Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-03 / 121. szám
V 4. oldal. Lengyelország nagyhatalmi ambíciói Vojciehovsky elnök harcias beszéde Varsóból jelentik : Vojciehovsky elnök, a lengyel kiviteli vásár megnyitóján Posenben feltűnést keltő beszédet mondott. Kijelentette, hogy Lengyelországnak nagyhalalomnak kell lennie és Európában csak mint nagyhatalom állhat fenn. — Sokat megszereztünk — folytatta — ami a miénk volt, de még nem mindent. Még nem egyesült az anyaországgal sok lengyel terület és sok olyan országrész, amelynek birtoklása szükséges egzistenciánk fenntartásához. Pénzügyi helyzetünk lehetővé fogja tenni azt, hogy olyan ha talmas hadsereget építsünk ki, amely kizárja, hogy bármely ország felemelje kezét Lengyelország ellen, vagy hogy valamelyik ország bírónak tolja fel magát a lengyel kormány és a lengyel lakosság között. A nemzeti kisebbségekre célozok, ez a kérdés égető problémává vált az utóbbi időben és egyes nemzeti kisebbségek a népszövetséghez fordultak. Á novisadi munkásvezetők az ügyészségen Az államvédelmi törvény alapján folyik ellenük az eljárás A noviszadi rendőrség — mint jelentettük — szerdán délután letartóztatta a noviszadi független szakszervezetek 16 vezetőtagját, köztük Kovacsevics Nikola volt kommunista képviselőt és Crvenics Nikoia párttitkárt. A letartóztatás azért történt,- mert a független szakszervezetek röpcédulákat és plakátot bocsájtottak ki, amelyben felhívták a munkásságot a május elseje megünneplésére és rendkívül éles hangon bírálták a mostani közállapotokat. A rendőrség. a letartóztatott munkásokat csütörtökön átadta az ügyészségnek, amely az államvédelmi törvény első szakasza alapján elrendelte előzetes letartóztatásukat. Azokat, akik nem játszottak a mozgalomban vezető szerepet, az ügyészség előreláthatólag pár napon belül szabadlábra helyezi. Hitbizományi örökös, mini betörő Kétévi börtönre Ítéltek betörésért egy német tüzértisztel Berlinből jelentik: Keudell Sándor. II. Vilmos ex-császár főszertartásmesterének fia fölött többszörös betörés miatt mondott ítéletet a berlini büntető bíróság. Keudell Sándor, aki egy betörőbanda tagja volt, fiatalkora ellenére máris kalandos múltra tekinthet vissza. 1915-től 1917-ig a tengerészeinél szolgált, ahonnét apja kívánságára a tüzérséghez lépett át. mint hadnagy. A fiatal német tiszt, a frontról szabadságra hazatérőben 1918-ban tört be először Berlinben sógora lakására, ahol gobelineket lopott. Az első sikeres betörést hamarosan követte a második: ellopta anyja több százezer akkori márkát érő családi ékszereit. Az uj foglalkozás annyira megtetszett Keudellnek. hogy vissza sem ment a frontra. hanem bejárta Németország na-' gyobb városait és mindenütt betöréseket követett el. 1918 szeptemberében a haditörvényszék zászlóelhagyás miatt elitélte, de szülei megmentették a börtöntől: elmegyógyintézetbe dugták, majd — kitagadták. A forradalom után apja beleBACSMEGYEI NAPLÖ 1924 mőjus 3. egyezett abba. hogy az elmegyógyintézetet elhagyhatja azzal a feltétellel, hogy belép vagy az idegen légióba, vagy az üdv-hadseregébe. Keudell mindent megígért apjának, de amikor az őrültek házából kiszabadult. ismét szövetkezett régi betörő-társaival. Az első dolga az volt, hogy a Cassel közelében levő Keudell-kastélyban követett el nagyobb betörést. Azt hitte, hogy apját lopja meg — kiderült azonban, hogy saját magánál tört be. Keudell apja ugyanis időközben meghalt és a kastély hitbizománynak a fiatal arisztokrata-betörő lett az örököse. A berlini törvényszék Keudellt két évi börtönre ítélte, két bűntársát ugyancsak több évi börtönbüntetésre ítélték. laiaratiuau A bécsi kisebbségi kongresszust nem Radios hívta össze? A horvát parasztpárt vezére cáfol Beogradból jelentik: A nemzetiségi kisebbségek bécsi konferenciájáról. amelyet az eddigi híradások szerint Radios István akart összehívni, a beogradi Pravda legutóbbi számában újabb Radics-intervjut közöl. amelyben Radios cáfoljahogy tőié ered a kisebbségek bécsi honiérenciújának terve. — Egy hónappal ezelőtt — mondia Radios nyilatkozatában — három ur érkezett hozzám Géniből: egy ukrán, egy német és egy román. Ezek kifejtették előttem, hogy hogyan áll a kisebbségek ügye a népszövetség előtt és megkérdezték erre vonatkozóan a véleményemet. Azt válaszoltam nekik, hogy mi. horvdtok. nem vagyunk kisebbség és szer rintem megvan a lehetősége annak, hogy ha mégoly nehezen is, de parlamenti utón is elérjük Jugoszlávia határain betíil kívánságaink teljesítéséi. Nekünk és a szlovéneknek azonban megvannak saját kisebbségeink Olaszországban, azonban ennek ellenére a kisebbségek tekinteté ben nem állunk a régi irredenta politika alapján. Követeléseink szigo ruan a békeszerződéseken alapulnak, amelyek garantálják a kisebbségek jogait. Helyeseltem a kisebbségi kongresszus összehívását és hozzátettem, hogyha nem sikerülne a megegyezésünk Beograddal. akkor valósziniileg mi horvátok is részt vennénk a kongresszuson, azonban nem mint kisebbség, hanem mint nemzet. A kisebbségek kérdésében az is fontos, hogy különböző csoportoktól, amelyek nem képviselik nemzetüket, vagy pedig más szervezetek felhatalmazott funkcionáriusaitól megvonjuk annak lehetőségét, hogy bármilyen nemzetiségi kisebbség nevében beszéljenek. Ezek ugyanis rendszerint közönséges ügynökei az egyes kormányoknak, amelyeknek érdekében áll, hogy a népet elnyomják, ami természetesen többet árt, mint használ a kisebbségeknek. Radios nyilatkozata folytatásában elmondja, hogy néhány nappal később kérdést intéztek hozzá, hajlandó-e ő összehívni ezt a kisebbségi kongresszust. Ö ezt a leghatározottabban megtagadta. Ennek ellenére egyik prágai német lap, valószínűleg határozott célzatossággal, mégis azt közölte, hogy ő hívja össze ,a kongresszust; ezzel egyidejűleg Bécsbe érkezett egy német képviselő és megkérdezte tőle, hogy hogyan került ez a hír a nyilvánosságra. Ennek az urnák is azt válaszoltam — \ mondja Radics — hogy nem hívom össze ezt a kongresszust. Rádiósnak a Pravdában közölt ez ( a nyilatkozata némileg érthetetlen, I mert a horvát köztársasági párt vezére eddig nem tagadta, hogy ilyen 1 'kongresszus összehívásának tervé- 1 vei foglalkozik, sőt a Bácsmegyei Napló bécsi tudósítója előtt még azt is kiejtette, hogy kiket hiv meg a kongresszusra és miért van arra szükség? megbízásából végrehajtsa. Megkezdődik az ütközet' Kilenc óra volt, amikor a dobrovoljácok szekereiken megérkeztek Lazarevóra. A vitás földek mentén rajvonalban, harcszerii formációban vonultak fel és szekereikkel bekerítették az ott dolgozó gazdákat. A dotbrovoljácok a szélső parcellákon foglalatoskodó földmiveseket felszólították, hogy távozzanak el. mikor azonban ezek megtagadták a felhívás teljesítését, a dobrovoljácok leszálltak szekereikről, lövöldözni kezdtek és fegyverrel, kaszával, baltával a lazarevólakra támadtak. |A megtámadott fegyvertelen gazdák mintegy ötvenen — menekülni próbáltak, azonban támadóik iildöízőbe vették őket és akit elértek, azt leütötték. A lazarevói földmivesek, — majdjnem mind ötven évnél idősebbek, —* I az országúton futva próbáltak községükbe menekülni, a dobrovoljácok azonban kocsikon utánuk hajtottak és aki útinkba került, azt legázolták. Néhány perc múlva véres sebesültek feküdtek a földeken, amelyek valóságos harctér képét nyújtották. Amikor már a sebesülteken kívül senki sem maradt a hely' színén, a dobrovoljácok is eltávoz-Véres ütközet a földért Dobrovoljácok fegyveresen megtámadták a lázárfoldi német bérlőket — A bérlők közül egy meghalt, tizenöten súlyosan megsebesültek — Három sebesült a halállal vivődik Az a harc, amely az Altruista Bank lazarevói földjei miatt a bíróságokon kívül a lazarevói német földmivesek, mint a birtok régi vevői és a földekre igényt tartó becskereki és környékbeli dobrovoljácok közt már évek óta folyt és néhány nappal ezelőtt ismét kiújult, — pénteken véres eseményben, formális ütközetben robbant ki. Az ütközetnek eddig a némietek közül egy halottja és tizenöt súlyos sebesültje van. A sebesültek közül három a halállal vivődik. Harc a földért Mint ismeretes, múlt pénteken a noviszadi Ítélőtábla értesítette a velikibecskereki agrárreform-kirendeltsiéget arról, hogy a Tábla megsemmisíti a becskereki törvényszék zárgondnok kirendeléséről szóló végzését. Ezzel a határozattal érvényét veszítette dr. Radoszavljevics Steván zárgondnoknak az az intézkedése, mellyel a földeket bérbe adta a birtok korábbi tulajdonosainak, a lazarevói német gazdáknak, akik 1918-ban a ibirtok parcellázása alkalmával a földeket a budapesti Altruista Banktól megvették és a vételár egy részét kifizették. A Tábla döntéséről tudomást szereztek a dobrovoljácok is, akik igényt tartottak a földekre és múlt szombaton, — mint már jelentettük — ték. A becskereki agrárreform-kirendeltség a Tábla döntése alapján a birtokot azonnal ki akarta osztani a dobrovoljácok között, azonban dr. Radoszavljevics zárgondnok és a német bérlők jogorvoslatot jelentettek be s igy.abban a meggyőződésben voltak, hogy mindaddig, mig jogerős nem lesz a bírói határozat, a lazarevói gazdák dolgozhatnak a földeken, amelyeket már korábban megmunkáltak és be is vetettek. A dobrovoljácok azonban — úgy látszik — nem nyugodtak bele abba, hogy még nem kaphatják meg a földeket. Ennek volt a következménye a pénteki véres ütközet. Felvonulnak a dobrovoljácok A zárgondnoktól nyert felvilágosítás alapján, a lázárföldi német gazdák tovább folytatták a földeken munkájukat és — mint eddig is minden nap — pénteken reggel kimentek földjeikre dolgozni. A dobrovoljácok azonban azt az értesítést kapták, hogy péntekéin délelőtt a becskereki agrárhivatal fel fogja osztani köztük a földeket. Ezért pénteken, reggel mintegy negyvenöt szekéren kétszáz dobrovoljác puskákkal, kaszákkal, kapákkal, baltákkal felfegyverkezve Lazarevóra indult. Lazarevóra ment ugyanekkor becskereki agrárreform-kireudeitség .felfegyverkezve kimentek a földek- megbízásából Wolmuth János mértre és az ott dolgozó bérlőket elűz- nők is, hogy a földosztást a hivatal vóra. Egy halott, tizenöt sebesült A menekülő lazarevóiak a községházára szaladtak és értesítették Bogner István segéd jegyzőt a történtekről, aki táviratilag segítséget kért a botosi csendőrségtől. Innen egy járőrt küldtek ki, mire azonban a csendőrök megérkeztek, a támadó dobrovoljácok már valamennyien eltávoztak. A véres események után Lazarevó megrémült lakossága csak akkor mert a sebesültek segítségére sietni, amikor látták, hogy a dobrovoljácok "már elmentek. Kocsikon tizenhat súlyos sebesültet szállítottak be a községbe. Életveszélyesen megsebesült Merkle Fülöp, Menihesz Vencel, Szattler György és Repp János, súlyosan sérültek: Massong Lajos, Pivo Mátyás, Kern Antal, Kappot József, Koch Domokos, Lenhard Pál. Klecker Mátyás, Friedrich Péter, Tabor Fülöp, Schneider Vencel, Manihesz Mátyás és Koch József. Kivülök mintegy húszán könnyebben megsérültek. A legsúlyosabban sérült Merkle Fülöp pénteken este meghalt. Menichesz Vencel, Szattler György és Repp János haldoklónak. A kétségbeesett és felizgatott község lakossága most várja a földekre vonatkozó hatóság intézkedését és a pénteki véres események megtorlását. A lazarevói jegyzőt is megtámadták Milisics Emil lazarevói jegyző pénteken délelőtt, mikor a véres harc lefolyt, Becskereken tartózkodott és csak déltájban értesült a történtekről Prém János községi bírótól, aki Becskerekre ment a főszolgabírói hivatalba, hogy segítse get kérjen. A főbiióságtól Bogdán Rada szolgabiró a jegyzővel és a községi bíróval azonnal kocsin I.azarevóra indult. Alig hagyták azonban el a becskereki határt, észrevették, hogy egy másik kocsin több dobrovoljác vágtat utánuk. Mikor a dobrovoljácok melléjük érkeztek, a kocsifenékről fegyvereket vettek elő, mire a szolgabiró és a jegyző parancsot adtak kocsijuknak, hogy forduljon vissza, mert attól tartottak, hogy a dobrovoljácok őket is megtámadják. Milisics jegyző és Prém János biró igy csak az esti vonattal térhettek vissza Lazare-
