Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-29 / 146. szám
& Ara-egy és fél észpépzfcen lefizetve » ZW '.ímmnmmsam v\nr JZ..C évfolyam Snb©tica, CSÜTOIIYÖK, 1924 május 29. SSZBaEOBESIXXSl HBBBMKBI Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szánt: Kiadóhivatal 8—53. .*. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési &e negyedévre 135 dinár 14.6. szám Kiadóhivatal: Subotiea, Aleksandrova ni. 1. (Ldbach-paloia) Szerkesztőség: Aieksandrova ul. 4. (Itcss'a-Fcnciére-pnlota) Leges: re s a gáton i A falu népe kint dolgozik most a gátakon. Hajnali pirkadnstól napnyugtáig s a sötétség beállta után fáklyáién).' mellett hordják a homokot, rozsét,, verik le a cölöpöket, hogy útját tudják állni a rohanó árnak. Aki csak föl tudja emelni karját, ott dolgozik a töltésen. Az embernek az elemekkel való küzdelme a hősiességnek, a fáradhatatlanságnak kifogyhatatlan példáit mutatja. Az ember elfelejti, hogy a huszadik században él, elfelejti n csudákat, miket ér> telme kitervelt s akarata megalkotott, elfelejti, hogy a kultúra mi yen puha kényelembe burkolta elgiyöngüil testét, az ember elfelejti, hogy gépeket teremtett az izmai megkim élésére s a termé szét erőit fogta be a gépek elé s neki csak a kormányzás gőgje s a vezetés büszkesége maradt meg, mindezt elfelejti, minderre rá sem ér gondolni, amikor odaáll a töltésre, szembe néz az egyre áradó Vízből s kmRitje*veszi os ásót. így küzdött-őse is a Neander-völgyében s mindenütt, hói az élet megindult, ilyen primitivül, ilyen meztelen szembenállássalfölddel védekezve a viz ellen a mindennapi kenyér védelmében. Ez a harc nem kényes kedvtelésekért, nem a bőség cirógatásaiért, nem a felcsigázott kéj Ínyenc kívánságaiért folyik, hanem azért, hogy beteljesüljön a Miatyánk fohásza a mindennapi kenyérért. Az élet hatalmas parancsa rendeli ki most a falu népét a gátakra, ahhoz a ( monumentális közmunkához, amit a természet megiratlan törvényei végeztek el. Nincs ebben az élelet mentő1 munkában különbség. Ki nézi ezt, hogy mi külön védeni valója .van: a közös veszély, a közös munka, a közös szerencsétlenség testvérré teszi a gát védőit. Nem érnek most rá mással törődni, csak azzal, hogy minél tökéletesebb, minél biztonságosabb legyen a védőtöltés. Nem érnek rá kutakodni, hogy ki milyen vallésu, ki milyen imádságot tanult az édes anyjától, ki melyik hadseregben szolgált s hol töltötte az isten rendelését: most dolgozni kell, a veszedelem nem ad egy pillanatnyi nyugtot sem fölösleges és haszontalan kérdések feszegetésére. Csak azzal törődhetnek, ki tudja munkáját jobban végezni, ki fáradhatatlanabb, ki munkabíróbb, ki igénytelenebb a kívánságokban s eredményesebb a munkavégzésben, de amikor áradás fenyegeti a vetést s a szennyes víz már az utolsó gátat mossa, nem érnek rá, nincs is kedvük arra, hogy olyan cseMélységekkel törődjenek, hogy milyen nyelven fohászkodik a munka előtt s milyen nyelven mond hálát a munka után. Ha a veszély közös, ha a munka közös, ha közös a verejték és közös a veszedelem, ha közös a reménykedés és közös a kétségbeesés, lehet-e különbséget tenni az egyformán dolgozó, egyformán reménykedő, egyformán bízó és a kenyérért egyformán reszkető emberek anyanyelve között. Ha éjjelek és nappalok szakadatlan munkája után legyőzve a lázadó elemekei haza fognak térni, az egyformán végzett kötelesség után lehet-e majd különbséget tenni a munka és önfeláldozás héroszai között — az anyanyelvűk szerint? A biblia szerint a vízözön utjn ez Lír az emberiségnek örök gyeimeztetőül és örök vigasztalóul adta a szivárványt. Nem. érzik*e, nem látják-e azok, akik mindenért felelősek, ami ebben az országban történik, hog. n bácskai árvíz fölé «rgeket, an ja szivárványként ivelödik föl a ko.........................mm) iiy.»TOWii-'dpiiBBfeB Az elemék vezére! a királynál A blokk pártjai küUm-kiilón intéznek kiáltvány! a néphez népről és egységes államról mór égre egy megcáfolhatatlan " kik becsülettel és tiszs ha kel! önfeláldozás-I tanulság, tességg sál végzik munkájukat s tesznek eleget polgári kötelességüknek, azokat nem választják el egymástól mesterséges különbségek. A becsületes munka testvérré melegíti össze azokat is, akik egy szót sem tudnak szólni egymáshoz. Az ország népében fölvildgovodhatna az a belátás, hogy töltésen dolgozó munkások vagyunk mindnyájan s egy lélekkel s egy akarattal kell védenünk otthonunk békéjét és kenyerünk biztonságát. Ha a rendelkezésre álló energiát és erőt másra fecséreljük s ha akkor, amikor a viz már az utolsó gátat nyaldossa, időnk jut arra is, rogy a munkások között olyan szempontok szerint keressünk különbségeket, melyeknek semmi 5 közük sincs a munka végzéséhez, í eredményességéhaz és hasznos- 5 ágához — ki fogja föltartéztatr.i f-.vr ói*, s ki iogja megmenteni a \ fenyegetett életet? ... semmi 3 f Pasics beszéde az egységes Beogradból jelentik: A paria ment elnapolásával felkeltett izgalmak még nem csendesedlek el a politikai életben ; a hangulat úgy a kormánypárton, mint az ellenzéken még rendkívül izgatott. A képviselők úgyszólván valamennyien Beogradban vannak és résztvesznek a pártkiubok ülésein, amelyeken a politikai helyzetet tárgyalják meg. A helyzet további kialakulására nézve különböző verziók vannak ,É forgalomban. Általában az a politikai körök véleménye, hogy a parlament elnapolásával a válság nincs elintézve, sőt oz ellentétek még inkább kiniélyültek az ellenzék és a kormány között. Erősen tartja magát a hir, hogy a kormány nem fogja bevárni október 20-át, hanem még a nyár folyamán rendkívüli ülésszakra hívja össze a parlamentet, hogy feloszlassa és kiír ja az aj választásokat. Ezzel a hírre! kapcsolatban különben — Pasics legutóbbi nyilatkozata ellenére is — komoly formában azt hangoztatják, hogy a miniszterelnök már megkapta a választási mandátumot a királytól. Az ellenzéken a hangulat igen elkeseredett. A blokk pártjai, hir szerint el vannak szánva a legeréiyesebb harcra. Minthogy a parlamenti küzdelem eszközeitől elestek, elhatározták, hogy a nép közötti agitáció utján indítanak nagyszabású agitációt a kormány el len. Az ellenzéknek azt a tervét, hogy közös kiáltvánnyal jelentsék be tiltokozásukat a parlament feloszlatása miatt — a pártok megbízottai szerdai megbeszélésükön elejtették. Minden ellenzéki párt külön kiáltványt készít, amelyben kifejti álláspontját a válság szerintük antiparlamentáris megoldásával szemben. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják ezeket a manifesztumokat, amelyek előreláthatólag az ellenzék jövő taktikájára nézve is világosságot derítenek. A király együttes kihallgatáson fogadta az ellenzék vezéreit A szerdai nap legnagyobb szenzációja nz volt, hogy az ellenzék vezetői: Dmdovics, Korosec és Spahó együttes audiencián jelentek meg a királynál. Az audiencia előzménye az, hogy az ellenzék vezetői elhatározták, hogy a korona számára levélben fogják kifejteni álláspontjukat a parlament elnapolásával szemben. Az udvar tudomást szerzett az ellenzék szándékáról és a király, hogy alkalmat adjon Davidovicsnak, Korosecnek és Spahónak arra, hogy élőszóval kifejthessék véleményüket, magához hivatta őket. Az ellenzék vezetői délután 5 órakor jelentek meg az udvarnál, ahol közel egy órás kihallgatáson fogadta őket a király. Az audiencia lefolyásáról hir nem szivárgott ki. Az udvarból Davidovice, Korosec és Spahó a pártklubokba mentek és referáltak párthiveiknek az audiencia eredményéről, majd közös tanácskozásra jöttek össze, amelyen megbeszélték a politikai helyzetet. A király Eledbe utazott Sándor király az ellenzéki vezérek kihallgatása után délután 6 órakor B'-cdbe utazott. A pályaudvaron ez alkalommal Pasics miniszterelnökkel az élén megjelentek a kormány összes tagjai, a kikkel a pályaudvar különtermében a király cerclél tartott. A király bledi üdülésének ideje még nincs megállapítva. A miniszterelnök beszéde a radikális klub ülésén Szerdán délelőtt folytatta a radikális klub kedden megkezdett ülését, amelynek első szónoka Pasics miniszterelnöki voií. Pesics hosszabb beszédben ismertette a képviselőkkel a politikai helyzete!. A kormányhoz közelálló „8ecgradska Novosíi“ közlése szerint Pasics beszédében többek közt a következőket mondotta : — Nemcsak a háborút szenvedtük végig népünk felszabadítása érdekében, hanem már az előtt is nagy áldozatokat hoztunk a demokratikus szabadságért és az ország alkotmányos berendezkedéseért. Ebben az országban a nép akaratának kell uralkodnia. Az alkotmánynak két faktora van : a király és a nép. A nép a képvi-1 selőválaszíások utján nyilvánítja akaratát. A megválasztott képviselők a nép közé mennek és kifejtik programjukat, amit be is kell tartantól:, mert hiszen ennek alapján választották meg őket és ezért ezt nem is változtathatják meg, mert hiszen a nép bizalmival való viszszaélés az, hogyha a képviselő cltá vo ladik pro gr a mfától. — Ilyen okok miatt jutottunk válságba. Nem csak egyes képviselők, hanem egész pártol: megváltoztatták programjukat. Elég itt hi-' vatkoznom a parlament tegnapi ülésére, ahol az ellenzéki képvi-; selők közül többen Radicsékkal együtt a köztársaságot éltették. Az egységes állam a legerősebb állam. Azelőtt szét voltunk szakadva és az egymás elleni gyűlöletre ne-, veitek bennünket. Ä történelmi tradíciók és a civilizáció követeli fejezte be Pasics beszédét — hogy egységes nép és egységes ál-] lám legyünk. Ezt az elvünket szeretette! kell kifejteni különösen, másfaju és másvalldsu testvéra-: ink előtt. Pasics miniszterelnök beszéde 8 után Pcles Dusán a horvátországi Lapunk mai száma 12 oldal
