Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-12 / 102. szám
-•f Poštarha ■ Ar® eg? és fél dinár PostaszállitáM.dij készpénzben lefizetve VMmwmmmss&mmmtfömmmmssasgrmmm msv^immmmsssfxt^msassmssmssa XXV. évfolyam Snbotica, SZOMBAT, 1924 április 12. 102. szám Me "jelenik minden reggel, ünnep után é3 hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .*. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ui. 1. <Leíbach-palota) Szerkesztőséi;: Aleksandrova ui. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Magyar szolidaritás Kicsit röstelkedve nyúlunk ma a témánk után. Röstelkedünk azok nevében, akik a témát szolgáltatták s röstelkedünk, hogy megtörténhetett az, amit mégis szóvá kell tennünk. Nem nagy dolog, nem jelentékeny esemény, nem okoz sorsdöntő változást, de akármilyen kicsi ügy, nem lehet olyan jelentéktelen, hogy ne foglalkozzunk vele. A nyilvánosság tspsai, a kritikátlan hírlapi dicséretek megzavarták annak a műkedvelő gárdának munkáját, amelyik a suboticai Katho'ikus Legényegylet helyiségében valóban elismerésre méltó igyekezettel, szorgalommal és teljesítménnyel játszott magyar darabokat. Apró hiúsági kérdések, jelentéktelen zscrtölŐdések anynyira elmérgesedtek közöttük, hogy a társulat, mely valóban a legkomolyabb műkedvelő társaság volt a Vajdaságban, felbomlott s kétségessé vált, hogy fogják-e folytatni azt a munkát, ami sokkal nagyobbra volt hivatva, mint ahogy azt — a jelenségekből következtetve — maguk a műkedvelők becsültél:. Nagy színháznál megszoktuk a primadonnaháborut s a bonvivant-vetélykedéseket, de kicsit nevetséges kulisszaharcokkal, primadonna-háborúval és bonvivant veléiykedésekkei foglalkozni komoly színészek s komoly színészi teljesítmény nélkül. Az elismerés s a buzdítás tapsait s a mértéktelenül tobzódó sajtódicséreteket — úgy látszik — befejezett művészetüknek kijáró hódolatként fogadták s igy történhetett, hogy csak a maguk kis zsörtölődéseire és ambícióira gondolva, megfeledkeznek arról, hogy magyar iigy szolgálatában állnak. Hányszor nyílik fájdalmas alkalom arra, hogy hasonló jelenséggel legyünk kénytelenek foglalkozni. Hiányzik az öntudatosság és hiányzik a céltudatosság a magyar törekvések munkásaiból. Miníahogy a muzulmán Mekka felé fordul, ha imádkozik, minden magyarnak a magyarság egyetemes érdeke felé kellene tekintenie Útmutatásért és parancsért, ha oiyan elhatározás vagy cselekedet előtt áll, mely ha távoli vonatkozásban is, _ de magyar ügyet horzsol. Öt évnek föl világositó tapasztalatai, irányitó, utat jelző tanulságai után minden magyarban kellene már annyi felnőttségnek, érettségnek, áldó zatkészségnek lenni, hegy a maga kicsi szempontjait alá tudja helyezni a magyarság egyetemes érdekeinek. Sorsközösségünk emlékeiben van annyi erő, hogy — ha csak magunk nem szegülünk ellen — kiépítse a magyarság tagjai között a magyar szolidaritás uralkodó és kormányzó érzését s a magyar sziveket össze tudja fűzni a magyar egység olvasófüzérjére. A magyarságnak nem lehet külön parlamentje, akadémiája, olyan megszólalni tudó jelensége, mely a mindennapi élet mindennapi problémái között a magyar szolidaritás érdekeire figyelmeztessen. De annyi magyar érzésnek kell lenni mindenkiben, annyi magyar értelemnek, magyar önzetlenségnek és áldozatkészségnek, hogy a magyar érdek paran-Beogradbó! jelentik : Parlamenti körökben péntekre várták a döntést a nemzetgyűlés összehívásé, ügyében és a beavatottak arra számítottak, hogy a pénteki ne1 pon közzéteszik Dragovics aleínök már régebben tervezett hirdetményét, amely szerint a parlamentet a húsvéti ünnepek után fogják csak egybehívni. Az ellenzéki pártok vezetőinek érdeklődésére a parlament elnöksége olyan választ adott, amelyből o hirdetmény közzétételére lehetett számítani. Dragovics alélnök este félhatkor felkereste Pasics miniszterelnököt, akivel hosszabb Ideig tanácskozott, azonban a tanácskozás után nem tért vissza a parlamentbe és estig nem került nyilvánosságra az elnöki hirdetmény. Ennek ellenére teljesen bizonyosnak látszik, hogy a pravoszláv ünnepekig a nemzetgyűlést nem hívják össze; erre enged következtetni hz a körülmény is, hogy az a néhány radikális képviselő, aki eddig Beogradban tartózkodott, a pénteki nap folyamán elutazott, sőt az ellenzéki képviselők közül is többen elhagyták a fővárost. Május 3-ika a legújabb dátum Mivel az a kombináció, hogy a parlamentet még az ünnepek előtt összehívják, tévesnek bizonyult, politikai körökben arra számította le, hogy a nemzetgyűlés legközelebb május 3-ikún fog ülést tartani. Ez a dátum azért látszott plauzibilisnek, mert ez az időpont a pravoszláv húsvéti ünnepek utánra esik, viszont ekkor még nem kezdődnek meg a mohamedán Bajrám-ünnepek. Az ellenzéki pártok csütörtöki együttes ülésének határozata a politikai helyzetben semmi változást sem idézett elő. LIgy látszik hogy az ellenzéknek nem is volt más célja ezzel a határozattal, csat föl tudja ismerni, akármilyen jelentékeny, akármilyen súlytalan kérdésben kell cselekednie. Az nem magyar érdek, hogy* egy műkedvelő társulattal kevesebb legyen. Mert akármennyire is csak a kritikában lelkesedés láthat kullureseményt a Limonádé ezredes, a Csérdáskirálynö, vagy a Leányvásár előadásában, magyar érdek az, hogy együtt maradjanak s bimbózó erejüket, feslő tudásukat, kiformálódni készülő készségüket nagyobb feladatok megoldására neveljék fel a pommint hogy demonstrálja a közvélemény előtt azt, hogy a parlament többsége a kot tuénnya! szemben áll, másrészt pedig, hogy tnegformulázzák az ellenzék közös választási jelszavát, amely a nyilatkozat szerint a kormány részéről megnyilvánuló parlamenti erőszak ellen irányul. A határozatot ez ellenzéki pártok eljuttatták a királyhoz, Pasics miniszterelnökhöz és a parlament elnökségéhez. Az ellenzéki blokk akcióján kívül a pénteki nap folyamán a földműves-párt részéről is kísértel A minisztertanács péntek esti ülésén több kisebb jelentőségű resszort-ügy elintézése után a kormány hiteleket szavazott meg az árvíz által sújtott vidékek segélyezésére, majd Pasics miniszterelnök referált királyi audienciájáról és bejelentette a kormánynak, hogy felhatalmazást nyert a parlament feloszlatására. Ezután a kormány elhatározta, hogy a parlament legközelebbi ülését május 3-ra hívják össze. A minisztertanác? e határozatát azonnai közölték Dragovics parlamenti alelnökkei, aki nyomban intézkedett, bogy a megfelelő felhívás a parlament fekete táblájára kerüljön. így még a késő esti órákban kifüggesztették a parlament táblájára az összehívó ivet, amely szerint a parlament legkö zelebbi ülése május 3-ikán lesz. Politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy a parlament ös:szehiviisa ellenére sem kerül sor a Radics-párti mandátumok igazolására, hanem a kormány királyi ukázzal esetleg azonnal feloszlatja a parlamentet és a választásokat augusztus közepére, legkésőbb auguszpás kezdettel meginduló társulat műkedvelői. Amúgy is annyi szögletből leselkedik ránk a siető türelmetlenség, mely bilincsbe szeretne verni minden megmozdulást, hogy ha magunk nem is segítünk gyermekes civódással, megfontolatlan I torzsalkodással, attól kel! félnünk, «hogy a Sipka-szoros csöndje bo- Irul ránk. S pusztítsuk magunk is a zsenge magyar vetést, melyet jégverés pasko! s-vihar szaggat ? Nézzük Uramisten, hogy ki tudja jobban [.? Május 3-ikára összehívták a parlamentet Mem kerül sor a Radics-párti mandátumok igazolására — Az első ülésen királyi kézirattal feloszlatják a nemzetgyűlést — Augusztusban tartják meg a választásokat A mkisztertaiuíes feloszlatta a német Kutturbundot hívására. A földműves-párti képviselők ugyanis törvényjavaslatot dolgoztak* ki az árvíz állal sújtott lakosság segélyezésére és ezt beterjesztették a parlament elnökségéhez. A kísérőlevélben, amelyet a földmüvespárt valamennyi tagja aláirt, kérik a parlamentet, hogy erre a javaslatra mondja ki a sürgősséget és felszólítják az elnökséget, hogy sürgősen hívja össze a nemzetgyűlést. Nagyon valószínű azonban, hogy ennek a lépésnek sem lesz semmi eredménye és a kormány saját hatáskörében fog gondoskodni az árvízkárosultak mielőbbi segélyezőtörtént arra, hogy a kormányt rá- i bírják a páriáméul mielőbbi össze- \ sérül. A szkupstina összehívása tus végére írja ki. Retorziók a Német Párt ellen Nagy fökünést keltett politikai körökben a minisztertanács csütörtök esti ülésének pénteken nyilvánosságra került határozata, amely szerint a minisztertanács Prihicsevics Szvetozár közoktatásügyi miniszter javaslatára elhatározta a jugoszláviai németség legnagyobb kulturális szervezetének, a Deutsche Kulturbuudnak feloszlatását. A németpárti képviselők nagy' kételkedéssel fogadták ezt a hírt és kijelentették, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a kormány ehhez a lépéshez folyamodjék, mert ez politikai szempontból, különösen a választások előtt semmiesetre sem használna a kormánynak. A közoktatásügyi minisztérium illeték-osztályainak referensei kijelentették, hogy egyelőre még nincs tudomásuk a minisztertanácsnak erről a határozatáról. Ezzel szemben pénteken több kormánypárti képviselő, valamint a kormány néhány tagja is