Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-08 / 126. szám

2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 8. Az eltűnt holttest A feleség-gyilkos budapesti ház­mester vallomása Budapestről jelentik: A rendőri nyo­mozás tehetetlenül áll a támok-uccai gyilkosság rejtélyével szemben, mert Forró István, a feleséggyilkos házmes­ter, napról-napra változtatja vallomá­sait. Amikor először kihallgatták, azt állította, hogy felesége él és Jászbe­rénybe utazott szüleihez. Minthogy amikor a detektívek őrizetbevették ép­pen eljegyzését ülte egy rendőri fék ügyelet alatt Só nővel, vallomásának nem adtak Hitelt, hanem kedden elutaz­tak vele Jászberénybe, hogy szembe­sítsék apósával és anyósával. Forró még a vonaton megtört és beismerő vallo­mást tett; elmondta, hogy felesége hul­láját a ház pincéjébe rejtette el. A de­tektívek a pályaudvarról egyenesen a Támok-uccai házhoz hajtattak, levit­ték a pincébe és felszólították, hogy mutassa meg, hova rejtette a meggyil­kolt asszonyt. Forró zavarba jött és ki­jelentette, hogy nem a pincébe, hanem a Hunyadi János szobornál, a Halász­­bástya tövében földelte el a hul'át. A detektívek elmentek a jelzett helyre, a hol tényleg találtak egy jelentéktelen és nagyon régi ásási nyomot. Az idő annyira előrehaladott volt, hogy az ásás megkezdését másnapra voltak kénytele­nek halasztani. A főkapitányságon Forró részletesen előadta, hogy feleségét március 28-án jéjjel szóváltás közben ölte meg. Rossz viszonyban élt az asszonnyal, aki több" szőr el akart már nifenni hazulról és ez a jelenet ezen az éjszakán is ismétlő­dött. Az asszony csomagoláshoz fogott, összeszedte ékszereit, közben előkerült ötv,en darab huszkoronás arany, ame­lyekről Forrónak tudomása nem volt é$ amelyeket az asszony még a béke­világból rejtegetett. Forró rászólt az asszonyra, hogy a pénzt ne vigye el, mert ez az ő szerzeménye. Ebből szó­váltás támadt és őt annyira felingerelte a felesége magatartása, hogy a keze­­ügyében lévő konyhakéssel leszúrta, még aznap éjjel levitte a Halászbástyá­hoz és a Hunyadi János szobornál eb földelte.. A rendőrségnek különben az a véle­ménye, hogy az egész titokzatos bűn­ügyben az egyetlen támpont a beisme­rő vallomás. Addig azonban, míg a hul­lát meg nem találják, a bűnügyben nem flehet tisztán látni. Újabb jelentés szerint a rendőrség a [szerdai ásatás alkalmával a Hunyadi­szobor mögött, azon a helyen, ahol Forró István mutatta, ráakadt a meg­gyilkolt asszony holttestére és előkerült a liszteszsákba bugyoiátt hulla. A gyil­kos házmester tettének okául féltékeny­ségét mondja. vajdasági szlávok békés megértésben kívánnak élni a magyarsággal“ Nem rendült meg1 a vajdasági szlávok bizalma a loyáiis magyarságban A kormány legutóbbi intézkedése, í amellyel a magyarság politikai szer­­jj vezetett feloszlatta, mée ma is fog- I lalkoztatja a vajdasági politikai kö­­j röket. Az első napok izgalmaiban attól lehetett tartani, hogy a kor­mány, intézkedései el fogják egy­mástól idegeníteni a Vajdaságban együttélő szlávokat és magyarokat, akik között épp az utóbbi időben már mindjobban kifejlődött a meg­értés. A Brícsrnegyei Napló munka­társa^ beszélgetést folytatott erről a kérdésről a szuboticai radikális-párt egyik nagytekintélyű tagjával, aki a vajdasági szerbek és magyarok vi­szonyáról a következőket mondotta: — A magyar politikai szervezetek feloszlatását elrendelő kormány-in- 1 tózkedéssel kapcsolatban már olyan Isok nyilatkozat látott napvilágot, hogy ezzel most nem is kívánok fog­lalkozni. annál kevésbé, mert mi, itteni radikálisok még nem is tudjuk, I hogy mi indította a kormányt erre ? az intézkedésre. Egyet azonban ettől I egészen függetlenül is megállapítok: í a vajdasági szerbek teljes békében j és megértésben akarnak élni ma­­! gyár testvéreikkel és semmiféle kor­­\ mdnyintézkedés sem idézhet elő vál- i tozást ebben a harmonikus viszony­­s ban. |i — Ml nem titkoltuk eddig \sem azt I a véleményünket, amelyet úgy a I magyarság, mint a kormány előtt is Inem egyszer hangoztattunk, hogy a magyarokat értékes, becsületes és lojális állampolgároknak tartjuk. Mi, vajdasági szlávok, hosszú idő óta élünk együtt az itteni magyarsággal és igy jobban meg tudjuk érteni a kisebbségbe futott magyarság lelki­világát és törekvéseit, hiszen nem is olyan régen még mi is kisebbségi sorban éltünk. Úgy a magyar ura­lom alatt, mint az impérium-változás óta a legjobb egyetértésben éltünk az itteni magyarsággal és ha akad­nak a Vajdaságban is — kis szám­mal — türelmetlenek és a nemzeti­ségekkel szemben elfogultak, azok nem a vajdasági szlávok soraiból kerülnek ki. — A magyarsággal való jóvi­szonyt és megértést nem lehet párt­­kérdésektől függővé tenni, mert ez pártokon és pártérdekeken felüláilló. Éppen ezért, az. aki ismeri a vajda­sági szlávok hangulatát és vélemé­nyét ebben a kérdésben, megállapít­hatja, hogy eltekintve egyes ideigle­nesen, talán szükségesnek mutatko­zó kormányintézkedésektől, a vajda­sági szlávok — pártkülönbség nél­kül — a legjobb baráti megértésben kívánnak élni az értékes és lojális magyarsággal és a legjobb szándék­kal fognak ezentúl is erre a megér­tésre törekedni, mert a békés együtt­működés vezethet csak a teljes kon­szolidációra. nem pedig az ellentétek szitása. A magyarság meg lehet ar­ról győződve, hogy a vajdasági szlávokban nem ellenségekre, ha­nem igaz barátokra talál mindenkor. A vajdasági magyarság megelé­gedéssel nyugtathatja a mostani na­pokban ezeket a baráti, megértő sza­vakat azok részéről, akik a legjob­ban ismerik a magyarságot. A sok megpróbáltatáson keresztül ment magyarság hálásan1 nyújt baráti job­bot mindenkinek, aki megértéssel közeledik feléje és tiszta szándékait nem magyarázza félre. Egy kritikus albumából Irta : Baedeker ÁMOR Kétféle szerencsétlenség érheti az embert a szerelemben: ha olyant szeret, aki nem szeretheti viszont, s ha nem képes valakit szeretni, akit kell szeretnie. Ez az utóbbi a na­gyobb szerencsétlenség. * Egy asszony féltette a fiát, hogy yalami bolondot talál elkövetni a szerelemben. — Ne félj! — vigasztalta az ura. — Nincs elég esze hozzá. ♦ — Szép dolog az erény! — só­hajtotta egyszer egy csinos hölgy. •— Szép dolog az erény, de a sze­relem még szebb! S aztán naivul hozzátette: — Tulajdonképpen mért nem jár ez a kettő együtt? * Erre a kérdésre: tudsz-e még szeretni? — igy felelt valaki: — Én már csiak viszontszeretni tudok. ♦ A »Rechthaberei« a legnagyobb helytelenség a szerelemben. Olyan különös viszony ez, amelyben nem jó. ha igaza van az embernek. * Az u. n. »első szerelem« sokszor hihetetlenül korán támad. Aki tud szeretni, s aki vágy szerettetni, ko­rán kezd szeretni. ❖ A szerelembe^ olyan nagyon ne­héz becsületesnek lenni. S talán ma­ga a szerelem se egészen becsüle­tes dolog. Mert abban csalni kell, hogy az embert meg ne csalják. * Olvastam valahol, hogy a szere­lem szellemet kölcsönöz azoknak, akiknek nincs. Nos és mit tesz azok­kal, akiknek van? Valószínűleg meg­fosztja őket tőle. * A szerelmet nem lehet kiérdemel­ni és nem érdemes kibojtölni. Példa rá a jó Dobbin őrnagy (a Va­nity Fair-ben), e kiválóan nemes úri ember, aki majdnem húsz eszten­deig epedett egy libáért, akit haty­­tyunak tartott, s szolgálta azt hűsé­gesen mint egy modem Jákob. Nem, ez nem módja a boldogulásnak a szerelemben. Azt az ember elnyeri — mint egy főnyereményt — egé­szen váratlanul, vagy kierőszakolja brutálisan, s esetleg megkapja aján­dékba mint egy csekélységet. * Aki legmélyebben érzi a szerel­met, esetleg a legkevésbbé ékesen tudja kifejezni; s biztos lehetsz ben­ne, hogy aki nagyon szépen beszél róla. az inkább szónok vagy költő mint szerető szív. Petőfi és Byron, Heine és Musset aligha szerettek oly mélyen és igazán, mint egynémely hebegő mesterlegény s cjyik kutba­­ugró falusi kislány. * A szerelem alapjaiban véve: alkal­mi érzület. Nem olyan tartós mint a szeretet. S ennek az állításnak az se szól ellene, hogy olyik ember be­lehal a szerelmébe. Ez tudniillik egy nagyon szerencsétlen alkalom. El­lenben erős bizonyiték e szenvede­lem alkalmisága mellett az a tapasz­talás, hogy ha ez érzelem megszűnt, az azelőtt erősen szerelmes ember nem képes megérteni, hogy hogyan szerethetett, s hogy’ tudott oly na­gyon szeretni. * Ha a nő megosztja a férje iránti szerelmét egy más asszonnyal, azt mondják róla: — Szegény teremtés! S ha a férj osztja meg a felesé­­géét egy más emberrel, akkor igy jellemzik őt: — Komisz fráter! * — Csak azt nem bocsájtanám meg az uramnak, — hallottam egyszer egy igen eimés nőtől, —- ha méltat­lanabbért hanyagolna el. Ha olyan­ért lenne hűtlen hozzám, aki különb nálam s igy méltóbb a szerelmére, akkor nem neheztelnék rá. — És kit tart ilyennek, Nagysá­gos Asszonyom? — kérdeztem, csak hogy mondjak valamit. — Senkit, — felelte ő szerényen, de határozottan. * A leghevesebb szerelmek tarta­nak a legrövidebb ideig. Mivelhogy már nem növekedhetnek, a dolog természeténél (helyesebben az em­ber természeténél) fogva csak ki­­sehbedhetnek. * A férfi libának tartja a nőt és is­tenként imádja, — a nő hősnek, sőt félistennek nézi a férfit és balekot iparkodik benne fogni. Megkezdődik a dolbrovoliácok felülvizsgálása Novisadra megérkezett a kiküldött miniszteri bizottság-Noviszadról jelentik: A dobro­­voljácok ügyének fölülvizsgálá­­sára szerdán Noviszadra érkezett az a bizottság, amelyet a hadügy­minisztérium és agrárminisztérium küldött ki a dobrovoljdc-kérdés re­víziójának niegejtésére. A dobrovoljácok között tudva­lévőén sokan vannak olyanok lis, akik egyáltalán nem odavalók I is akik hamis igazolványokkal lí?z agrárreform utján földet kaptak 1 2 Vajdaságban. A kiküldött bízott- Iság most meg fogja vizsgálni, ihogy mindazok, akik dobrovoljác 1 igazolvány alapján földhöz jutot­tak, valóban jogosan vétették-e föl 1 magukat a dobrovoljác szervezetbe. I Kiterjedt a bizottság' működése ezenkívül arra iá, hogy a dobro­­voljécok — mint a kormányren­delet azt előirja — maguk mü­­velik-e meg a kapott földet, vagy pedig bérbeadják. A revízió al­kalmával mindazoktól, akik az agrárreform utján nekik kiosztott földet nem maguk művelik, nyom­ban elveszik a birtokot. Termé­szetesen azoktól is elveszik a földet, akikről a bizottság kétség­telenül megállapítja, hogy ű/­­dobrovoljácok. A bizottság működése Novi­­szadon kívül Szombatra, Szuboli­­cára és Becskerekre is kiterjed.-----.............................................. j Olaszország és Magyar ország I szövetségre lep a kisantantiai k Nincsics külügyminiszter május 14-én I _ találkozni fog lenessel Beograclból jelentik: A belügymi­­nisztériumból eredő hírek szerint Nincsics külügyminiszter május hó. 1 14-ikén találkozni fog Benes cseh­szlovák külügyminiszterrel az S. 11; S. királyság valamelyik városában, abból az alkalomból, hogy Benes az országon keresztül Rómába utazik, í A találkozás valószínül eg Ljubljaná­ban vagy Biedben fog megtörténni, A két külügyminiszter összejövetelé­nek diplomáciai körökben rendkivül nagy fontosságot tulajdonitmak. Az esti órákban beogradi politikai körökben az a hir terjedt el, hogy Nincsics és Benes tervbevett találko­zása el fog maradni, minthogy a külügyminiszter előbb be akarja várni a királyi pár franciaországi hivatalos látogatásának befejezését és az ez alkalommal Párisban tör­ténő nagyfontosságu diplomáciai ta­nácskozások eredményét. Ezzel kap­csolatban arról is beszélnek, hogy a királyi pár május 24-ikére tervezett párisi utazása korábban fog megtör­ténni, hogy a Franciaországgal meg­kötendő uj szövetségi szerződés mi­nél előbb létrejöhessen. A prágai hivatalos »Ceskoslovac­­ka Republika« cimü lap római jelen­tést közöl Benes római útjáról. Meg­állapítja a jelentés, hogy olasz poli­tikai körökben általános érdeklődés­sel várják Benes látogatását és rá­mutatnak arra a nagy különbségre, amely Mussolininak a belga minisz­terekkel és Benessei való tárgyalá­sai közt fennállnak. A Benessei való tanácskozást sokkal fontosabbnak tartják, mert ez alkalommal tisztá­zódni fog Olaszországnak a kisan­­tanthoz való viszonya. Az oíasz-cseh kereskedelmi tárgyalás alkalmával ugyanis az olaszok azt fogják kíván­ni. hogy az 1919. évi csehszlovák­olasz katonai egyezményt is újítsák meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom