Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-21 / 80. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 4. oldal. Vakulj magyar! A kivándorlási irodák nagyüzeme A kivándorlási ügynökök lelketlen agitációja — mit már több ízben tettünk szóvá — a Tisza-vidéki magyarság között szedi a legtöbb áldozatot. A földélies. földnélküli Szenta-vidéki magyarok, akiket a kormány egyoldalú agrárpolitikája úgyszólván rákényszerit a tengerentúli útra, nap-nap után nagyobb törregben jelentkeznek a kivándorlási expozituráknál, hogy megérdeklődjék az Amerikába való áthajózás körülményeit. Nagyon természetes, hogy a Tisza-vidéki emberhús-kereskedők nit-fát ígérnek a szerencsétlen embereknek, mert nekik mindennél fontosabb az. hogy leszállítsák megbízóiknak a kívánt emberkontingenst. Az utóbbi időben, hogy gusztust csináljanak a kivándorlásra. az élelmes ügynökségek expedíciót szerveztek — egy orvosból és fényképészekből — akik a már megdolgozott vidékekre kiutaznak és az ügynökség megbízásából ott helyben elintézik a kivándorlásra jelentkezők okmányait. Az orvos bizonyítványt állít ki — a fényképészek pedig az okmányra rögtön megcsinálják a fényképet — mindezt tíz dinárért: hadd vakuljon a szerencsétlen magyar! Egy ilyen furcsa expedíció, melynek tagja volt Méri Sándor dr. szentai orvos és egy fényképész, pénteken Bogaras tanyára rándult ki. ahol hatvanon jelentkeztek kivándorlásra. Az ügynökség ezt a hatvan bogarasi magyart Brazil'ába szállítja ki, ahol formálisan eladja őket a munkaerőhiányban szenvedő farmereknek, akik valószínűleg bőven ledolgoztatják majd velük azt a Pár dinárt, amit a kivándorlást irodák itt »ajándékoznak« nekik — fényképre és orvosi bizonvitvánvra nemes nagylelkűséggel. Es a megtévesztett éhes magyaroknak csak nem nyilik fel.a szemük . . . A szentai kivándorlási ügynökség egyébként a Tisza-mentén mozgó expoziturát tart fönn. amely állandó agitációval igyekszik összetoborozni a magyar földmunkásokat. Vasúti ©Vük és pincérlányok tolvajbandáját leplezték le Suboiicán Ellopták a Mignon-vendéglő berendezését A szuboticai rendőrség néhány nappal ezelőtt leplezett le egy veszedelmes vasúti tolvajbandát, amelynek két tagja Cérnái Dezső és Mészáros Kálmán még szökésben van és a legerélyesebb nyomozás ellenére sem sikerült rejtekhelyüket felkutatni. Ezt a nyomozást még be sem tudta fejezni a rendőrség és már is egy újabb vasúti tolvajbanda működéséről szerzett tudomást, a melynek tagjait sikerült is letartóztatni. A napokban ugyanis névtelen levelet kapott a rendőrség, amelyben a levéliró közli, hogy a szuboticai vasútállomáson újabb vaggonfosztogatások történtek és a lopott holmik egy része Tendier Erzsébet, a szuboticai Zora vendéglő kaszirnőjének lakásán van felhalmozva. A rendőrség a levél alapján megindította a nyomozást. Hétfőn este előállította a kaszirnőt, aki tagadja ugyan, hogy tudomása lenne a vaggonfosztogatásokról, azonban a lakásán megtartott házkutatás alkalmával nagyobb mennyiségű vásznat, cipőt és különböző értékes ruhanemüeket találtak. A megtalált holmik eredetéről Tendier Erzsébet azt vállotta. hogy azokat Mirenkó Iván és Mirenkó Sándor vasúti örök vitték hozzá megőrzés végett. A rendőrség a további nyomozás folyamán letartóztatta a két vasúti őrt, akik beismerték, hogy több vaggont feltörtek és az ellopott áruk egy részét eladták, nagyrészét pedig Tendier Erzsébetnél és Szalai Tereznél, a Tri Sesira egyik pincérnőjénél rejtették el, akik a lopott árukra vevőt is kerestek. A vasúti örök bevallották, hogy azt a vaggont is felfeszitették, amelyben az Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén megejtették a parlament alelnökének választását. A leadott szavazatok többségét — 77-et — Zsitvay Tibor kapta, akit az elnök a nemzetgyűlés megválasztott alelnökének jelentett ki. Utána folytatták a valorizációs javaslat vitáját, amelyben elsőnek Lendvai-Lehner fajvédő szólalt föl. Támadta a kormányt és Kállay volt pénzügyminisztert, aki szerinte felelős azért, hogy a magyar korona katasztrofálisan leromlott. A világért se akarja — mondotta — Kállay egyéni integritását sérteni, csak arra utal, hogy soha még rablógyilkost fel nem mentettek azért, mert a nyakkendője szépen volt megkötve. (Zaios ellentmondások a jobboldalon.) Varsányi Gábor: Ezt is a ceglédi borbély mondta, Pista? Lendvai-Lehner: Ezután rátért a külpolitikai kérdésekre. lezsidózva Strakosch népszövetségi delegátust, —- akit rövidesen »Csehországból elszármazott délafrikai zsidó bankárnak« nevezett, — Pospisil csehszlo-Schrenck-Notzing tanulmánya bevezetésében közli azt a levelet, amelyben felhívták figyelmét az előtte addig ismeretlen László Lászlóra. A levél írója, Tordai, igy mutatta be a szellemek kiválasztottját, az immatériális lények bizalmasát, a túlvilág budapesti meghatalmazotti át Schrenck - Notzingnak: »László foglalkozására nézve elektrotechnikus. Szomorú családi viszonyai miatt örömtelen és boldogtalan gyermekkora, meglehetősen nyugtalan életbe sodorta, önként beállt a lengyel légióba és a világháború alatt frontszolgálatot teljesített; gázmérgezést kapott, idegsokkot szerzett és többször megsebesült. A háború után rósz társaságba keveredett. Egyszer betöréses lopás miatt gyűlt meg a baja a hatóságokkal, ezt állítólag más személy szuggesztiójának hatása alatt követte volna el. Könnyen felizgaíódik, rósz idegei miatt kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, másodszor egy leány társaságában. Több kihágás miatt a bírósággal is konfliktusba keveredett.« Ez a curriculum vitae elég kimerítő ahhoz, hogy gondolkodóba ejtsen afelől mindenkit: miért éppen ilyen nem-is-kétes exisztencia tolmácsolására bizzák üzeneteiket a másvilág lakói; de aki László Lászlóról tanulmányt ír, annak nem szabadna — mint Schrenck-Natzing teszi — ilyen kevés adattal beérni róla, hanem legalább is be kellett volna szereznie főként az öngyilkosságaira vonatkozó bűnügyi aktákat és újságcikkeket, amelyek részletes felvilágosításokkal szolgálnak László előéletéről. László a háború alatt fölsedült ifjúság tipikus képviselője; bajusza még ki sem ütközött, amikor fegyvert nyomtak kezébe és felvilágosították arról, hogy az ötödik parancs, a »ne ölj,« ideiglenesen fel van függesztve s helyette a napiparancs érvényes, amely imperative előírja,: »oh!« A kamasz, akit szépen -ujonnan megnyílt Mignon vendéglőberendezését szállították. A szállítmány legnagyobb részét eladták. A lopott holmikért kapott pénzt Tendier Erzsébet és Szalai Teréz társaságában elpezsgőzték. A rendőrség szerdán letartóztatta Szalai Teréz pincérlányt is és a négytagú vasúti tolvajbandát csütörtökön átadta a szuboticai ügyészségnek. vák delegátussal együtt, akinek neve. bizonyos kihagyásokká} — jegyezte meg az ébredőképviselő — nagy klasszicitással egészíti ki a csehszlovák köztársaság elnökének nevét. A durva és ízléstelen megjegyzésért az elnök Lendvai-Lehnert rendreutasitotta. Utána Ulain szólalt föl. Támadta a kormány pénzügyi politikáját és statisztikát olvasott föl arról, hogy a kormány mikor és mennyi hitelt adott a nagybankoknak. A múlt évben — mondotta — az ország bankjegyállományának 52 százalékát juttatta a kormány a bankoknak, holott Ausztriában ez a százalék 11. Csehszlovákiában 20, Franciaországban pedig 19. Ez az oka annak, hogy a korona leromlott. Az ország 250 milliárdot vesztett azzal, hogy a valorizációt nem négy hónappal ezelőtt hajtották végre. Reizinger szocialista beszédében a kormány pénzügyi politikáját bírálta. Utána Györki szocialista személyes kérdésben mondott beszédet. Az ülés nyolc órakor ért véget, . hangzó frázisokkal szentesített gyilkosságok elkövetésére nagykorusitottak, esztendők során beleszokott a háborús életmódba, harcolt, kegyetlenkedett, rekvirált és, minthogy mást nem próbált, el sem tudta képzelni, hogy egyéb élet-forma is lehetséges. A hábcsru befejezése után ez a generáció részben elhelyezkedés nélkül maradt, részben meg sem kísérelte polgári állást szerezni magának; elszokott a rendszeres munkától, vagy nem is tanult még bele: a megélhetést szemükben a zsold jelképezte a háború alatt, s a legtermészetesebbnek tartották, hogy ez a helyzet később se változzék. Közülük kerültek ki a háború befejezése után a titkos fegyveres alakulatok, kommunista-szervezetek, nacionalista - különítmények zsoldosai, s László csak abban különbözött a többi civil-állományba helyezett, de legkevésbbé sem civilizált, hivatásos felelőtlen-elemtől, — vagy éppen abban hasonlított legjobban hozzájuk — hogy kiszolgálta a legellentétesebb irányzatokat. A proletárdiktatúra alatt a budapesti első vörös gyalogezredben teljesített szolgálatot, a kommiin bukása után pedig hat bajtársával — Kertner Frigyessel, Pál Mihállyal, Kemény Lászlóval, Márkus Lajossal, Biichler Györggyel és Horvát Ferenccel — együtt leutazott Siófokra és jelentkezett különítményes közlegénynek. A hét fiatalember több, mint egy esztendeig szolgált a különítményben, azután együtt szereltek le. Kertner Frigyes, aki elbocsátás iránti kérésüket a parancsnoknak előadta, arra hivatkozott, hogy ő és társai félnek', az utóbbi időben elkövetett bűneik miatt reájuk váró megtorlástól. Leszerelésük után spiritiszta-kört alakítottak László vezetésével és megkezdték rejtélyes szeánszaikat, amelyeken egyre kevesebben és kevesebben vettek részt. 1921 február 11-ikén Márkus Lajos, üld a rendőrséA magyar fajvédők rohama a valorizációs javaslat ellen Zsitvay Tibor lett a magyar nemzetgyűlés alelnöke A libazsiros médium Irta: Diószegiig Tibor IV. 1Q24. március 21. gén kapott állást, szolgálati revolverével agyonlőtte magát. Kevéssel utóbb Pál Mihály vett be morfiumot. Rövid idő múlva Büchler György és Kemény László lettek öngyilkosok, majd Horvát Ferenc lőtte magát agyon 1921 áprilisában a Wesselényi-ucca és Almássy-tér sarkán lévő vendéglőben. Mielőtt elkövette volna tettét, leveiet irt Vanczák Jánosnak, a Népszava szerkesztőjének. A hatodik Kertner Frigyes, szüleinek; István-ut 52. szám alatti lakásán lett öngyilkos 1921 május 18-ikán. Mindnyájan meghaltak. László László ellenben, aki pár nap múlva meilbelőtte magát, fölépült. Az öngyilkosok hátrahagyott üzeneteikben azzal okolták meg elhatározásukét, hogy amikor kiléptek a különítményből, a segédtiszt — aki félt, hogy árulók lesznek — becsületszavukat vette, hogy végeznek magukkal; ettől kezdve a különítmény nyomozói állandó megfigyelés alatt tartották őket és sarkalták az öngyilkosságra. Az öngyilkosságok ügyében megindult rendőri nyomozás nem adott hitelt ennek a magyarázatnak; azt koncedálta, hogy a szerencsétlen fiatalemberek csakugyan tartottak attól, — okkal, ok nélkül, nem tartozik ide — hogy boszut fognak rajtuk állni, de a sorozatos öngyilkosságok tulajdonképpeni okát nem ebben látta, hanem abban, hogy László László, aki állandóan hipnotizálta barátait, be-, szuggerálta nekik, hogy halálukkal kell vezekelniök elkövetett bűneikért. László, aki elten emiatt eljárást is indítottak, felgyógyulása után azt vallotta, hogy azért lett öngyilkos, mert egyik szeánszon a szellem követelte tőle, áldozza föl magát és legyen öngyilkos. Bemutatta kihallgatása alkalmával Horvát Ferenc hozzá intézett búcsúlevelét is, amely így hangzik; »Mire e levelem megkapod, nem vagyok az élők sorában. Minden év május elsején tarts szeánszokat. Eljövök, ha van tulvilági élet.« A budapesti Világ 1921 december 3-iki számában a következőket irta a Lászlóféle öngyilkosok klubjáról: »A klub tagjai 19—22 éves fiatalemberek voltak, akik a rendcsinálás első napjaiban tevékeny működést fejteitek ki a Balatonvidékén. Uricsaládok gyermekei voltak, érettségizett, tanult fiuk, akik kevés kivétellel az egyetemre jártak. Amikorföljöttek Budapestre, a régi, szoros barátságot továbbra is fenn akarták tartani és ezért asztaltársaságot alakítottak egy Aréna-utj kávéházbam. Ott jöttek össze, elbeszélték egymás bajait, fájdalmait, izgalmas álmait és ezek megszüntetésére elhatározták, hogy a spiritizmussal fognak próbálkozni, amelynek misztikuma valószínűleg le fogja csilla pitani megzavart idegeiket. A spiritiszta szeánszokat egy hónapos szobában tartották meg, és azokon csakis az öngyilkosok klubjának tagjai jelenhettek meg. Rendszerint olyan szellemeket idéztek meg, amelyeket a társaság tagjai azelőtt személyesen ismertek és ezek a szellemek vádakkal telt üzeneteket küldtek a spiritiszta társaság tagjainak. Ezeket a szeánszokat túlzásba vitték, naponta két-három összejövetelt is tartottak, amelyek a fiatalemberek amúgy is megviselt idegzetét teljesen kimerítették. A titokzatos tulvilági szellemek öngyilkosságra buzdították a klub tagjait, akik valami rendkívüli szuggesztió hatása alatt vettek fegyvert kezükbe, hogy a tulvilági élet misztériumában vigasztalódjanak meg és meneküljenek meg bűneiktől.« A Világ-nak ez a cikke, amely részletes tudósítással szolgál folytatása a sorozatos öngyilkosságok körülményeiről, László második öngyilkossági kísérlete alkalmából Íródott; a későbbi libazsiros médium ugyanis 1921 november 30-ikán Knisch Emilia nevű menyasszonyával közös elhatározásból a halálba akart menekülni. Fölépülése után letartóztatták és amikor kiszabadult, újságírók elvitték Tordai Vilmoshoz kipróbáltatni mé'diumi képességeit; igy került összeköttetésbe a hivatalos spiritisztákkal. Ekkor — mondani sem kell talán — még hitt az okkultizmusban, hiszen hitéit kétszer is megpecsételte mellébe röpített revoJvergobmkkal.
