Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-08 / 126. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÓ T924 május 8. Úgy tudják, hogy Mussolini és Benes ez alkalommal tries fogják tárgyalni az egész középeurópai kérdést, igy többek közt a magyar kérdést is. ol.v módon, hogy lehetővé váljék Magyarországnak a kisd­iámba vuk> belépése egy tisztára vé­delmi jellegit szerződés keretében. Mussolini és Benes meg fogják tár­gyalni a besszarábiai és ezzel össze­függésben az orosz kérdést is. Hasonló figyelemmel kisérik az olasz politikai körök Csehszlovákiá­nak Lengyelországhoz való közele­dését is A római tanácskozásoktól az olasz liberális körök egy ni középeurópai hatalmi csoport kialakulását várják, amelyben Franciaország, Olaszor­szág. a kisantant. Magyarország és Lengyelország vennének részt. Más oldalról viszont azt állítják, hogy a jóvátétel! kérdésben kérlelhetetlen francia álláspont és az engedékeny angol-belga felfogás között való köz­­vetitésró'l is tárgyalni fog Benes Mussolinival. Az aisffol konzervatívok féltik a védvámokat Masdsaaiáíól Baldwin bizalmatlansági indítványt tesz a nnrakáskormány ellen Londonból jelentik : A konzer­vatív párt és a Macdonald kor­mány között felmerült legutóbbi ellentétek következtében a kon­zervatív párt nevében B íldwin volt miniszterelnök az alsóház legközelebbi ülésén, csütörtökön, j bizalmatlansági indítványt akart be- j terjeszteni a munkáskormány ellen,\ mert augusztus elsején a még érvényben levő védvámok közül az automobilra, zongorára és op tikéi műszerekre rótt védvámokat is meg akarja szünteini a mostani kormány. Macdonald miniszterelnök érint­kezésbe lépett a konzervatív párt vezéreivel, nem azért hogy elté­rítse őket szándékuktól, hanem azzal a kívánsággal, hogy halasz­­szák el a bizalmatlansági indítvány benyújtását. A konzervatívok haj­lottak a kérésre s megegyeztek Ramsay Macdonald miniszterel­nökkel, hogy Baldwin csak a jövő héten fogja előterjeszteni a javas­latot. ... mi JB&rfawgg«— Trónkövetelők karca Cyriíl nagyherceg Nikolajevics Nikoláj elleti Párisból jelentik: A párisi orosz emigránsok körében nagy feltűnést keltett Cyrill nagyherceg manifesztuma, amelynek éle Nikolajevics Nikoláj nagyherceg ellen irányul. A két nagyherceg között már ré­gebben mutatkoztak ellentétek, ame­lyek most nyiltan kitörtek. Cyrill a cár idejében a testőrgárda tisztje volt és a forradalom idején — Nikolajevics Nikoláj hívei szerint — a felkelők mellé csatlakozott és 1917-ben áililó­­lag többen látták vörös szalaggal gomblyukában. A. negyvenéves nagy­herceg most fanatikus monarchists és az orosz trón legelszántabb követelője. A manifesztumban kijelenti, hogy a nép megelégelte a bolseviki rablóbanda garázdálkodását és csak a megváltó szót várja, hogy cselekedjék és neki kötelessége a megváltó szót kimon­dani. Egyszersmind kijelenti, hogy csalódott Nikolajevics nagyhercegben, akinek támogatni kellett volna őt és ehelyett a monarchisták között szaka­dást okozott viselkedésével. A haza megmentését csak abban látja, ha mindenki jogara alá veti magát, Azok 3. oldal. a körök — mondja a manifesztum — .-melye k monarchistáknak nevezik ragukat, ártanak legjobban az orosz ügynek, mert viszályt hintenek. Elren­deli, hogy mindenki vés se magát pa­rancsai alá, mert különben megbün­­hődik. A párisi monarchista lapok Nikolajevics pártján állanak és szem behelyezkednek Cyrill trónköveteli­sével. Radics István Svájcba akarja összaiiivni a kisebbségi k ereiaciát 1'asszivMásfea készíti a magyarországi ellenzék- Parlament helyeit méjsgy üléseken fogják politikájúval hirdetni Budapestről jelenti! : A balol­dali polgári pártok körében ismét mozgalom indult, hogy az ellen­­zék passzív rezisztenciát {anusitson a nemzetgyűlésben. Ez lépés — S a mozgalom kezdeményezői sze­rint — főleg azért indokolt, mer a kormány két és félévre telje­sen szabadkezet kapott a szaná­lási törvényekben s igy az ellen­zéknek a minimumra zsugorodott össze a szerepe. Döntően hat nz a szempont is, hogy a helyzetért teljesen a kormányt terheli a fe­lelősség s az ellenzék az együtt­működés megszakításával kívánja bizonyságát adni annak, hogy nem osztozik a felelősségben a szanálás időszaka alatt. A bal­oldal politikusai a parlamenti csa­tatér otthagyása után országos propagandát fognak indítani s tepgy ülésé., rm népszerűsítik a J rendszerváltozást követelő ellen­zéki politikát. A fentebb említett haditerv még csak néhány frakció óhaja, mert gi.z ellenzéki pártok egy része — köztük a szociáldemokrata párt — ma is azt az elvet vallja, hogy nem szabad otthagyni a csatate­ret. Súlyt helyeznek arra, hogy szavukat hallassák a napirendre kerülő törvényjavaslatok tárgyalá­sánál, ami elsősorban a választó­jog reformjával kapcsolatosan szükséges véleményük szerint. Ezenkívül egyéb kényes kérdések megvitatásánál is élni akarnak jo gukkai. Iiyen körülmények között még nagyon kétséges, vájjon a szélsőségesebb feifogásuak érvényt tudnak-e szerezni a passzív re­zisztencia gondolatának. Kedvezően folynak a budapesti jugoszláv-magyar tárgyalások Ivies Aleksza dr. a beográdi tárgyalások aj szakértője Beogradból jelentik: Hivatalos helyen szerzett értesülés szerint a budapesti jugoszláv-magyar tár­gyalások kedvezően folynak. Amig a hasonló jellegű román-magyar tárgyalások közel egy évig tar­tottak, a Jugoszlávia és Magyar­­ország tárgyalásai előreláthatólag rövid időn belül befejeződnek. Különösen jól haladnak előre az irattárak föloszlatására vonatkozó tárgyalások. A közigazgatási irat­tárak megoszlása tekintetében a delegációk már csaknem készen is vannak a megegyezéssel. A beogradi jugoszláv-magyar tárgyalások uj szakértőjévé kine­vezte a kormány Ivies Aleksza dr. szubolicai egyetemi tanárt, aki kü­lönösen a szerb-magyar vonatkozású történelmi emlékek egyik legkitű­nőbb szakértője. A Budapesten tárgyaló jugo­szláv delegáció vezetője, Popovics Tíhomir budapesti jugoszláv kö­vet csütörtökön Beogradba érke­zik és a külügyminisztériumnak jelentést fesz a folyamatban levő budapesti tanácskozások me­netéről. Uj választások lesznek Németországban ha nem tudnak kormányképes koalíciót alkotni Az uj birodalmi gyűlés elnöke német nemzeti párti lesz Berlinből jelentik: A választások eredményét hivatalosan ismét he­lyesbítették, úgy, hogy a szociálde­mokraták 100, német nemzetiek 96, német néppárt 44, centrum 65, de­mokraták 28. kommunisták 62. faj­védők 32, bajor néppárt 16, gazda­sági párt 6, német szociálisok 4, ag­rárszövetség 9, hannoveriek 5 és ba­jor parasztszövetség 4 mandátumot szereztek. A német nemzeti párt hivatalosan közzétette, hogy az agrárszövetség kilenc tagja csatlakozott a német nemzeti párthoz, úgy, hogy a nem­zeti párt most 105 tagot számlál. Minthogy a német nemzetiek a csat­lakozással a birodalmi gyűlés legna­gyobb pártja lettek, ezért az ő sora­ikból kerül ki az uj birodalmi gyűlés elnöke is. A szociáldemokraták par­lamenti szokás szerint mint második legnagyobb párt. az első alelnöki ál­lást kapják. A birodalmi kormány szerdán Marx kancellár elnöklete alatt mi­nisztertanácsot tartott, de nem ho­zott végleges határozatot abban az irányban, hogy milyen javaslatot terjeszt a birodalmi elnök elé. Az uj kormány megalakításának kérdése élénkéit foglalkoztatja a né­met politikai köröket. Ebert elnök a parlamenti szokás értelmében a né­met nemzetieknek ad először meg­bízást, akik azonban előreláthatólag ? nem lesznek hajlandók koalíciós | kormányt alakítani, mert a jóvátéteü \ kérdésben nem akarnak nehézsége-| két támasztani, viszont arra sem! kaphatók, hogy régi álláspontjukat I feladják. A szociáldemokraták, hír i szerint, szintén elutasítják a birodal- I mi elnök ajánlatát, aki végered-f menyben ismét a centrumot bízhatja ’ csak meg kormányalakítással, a i mely máris kijelentette, hogy a párt \ csak olyan kombinációban hajlandó | résztvenni, amely nem változtat a Síre sem ann—Marx-féle bel- és j külpolitikai irányelveken. Amennyi-1 ben Ebert elnöknek nem lesz más \ választása, a centrum kap mandátu- S mot és ez esetben ismét Marx lesz ] a kancellár, aki azonban kormányát j a mostanitól eltérően álkitaná meg. f Marx nem is egy meghatározott 1 koalícióra támaszkodnék, hanem | mintegy párton felüli jellegű kor-: monnyal lépne a birodalmi gyűlés j elé és legfőbb irányelvül azt váltaná, j hogy folytatni kell a mostani bel- és j külpolitikai kurzust. Ha Marx arról f győződnék meg. hogy az uj birodal-1 mi gyűlés nem alkalmas a szakértői j javaslatok parlamentáris keresztül- j vitelére, akkor feloszlatná a Reicks-j tagot és uj választásokat Íratna ki} azzal a jelszóval: a szakértői javas- jj latok mellett vagy ellen. Bécsből jelentik: Radios István, mint ismeretes, Bécsbe akarta ösz­­szehivni a kisebbségek konferenciá­ját. de ez elé a szándéka elé komoly akadáiy merült fel az osztrák kor­mány részéről amely tudomására adta, hogy a kisebbségi konferen­ciának Bécsbe való összehívását nem engedélyezhetné. Radies, a bécsi lapok értesülése szerint most azzal a tervvel foglal­kozik. hogv a kisebbségi konferen­ciát Svájcban hívja össze. A svájci kormány azonban, amely már érte­sült Radios szándékáról, ugyanúgy,' mint az osztrák kormány, közölte az érdekeltekkel, hogy a konferenciát Svájc területén nem látná szívesen. Hír szerint Radies a svájci kormány kedvezőtlen közlése után elhatároz­ta. hogy a kisebbségi konferencia összehívását elhalasztja arra az idő­re. amikor a politikai viszonyok al­kalmasabbak lesznek a terv meg' valósítására. Balkáni bonyodalmaktól tart a görög1 tábornoki kar Görögország szövetséget akar kötni Romániává! Athénből jelentik: Papanasziaziu miniszterelnök Szalonodban nagy beszéddel nyitotta meg a görög tábornoki kar tanácskozásait. A miniszterelnök kifejtette, hogy a görög hadsereg az uralkodóház el­távolításának támogatásával rászol­gált a nemzet örök hálájára. A tá­bornoki kar ezután megkezdte a tanácskozást a görög hödsereg helyzetéről. A jelenlegi hadsereg­szervezet javitása érdekében több javaslatot terjesztettek elő és meg­vitatták mindama háborús bonyodal­mak esetlegességeit, amelyek a Bal­kánon, valamint egy orosz-román háború esetin keletkezhetnek. Az Eiefiheros Logos cimü lap amellett száll síkra, hogy Görög­ország kössön szoros szövetséget Romániával, mert noha a két ál­lamnak nincsen közös határa, a Balkánon i;özös érdekeik vannak és semmiféle ellentét sem választja el őket. Ä jjSJsßüktCiriiC/Ci a feiréság e!ott Kádár Lehelt két heti fogházra Ítélték felekezeti elleni izgatás miatt Budapestről jelentik: 1923 decem­ber 8-án Kádár Lehel A Nép cimü lapban »Sakterkés« címmel vezér­cikket irt a Lázár-kávéházban tör­tént szerencsétlen kimenetelű vere­kedést követő napon. A vezércikk miatt a budapesti ügyészség hitfele­­kezet elleni izgatás vétsége címén el­járást indított Kádár ellen. Az ügy főtárgyalását szerdára tűzte ki a bu­dapesti büntetötörvénysZbk Töreky­­tanácsa. A tárgyalás előtt, amely 11 óra után kezdődött. Kádár Lehel a tár­gyalóteremben a hallgatósággal zsú­folásig megtelt padsorok előtt sétál­gatva. íenhangorf szólt ismerőseihez: — Nagy bátorsággal jöttem el erre a tárgyalásra. Sernrrli okom nem volt arra, hogy ne jelenjek, meg. mert hiszen a bíróság minden ügyemben felment, ha nem is az első fokon, hát a lobbin., A budapesti ügyészség vádiratá­ban a Sakterkés cimü cikket majd-, nem egészében leközti. A megtörtént eseményt. — mond­ja a vádirat — általánosítja a vád­lott és Tremmei Mátyás örvezetA

Next

/
Oldalképek
Tartalom