Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-03 / 121. szám
TQ24 május 3. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A jóvátétel! bizottság taejkezdLe a szakértői javaslat végrehajtását Macdonald Németország gazdasági helyreállításáért A jóvátéteii bizottság nem törődve az érdekelt kormányok végleges állásfoglalásával, elhatározta, hogy rögtön hozzáfog a Dawes-iéle bizottság javaslatainak végrehajtásához. Barikon elnöklete alatt, mint Párisból jelentik, a bizottság a következő határozatot hozta: A német vasutak organizálására bizottságot küld ki. amelynek tárgyalásain részt fog venni Sir William Acworíh és Leverve, a két kiváló vasutügyi szakértő is. A német bang megszervezésére kiküldött bizottság már a. tegnapi napon megalakult és tárgyalásain Kindersleg, az angol bank elnöke is résztvesz. Elhatározta még a jóvátéteii bizottság. hogy a német ipari kötelezettségek megszervezésére kiküldött bizottságba Descamps francia bankembert és Alberto Pirelli olasz nagyiparost jelöli. Az érdekelt- államok kormányai a szakértői javaslat kérdésében végleg nem döntöttek. A francia kormány tudvalevőleg bizonyos f eltartásokhoz köti beleegyezését és a belga kormánnyal úgy egyezett írreg. hogy a Ruhr-vidéket nem ürítik ki mindaddig, amig Németország a jóvátéteii terhe kfizetését meg nem kezdi. Az angol kormány csak nagy általánosságban válaszolt. Macdonald kijelentette, hogy kormánya mindent elkövet Németország gazdasági helyreállítására. Olaszország nagy általánosságban hozzájárul a szakértőbizottság terveihez.-------•^mmmmmsammSSSSSS^atrnaammmmm, ■■ --A Magyar Párt kében. A közgyűlés résztvevőit — a hatóság támogatásával — le fogjók igazoltat ni, nehogy a közgyűlési terembe esetleg rendbontó elemek férkőzhessenek és így a közgyűlés zavartalan lefolyása biztosítva van. A kiküldöttek egy része már pénteken este megérkeztek Becskerekre, azonban a vidéki pártszervezetek delegáltjainak zömét csak szombaton délutánra várják. Újabb kilenc halálos Ítélet Oroszországban Tömeges letartóztatások Moszkvában Oroszországban az utóbbi időben — mint az ismeretes — súlyos belpolitikai harc dúlt, amelyet Lenin halála idézett elő. Lenin halála után ugyanis a szélsőséges és mérsékeltebb szovjetpolitikusok közt kitört a harc és Oroszország súlyos belpolitikai válságon ment keresztül, amelynek egyik következménye volt az is, hogy Lenin hivatalbeli utóda, Rykov, kénytelen volt egyidöre elhagyni Oroszországot. Magénak a belpolitikai harcnak lefolyása és annak részletei homályosak. Ami Oroszországban most végbemegy, arról vajmi kevés jut ki a külföldre s' csak a agy események, amelyekre a viág közvéleményét külön- felhívják, jutnak ki a külföld sajtójába, így most is csak a tömeges ojobb letartóztatásokról és kivégzésekről szóló jelentésekből tudta meg a külföld, hegy a belső politikai harcban a szélsőséges kommunizmus ci’ isdalniaskcdott. A skandináv sajtóiroda jelentése szerint ugyanis Moszkvában az utóbbi napokban kétszázhatvannégy egyént tartóztattak le, közöttük két magasrangu szovjettisztviselőt, igen sok kereskedőt, huszonegy nemzetgazdászt. Két orvost és hét tanítót közülük halálra Hétiek, hetvenkilenc letartóztatottat pedig Észalc-Szibériába deportáltak, míg százhatvannégyet Moszkvában tartanak fogságban szigorú őrizet alatt. A sajtóiroda tudósítása mindehhez hozzáfűzi, hogy a letartóztatások egyenes következményei a szélső kommunista-párt győzelmének, amelynek szolgálatába most Ti odd] is visszatért, aki pedig állását éppen azért hagyta ott, mert az úgynevezett párídemokráciáf akarta diadalra juttatni. Amikor Trockij most a Kremlben újból megjelent, a hatalmas tömeg nagy ovációval fogadta s Trockij beszédében, amelyet « tömeg előtt mondott, ki is jelentette, hogy régi hivatalát és működését újból megkezdte. j A nyoisidászszlrájk a usagyar parlamentben Belliién a fajvédők és szocialisták meg-egyezéséről kiküldöttei Becskereken Biztosítva van a nagygyűlés zavartalan lefolyása A Magyar Párt május 4-iki becskereki nagygyűlésének előkészítése a becskereki pártszervezet részéről már teljesen befejeződött. A Magyar Párt központi irodájába beérkezett jelentések szerint a közgyűlésen minden pártszervezet képviselve lesz, sőt érkeztek bejelentések olyan helyekről is, ahol a helyi szervezet még nem alakult meg. A közgyűlés igy nagyon látogatottnak Ígérkezik és a bejelentések szerint százon felül lesznek a pártszervezetek hivatalos kiküldöttjei, akik a közgyűlésen az ügyrend alapján szavazati joggal rendelkeznek. Ezenkívül sok vendég vesz részt a közgyűlésen, különösen a bánáti Magyar Párt részéről. Szuboticáró! szombaton hajnalban utaznak el .a Magyar Párt kiküldöttei Becskerekre, még pedig az országos vezetőség részéről dr. Sánlha György, dr. Nagy Ödön, dr. Ruby Gyula, dr. Székely Áron, l/íiss Kálmán és Csiszéri Nagy Samu, a helyi szervezet részéröl pedig Törley Bálint, dr. Slreliczky Dénes, dr. Vécsei Samu, Görög Alajos, Merzweüer Antal, Nojcselc Géza, Futó Pál, Zód< András és Koncz András. A kiküldöttekhez útközben csatlakoznak több vidéki pártszervezet megbízottai is. A bácskai szervezetek vezetőit Becskereken ünnepélyes fogadtatásban részesítik. Mint Becskerekről jelentik, a becskereki pártszervezet megtett minden intézkedést a Magyar Párt közgyűlésének nyugodt lefolyása érdéBudapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén, amelyet az ellenzék kívánságára hívtak össze, Szcitovszky Béla házelnök bejelentette, hogy Bethlen miniszterelnök benyújtotta az tij vámtarifáról szóló törvényjavaslatot, majd Peidl Gyula szociáldemokrata képviselő az összehívók nevében megindokolta az ellenzék elhatározását a nemzetgyűlés összehívására. Tiltakozott elsősorban a kormány diktatórikus eljárása ellen, amellyel a napilapok megjelenését betiltotta és azzal vádolta a Bethien-kormátiyt, hogy egyoldalii osztálypolitikát követ. Hosszasan foglalkozott az egyesülési és gyülekezési jogot ért sérelmekkel és ezeknek helyreállítását követelte. Élesen bírálta a kormány eljárását és általános titkos választójogot, az intemálótábor feloszlatását, valamint az ellenforradalom likvidálását követelte. Hansulyozta, hogy a belügyminiszternek nem volt oka a május elsejei munkásgyiilés betiltására. — Senki se kíván felfordulást —mondotta — és az általános sztrájkra senki sem gondol, ma csak a megélhetésért, a falat kenyérért folyik a harc. Ismertette a kormánynak a nyomdászsztrájk ügyében tanúsított magatartását. — Tévedés az a felfogás — jelentette ki — mintha a szociáldemokrata-párt okozta volna a sztrájkot. A párt és a szakszervezetek két különálló szervezet, a szakszervezetek csak a munkásság gazdasági érdekeit képviselik. Nem igaz, hogy politikai okai vannak a nyomdászsztrájknak, hanem tisztán gazdasági okokból szüntette meg több mint négyezer munkás a munkát 238 nyomdában. Bethlen beszéde Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolt Peidl Gyulának. Tiltakozott a vád ellep, mintha a kormány osztálypolitikát követne és az ellen, hogy Magyarországon a gyülekezési jog korlátozásáról beszéljenek. Rámutatott arra, hogy ebben az évben csak a szocialisták 2800 gyűlésre kaptak engedélyt. — Ez — mondotta — azt is bizonyítja, hogy a szociáldemokratapárt milyen erős propagandát folytat a tömegek között, mig a polgári pártok szétszaggatottságuk folytán hátrányos helyzetben vannak. A május elsejei gyűlés betiltása csak preventív intézkedés volt, mert Kohók Lajos képviselő a szociáldemokratapárt húsvéti kongresszusán úgy nyilatkozóit, hogy a munkásság csak sztrájkkal vívhat ja ki jogait. Rámutatott arra, hogy május elsejére az ébredők is hívtak össze gyűlést, amiért összecsapástól lehetett tartani. A kormány ennek elébevágott és a közrend érdekében be kellett tiltani a gyűléseket. Peidl azt próbálta bizonyítani — folytatta Bethlen — hog?/ a szociáldemokrata-párt és a szakszervezetek nem választhatók szét. (Tiltakozás a szociáldemokratáknál.) Nem vádolom azzal a szociáldemokrata - pártot, hogy a lap-sztrájk rendezése az ő müve, de annak kitörését megakadályozhatta volna. Az egyezkedési tárgyalások meghiúsulásában nagy része van a pártnak. A szociáldemokraták nem tudták kordában tartani saját embereiket. A szociáldemokraták jóvoltából jelenhettek meg a fajvédő lapok. (Zajos tiltakozás a szociáldemokratáknál és a fajvédőknél.) Amikor a munkások hajlandók lettek volna a sztrájk abbahagyására, a főbizalmi testület terrorizálta őket a sztrájk folytatására. (Állandó zaj.) Az elnök Proppert renőreutas-iíja.) A bérharc joga a munkásságnak és a kormány nem is akar a bérharcba avatkozni, de lehetetlen, hogy a politikai pártok a maguk részére kihasználják ezt a bérharcot. A kormány az 1912. évi 63. törvénycikk alapján tiltotta be a lapok megjelenéséi. Az egyes politikai pártok lapjaik számára üzleti hasznot akartak a sztrájkból. (Heves tiltakozás a szociáklemokratáknál és fajvédőknél.) A kormány nem engedhettemeg, hogy politikai tőkét kovácsoljanak a nyomdászsztráiikból. Információm szerint a megjelenő lapok nyomdászaiknak a régi bért fizették. (Óriási zaj tört ki erre. — Nem igazh Hazudik! — kiáltották a szocialisták és fajvédők padsoraiból Bethlen miniszterelnök felé.) Gömbös Gyula magából kikelve orditotta: Aljas hazugság! Az elnök úgy Gömböst, mint Farkas Istvánt, Kabók Lajost és Reizinger Ferencet a nagy zajban rendreutasitotta. Bethlen: Információm szerint Gömbös és a szocialista képviselők közt megegyezés jött létre. (A miniszterelnök szavainál újra kitör a vihar, a képviselők helyeikről felugorva tiltakoztak a vád ellen.) A sajtó szabadságának olyan felfogását, amilyennek 1918-ban voltunk tanúi, amikor a munkásság diktálta, hogy milyen lapok jelenhetnek meg, addig, amig én állok e helyen, nem engedem érvényesülni. (A kormánypárt tapsol, az ellenzék gúnyosan tiltakozik.) Gömbös válasza Bethlennek Gömbös Gyula személyes kérdésben szólalt fel. Kijelentette, hogy aki a helyzetet ismeri, tudja, hogy a szociáldemokraták és fajvédők közt' a legnagyobb ellentétek vannak. Ismertette a nyomdáeasztrájk történetét. Először a fajvédő lapok is kizárták munkásaikat, de amikor meggyőződtek arról, hogy a munkások kívánságai jogosak és csak a bérek felemeléséért harcolnak, teljesítették a követeléseket. »A fönökegyesiilet nagy hibákat követett el a tárgyalások során, mert térdre akarta kényszeriíeni a munkásságot. A főnökegyesületnek másik célja az volt a kizárásokkal, hogy tönkretegye a gyengébb sajtóvállalcstokat, mert a hosszú sztrájkot csak azok a nyomdavállalatok bírják ki, amelyek a forradalom és a háború álatfc négyemeletes palotákat tudtak maguknak szerezni. Benárd Ágoston, a Nép főszerkesztője kijelentette, hogy ellenzi a kormány lapbetiltó rendeletét, levonja ennek következményeit és kilép a kormányt támogató Wolíf-párt tagjai sorából. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett és azt indítványozta, hogy a parlament ülését május 14-ig napolják el. Nagy Vince azt indítványozta, hogy a nemzetgyűlés szombaton is tartson ülést. Eckhardt Tibor a lapbetiltások miatt élesen támadta a kormányt. Szerinte a munkáskizárások Miklós Andor lapvállalataiinak érdekében történtek. Véleménye szerint Miklós Andor lapjainál csak az üzleti érdeket tekinti és vagyonát zsarolással szerezte. Foglalkozott Az Est háború alatti szereplésével, amelynek nagy része volt a bolsevizmus előidézésében. Tiltakozott az eilen, hogy a fajvédők és a szociáldemokraták közt bármiféle megegyezés jött volna létre. Bethlen miniszterelnök újból válaszolt Eckhardt beszédére, aki —• mondotta — úgy akarja beállítani a helyzetet, interim a kormány azért avatkozott volna bele a sztrájk ügyébe, hogy a sztrájkot letörje. A kormány nem akarja sem a munkások. sem a munkaadók érdekeit védeni. de kötelessége, hogy a két fél közt közvetítsen. Nem tartja szükségesnek. hogy arra az inszinuációra válaszoljon, hogy a lapokat a Miklós-féle sajtővállalatok érdekében tiltotta be a kormány. A parlament ezután elfogadta az elnök napirendi indítványát, amely szerint a nemzetgyűlés május 14-én tartja legközelebbi ülését és a vita ezzel véget ért.
