Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-11 / 101. szám

2. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1924 április 11

semmiféle döntés és ugyláiszik, hogy a kormány most már nem is szándékozik az ünnepek előtt összehívni a parlamentet. Ez a körülmény az ellenzéki pártokban a végsőkig fokozza az elkeseredést és a tanácstalanságot. Az ellenzéki blokk, amely bizik abban, hogy magasabb helyen figyelembe veszik a Radics-párti képviselők megjelenése által a parlamenti erőviszonyokban beállt változást, nem tudja határozott cselekedetekkel azt a helyzetet kihasználni és tehetetlenül áll Pastes taktikájával szemben, amely pedig nem is uj, hanem abban a régi rendszerben merül ki, hogy várakoztat: épugy saját pártját, mint az ellenzéket. Az ellenzék tanácstalanságát a legjobban az ellenzéki pártok csütörtökön megtartott közös értekezlete bizonyítja. Ezt az értekezletet az ellenzék a parlament üléstermében akarta megtartani, azonban még ebben a kérdésben is visszautasítást kaptak a parlament elnökségétől. Pecsics Dragutin, aki az ellenzék nevében ezzel a kéréssel a házelnökséghez fordult, a következő levélbeli választ kapta Dragovics alelnökiéi :

»Van szerencsém önt értesíteni, hogy nem áll módomban eleget tenni kiváságának, az ellenzéki pártoknak a parlament üléstermében tartandó értekezlete tekintetében. Közlöm ezt önnel tudomásvétel és további miheztartás végett.«

Ezekután nem maradt más hátra, minthogy a legnagyobb pártkörben, a demokrata-klubban gyűljenek össze az ejlenzéki pártok. Az ülés délelőtt tíz órakor kezdődött, amikor a Radics-pártiak rendes szokásukhoz hiven ismét egy csoportban vonultak be a demokrata-klubba. Csupán a íöldmüvespárt késlekedett, ami bizonyos nyugtalanságot idézett elő az ellenzékben, azonban D.ividovics Ljubának Lázics Vojával folytatott tárgyalása után, a íöldmivespárti képviselők is megje" lentek az értekezleten. Résztveít ez ülésen a nemet párt is, azonban a német képviselők részvételüket ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a beterjesztendő határozati javaslat ne legyen túlságosan éleshangu. Kívánságuk szerint az ellenzék1 vezérek mérsékelték is a hatóro* zati javaslat hangját.

Az ellenzék értekezletét —amelyen körülbelül 150 képviselő vett részt — Gosztincsar klerikális képviselő nyitotta meg, mint korelnök. Javaslatára elnökséget választottak, amelynek DiVÍdovics, Korosec és Spcho lettek a tagjai, titkárokul pedig Csicsevics demokratát, Dimitrijevics Dula földmüvéspártit és Alics muzulmánt választották meg. Ezután Davidovics Ljuba vette át az elnöklésí, aki Lázics Voja földrnüvespárti képviselőnek adta meg a szót.

Lázics Voja tiltakozott a kormány erőszakos politikája ellen és követelte, hogy nyissák meg a parlamentet valamennyi párt képviselői előtt.

A következő fölszólaló, Szuszaik klerikális képviselő azt hangoztatta, hogy az SHS. királyságban igazság és egyenlőség helyett korrupció uralkodik.

— A horvát népképviselők — mondotta — nem rendelkeznek azokkal a jogokkal, amelyek őket

az alkotmány értelmében megilletik és amelyektől Pastes és Pribicsevics fosztották meg ezeket a képviselőtársainkat. Nekünk a legerélyesebb módon kell fellépnünk a jelenlegi kormányzat ellen. Olyan államot kell teremtenünk, ahol az állampolgárok szabadok és egyenlők legyenek.

Hadzs'i Kadics muzulmán képviselő a következőket mondotta felszólalásában :

— A demokrácia alapvető elve a szabad népakarat elismerése. A mi államunkban nem tartják tiszteletben a nép akaratát, itt szabadalmazott hazafiak vannak, a kik azt hiszik, hogy nélkülük az állam nem állhat fenn. Ez, természetesen tévedés. Az ellenzéki blokkban a legjobb szerb hazafiak is helyet foglalhatnak. Nincs egyetlen tagja sem a blokknak, aki ne szeretné ezt az államot.

Pesics demokrata képviselő a szerb és horvát állampolgárok közeledésének szükségességét hangoztatta:

— Az állam minden polgára számára — mondotta — egyenlő jogokat követelünk. Karöltve akarunk a horvátokkal küzdeni az erőszak politikája ellen. Bárhogyan is ellenzik Pesics és társai a horvát mandátumok igazoltatását, mi ezt keresztül fogjuk vinni.

Beszéde végén a következő határozati javaslatot terjesztette elő :

— Az ellenzéki csoportok képviselői és pedig: Horvát Köztársasági Paraszt-Párt 63. Demokrata-Klub 33, Jugoszláv-Klub (klerikálisok) 24. Jugoszláv Muzulmán- Klub 18. Földműves-Klub 11, NéT mct-Klub 8 képviselője a parlamentben 1924 április 10-én megtartott közös értekezletükön megállapították, hogy

1. ez az első eset a parlamenti

gyakorlatban, hogy hetekig elhúzzák a megválasztott népképviselők mandátumainak az igazolását, bár annak semmiféle jogi- és technikai akadályai sem lettek volna. Eddig mindig mindazt, ami .a parlament összeillésével, különösen a mandátumok igazolásával összefügg, sürgősnek tekintettek. amint az a dolog természetéből is folyik. Ettől most is kizárólag azzal a szándékkal tértek csak el. hogy lehetővé tegyék egy nem parlamentáris kormány megalakulását.

2. hogy a parlament üléseinek összehívását ok nélkül, sőt a törvény ellenére halasztgatják, csak azért, hogy annyira-amennyire elleplezzék a mai kormány nemparlamentáris jellegét,

3. hogy az ilyen eljárás, tekintet nélkül arra, hogy nagy felelősséget teremt, lerombolja a tekintélyét az ország összes hatóságainak és megöli a hitet a népszabadságok és polgári jogok minden alkotmányos és törvényes biztosítékának értékéről, Hogy ez nyílt megsértése az alkotmánynak, amely első szakaszában garantálja a parlamentáris kormányzást.

4. hogy a parlament elnöksége nem maradt hivatása magaslatán, ahelyett.-hogy a parlament jogainak őrzője lett volna, mint a kormány szerve szereveit és pedig olyan kormányé, amely mögött nem áll a parlament többsége. Hogy ennek folytán a képviselőknek kötelessége, hogy maguk keljenek ezeknek a jogoknak és az államnak az alkotmány által garantált parlamenti jellege védelmére. ,

Mindezek alapján a ma össze_ gyűlt képviselők, mint a parlament kétségtelen többsége, tiltakoznak a parlamenti munka és a ■legális népakarat ilyen szabottálása ellen és követelik az összes mértékadó tényezőktől, hogy ennek a sajnálatos állapotnak vessenek véget. Az ellenzéki képviselői elhárítanak

minden felelősséget azokért a súlyos következményekért, amelyeket ilyen munka kikerülhetetlenül gyakorolni fog az állami és nemzeti életre.

A jelenlevő német-párti és Radics-párti képviselők nem szólaltak fel az értekezleten.

pártok magukról *

Pusztiéó földrengés Dél-Európában

Granadában harmincnégy ház ehülyedt — A tiroli és

velencei katasztrófa

Madridból jelentik: Granada

közelében, Monch'.que községben, a föld hirtelen több helyütt beszakadt és harminc ház elsülyedt. A szakadások körülbelül húsz méter mélyek. A föld az egész területen mozog. A Tuero és Guygel-ía\yók kiöntötték medrükből. Vigó-nál az egyik folyó partja tizenhat méter hosszúságban beomlott. A lakosság nagyrésze elmenekült a veszélyeztetett vidékekről.

Olaszországból szintén veszedelmes földrengésekről érkeznek hírek. A nápoly-római vonalon földcsuszamlás történt. A vasúti pálya két kilométer hosszúságban beszakadt. A forgalmat átszállással bonyolítják le.

Tirolban a Brennerhágó környékén földomlásokat észlelnek, amelyeket félelmetes moraj előz meg. A föld hullámszerűen törik, néhol völgyeket, néhol dombokat formál. A lökések délről jönnek és nyugati irányba tartanak. A lakosság között nagy a pánik.

Velencében szerdán éjszaka olyan erős hullámverés sújtotta a lagúnákat, amilyenre a velenceiek nem emlékeznek. Harminc villa teljesen viz alatt van. A lidói parton a hullámok negyven fürdősátrat elmozdítottak helyükből. A szélvihar, amely egész éjszaka dühöngött, a magasba röpítette a sátrakat és a hatalmas fürdőépületek tetejére sodorta fel. A Cerleno gőzös személyzetével együtt elsülyedt. A hullámverést a földrengéssel hozzák összefüggésbe.

Felbomlik a Eathoiikus Legényegylet műkedvelő társulata

Felfiig-gesztették a vigalmi bizottság működését — Egyelőre nem tarthatnak magyar előadásokat

A szuboticai magyar színházat pótló Katolikus Legényegylet műkedvelő gárdájának működését a vezetőségen belül felmerült olyan sajnálatos ellentétek veszélyeztetik, amelyek alkalmasak arra, hogy megbénítsák ennek a kitűnő és gyorsan népszerűvé lett magyar műkedvelő társulatnak egész további működését. Az utolsó két évben j a Katolikus Legényegyletnek sikerült olyan kitűnő műkedvelő gárdát összetoborozni, amely a legutóbbi időben már komoly színházi sikereket tudott felmutatni, , egy-e.gy operettet 15—20- 'szor játszottak el, ami kisebb vidéki színtársulatoknál is ritkaságszámba megy. A kitünően összctanult műkedvelő társaság most szétbomlik, a vezetőségnek egy határozata lolytán.

Színházi intrikák

A vezetőség határozatának régi időre visszanyúló előzményei vannak. Az egyesület derék műkedvelői olyan szivvel-lélekkel élték bele magukat a színészek szerepébe, hogy átvették a színházak örök átkát: az intrikát is. A közönség nem is sejtette, hogy egyegy előadást mennyi harc előzött meg és akik a színpadon esetleg partnerei voltak egymásnak, milyen elkeseredett ellenségek voltak a kulisszák mögött. Az ellentéteknek természetesen túlnyomórészt kicsinyes személyi hiúság volt az oka: a műkedvelő társulatban is lábra kapott a primadonna-kultusz és a Lucyk meg Bessyk körül csoportosuló két tábor vetélkedése hamarosan a fegyelem rovására ment. A társulat elégedetlen tagjai ettől kezdve nem teljesítették olyan lelkiismeretesen kötelességüket, mint arra az előadások érdekében szükség lett volna s gyakran ellenszegültek a vezetőség utasításainak.

Kizárás és felfüggesztés A vezetőség nehéz helyzetében végül is a legszigorúbb rendszabályokhoz nyúlt. A vezetőség előbb úgy gondolta a békét helyreállithatónak, hogy négy tagot, Jeszenszki Ernőt, Sztipics Bélát, 1 Duties Lajost és Horváth Lajost kizárta i1a Katolikus Legényegylet tagjai sorából, Ezzel az intézkedéssel azonban az ellentétek még jobban kiélesedtek, mire a Katolikus Legényegylet elöljárósága legutóbbi ülésén a vigalmi bizottság működését felfüggesztette. Ennek a határozatnak hatása alatt nemcsak a vigalmli bizottság tagjainak nagyrésze, hanem a műkedvelő gárdának eddig mintegy húsz tagja lépett ki a Katolikus Legényegyletből.

Mit mond a legényegylet

vezetősége

A Katolikus Legényegylet határozata és az azt követő kilépések következtében ellenőrizhetetlen forrásból már olyan hírek terjedtek el Szuhoticán, hogy az egyházi hatóság feloszlatta a legényegylet műkedvelői társulatát és lefoglalták a díszlet- és. ruhatárat is.

Az egyházi hatóságok a hirt ilyen formában a leghatározottabban megcáfolták. Felkerestük Nacsa Lajos lelkészt is, a Katolikus Legényegylet elnökét, aki azonban nem volt hajlandó az ellentétekről nyilatkozni, csak anynyiit. mondott munkatársunknak, hogy az elöljáróság a belső béke helyreállítása céljából csakugyan felfüggesztette a vigalmi bizottságot, ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnnek az előadások is.

A Katolikus Legéhyegylet vezetőségétől egyébként munkatársunk a következő információt kapta:

— Szó sincs az előadások beszüntetéséről vagy a műkedvelő gárda fel-: oszlatásúról. A vezetőség kénytelen volt a jelenlegi vigalmi bizottságot feloszlatni s ennek hatáskörét maga a vezetőség veszi át. Reméljük, hogy így sikerül a belső békét és fegyelmet helyreállítani Az előadások csak egy ideig szünetelnek, amíg a kizárt és kilépett tagok helyébe lépő uj szereplők megtanulják szerepeiket, egyébként azonban változatlanul folynak az előkészületek a további előadásokra, amelyek során még a tavaszit szezon végén bemutatunk egy uj operettet is.

Az »emigráns-tanyán«

Megkérdeztük a kizárt és kilépett