Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-05 / 64. szám
Poštarina plaéesa u gotovom Ära egy és fél dinár Postaszállítási díj *r NAPLÓ XXV. ev! C-* *ca, SZERDA, 1924 már eins 5. 64. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 1S5 diaár .■5i.trluu i uccu: Kiadóhivatal: Kralja Alcksandra nlica 1 (Le'bech-palota^ Gráfok szakszervezete A Bácsmegyei Njplú mai számában a következő hirt olvasom : — Szervezkedik a magyar nemesség, Budapestről - jelentik: Pest vármegye székhazában vasárnap összegyűltek a magyar történelmi nemességhez tartozó családok sarjai: grófok, bárók, vidéki földbirtokosok, miiit-l egy kétszázan, azzal a céllal, hogy! megalakítsák a Magyar Történelmi j Nemesség Testületét. A megnyitó be-1 szedet Széchenyi Emil gróf tartotta, aki hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a magyar nemesség megmozduljon és erősen nemzeti, antibolsevista . alapon tömörüljön. Simontsits Elemér fölszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemességnek ott kell folytatni, ahol 1848-ban elhagyta. Érdemleges határozatot a gyűlésen nem hoztak. A magyar nemesi osztály, az ima ecdemque nobilifas, vagy : társadalmi osztályozás szempontjából a genlUhonímcrie tehát a Spiritus marxii purus szellemében akarja folytatni azt az osztályharcot, amit 1848 óta csak kényszeredetten vívott meg uj mezéber, a liberalizmus jelszavaival történelmi fegyverei: a latifundium s a fejedelemmel való szövetkezés helyett. A grófok szakszervezetet alakítanak, hogy a szocialista mozgalom eszközeivel vívják meg — ahogy Petőfi irta — „kiváltságok kevéiy nagy tornyait.“ A nemességnek ott kell folytatni a küzdelmet — mondotta az egyik szónok, akiből nyilván a grófi szakszervezet titkára lesz — ahol 1848-ban elhagyták. Emlékszünk egy büszke, magyar kijelentésre: Magyarországon a destrukció 1848- ban kezdődött. A grófi szakszervezet a destrukció ellen küzdve, a 48-as állapotokat akarja konzerválni. A magyar alkotmányt viszsza kell tehát helyezni a rendi alkotmány alapjaira, vissza kell térni ahhoz a boldog konstruktiv korszakhoz, melyben Kossuthot becsukták, Petőfit lezsidózták és lehazaárulózták, Széchenyit „tu.lajdonrab!ó“-nak nevezték s könyveit a Hitelt és a Világot több vármegye hivatalosan elégette. Vissza kell térni althoz a boldog időkhöz, amikor — Széchenyi irta •— „vannak köztünk olyan dúsak, akik az egész földkerék 17000-edik, egész Európa llöO-adik, az ausztriai birodalom 80-adik és szegény jó anyaföldünk 30-adik részének urai.“ A grófi szakszervezet még Bethlen István gróf földreformját is a magántulajdon szentségévé emelt osztélyönzésével merényletnek tekinti s vissza ak$r térni a 48-as időkhöz, amikor Nagyatádi Szabó István csak deresre huzva érintkezhetett volna a közhivatallal s amikor, ha a földbirtok maximálására gondoltak — példa rá az 1827-es országgyűlés bizottsági javaslata — harminckétezer kaíaszlrális holdban kívánták megállapítani az egy kézben birtokolt földbirtok legmagasabb hátárát. Szegény Eszterházy herceg, akinek 400.000 katasztrális hold földjéből az agrárreform — a magyar nemzetgyűlés egyik Szónoka szerint — mór 180 holdat elvett, kénytelen a grófi szakszervezet védelme alá menteni exisztenciájának utoisó roncsait. Vissza a 48-es időkhöz, vissza 48 március 14-ikéig, mert máraz a kor is a destrukció diadala volt, melyben a nemzeti kormány első miniszterelnöke rosszabbul beszélt magyarul, mint a vöröskeresztes fővédnök: Albrecht főherceg beszél, amikor Kossuth mór elienforredalmár volt a márciusi törvényhozástól kierőszakolt reformokkal szemben s amikor kormány és országgyűlés összefogott arra, hogy visszacsinálják azt, amit „késsel a torkukon“ megszavaztak a márciusi rémületben. Jobbágyság, földhözköíöttség, dézsma, deres, adómentesség, a parasztnak és polgárnak hivatali képtelensége, a pallósjog, uriszék, talán még a jtts primae noctis — ez a grófi szakszervezet gazdasági programja. Csodálatos levegőt áraszt ki, csodálatos mentalitást árul el ez a pár soros hir. A gróf urak, a történelmi nemesség a francia forradalom vívmányai ellen szakszervezeti alapon készül küzdeni. Nem csak a munkásság, a polgárság ellen is. S talán a középnemesség ellen is, falujitvún az 1608-ban megindult vitát. A múlt század közepén Magyarország lakosai közül csak minden kilencedik élt városban (Angliában ugyanakkor a lakosság fele,) csak húsz községe volt Magyarországnak tízezer lakoson fölül, a földet faekéve! szántották föl, a gyöngyösi szabók céhének szabályai szerint hajnali két órától esti kilencig tartott a munkaidő és a pesti pincéreknek teljesítetlen követelésé volt munkaadóikkal szemben, hogy ne tegezzék őket s ha valamelyikük meghal, a főnökük legalább egy tanonccal legyen köteles 1 é jviseltetni magát a temetésen. Ennek a gyerekcipős gazdálkodásnak privilégiumairól álmodoznak a grófi Don Quijoteok a drótnélküli telefonnak, Macdonald miniszterelnökségének s orosz szovjetkormány elismerésének napjaiban. Almodnak a múmiák. A Vajdaság igazságügyi anomáliái a parlament előtt A birőjtiány megbénítja a jogszolgáltatást — A szerbiai bíróságok nem hajtják végre a vajdasági Ítéleteket — Ör. Szzkuíics Milán az ország jogi egységesítését követeli A parlament elfogadta a jugoszláv-román határegyezmésyt Beogradból jelentik: A parlament keddi délelőtti ülésén folytatták az 1924—25. évi költségvetés részletes vitáját. Napirenden a második fejezet, az igazságügyi tárca költségvetése volt. Először Ilalilbeg Hrasznica (muzulmán) bírálja az igazságügyi költségvetést. Kifogásolja, hogy az agrárreform ügyek nem tartoznak a bíróság hatáskörébe, majd részletesen foglalkozik a boszniahercegovinai igazságszolgáltatási állapotokkal. Timotijevics (dem.) előbb általánosságban bírálja az igazságszolgáltatást, majd több eset felsorolásával bizonyítja, hogy még a bíróságok sem mentesek a pártpolitikától, amely már sok viszálynak lett igy okozója, amiért a kormányt teszi felelőssé. Szekulics Milán szuboticai képviselő beszéde Szekulics Milan dr. (szociáldemokrata) szerint, minthogy az ország kapitalisztikus berendezésű, egészen természetes, hogy a bi ráskodás is csak egy osztály érdekeit szolgálja. Egy hang: Oroszországban is igy van. Szekulics dr.: Kicsit máskép van ugyan, de én azt sem helyeslem, ami ott van. — A büntetőtörvények nem modernek, Szerbiában Milos király idejéből való büntetőtörvény van érvényben, sok helyütt pedig az osztrák büntető kódex, ezek egyáltalában nem modernek. Szükségesnek tartja a teljes bírói függetlenséget. (Helyeslés.) Ez meg van a papiron, de nem az életben. Bizonyítja ezt a bírák gyakori áthelyezése, előléptetése és nyugdíjazása. Tehát a törvény különböző formákban módot nyújt a bírói függetlenség kijátszására. Követeli a birák teljes anyagi függetlenitését. Az a bíró, akinek otthon éhező gyermekei vannak, az első sorban existenciájdnak biztosítására gondol és egyáltalában nem csodálható, ha lelkiismerete ellenére kezeli a törvényeket. A szekvesztrumokkal elfoglalt igazságügy miniszter — Semmi sem történt az öt különböző jogterület egységesítésére. Ez főleg azért van igy, mert az igazságügyminiszter valójában csak szabad óráiban igazságügy - miniszter, egyébként a sequestrumokka! van elfoglalva. (Taps az ellenzéken.) — Tiltakozik a szerbiai vegyes bíróságok megszüntetése ellen. Ezt még a legreakciósabb időben sem merték volna a par lament elé hozni. Nincsen egész Európában olyan igazságügymi niszter, aki beleegyezett volna abba, hogy bíróságokat szüntessenek be a rendőrségek javára. A vajdasági bíróságok külföldiek ? — A beogradi birósée egyszer csak kitalálta, hogy a Vajdaságban és az ország más részeiben hozott ítéleteket nem lehet Szerbiában végrehajtani, mert a vajdasági bíróságok idegen, külföldi bíróságoknak tekintendők. Ez volt az indokolás. Perics igazságügyminiszter: Es ön ellenzi, hogy ezeket a bíróságokat megszüntessék 1 Szekulics: En a bíróságok megreformálása mellett vagyok. A király nevében Noviszadon vagy Szarajevóban meghozott ítéletekéi nem lehet Beogradban végrehajtani az alkotmány dacára, amely megszüntette a politikai határokat az egyes tartományok között így kételkednünk kell még abban is, hogy egy állami közösségben élünk. Mintha álomban élnénk, mintha még most is az osztrákmagyar monarchiában lennénk, hiszen a vajdasági bírói ítéleteket nem hajtják végre Szerbiában. Perics igazságügyminiszter : Végrehajtják ! Szekulics: Az igazságügyminiszter ugylátszik még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, mert hiszen 2—3 éve igy van ez és állandóan visszakapjuk Beogradból az Ítéleteinket azzal, hogy nem lehet azokat végrehajtani. Foglalkoztak már ezzel a kérdéssel a noviszadi, a podgoricai és szarajevói legfelsőbb bíróságok is, Felolvassa a szarajevói legfőbb bíróság egy döntését, amely még egy 1911. évi nemzetközi szerződésre is hivatkozik, amely szerint a boszniai Ítéleteket Szerbiában végre kell hajtani. Ugyanez a döntés élesen elítéli a szerb bíróságok magatartását és követeli hogy az igazságügyminiszter vagy külön törvénnyel rendezze ezt a kérdést, vagy pedig bírja rá a
