Planiná.nái néhány ember átjött a határon és arra az épületre lövöldözött, amely­ben a jugoszláv őrség volt. Ez alkalommal egy pénzügyőrt meg­sebesítetlek. Junius 24-én éjjel Unecánál ismeretlen személyek megtámadták az clasz őrséget és az eddigi jelentések szerint két olasz katonát megöltek, ket­tőt pedig súlyosan megsebesí­tettek. A királyi kormány a legszigo­rúbb vizsgálatot rendelte el a bű­nösök kinyomozására. A ljublja­nai főispánhoz rendelet ment, hogy azonnal menjen a hely­színére, a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának főnöke pedig még ma elutazik, hogy sze­mélyesen vezesse a vizsgálatot. A királyi kormány nevében a külügyminiszter az oíasz kor­mánynak táviratilag fejezte ki sajnálkozását a kellemetlen in­cidens miatt és felkérte az olasz kormányt, tegyen meg minden intézkedést a határincidensek elkerülésére. A mi részünkről ezek az intézke­dések tnár megtörténtek. Az incidens kínos benyomást keltett egész közvéleményünk­ben, amely államunknak az olasz királysághoz való barát ságát nagyrabecsüü. Az olasz incidens a minisztertanács előtt Az olasz határincidenssel a kormány a szerdai minisztertaná­cson foglalkozott N ncsics külügy­miniszter és o belügyminisztérium jelentése alapján. A miniszterta­nács elhatározta, hogy a legeré* iyesebb vizsgálatot fogják elren­­delni és a kormány távirati utón sajnálkozását fejezi ki az olasz kormánynak, aminek megtörtén­tét a hivatalos kommüniké be is, jelenti. Ezenkívül a kormány táviratilag felhívta a Biedben tar­tózkodó Srskics belügyminisztert, hogy utazzon a helyszínére az incidens okainak megvizsgálása végett. Á minisztertanácson a belpoli­tikai helyzetről s különböző resz­­szorlügyekröi is tárgyaltak. Sztc­­jadinovics pénzügyminiszter beje­lentette, hogy Németországból a jóvátéteii számlára hat modern motorcsónak érkezett tengerparti szolgálat céljára. A csónakok ün­nepélyes vizre’bocsátása juüus kö­zepén fog Bakorben megtörténni. Az 1925. évi párisi nemzetközi kiállításon való részvétel céljára tízmillió dinárt szavazott meg a kormány, mely összeget a jövő évi költségvetésbe állítják be. Ezenkívül Ni ncsics külügyminiszter referált a Magyarországgal folyó gazdasági tárgyalásokról, a melyek a miniszter szerint a legkedvezőbb mederben folynak. Jovanovics Liuba Beogradba hívta Davidovicsot A pártklubokban szerdán na­gyobb élénkség mutatkozott, te­kintette! arra, hogy több képviselő visszatért a vidékről Beogradba. Megérkezett többek közt Sumeil­­kovics demokrata képviselő is, a ki Biedben kihallgatáson volt a királynéi. Sumenkovics szerdán informálta a demokrata képvise­lőket audienciájának lefolyásáról. A demokrata pártban élénk megbeszélésre adott alkalmat Predavecnek, a Radics-párt alel­nökinek Davidovics Ljuba ellen intézett támadása. A képigselök a hírnek eleinte nem akarták hi­telt adni, később azonban azt más oldalról is megerősítették, a mi meglehetősen elkeseredett hangulatot váltott ki a demokrata pártban a Radics-párt ellen. A radikális pártklubban is meg­lehetősen mozgalmas élet volt. A pártban a hangulat naprói-napra feszültebbé válik a kormány re­konstrukciójának el halasztása miatt és a párt engedetlen tagjai nyíl­tan kifejezik emiatt rosszalásukat. A radikális klub baloldali frakció­jának tagjai, akik tudvalévőén az ellenzékkel való megegyezést kí­vánják, meglehetősen gyakran tartanak egymás közt tanácsko­zásokat. Szerdán az a hir terjedt el, hosy Jovanovics Liuba távira­tilag Beogradba hívta Davidovicsot, hogy vele a kibontakozásról tár­gyalást folytasson. Ez a hir még

Next

/
Oldalképek
Tartalom