Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-25 / 84. szám

4. oldal. T BÄCSMEGYEI NAPLÓ CIRKUSZ e ss® Uj orientáció 1. — Hegy van, hegy van, nem tudja? — Véletlenül tudora. Rosszul. — Persze, persze, mert lemondott a kormány. M^ga, mint igazhitű radiká­lis. ... — Én? Éééén? Honnan veszi, hogy én radikális vagyok? Miért föltételezi rólam, hogy én radikális vagyok? Ki mondta magának, hogy én radikális va­gyok? — Ki? Maga. Amikor utoljára talál­koztunk. Három hét előtt. -■ . •— Ja, három hét előtt!.... 2. Egyik ur, aki február elsején olyan politikai pártba lépett be, amelynek ki­látásait e pillanatban nem látja a leg­­rózsásabbnak, kétségbeesve kérdi Másik urat, hogy most aztán mit csináljon? — Hogy mit csináljon, — feleli Másik ur — azt nem tudom, de adok egy ta rácsot, hogy mit csináltasson. — Na? — kérdi Egyik ur remény­kedve. — Ruhát. — Miért? — Mert most kevesebb szövet kell tnajd hozzá. Egyik ur nem érti és megkérdezi: . — Hogy-hogy? . — Mert most maga ilyen kicsi lesz. 3» — Adok magának ezer dinárt, ha pon­tos és kimerítő választ tud adni egy kérdésemre. — Halljuk a kérdést! — Mi fc,g történni a Pasics-kormány lemondása után? — Figyeljen ide! Predavec, a Radics­­párt aielnöke szerdán elutazik Davido­­vicshoz, azután elmegy- Bécsbe és je­­tést tesz Radicsnak tárgyalásairól. Pénteken reggel fél kilenckor érkezik vissza Beogradba és egyenesen Pasi­­csot keresi fel, akivel háromnegyed óra hosszat eszmét fognak cserélni. Ahogy ezzel elkészültek, Pastes publikálja a la­pokban, hogy megtörtént a kiegyezés a radikálisok és a horvátok közt, mire Pribicsevics sietve emigrál. Az uj Pa­­sics-kabinetbe Radics belép mint bel­ügyminiszter, a dzsemjet pedig támoga­tásáról biztosítja a kormányt. A kor­mány tagjainak névsorát április 4-ikén teszik közzé. Kérem az ezer dinárt, megfeleltem a kérdésre. — Jó, de honnan tudja, hogy ez így lesz? — Az már egy másik kérdés. SK1Z ezer korona1 volt. ezzel szemben 24 millió a kiadás. A nagy deficit be­ruházások folytán keletkezett. A zárgondnok a parádi üveggyárat, amely két esztendeje leégett, és ás­­'ányvizforrást bérbeadta Kuhinka és Társa budapesti cégnek évi 30.00C svájci frank és a bruttojövedelem két és fél százaléka fejében. Nemré­giben a zárgondnokság külön kér­vényt adott be a bírósághoz, amely­ben egymiUidrd hiteüöke fölvételé­nek engedélyezését kérte. A tör­vényszék ehhez hozzájárult, azon­ban a bíróságnak erre vonatkozó végzését fölfolyamodással támadta­­meg a bitbizományi várományosok képviselője, dr. Jtinker Pál ügyvéd A hitbizományon egyébként már megkezdték a földosztást; eddig négyszáz kisgazda földigényét elé­gítették ki.-úgy emigránsa Zákány plébános üzenete Amerikából — Vezekel azért, hogy elnöke volt az ébredőknek A magyar nemzetgyűlésen leg­utóbb nagy botrányokat idézett föl tudvalévőén Zákány Gyula volt nemzetgyűlési képviselő ügye. akit Vass József közoktatásügyi minisz­ter — noha az Eskütt-ügyben mint vádlott szerepelt — állami pénzen kiszöktetett Amerikába. Zákány Gyula, aki a Károlyi-forradalom alatt megszervezte az ébredőket és első elnöke volt az Ébredő Magya­rok Egyesületének, most plébános az amerikai Sahavanna községben és onnan küldte azoknak, akik most támadták, válaszát, amelyben azt állítja, hogy csak bűnbak volt és má­sok helyett kell bűnhődnie. A nyi­latkozat legérdekesebb része igy hangzik: — Aszállítási ügyet illetően: hogyj ügyetlenséget, iószándéku hibát kö­vettem el, —■ de nem hitvány bűn­cselekményt — elismerem, fin is té­vedhettem. Úgy látszik, ravaszabbak^ és gonoszabbak voltak a csapdát elémhelyező kezek, mint tapasztalat, lan becsületességem. Áldozat lettem — all right! Különben a mentelmi bizottság előtt a legtisztább nyílt­sággal mindent elmondtam. Hogy valamikor is anyagi haszon, pénz fertőzte meg a kezemet. — ezt még Züllés utján a Károlyi hitbizomány A zárgondnok egymüliárd korona kölcsönt vesz föl az uradalomra Budapestről jelentik: Térffy Béla 'dr. nyugalmazott közélelmezési mi­niszter. aki a szekveszírum alá he­lyezett Kárclyi-hitbizomány jól jö­vedelmező _ zárgondnoki tisztségét Grecsák Károly dr. nyugalmazott igazságiigyminlsztértől átvette, most terjesztette be zárgondnok} jelenté­sét a budapesti törvényszékhez mű­ködésének első félesztendejéről. Jelentése kiemeli, hogy a Károlyi­­uradalmakban az átvételkor nagyon szomorú gazdasági helyzetet talált. A szántóterület nagy része szántai­ján állapotban, az fgaerő minimális ami van, az is rossz, lecsigázott Takarmány, vetőmag úgyszólván semmi. A zárgondnok megállapítja, hogy a valamikor oly intenzív nagy­birtok teljesen leziillött. A tavalyi év első felében Parád­­fürdő bevétele nyolcmilliókilencszáz-A lugosi Kopinicseket a Vajdaságban keresik Négy és félmillió leies sikkasztás a lugosi .adóhivatalban A román rendőrhatóságok megkeresé­sére a szuboticai határrendőrség nagy­szabású sikkasztási ügyben folytat nyo­mozást, amelynek szereplői — a vizs­gálat szerint — Romániából az S. H. S. királyság területére szöktek át. A méreteiben is szokatlanul nagyará­nyú sikkasztás Lúgoson történt a na­pokban. Wcchselberg Lili, lugosi adó­hivatali tisztviselőnőjének két tisztvise­lő társa március 10-én délelőtt négy és fél millió lejt adott át azzal, hogy be­csomagolva küldje el Bukarestbe. A nő azonban a csomagolás munkáját annyi­ra elhúzta, hogy a pénz már délelőtt nem kerülhetett feladásra és ezért az adóhivatal pénztárszobája melletti ér­­tékpapirszoba páncélszekrényébe tették be Wcchselberg Lili délután, pontosan megjelent a hivatalában, becsomagolta a pénzt és egy szolga kíséretében átvitte a postára, ahol a feladó ablaknál barátja Roscnfeld Géza várta, teljesen azonos csomaggal, amelyben, mint később meg­állapították — téglák voltak. A tisztvi­selőnő valami ürügy alatt eltávolította a szolgát azzal, hogy közben majd vi­gyáz a pénzcsomagra. Amikor a szolga eltávozott, Wcchselberg Lili a négy és félmillió lejt átadta cinkostársának: Ro­­senfeldnek, aki helyette a téglacsomagot nyomta barátnője kezébe. A csomag­csere után Rosenfeld a bankjegyekkel eltávozott. — a téglák pedig folytatták útjukat Bukarest felé. Amikor Bukarestben észrevették a sikkasztást, a lugosi rendőrség azonnal megindította a nyomozást é,s megállapí­totta, hegy Wechselberg Lili és Roscn­feld Géza a sikkasztás napján felültek a Simplonra és átszöktek Jugoszláviába, valószínűleg azzal a tervvel, hogy — miután mindkettőjüknek Délamerikába szóló útlevelük yolt —áthajóznak Ame­ellenségeim sem hazudhatják. Maga­sabb célok érdekében fel kellett ál­doznom magamat. Talán a sors fi igy akarta és vezekelnem kell az ÉME törté­netében viselt vezető szerepe­mért, mely mellett hazafias terveim dacá­ra követtem el tévedéseket. Levon­tam a következtetést és emigráltam Testben-lélekben megtörve hagytam el szegény hazámat. Tudnék én is innen gyűlöletet ^sziszegni — volt a kezemben is a gyilkos buta eszköz a bolsevizmus után. Tudnék politika! tényezőkét célba venni, de ennyire nem aljasodhatok le, hisz embereken kívül elsősorban hazámon bosszulnám meg magamat. Egy éve vagyok Amerikában, bejár­tam Newyorktól Csikágóig sok vá­rost. voltam Kanada több városában, érintkeztem a legkülönbözőbb társa­dalmi tényezőkkel és mondhatom, nagyon szomorú felfogással talál­koztam hazánkkal szemben. Nem tudom, hogy visszatérek-e még ha­zámba, de dolgozok, tanulok és e csodás országban szerzendő tapasz­talataimat talán még fel fogom hasz­nálni a magyar közélet terén. rikába. Körözőlevelet adtak ki ellenük és egyúttal értesítették a jugoszláv ren­dőrhatóságokat — köztük a szuboticai határrendőrséget is — hogy a sikkasz­­tnkat tartóztassák fel. A jugoszláv terű Jeten lefolytatott vizsgálat azonban ed­­dik csak azt tudta megállapítani, hogy Wechselberg Lili és Rosenfeld Zsombo­lyánál valóban átlépték a jugoszláv ha­tárt. Hogy a sikkasztók, hol vannak, vagy hogy kijutottak-e Jugoszláviából: azt egyelőre nem sikerült kideríteni. Va­lószínűnek tartják, hogy a szélhámosok valamilyen módon más névre szereztek itt útlevelet és azzal utaztak tovább — Amerikába. Rablótámadás a sombor! szállásokon Szomborból jelentik: Szombor kö­zelében levő Gruics Kendir szállá­sán, amelyen jelenleg Gaszman Já­nos lakik, vasárnap véres rablótá­­madás történt. Este hat és nyolc órakor, amikor Gaszman családja éppen vacsoránál ült, ismeretlen tettesek fegyverrel belőttek a szo­bába. Az első sortüzre szerencsére — a család egy tagja sem sérült meg, mert még idejében valameny­­nyien földre vetették magukat. Egyedül Gaszman János maradt állva: behúzódott a két ablak közti falsarokba, ahol azonban nem volt teljesen védve a golyóktól. A máso dik sortüz alkalmával egyik golyó. a karját könyökben teljesen szét roncsolta, úgy hogy a fájdalomtól nyomban összeesett. A fegyveres éj­szakai látogatók, amikor a család jajveszéklése miatt a helyzet fenye­gető lett, még pár lövés leadása után elmenekültek a sötétben. A súlyosan sérült Gaszmaríi be­szállították a szombori közkórházba. A rendőrség megindította a nyomo­zást. ' 1924. március 25. A suboticai Jogászegylet vita-ülése Az illetéktörvény vitás rendelkezései A szuboticai Jogászegylet márci­us 24-én, hétfőn délután 4 órakor, a törvényszéken Pavlovics István tör­vényszéki elnök elnökletével teljes ülést tartott, amelyen az illetéktör­vény gyakorlati alkalmazása során vitássá vált kérdéseket beszélték meg. Az ülésen öt ilyen kérdés került megvitatás alá. Ezek a vitás kérdé­sek főleg azért merültek föl, mert az illetéktörvény intézkedései nin­csenek összhangban az itt érvény­ben levő törvényekkel. A Jogász­­egylet beható eszmecsere után egy­hangúlag elhatározta, hogy a vitás kérdések ügyében memorandumban fordul a pénzügyminiszterhez, kér­ve a vitás kérdések autentikus ma­gyarázatát, valamint azt, hogy a jogszolgáltatás egységesítése érde­kében, a pénzügyminiszter az au­tentikus törvénymagyarázatot vala­mennyi hatósággal közölje. A hétfői ülésen a vitás kérdések előadója Kalmár Elemér dr. ügyvéd volt. A vitában résztvettek Pavlo­vics István törvényszéki elnök. Ma­­lagurszky Fábián dr. ügyvéd, Gyor­­gyevics Jovan törvényszéki biró, Szilassy Ödön dr.. Veréb Gyula dr., Nardini Henoje dr. és mások. A Jogászegylet elhatározta azt is, hogy a vitaüléseket rendszeresíti és az illetéktörvény letárgyalása után napirendre tűzi azt a kérdést, hogy a Vajdaság területére kiterjesztett szerb büntető törvénykönyv rendel­kezései az egyéb törvényekkel ho­­gyon hozhatók összhangba? Apró bűnügyek Főtárgyalás a suboticai törvényszékei* Hétfőn több bűnügyben Ítélkezett a szuboticai törvényszéken Pavlovics Ist­ván törvényszéki elnök büntetötanácsa. Az ismeretlen vasúti őr Hétfő déli számunkban, jelentettük, hogy a sebesiéi vasúti vonalon múlt év december 12—13 közötti éjjel elkövetett vaggohfosztogatás ügyében március 17- én tartott főtárgyalást, egy fontos tanú megidézóse miatt megszakították és folytatását március 24-re tűzték ki. A beidézett tanú a sebesiéi vasutvona» 125-ík számú őrházának őre, Cubrino< vies volt, aki a bünpör vádlottját el­fogta, Pavlovics István elnök hétfőn délelőt! féltiz órakor nyitotta meg a főtárgya­lást ebben a bűnügyben és bejelentette hogy a beérkezett hivatalos értesítés szerint a tanúként megidézett Cubrino­­vies vasúti őrnek az idézés nem volt kézbesíthető, mert »ismeretien«. A bíróság a tárgyalást bízónytalar időre elnapolta. Felmentett szülésim Dorozsmai Gergelyné, szuboticai szü­lésznő azzal volt vádolva, hogy 1922 é\ április havában Marton Jelena szuboti­cai asszonyon tiltott műtétet végzett aminek következtében az asszony tii nappal később a közkórházban meghalt Vádlott szülésznő tagadja, hogy mű tétet végzett Marton Jelenén, akinél, — amikor öt hozzá hívták, — nem is voS szüksége műtétre. Miután azonban lát ta, hogy az asszonynak efltétlen szük­sége van orvosi segélyre, ő maga mon­dotta, hogy hívjanak orvost. A bíróság több tanút hallgatott ki ét miután vádlott bűnössége mellett nen merült fel semmi bizonyíték, a birósái Dorozsmai Gergelynét felmentette. A fegyverkutatók Abramovics Ilia és Antics ilia 1922. é’ május havában az akkor működő Na rodna Obrana szervezetben mint nem Izetőrök téliesítettek szolgálatot. Egy alkalommal Naon Risztics belgái pók segédje bizalmasan1-közölte a neve

Next

/
Oldalképek
Tartalom