Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-05 / 64. szám
2. oldal. • ............. • • BACSMEGYEI NAPLÓ ____________ 1924 március 5. beogradi semmitőszéket ilyen elvi döntés meghozataléra. A szónok szerint ez az eljárás egészen abszurd és balkáni specialitás. Csvk a Nyiva tagjai pörösködhetnek Élesen kritizálja a magas törvénykezési illetékeket. Ebben az országban csak azok pörösködhetnek, akik tagjai a Nyivának. Honnan vegyen egy szegény napszámos ember 650 dinárt egy válópör megindításához? A peres eljárást minél Qlcsóbbá vagy teljesen díjtalanná kell tenni. Különösen áll ez a büntető eljárásra. Nagyon jól mondotta egy jogász az illetéktörvény meghozatala után, hogy a legközelebbi nemzetközi igazságügyi kongreszszusra ki kell küldeni az igazságügyminisztert, hogy ott számot adjon arról, hogyan egyezhetett bele a legszentebb emberi jog, a védekezés jogának illetékfizetéshez való kötésébe. A bíróságok az uj törvény óta egyszerűen illetékkiszámitó hivatalokká degradálódtak, egyetlen illeték kiszámítása órákat vesz igénybe. Ez is egyik föoka, hogy a vajdasági bíróságok rosszul funkcionálnak. A bíróságok lassú működése egy uj gazdag osztály kifejlődésére vezet. Vagyonos emberek pénz- és áruhitelt vesznek igénybe azzal a biztos tudattal, hogy azt nem fizetik meg idejében. A peresített összeg után a Vajdaságban csak 5 százalék kamat jár, a per pedig az első fokon 1—2 évig tart és 3—4 év beletelik, mig a Kúrián Ítéletre kerül a sor. Ezalatt ezt az olcsó pénzt 30 százalék mellett is gyümöicsöztethetik. Hogy mit jelent a bíróságok túlterheltsége, arra két példát hoz fel. A szuboticai törvényszék egy büntető ügyben négy évig folytatott eljárást és a vádlottak le voltak tartóztatva. Négy évig nem tűzték ki a fütárgyalást, mert a bíróság túl volt terhelve. Kevés a bíró a Vajdaságban Ugyanilyen eset volt Noviszadon. Dungye'rszky gazdag földbirtokos felgyújtotta a vetését azért, mert földjeit áobrovoljácoknak osztották ki. Dmgyerszkyt statáriális bíróság elé állították, de a bíróság megállapította, hogy az ügy nem tartozik statáriális eljárás alá — és az ügyet rendes bírósághoz tette át, amely már négy éve folytatja a vizsgálatot. (Mozgás a radikáiisoknál.) A szegény emberek nem kapnak semmi kártérítést, mert a polgári port addig nem lehet befejezni, nrig a büntető eljárás nincs befejezve. Mind ez azért van, mert a bíróságok tu! vannak terhelve és kevés a bíró. Az egész országban összesen 1924 bíró van. Ebből Szerbiára esik 455, Horvátországra 416, Boszniára 401, a Vajdaságra 219, Szlovéniára 218, Dalmáciára 167, Montenegróra pedig 48. Mint ezekből a számokból látható, a Vajdaság ebben a tekintetben is cl van hanyagolva. Kérdi: hogy lehet az, hogy a Vajdaságban, am ely 318 millió dinár speciális adót fizet, csak egy bíróval van több, mint a fis Szlovéniában és Horvátországban, amely csak 48' millió dinárral fizet több adót a Vajdaságnál, 92 bíróval bővebb az igazságszolgáltatás? Mit gondol a'-kormány, hova vezet ez a politika? A Vajdaságban régen 299 biró volt, 80-al több, . mint jelenleg. Kérdi: miért mondott le az utóbbi időben száz biró\és miért készül még siók lemondani? Lehetetlenség azt tűrni, hogy vannak vajdasági járásbíróságok, ahol csak egy biró dolgozik. Ennek az egyetlen bírónak közel háromezer aktát kellene elintézni, de ba száz keze volna, akkor sem tudná az aktakontingens tizedrészét sem elvégazni. Szerinte a bírák lemondásának és az általános bilróliiánynak az a föoka, hogy a bírák rangbeosztását az igzságiigyminisztériumbati még most sem végezték el. A rangbeosztás körül egyébként a vajdasági bírákat sok igazságtalanság érte. Megállapítja, hogy a telekkönyvek sincsenek rendben. Azelőtt mintaszerűek voltak a vajdaság] telekkönyvek; ma azonban a telekkönyv állapotok hihetetlenül elziillöttek. aminek főoka szintén a biróltiány. Vegyék vissza a magyar bírókat A biróhiány egyik orvossága — folytatta Szekulics — az volna, hagy adóiig is a bíróságoknál dolgozó orosz menekülteket' kineveznék ideiglenes bíráknak. Erre nézve a vajdasági ügyvédi kamara tett is felterjesztést, az igazságügyminiszter azonban ahelyett, hogy megszívlelte volna a kamara előterjesztését, élbocsáitotta a bevált orosz munkaerőket. A másük megoldás az, hogy vegyék vissza az elbocsátott magyar bírákat. Vannak régi, érdemes magyar bírák, akik jól ismerik az államnyelvet és szívesen visszatérnének bírói szolgálatba. A magyar bírák visszavétele nagyon megjavítaná a vajdasági igazságszolgáltatás helyzetét. Lalosevics Jóeó közbeszól: A magyar bírák legnagyobb része átment Magyarországba. Szekulics Milán: Azt a részt, amely itt maradt, nagyon jól fel lehetne használni1. Követeli a biintetőtörvénvek egységesítését. A börtönökben együtt ülnek ugyanazon bűncselekményekért különböző bíróságok által különböző időtartamra elitéit egyének. Ez az állapot tűrhetetlen. Megyei illeték a tisztviselők javára Az igazságügyminisztérium nem törődik a B. B. B. osztályával. Ennek az osztálynak soha sincs állandó referense. Felhívja a kormány figyelmét egy kirivó esetre. Bács- Bodrog-vármegye a tisztviselők fizetésének megjavítása céljából az átruházási szerződésekre és az örökségekre 2% illetéket vetett ki. Ez teljesen törvénytelen eljárás, mert ilyen illetéket csak az állam vethet ki. Mégis a megyének ezt a határozatát a belü'gymilniszter is, a pénzügyminiszter is jóváhagyta. A noviszadi ügyvédi kamara tiltakozása ebben az ügyben meddő maradt. Az ingatlanra bekebelezett külföldi adósságok. A Vajdaság lakosságának a külföldön sek olyan adóssága van, ami telekkönyvileg be van kebelezve. Az adósok a pénzügyminisztérium és az igazságügymimisztérium bonyodalmas és hátráltató intézkedései miatt nem tudják adósságaikat kifizetni és birtokukat tehermentesíteni. Követeli ,hogy generális intézkedéssel rendezzék ezt a kérdést és különösen a háború előtti adósságok valutáris átszámítását szabályozzák. Esküdtszékei a Vajdaságnak A börtönökben uralkodó korrupcióról beszél ezután. A korrupció oka, hogy a tisztviselők és egyéb alkalmazottak rendkívül silányan vannak dotálva. Az állam itt is megmutatja, hogy a legrosszabb munkaadó. Tiltakozik az ellen, hogy polir tikai bűncselekményekre halálbüntetést szabhassanak ki, majd a Vajdaságban előforduló királysértési perek sokaságáról beszél. Ebben a tekintetben a Vajdaságra a szerbiai ] törvény érvényes, amely szerint a A délid A parlament délutáni ülésén, amely fél hatkor kezdődött, Mihajlovics Szvetiszláv (radikális) előadó felolvasta a bizottság jelentését a jugoszláv-román határ - megegyezésről, majd Nincsics külügyminiszter indokolta meg részletesen a törvényjavaslatot. A külügyminiszter a jugoszláv-román határrendezésről Egy évi tárgyalás után, — mondotta, — végre megkötöttük ezt az egyezményt a barátságos és szövetséges román királysággal. Ezzel egy nagyon nehezen megoldható kérdés nyert rendezést. Az volt a íö céU hogy a sévresi szerződésben megállapított határt kiigazítsuk és minél több nemzeti elemet csatoljunk vissza a liatárkiigazitás folytán az országhoz. Romániának viszont az volt fontos, hogy román falvakat kapjon meg a határ mentén. A románok különösen Vrsac környékén akartak románlakta községeket megkapni, ilyen természetellenes határokhoz azonban nem járulhattunk hozzá. A külügyminiszter ezután felsorolja azokat a községedet, amelyeket a határrendezés folytán az S. H. S. királysághoz csatoltak. Statisztikai adatokkal ismerteti, hogy mennyi szerb és mennyi egyéb nemzetiségű lakos került az országhoz. Adatait az 1910-es évi magyar népszámlálási kimutatásból meriti, amire nézve megjegyzi, hogy a lakosság száma tekintetében a statisztika nagyon megbízható a nemzetiségek száma tekintetében azonban nem. A katonai hatóságok adataiból azt bizonyltja, hogy lényegesen több szerb lakott a szóban forgó községekben, mint a mennyit a magyar statisztika kimutat. Ismerteti a javaslatnak azt a részét, amely szerint a Moldava-sziget Romániához kerül. Arra kéri a parlamentet, hogy a konvenciót fogadja el, mert a nemzeti elem erősödik, a határmenti falvak melyzete is javul és a Bánságban is végre meglesznek a végleges országhatárok. A határok mnd a négy világtáj felé bizonytalanok voltak, de most végre meg vannak állapítva Bulgáriával, Romániával, Magyarországgal és Ausztriával szemben és rövidesen sor kerül Szlovéniában a száz kilométer hosszú határvonalnak Olaszország felé és végül az egész kis határvonalnak Albánia felé való megállapítására. A demokratapárt a konvenció ellen Setyerov Szlavko dr. demokrata szólalt fel ezután. A külügyminiszter szerint, — mondja, — az volt a főcél, hogy minél több szerb lakost nyerjen vissza az államnak. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy a határon inkább horvát, mint szerb falvak vannak. Úgy látszik, a miniszter a horvát elemeket nem akarja védelmébe venni. Szerinte a külügyminiszter által idézett magyar statisztika adatai nem pontosak, a Piag&axok. tendenciózusan kevesebb királysértésre a legcsekélyebb büntetés 3 és fél év. Ezt az igen súlyos büntetési tételt le kellene szállítani. Végiül a Vajdaság területére az esküdtszékek visszaállíltását követeli. Bizalmatlan a kormány iránt és ezért a költségvetést nem szavazza meg. Az ülés Szekulics beszéde után fél 1 órakor véget ért és az elnök a legközelebbi ülést délutánra tűzte ki. ríni ülés szerbet mutattak ki, mint amennyi az említett területeken valóban lakik. A konvenció szerint összesen 12.000 lakost nyer Jugoszlávia, akik közül 4350 szerb és horvát. Ezzel szemben Romániának 16.000 embert, köztük 3436 szerbet. Nincs kifogása az ellen, hogy Módost és Párdányt megkapja a S. 11. S. királyság, de erre már Korábban kellett volna a miniszternek: gondolnia. Nemzeti szempontból a konvenció nem kielégítő. Aí igaz, hogy területileg 480 hektárral nagyobb területet kaptunk, azonban minőségileg sokkal rosszabbak az átvett földek. Nem akar Zsombolya elvesztéséről beszélni, ami egyedül évi 12 millió dU nár adójövedelmet jelentett. A kon venció folytán a határmenti falvak forgalma teljesen lehetetlenné válik mert a határ több helyen szeli a vasútvonalat. Módos és Párdány el van vágva vasút szempontjából az országtól. A vasútvonalat meg kellett volna egészen Báziásig szerezni. Nem fogadja el a konvenciót. NiPcsics külügyminiszter újabb felszólalásában válaszol Setyerov beszédére és tiltakozik az ellen hogy a horvát lakosságot nem vette, védelmébe. Ismételten hangsúlyozza,- hogy a konvenció a kormánynak nagy sikerét jelenti. Grgin Dusán (radikális) védelmébe veszi a konvenciót. Ezen a vidéken nem lehetett semmiféle természetes határt megállapítani. Hogy á vasúti közlekedéstől a határvidék el lesz zárva, annak még a régi Magyarország közlekedési politikája az oka, amely a főbb közlekedési vonalakat Budapest felé, a bánsági helyi vonalakat pedig Temesvár vezette. így a határt kénytelenek voltak a vasútvonalak figyelembevétele nélkül megállapítani. 1 Miután több felszólalás nem volt. az elnök elrendelte a szavazást. A parlament többsége a jugoszláv-román hdtdrkonvenciót elfogadta, Nagy feltűnést keltett, hogy a németek tiltakozása Zsombolya elvesztése ellen elmaradt. A parlament legközelebbi üléséi szerdán tartja, amikor is folytatják a költségvetés részletes tárgyalását közvetlen telefonösszeköttetése Budapesttel és Béccsel A kereskedők és gyárosok mozgalma A szubotiaai kereskedők és gyárosok egyesületének vezetősége dr. Manojlovics Vladiszláv királyi közjegyzővel, az egyesület elnökével az élén mozgalmat indított, hogy Szubotica közvetlen telefonösszeköttetést kapjon Budapesttel és Béccsel. Az akció megindítói hivatkoznak arra, hogy Szuboticának mint határvárosnak az exportforgalom szempontjából nagy jelentősége van, amely a Budapesttel és Béccsel való közvetlen telefonösszeköttetést nélkülözhetetlenné teszi. Gyakran egész vonat exportszállítmányokat indítanak Szuboticáról Budapest és Becs felé és sűrűn fordul elő. hogy 3 széJJTtaányjóJs. jyjt-
