Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-25 / 114. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 április 25 hogy a Radios párt vezetői jelenjenek meg a királynál és ismertessék előtte a politikai helyzetet. Politikai körökben biztosra veszik, hogy a Radics párt vezetői is meghívást fognak kapni — a közeli napokban — audienciára és úgy hiszik, meg is jelennek az udvarban. Az élő-halott . . . A vajdasági Protics-párt, amely a vezér halálakor nem oszlatt föl szervezeteit, csupán tevékenységét szüntette be, most ismét a porondra lépett. Az élő-halottat a radikálispárt támasztotta föl, amely kísérletet tett arra, hogy a néha' Protics Sztoján vajdasági híveit Visszacsalja a radikális p.rtba. Pasics miniszterelnök a napokban magához kérette a noviszadi Protics-párt egyik vezetőjét, a it föl szólított arra, hogy a radikálispártba lépjenek vissza Proticc hívei, mely esetben megfelelő he lyet biztosítanak nekik a pártéletben. A noviszadi Protics-párt a napokban fog dönteni Pasics miniszterelnök ajánlatáról. Nagy a valószínűsége annak, hogy létrejön a megegyezés a Protics-párt és. a radikálisok között. Ellenőrizhetetlen hírek a suboíicai rendőrfőkapitány kinevezéséről Vukics Ferenc lesz az uj főkapitány-? Karakasevics Gábor szuboticai rendőrfőkapitány elhalálozásával megüresedett főkapitányi állás betöltését — mint a Bácsmegyei Napló fnegirta —. a belügyminisztérium csak a főispán! válság megoldása utánra tervezte, mert a kormány nagy súlyt helyez arra, hogy a választások előtt kit helyez a szubotieai rendőrség élére. Éppen ezért az uj főispán véleményét is ki akarják kérni a kinevezendő rendőrfőkapitány személyére vonatkozólag. A főispánválság megoldásával most már aktuálissá vált az uj rendőrfőkapitány kinevezése. Beogradi hírek ■szerint a rendőrfőkapitányi állás betöltéséről még nem történt döntés. Az előjelekből csupán annyit lehet következtetni, hogy ez a tisztség az önálló demokratáknak fog jutni. Ezzel szemben csütörtökön délelőtt az a hír terjedt el a szuboticai városházán, hogy az nj rendőrfőkapitány kinevezése megtörtént és a belügyminiszter választása Vukics Ferenc rendőrkapitányra, a bejelentőhivatal jelenlegi vezetőjére esett. A hírrel kapcsolatban kérdést intéztünk Vukics rendőrkapitányhoz, aki kijelentette, hogy a kinevezéséről ö csak ellenőrizhetetlen forrásból értesült, a belügyminisztérium részéről ezideig még semmi hivatalos értesítés nem jött erről. A munkanélküliek védelme Hatósági igazolványt kell szerezriök a munkanélkülieknek A munkanélküliség sok kenyérnélküli munkást arra kényszerít, hogy vándorbotot vegyen a kezébe és olyan helyen iparkodjék elhelyezkedni. ahol megélhetést talál. A munkanélküliek nagy' része, különösen a tavaszi hónapokban, Beogradot keresi fel, ahol azonban azoknak a munkásoknak, akik nem találnak rögtön munkát, sok zaklatásban van részük a hatóságok részéről, amelyek, minthogy a munkakeresök rendszerint semmiféle igazolványt nem tudnak felmutatni, munkakerülőkként kezei? és, a törvényes eljárás alá vonja őket. A belügyminisztérium, hogy a jöI vőben megkímélje a munkakeresőket a hatóságok -kényszerű zaklatásától. 4171—924. szám alatt rendeletet adott ki, amely szerint minden munkakeresö — mielőtt útnak indul — tartozik beszerezni a szükséges személyazonossági igazolványokat, még pedig községi igazolványt, keresztlevelet és honossági igazolványt, amelyek felmutatása esetén rtem fogják őket munkakerülőknek tekinteni a hatóságok. A rendelet csütörtökön érkezett meg Szuboíicára. ahol az iparhatóság felhívja az érdekelteket, hogy a szükséges igazolványokat szerezzék be. Támadás készül a magyar és német kiilturegyesületek ell< A közigazgatási hatóságok felfüg 'es’theii - az egyesületek működésé5: A Kulturbund feloszlatása ugylátszik nem az egyetlen kínos meglepetés a kisebbségek számára. Mióta Pnbicsevics Szvetozár pótolni akarná' azt is. amit a kisebbségi kulturmozgalmak elfojtása terén elmulasztott, amig nem volt miniszter. Pribicsevics azzal kezdte működését; hogy -bekérte a kuli urban cl alapszabályait. s felfüggesztette. a németek e kulturális szövetségének a működését. Ezt az intézkedést azzal magyarázták, hogy a kormány a Német Párt ellenzékbe vonulását akarta megtorolni és már akkor elhangzottak olyan fenyegetések, hogy további represszáliáktól se fog visszariadni a kormány. Ezeket a fenyegetéseket a kormány máris kezdi beváltani, még pedig nem csupán a németek, hanem valamennyi vajdasági nemzetiség ellen. A közoktatásügyi minisztérium ugyanis a napokban bizalmas rendeletét adott ki, amely a magyar és német kulturális és vallási egyesületek elnémitását célozza. A bizalmas rendelet szerint ugyanis — ha a helyi hatóságok ezt kívánatosnak tartják — mindazoktól a vajdasági kulturális szervezetektől, amelyek még a magyar impérium alatt alakultak meg. bekénhetőh ,az alapszabályok és ezek. még aljban az esetben is. ha a belügyminisztérium újra jóvá is hagyta őket, felterjesztendök a közoktatásügyi minisztériumba ellenőrzés és újabb jóváhagyá.s céljából, aminek megtörténtéig, a kulturális egyesület nem folytathatja működését. A bizalmas rendeletét a közoktatásügyi minisztérium megküldött© a közigazgatási hatóságoknak. Az ui rendelet alapján eddig csak egy kulturális egyesület működését függesztették fel. A napokban ugyanis megérkezett Apatinba a szoinbori kerületi tanfelügyelőség 207/1924. számú rendelete. Jagern vies szombori kerületi tanfelügyelő aláírásával. amelyben a közoktatásügyi minisztérium rendeletére hivatkozva, felfüggeszti az arntini szociális missziótársulat működését, amig a közoktatásügyi minisztérium a társulat alapszabályait jóvá nem hagyja. Ezt az első felfüggesztést hír szerint követni fogja több is. Azok az egyesületek, amelyek még a magyar impérium alatt alakultak. az áta'aJculás. óta már kivétel nélkül felterjesztették alapszabályaikat a belügyminisztériumhoz, amely jóvá is hagyta azokat és így a közoktatásügyi mi,wszférinm mostani revíziójának félreértbe* etlen tendendóid. van Az uí rendelet a Vajdaság minden részében működő katholikus szóéiáifs missziótársulaton kívül a magyar kultitregyesületekct is veszélyezteti, minden magyar vagy német olvasókör és valamennyi nemzetiségi kidturegyesiilet működése a közigazgatási hatóságoknak van kiszolgáltatva. A nezuijorki ember gép — A Bácsmegyei Napló kiküldőit muhkatú,sótól — V. Newyork, 1924. április Az emberek igazi élete a futás. Reggel villámgyorsasággal rohannak 25— 30 kilométerről a villa-nypson földfelettin, vagy foldalaü-in: a subwayn.- Begyömöszölik ebbe az Európában vonatnak beillő villanyosba az embertolteléket és a hatalmas »állomásokról« egymás mellett, felett, alatt száguldozva röpiiti őket az, néha öt emelet melységben a föld alatt, néha a folyó alatt, néha tíz emelet magasságban a munkahelyükre, ahol rohanva dolgoznak, állva ebédelnek, hogy este ismét begyürjék őket a subwayba és holtfáradtan érjenek haza. Mindenki rohan, tépi, nyüvi magát.,, ez az átlag-ember élete Newyorkban. Ezenközben nincs ideje magasabbrendiivé fejlődnie, kedélye elkopik és végül szenvedélye, szerelme lesz a rohanás a dollárért. Illetve maga a dollár. * A szórakozása? Szombat este a színház, mozi vagy varieté. Vasárnap a templom, a sport vagy a könyvtár — van is olyan könyvtáruk, a Public Librery például, amilyen sehol a világon: minden könyvet megkapsz ott, magyart, románt, szerbet is, ha nincs: beszerzik. New-Ycrseybe vasárnap még labdázni, sétálni sem szabad — pihenni kell. — Vendéglőben nem üldögélhetsz. Inni nem szabad. Kávéház nincs. Az átlag-amerikai 16 éves korában már pénzt keres és 20 éves korában már nősül. Nincs hát fiatalsága sem. A nő sokkal magasabb rendű: szebb és műveltebb. Sehol annyi igazán elegáns asszonyt és oly csinos, vagy jólöltözött férfit nem láttam, mint Newyorkban. Nagy is a nőkultusz, a férfi tolja a gyerekkocsit, mosogat, a liften, ha nő lép be, a legöregebb férfi is leveszi a kalapját. Becsukják azt, aki nőt csábit. És a gyerek.... A gyerek a legnagyobb ur. A gyereknek mindent szabad és még a szülei sem üthetik meg— A nő és a gyerek— de-, a férfi emellett gép, aki dolgozik és elkopik. Persze ez csak az átlagember. Nem igy van ez a felső tízezernél. Mert más nincs. A szellemi munkás semmi, rossz keresőd másodrendű ember. Becsülete, jövedelme csak a férfimunkásnak van, igazán pedig csak annak, aki nem dolgozik, hanem dolgoztat. * Valaki azt mondta, hogy Newyorkban mindent látni: kínait, oroszt, montenegróit, mindent, csak igazi amerikait nem. Ebben a túlzásban van igazság. De csak félig. Aki kijön fiatal korában: asszimilálódik, lélekben is amerikai lesz, megszereti Amerikát. A második generáció már minden izében az, de aki meglett korában jön, bárhogy erősitgeti is, nem tud sem megszokni, sem igazi amerikaivá válni. Nem birja ezt a szédületes iramot, ezt a furcsa puritánságot, visszavágyik a lusta, bűnös, de kedves és nyugodt, elmaradott Európába. A nagy kényelem, am® az európai háztartásokban elképzelhetetlen ilyen mértékben, a pénzszerzés határtalan lehetősége elkábitja, de mégis haza vágyik mindenki-, ahol nemcsak egy szám, egy gép, de emberebb az ember, ahol üldögélni is lehet, nemcsak rohanni, ahol tehet ykatkozni, politizálni, lányt I csábitan® és egy pohár borocskát szamádon meginni. * Az amerikai átlag-ember elképzelhe; tétlenül naiv. Olyasmin mulat, arain ná;■ lünk a gyerek. Színházban fontos a dajj rabnál a »boldog beifejezés.* * * 1 Itt minden héten százszámra alakul gaz uj vallás és a szombat esti lapokéban hasábokat tesz ki az uj vallások I reklámja. Van itt mindenféle templom, még a munkának is van temploma és olyan vallás is, amelyik minden vallást egyesíteni akar. s A leggyerekesebb szélhámosságoknak bőven akadnak balekjei. A reklám a legnagyobb hatalom. Wrigly 96 málló évi forgalmat csinál a rágó-gummival, ;a Coca-Cola nyomában van az öt centes szódás-gyökérnédv hűsítővel és ezt jj csak a reklámnak köszönheti. Mert az ij emberek itt elhisznek mindent. Nincs ■idejük kételkedni, hegy csakugyan a jlegjobb-e az, amit annak hirdet az a I reklám, amibe szemed, lábad, kezed Imindig beleütődik?! A í Az italtilalom él és virul. A munkás »nem ülhet le kocsmázni. Nem vehet , italt sehol. Mert egyébként hallatlan tárért bárki - szerezhet innivalót. Szőllő; bői maguk a koesmárosok gyártják a bornak nevézett valamit. Csempészik a I leggaládabb sört és valami olyan gyalázatos pálinkát hoznak közforgalomjjb*, amibe belepusztul az, aki gyak-s Iran issza. ■ Rendőrök iszogatnak a kocsmákban «és vigyáznak arra, hogy prohibiciós \ detektív be ne törjön. Egész hivatalok \ és előkelő tisztviselők százai élnek a ■ csempészésből. * Minden arra rendezkedett itt be, hogy . kihasználja az emberi, kiszedjen belőle ■i minden erőt, értéket, kifacsarja, mint a í citromot, Azért van a nagy kényelem j háztartásban, a tökéletes- és törvényekkel védett pihenés vasárnap, az italti- 1 lalom és azért nem lehet itt időt fecsérelni, — nincs kocsma, kávéház — azt ért nem lehet üldögélni, csak szaladni, I hogy az ember minden energiája, izma,, r1 ideje a munkáé legyen, hogy kipihenjen és csak a munkában élje ki magát fáz ember-gép minden rugója, motorja, ■ lelke-veleje. I Rendszerek épültek ki, hogy az als kalmazott, a munkás minden lehelet© jj kihasználható legyen, ne fecsérelődjön fel egy perce sem a ember-gép munkaiidejének és a vállalatok azért figyelik lés fejlesztik alkalmazottaik tehetségét, ’ hegy azt kihasználhassák. Az ember itt csak egy numerus. Gép, 5 amelyiknek annyi az értéke, amennyi .) munkateljesítmény kipréselhető belőle. |Nem több és, csak addig, amiig van ■benne munka-érték: viszont ezt megfijjzetik. A lehetőségek beláthatatlanok. 'Ezért optimista itt még a nyomor is. |És ezért válik itt szenvedéllyé a munka,. | Ezért ügyeinek itt kevesebbet az áljtalános műveltségre és többet a szakul tudásra. Ezért külömb az ő szemükben la gyári munkás az ügyvédnél, a mérnök a tudósnál. És ezért nagy legény Ford, a világ legelső automobilgyárosa, akinek évi tiszta jövedelme 60 millió dollár, mert úgy ki tudja használni az embert, hogy annak lefoglalja az utolsó lehelletét is, amikor sorba állítja őket és megindul az első sróf, a különböző alkatrészek úgy formálódnak futva három óra alatt automobillá, hogy a sorban álló munkások mindenike ugyanazt a műveletet végzi másodpercnyi megáláls nélkül, Ezért készül el egy autó 3 óra alatt és dob ki a gyár 8 másodpercenként esy-egy uj autót. Ez Amerika lángoló vágya; az ember tökéletes kihasználásával szinte a lehetetlenségig kihasználni az emberi munkát. Az igy dolgozó ember kereshet sokat, de összeroppan és ezen közben nem ér rá művelődni, emberekké lenni, elfelejt gondolkodni___ Ezért más világ ez, mint Európa és vigyázzunk rá: nem Amerika európaizálódik, hanem Amerika felé halad Európa.... Itt már látjuk a mai eljövő világunkat is. Kun Andor
