Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-25 / 114. szám

1924 április 25. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. lyokban meghatározott működésétől es politikával foglalkozott. Gyakov rendőrkapitány lefog­lalta az egyesület iratait, jegyző­könyveit, pénztári okmányait és pénzkészletét, amit a városi adó­hivatalnak adnak át megőrzés végett. A bútorokat az egyesü­let helyiségének egy szobájába hordták össze és a szobát lepecsé­telték. A belügyminisztérium rende­leté alapján a Kulturbund vidéki fiókjainak föioszlatását már a helyi hatóságok is mindenütt befejezték. van Negyvenhárom halottja a svájci vasúti szerencsétlenségnek Heifferich volt német kancellár is az áldozatok kozott van Bethlen Istvánt kérték föl közvetítésre a budapesti nyomdatuiajdonosok Bethlen megkezdte a munkásokkal a tárgyalásokat Budapestről jelentik: A nyom­dászsztrájk ügyében e csütörtöki napon sem történt fordulat. A nyomdászok elhatározták, hogy addig nem kezdenek tárgyaláso­kat a nyomdatulajdonosokkal, amig követelésüket teljes egészében nem teljesítik. A nyomdatulajdo­nosok viszont szigorúan ragasz­kodnak a legutóbb telt ajánlatuk­hoz, amelyben a békeparitás 80 százalékát Ígérték be a nyomdá­szoknak. A nyomdatulajdonosok, miután a megegyezésre semmi kilátás nincsen, csütörtök délelőtt kül­döttségbe« felkeresték Bethlen mi­­niszierelnököt, akit felkértek a mun­kások elleni erélyes eljárásra. Beth­len miniszterelnök megígérte, rajta lesz, hogy a nyomdászokat be­látásra bírja. A küldöttség eltá­vozása után azonnal magához kérette a szociáldemokrata-párt néhány képviselőjét, akikkel hosz­­szasan tárgyalt a sztrájk meg­szüntetéséről. Disznó jóvátételt ajánl Jjjijl Románia Módos és Párdány kifosztásáért Hetvenkilenc sertés — két községért Beogr^dból jelentik: A beogradi lapok szerint a románok megtették az első lépést a kifosztott Párdány lakosságának a kártalanítására. A felajánlott kártalanítás módja azon­ban olyan, hogy ismét a legnagyobb visszatetszést kelti beogradi politikai körökben. A román liatármenti hatóságok ugyanis. Bukarestből érkezett ren­deletre. hajlandók visszaadni az el­hajtott jószágok fejében összesen — 79 sertést, amelyeket Módosról és Párdányról elhajtottak, de csak a következő feltételek mellett: A sertések tulajdonosainak meg keli jelenni -a határon, ahol a »zsák­mányolt« sertéseket nyilvános árve­résen el fogják adni, úgy. hogy a sertések Romániában maradnak. A befolyó vételárból levonják a kiviteli vámot, az árverési illetékeket és a sertések eddigi élelmezési költségeit. A maradékot átadják a tulajdono­soknak. A becskereki alispáni hivatal azon­nal jelentést tett Beogradba a romá­nok ajánlatáról és instrukciókat kért az adandó válaszra nézve. A kül­ügyminisztériumban nem tulajdoní­tanak nagyobb fontosságot ennek az ajánlatnak, inkább csak kellemetlen tünetnek tekintik, amelynek káros következményei lehetnek a két or­szág közötti viszonyra. Lezárták a Kulturbund novisadi helyiségeit Mindenütt végrehajtották már a feloszlató miniszteri rendeletét Noviszadról jelentik : Csütörtö­kön délelőtt megjelent a Kultur­bund noviszadi központjának he­lyiségében Gyakov Sándor rend­őrkapitány két rendőrtisztviselű kíséretében és a helyiségben tar­tózkodó Aschenbrenner Károly egyesületi tisztviselőnek átnyúj­totta a belügyminisztérium rendele­tét a Kulturbund működésének be­tiltásáról. A betiltó végzés szerint a Kulturbund eltért az alapszabá-Baseliből jelentik: A beérkezett jelentések szerint a Bellinzona ál­lomás melletti vasúti szerencsétlen­ség — amelyről a Bácsmegyei Napló már röviden beszámolt — sokkal nagyobb méretű, mint aho­gyan eleinte hitték. Amikor a két gyorsvonat összeütközött, az egyik müncheni kocsi gáztartálya felrob­bant és ennek a kocsinak valameny­­nyi utasa elégett. Szerda estig har­minc halottat húztak ki a kocsik romjai alól, csütörtökön délelőtt pe­dig még tizenhárom utas holttestét találták meg úgy, hogy eddig negy­venhárom halottja van a vasúti sze­rencsétlenségnek, a sebesültek szá­ma pedig meghaladja az ötvenet. Szerdán délután a szerencsétlen­ség színhelyére érkezett Motta svájci szövetségi tanácsos és az ál­lamvasutak igazgatója, akik meg­indították a vizsgálatot. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy az összeütközést az okozta, hogy a Luzernból érkező gyorsvonat nem vette észre a »tilos« jellzést. Mindkét vonat mozdonyvezetője meghalt, ezenkívül a vasúti személyzetből hatan haltak meg, tizenkilencen pe­dig megsebesültek. A Neue Basische Landeszeitung jelentése szerint Helíierich Károly volt német kancellár, aki egy tia­­naoban megtartott választási agitá­­ciós gyűlésről tért vissza, szintén a vonaton utazott. Egy luganói táv­irat szerint a luganói német konzul megállapította, hogy Helffericli, va­lamint a vele együtt utazó édesany­ja is az áldozatok között van. Heli­­ferich Károly 1872-ben született, sokáig a Deutsche Bank vezérigaz­gatója volt. A háború alatt biro­dalmi pénzügyi államtitkár, majd belügyminiszteri államtitkár, végül kancellár lett. 1920-ban, mint nem­zeti párti jutott be a birodalmi gyű­lésbe és azóta kíméletlenül támadta a köztársasági pártot. Ellenfelei az­zal vádolták, hogy részes a német­­országi politikai merényletekben is, amelyeket a jobboldali pártok in­téztek a köztársasági politikusok ellen. Ugyancsak luganói jelentés sze­rint a luganói német konzulátushoz özönével érkeznek Németországból távirati érdeklődések egyes hozzá­tartozók után, akik a halálvonaton utaztak, a személyazonosság meg­állapításának nehézségei miatt azon­ban nehéz megállapítani az áldoza­tok neveit. Annyit már megállapí­tottak, hogy Della Torra kopenhá­­gai olasz követ, akiről az első je­lentések szerint az a hir terjedt el, hogy szintén a vasúti szerencsét­lenség áldozatai között van, meg­menekült. Az olasz útlevélvizsgálat adatai szerint a halálvonaton 15 svájci, 45 német, 52 olasz, 4 amerikai, 2 nor­vég, 2 francia, 2 csehszlovák, 2 an­gol utas volt. a délről jövő vonat­lak pedig 250 utasa volt. tette ki: — Oroszországnak nincs fei­­tétlen szüksége külföldi előle­gekre. Oroszországnak igyekeznie kell katonailag minél erősebbnek lenni, mert a jelenlegi helyzet tel­jesen tarthatatlan és Európa uj, veres világháború küszöbén áll. Az SHS királyság a ?>esszarábiai kérdésben Oroszország- mellé áll Beogradból jelentik: Nincsics külügyminiszter franciaországi uta­zását politikai körökben élénk kommentárokkal kisérik. Általá­nos az a meggyőzödé?, hogy N ticsics utazása összefüggésben van a besszarúbiai kérdéssel. Meg­bízható helyen úgy tudják, hogy a francia kormány vonakodik aláírni a Romániával kötött szö­vetségi szerződést az orosz román háború esetére és az aláírást ál­lítólag Jugoszlávia magatartásától teszi függővé. Minthogy Románia nem tudott kellő garanciákat nyújtani az SHS. királyság ma­gatartására vonatkozólag, szüksé­ges volt, hogy az SHS. kormány hivatalosan közölje azt az állás­pontját, hogy a háború bekövet­kezése esetén, szárnithat-e Ro­mánia és Franciaország Jugo­szlávia támogatására. A román-orosz konfliktussal egyébként élénken foglalkozik a beogradi sajtó is. A nagyobb la­pok, különösen a 1/reme, valamint a Politika cikkeiből megállapít­ható, hogy a SHS. királyság mi­lyen magatartást szándékozik ta­núsítani a besszarábiai kérdésben, j A Vrepe csütörtöki számában Oroszország és B sszarábia cím­mel vezércikket közöl, amelyben feltűnően oroszbarát hangon ir és hangsúlyozza, hogy Oroszországot jogosan megilleti Besszarábia. A cikk befejezésül megállapítja, hogy a kisantantnak sem érdeke Szovjetoroszországgai szembe­helyezkedni, mintahogy Francia­­országnak is Oroszország barát­ságát kell keresnie a germán ter­jeszkedéssel szemben. A »Politika« csütörtöki száma »Besszarábia« címen vezércikket ir szintén rendkívül románellenes han­gon. A nagy feltűnést keltő vezér- ‘ cikk többek közt a következőket Írja: »Romániát abban a törekvésében, hogy őt a besszarábiai kérdésben tá­mogassuk. alkalmasint Franciaor­szág is segíteni fogja. Azonban még sem hisszük, hogy leghatalmasabb szövetségesünk, Franciaország azt követelné tőlünk, hogy megszegjük másnak a kedvéért azt. amit a. ma­gunk kedvéért se tennénk. Úgy lát­juk különben, hogy ez nem lehet ér­deke Franciaországnak sem. mert amilyen mértékben tér vissza Oroszország azokra az utakra, ame­lyeket évszázadokon át követett, an­nál kevésbé lesz természetes a né­met-orosz szövetség és annál inkább válik valószínűvé az Oroszország és Franciaország közötti szövetség. Végül nem a mi dolgunk, hogy bele­mélyedjünk azoknak az okoknak a kutatásába, amelyek a francia kor­mányt külpolitikájában vezetik, a mi dolgunk csak az. hogy idejekorán tudtára adjuk Romániának és min­denkinek, hogy Jugoszlávia nem harcolhat Oroszország ellen Bessz­­arábiáért. Nincs olyan kormány, amely a népet bele tudná vinni egy ilyen háborúba. Bratimm elment# Konstantinápolyba és nagyon jól tet­te. hogy nem Beogradba jött. Brati­­anu esetleg kaphat támogatást Kon­stantinápolyban. de Beogradban semmit. De nemcsak ő. hanem az a legnagyobb román diplomata — ha nem is román nemzetiségű — az Küszöbön az orosz-román bábom? Nyolc állam szövetségét akarja Románia Oroszország ellen mozgósítani Biatianu román miniszterelnök — mint mér jelentettük — Tö­rökországban időzik s az eddig való hitek szerint török-román szövetséget akar létrehozni. Pá­risi jelentés szerint Braiianu tö­rökországi tárgyalásai messzemenő tervnek az alkotórésze. A Chicago Tribune Parisból azt a tájékezta­­iást szerezte, hogy Bratianu vas­­gyürüve! szeretné körülvenni Szov - jetoroszországot, a mely gyűrű meggátolná a bolsevizmus terjesz­kedését s emellett természetesen biztosítaná Besszarábiának román birtoklását is. A román miniszterelnök azon fáradozik, hogy erős katonai szö­vetséget hozzon létre Finnország, Litvánia, Leitország, Észtország, Lengyelország, Törökország, Túr­­keszlán és Japán között. Katonai körök meggyőződése szerint fegyveres konfliktus esetén Románia katonai támogatást kap Japántól is, amely jelenleg fe­szült viszonyban van Oroszor­szággal a Szachalin-szigetek miatt. Ezzel kapcsolatban azt is tudják, hogy a japán királyi herceg bu­karesti látogatása alkalmával a kíséretében levő Harigutschi mi­niszter a Romániával már régeb­ben megkötött katonai egyez­ményt megújította. Londoni jelentés szerint az an­gol lapok már háborús híreket kolportálnak. A „Daily News" csernovitzi tudósítás alapján közli, hogy az Oroszországból érkező hirek sze­rint néhány nap óta orosz csapolok masíroznak a besszarábiai határ felé. A határ mentén levő közsé­gek lakossága rendkívül izgatott és attól tart, hogy rövidesen kitör :z orosz-román h 'bora. Moszkvá­ból álütólag ‘ megerősítik a csa­patkoncentráció hírét. A román vezérkar — a lap szerint — per­manens üléseket tart es óránként indulnak futárok Besszarábiába. Ugyancsak a „Daily News" értesülése az is, hogy az orose­­román csapolok közölt már megtör­téni az első kisebb összeütközés, a melynek lefolyásáról azonban a részletek még hiányoznak. A román kormány — mint Bu­karestből jelentik — megcáfolta az elterjedt alarmhireket, amelyek nagy nyugtalanságot idéztek e!Ö Romániában. Trockij uj világháborút jósol A Reuter ügynökség jelenti Moszkvából: A moszkvai vasutas kongresszuson Trockij feltűnőn keltő beszédet mondott, amelyben élesen támadta az európai álla­mokat és az Uniót. Trockij töb­bek közt a következőket jelen­

Next

/
Oldalképek
Tartalom