Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-11 / 101. szám

1924 április 11. BACSMEÜYEI NAPLÓ 3. oldal A király meglátogatta az árvizsujiotta vidéket Tovább emelkedik a Duna és a Száva vízállása Beogradból jelentik: A Duna tagokat is, hogy mi az ő véleményük a Katolikus Legényegylet műkedvelő színházának válságáról. Raczkó ' Mi­­hálynál, a felfüggesztett vigalmi bi­zottság elnökénél találtunk több olyan tagot, aki azonosította magát a felfüg­gesztett vigalmi bizottsággal és kilépett a Katolikus Legényegyletből. Ez a 16— 17 fiatalember és 2—3 lány »emigráns­­tunyá«-nak nevezi rendes gyülekező­helyét, ahol elkeseredetten tárgyalnak a legényegylet vezetőségének szerin­tük drákói határozatáról. A műkedvelő gárdának ép legtehetségesebb tagjai közül hagyták el sokan a Katolikus Le­gényegyletet, ahova visszatérni csak teljes elégtétel és a vezetőségben be­következő személyi változások esetén volnának hajlandók. A kilépett tagok teljesen szolidárisak kizárt társaikkal lés a felfüggesztett vigalmi bizottsággal és az a véleményük, hogy a Katolikus Legényegylet megfelelő szereplők hiá­nyában képtelen lesz az előadások folytatására. * Minden oldalról megvilágítva igy áll jelenleg a Katolikus Legényegylet mű­kedvelő gárdájának belső válsága. A magyar Színházat pótló műkedvelő elő­adások zavartalan további folytatása érdekében múlhatatlanul szükséges volna, hogy a kicsinyes személyi hiú­ságon alapuló ellentétek mielőbb elsi­muljanak, nehogy azoknak a kitűnő és a legszélesebb körökben népszerű ma­gyar műkedvelő-színház áldozatául es­sék. A Iharassyai magyarok utlevél-kálváriáj a A jövő évi adókat is beszedik tőlük Az adófizetés terén az egész Vajda­ságban — enyhén szólva — khaosz van. Itt nem tudják sem az adózók, sem az adószedő hivatalnokok, hogy mikor, mennyi adót kell fizetni, Bara­nyában azonban olyanok az állapotok, hogy a baranyaiak irigylilc a Vajda­ság többi részén lakó adózókat. A baranyai magyaroknak ahhoz, hogy adóbizonylatot kapjanak, nem elég kifizetniük az április-juniusi ne­gyedre esedékes adójukat, hanem már most ki kell fizetni az adót az egész 1925-ik évre. Ahoz, hogy valaki kül­földre utazhasson, erkölcsi és adóbizo­­nyitvány kei!, enélkül nem kap útle­velet. A baranyai magyarok hosszú I időn át nem tudtak erkölcsi bizonyít­ványhoz jutni, nem voltak megbízha­tók. Most már már erkölcsi tekintet­ben nem esik kifogás alá a szegény, sokat szenvedett, sokat üldözött bara­nyai magyar, most az adóbizonyitvány kiadásánál kellemetlenkednek neki. A baranyaiak részére az adóbizony­latot a dárdai járási pénzügyigazgató­ság állítja ki. A pénzügyigazgatóság főnöke mindössze huszonhárom éves s fiatalos ambícióval törekszik arra, hogy minél kevesebb adóbizonyitványt kelljen aláírnia. Delipagics Dervisnek hívják a dár­dai járási pénzügyigazgatót, aki ily fiatal korban jutott a ranglétrán eny­­nyire előre. A huszonhárom éves tiszt­viselő senkinek nem ad adóbizonyia­­tot, amíg a jövő 1925-ik évre ki nem fizeti az adóját. Ez az adó még ki sincs vetve, de erre nincs tekintettel a dárdai ambi­ciózus ifjú, akit sem meggyőzni, sem megingatni nem lehet abban az elha­tározásában, hogy jövő évi adóját is ki kell fizetni annak, aki útlevelet akar. Félve irjuk le ezt a dárdai kis ön­kényeskedést. Attól tartunk, hogy Deli­pagics példájának több követője is akad. Csak nem engedi a többi adó­főnök, hogy egy fiatal kollégájuk túl­­tegyen raltuk. és Száva éradása állandóan to­vább tart. Beogradnál a Száva vízállása tovább emelkedik ; csü­törtökön a viz nagysága túlhaladta a hét métert. 1888 óta nem ész­leltek a Száván ilyen magas víz­állást. A rossz karban levő gátak — a jelek szerint — nem tudnak ellentállni a roppant víztömegek nyomásénak. A Száva főgátja, a meiy Zimonytól Boljevacig vezet, szerda éjszaka Progara-nál áttört és a viz nagy területet elöntött. Csütörtök délelőtt megfeszített munkával sikerült a gáttörést be­tömni, de a viz akkorra elöntötte az egész határt. Ofcse és Brcsa gyűlésén a szanalasi javaslatok vi­tája során Peyer Károly szociálde­mokrata bírálja a kormány gazda­ság-politikáját és megállapítja, hogy a magyar ipar válságát a pénzügyi kormányzat rendszerte­lensége és hibái okozták. Demokra­tikus kormányzat szerinte sokkal előnyösebb feltételek mellett kapott volna külföldi kölcsönt. Kijelenti, hogy 250 millió aranykorona köl­csön megengedése ellenében, Beth­len helyében nem adta volna el az ország önállóságát. Baticz Gyula: Ezt az összget a nagybirtokosok is összeadhatták volna. Peyer Károly: A kormány a sza­nálási javaslatok megszavazása ese­tén korlátlan hatalmat kap, amelyet a reakció fentartására használ majd fel. Követeli az általános, titkos vá­lasztójogot, amely egyetlen biztosí­téka annak, hogy az ország talpra­­állitása valóban megtörténjék. Meg kell szűnnie az állandó kormányzati terrornak, mert a pénzügyi szaná­lás nem képzelhető el belpolitikai szanálás nélkül. Felszólítja a kor­mányt, hogy mindenekelőtt szanál­ja az ország helyzetét azzal, hogy felhagy a luxus-politikával, felosz­latja az internálótábort és törvény­be iktatja az általános, titkos vá­lasztójogot. A javaslatot nem fo­gadja el. Pikier Emil hangsúlyozza, hogy a szanálási javaslatok csak arra al­kalmasak, hogy a gazdasági lerom­lottságot, a dolgozók és általában a kisexisztenciák nyomorát konzer­válják. Kritizálja a kormány pénz­ügyi politikáját és kijelenti, hogy az ország érdeke követeli, hogy a javaslatokból ne legyen törvény és hogy a Bethlen-kormány megbuk­jék. A közvélemény helyteleníti ezeket a javaslatokat. Platthy György: A zsidók! Kábák Lajos (Platthy felé): Vi­gyázzon, elrontja az üzletet! (Nagy zaj.) Pikier: Nemcsak a zsidók! Ér­deklődjék Platthy a keresztény kis­iparosoknál, majd tapasztalni fogja, hogy azok is helytelenítik a javas­latokat. Budapest keresztény la­kossága éppen úgy íölzudul a ház­bérének a megdrágítása ellen, mint a zsidó kereskedő. A kormány a bankokkal szemben megértő tudott lenni, de a munkásság érdekeivel szemben közömbös. (Varsányi Gábor közbeszól vala­mit, de Esztergályos János leinti: »Majd Orgovrínyról beszélünk.) Varsányi Gábor: »Régi vicc, a Népszava se irja még. Esztergályos János: »Szomorú, községek most már teljesen viz alatt vannak. A lakosságot, a melynek egyrésze^szerdáig a ház­­'élőkön tartózkodott, csütörtökön hajón Pancsevóra szállították. Sándor király csütörtök délelőtt fél tizkor a Zagreb nevű hajón a vizáradás által leginkább sújtott Obrenovácra hajózott. A király út­közben Zsabresje károsult lakosait is meglátogatta. Visszatérőben Ofcsára és Brosúra is elhajózott, majd este visszatért Beogradbn. A hajóutra elkísérték a királyt Miletics Koszta földtniveiésügyi miniszter, Pavlovics, a hajózási tár> saságok igazgatója és fovanovics vízügyi főinspektor. hogy az, ami ott történt, még min­dig viccszámba megy«. Pikier rámutat arra a botrányos helyzetre, amelyet a kormány poli­tikája inditotí a magyar népre. A magyar munkások egyharmadrész­­nyi jövedelme van, mint a környe­ző országokban. Gondolják meg, mit jelent ez a hazához való hűség tekintetében. Nagy Vince beszéde a békeszerződésről A magyar nemzetgyiilás csütör­töki ülésén a többség megszavazta a 16 órás üléseket. Eszerint a nem­zetgyűlés ülései reggel 7 órától 1 óra ebédidő megszakításával éjfélig fognak tartani. Miután azonban igy sincs biztosítva, hogy a szanálási javaslatokat a nagyítóiig megsza­vazzák, valószínű, hogy pénteken indítványt tesznek permanens ülé­sek tartására. A csütörtöki ülésen Nagy Vince, debreceni képviselő, az októbrista kormány belügyminisztere tartott nagy beszédét. A szélsőbalon kívül az egész Ház nagy felzúdulással fogadta Károlyi Mihály belügymi­niszterének felszólalását. Nagy Vin- j ce kijelentette, hogy az utódába-1 mokkái való tárgyalások során ki 1 kellett volna terjeszkedni a területi kérdésekre is. Közbeszólás a jobboldalról: Ma­guk beszélnek igy, akik az orszá­got romlásba döntötték? Nagy Vince: A haíárkiigazitásnál nem vették figyelembe Millerand kísérőlevelét, amiáltal az ország te­temes kárt szenvedett. Közbekiáltás: Ti csináltátok! Még mersz itt beszélni? Nagy Vince: A Muraközben és Szuboticánál is határkiigazitást Ígértek, ami elmaradt. Máday Gyula: 1918-ban kellett volna ezzel a reverenciával beszél­ni. Nagy Vince: A Jugoszláviával j kötött szerződés területi és presz- j tizsveszteséget jelent az országra. I A kormány nemcsak a trianoni bé- jj két irta alá, hanem a beogradi f fegyverszüneti szerződést is, amire E nem iett volna kötelezve. Közbekiáltások: Az októbristák f tették tönkre az országot és még f van arcuk ideálini és igy beszélni! j Nagy Vince: A Romániával foly- f tatott tárgyalások során szóba kel- j lett volna hozni a magyar kisebb- ' ség sérelmeit is. idéz egy romániai I lapot, amely szerint a román kor-f mány megígérte Bethlennek__ birto- S kai visszaadását a szerződés aW | írása ellenében. Paruváry külügyminiszter: Ezt I A magyar szociáldemokraták élesen támadják a szanálási törvényjavaslatot A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülése Budapestről jelentik: A nemzet­megcáfolták. Ne tessék rágalmakat felhozni. Nagy Vince a délutáni ülésen is folytatja beszédét. Határozati ja­vaslatot nyújt be arról, hogy en­gedjék haza mindazokat az emig­ránsokat. akik nem követtek el bűncselekményt. A kormányzó jog­körének pontos körülírásáról is ha­tározati javaslatot nyújt be. Nagy Vince után Puky Endre a szanálási javaslatok mellett, Baross János a javaslatok ellen szólal fel. A bunyevácok a kisebbségi blokk terve ellen Válasz a Slobcdni Dóm támadásaira Tegnapi számunkban ismertettük a Radics-párt hivatalos lapjának, a Slobodni Dómnak azt a cikkét, amely­ben a horvátok élesen kikelnek a bunyevác-sokác-pártnak az ellen a törekvése ellen, hogy a Radics-pártot eltérítsék a vajdasági képviselőjelölé­­sektői. A cikk szerint a bunyevác sokác-párt azzal a tervvel foglalkozik, hogy a Vajdaság kisebbségi pártjait blokkba tömörítse. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag a bunyevác—okác-párt vezetőségéhez, amely a következő nyilatkozatot tette: — A bunyevác-sokác párt nem kí­ván érdemlegesen foglalkozni a zag­­rébi lap támadásával. Az összes erre vonatkozó kérdések tisztázása • a két párt közölt legközelebb meginduló tárgyalások körébe tartozik. Annyit azonban meg keli már most is álla­pítani, hogy a bunyevác-sokác-párt sohasem foglalkozott azzal a gondo­lattal, hogy a Vajdaság kisebbségi pártjait blokkba tömörítse. Amikor leg­utóbb egy disszidens Radics-párti kép­viselő Szuboíicán hasonló terv mélyei iránt tájékozódott, éppen a bunyevác­­sokác-párt vezetői voltak azok, akik a puhatolózás élői a legridegebben elzárkóztak. A magyar kormány az emigránsok kiadatását kérte Romániától Az SHS királysággal folyó tárgyalá­sokon is szóba kerül a magyar poli­tikai menekültek kiszolgáltatása Bukaresti lapok közlései alapján csak most kerülnek nyilvánosságra a Románia és Magyarország közt az elmúlt hetekben lefolyt gazdasá­gi tanácskozások részletei. Az Ade­­verul szerint a tárgyalások során a magyar megbízottak a magyar kor­mánynak azt a kívánságát terjesz­tették elő, hogy a Romániába mene­kült emigránsokat tekintse a román kormány közönséges bűnösöknek és szolgáltassa ki őket Magyarország­nak. Ennek fejében a magyar meg bízottak hasonló természetű ellen­szolgáltatást ajánlottak fel. Románia azonban a kérelmet visszautasította. Budapesti jelentés szerint az S. H. S. királyság és Magyarország közt most meginduló gazdasági tár­gyalások alkalmával „ magyar kor­mány a beogradi kormánytól is kérni fogja a Jugoszláviában élő emigránsok kiadatását. A magyar megbízottak hir szerint pontos név­sort állítottak össze az S. H. S. ki­rályságban levő politikai menekül­tekről. amelyet be fognak terjeszte­ni a kormányhoz A jegyzékben mint közönséges bűnösöket tüntetik fe! a politikai menekülteket és ezen az alapon terjesztik eiő a kérelmet. A magyar kormány ennek ellenében hajlandó a jugoszláv hatóságok ál­tal körözött és Magyarországba •menekült bűnösöket letartóztatni és átadni Jugoszláviának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom