Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-22 / 81. szám
4. oldal. Halálra Ítélték a rétfalusi gyilkos asszonyt Vadházasság tragikus befejezése Oszijekről jelentik: Bakó Julianna .56 éves asszony az Oszijek melletti Rétfalu községben együttélt a nálánál 20 évvel fiatalabb Tar János Tétfalusi földmivessel. Az asszony állandóan féltékenykedett Tarra, •ami miatt napirenden volt közöttük a veszekedés. Karácsony előtti napon ittas állapotban került haza Tar János a hajnali órákban. Az asszony szemrehányást tett neki. amiből veszekedés támadt és tettlegesen is bántalmaznák egymást. Amikor azután Tar lefeküdt aludni, Bakó Julianna egy baltával többször fejbevágta, úgy, hogy az szörnyethalt. Az asszony a gyiikosásg után elszökött, a csendőrség azonban már másnap kézrekeritette és beszállította az oszijeki ügyészség fogházába. Az oszijeki törvényszék most tárgyalta a gyilkos asszony bűnügyét. A bíróság a bizonyítási eljárás befejezése után Bakó Júliát kötéláliali halálra Ítélte. A vádlott az ítélet ellen felebbezett. A román hatóságok nem ismerik el törvényesnek Széchenyi püspök végrendeletét Nemrégiben — nagyváradi jelentés alapján — ismertettük néhai Széchenyi Miklós gróf nagyváradi püspök végrendeletét, amelyben magánvagyonát— pár száz hold földet, több mint két millió lej készpénzt és egyéb ingóságokat — teljes egészében a nagyváradi Szent-Sziv alapítványnak hagyta, azzal a feltünéstkeltő feltétellel, hogy amennyiben a nagyváradi egyházmegyét szétosztanák ,— a vagyont a magyarországi rész örökli. A román kormány, amelyhez felterjesztették a végrendeletet — mint Bukarestből jelentik — nem ismeri el törvényesnek a püspök végrendeletét azért sem, mert Széchenyi Miklós gróf ÍV. Károly királytól kapott végrendelkezési jog alapján végrendelkezett és ezt a jogot nem szerezte meg Ferdinánd román királytól, akinek szintén hiiségesküt tett. A román kormány szerint ezen jog nélkül — az óromániai törvény értelmében — a püspök magánvagyonának csak egykarmada felett végrendelkezhetett volna. A fennmaradó kétharmadból — egy rész az egyházat, egy rész pedig a jótékonysági alapokat és kulturális intézményeket illeti meg. Minden fölszentelt papra kötelezően rendelkezik igy a törvény, amely alól egyedül a román király adhat felmentést. Minthogy pedig Széchenyi püspök a felmentést Ferdinánd királytól nem kapta meg — nem is kérte — a román kormány a végrendelet megtámadására adott uta sít ást. BACSMEGYEI NAPLÓ segítségükkel tudott megszökni. Moskovics Zsarko ügyész táviratilag intézkedett, hogy a Perics által megnevezett fogházőröket tartóztassák le. Sorozatos bűntetteiről Perics szintén részletes vallomásokat tesz és eddig tizenhárom gyilkosság elkövetését ismerte be. Többek között beismerte, hogy a Klári-i országúton ő gyilkolta meg azt a földbirtokost, akinek a meggyilkolásával a becskereki rendőrség egy montenegrói katonát gyanúsított és akit el is Ítéltek. A kikindai ügyészség Rendeletére letartóztatták Miok György volt temesvári rendó'rt, jelenleg lovini földm ívest, akiről kiderült, hogy fegyvereket szállított Perics Marinkó bandájának. Ludendorffra két év! Hitlerre nyolc évi várfogságot kért az ügyész ítélet előtt a Hitler-pör Münchenből jelentik: A Hiti erpörben a bizonyítási eljárás bevégződött és' pénteken megkezdődtek a perbeszédek. A főügyész védbeszéde két óra hosszat tartott s a védinditvóny a következő : Hitler 8 évi várfogság, Pöhner, Kriehel és Weber 6 év, Ludendorff 2 év, Frick és Rohm 2 év, Brückner és Wagner 1 év és hat hónap, Pernet ! év és három havi {várfogság. A bünpör költségeinek viselésében az ügyész a vádlottak elmarasztalását kérte, ellenben indítványozta, hogy a vizsgálati fogságot teljesen számítsák be a büntetésbe. A vádinditványt a vádlottak egykedvűen hallgatták végig, annál nagyobb volt az izgalom a közönség körében. Délután kezdődtek a védőbeszédek s először Roder védő szólalt fel. A lihazsiros médium Irta: Diászeghy Tibor V. Kikindai foglsázőrök segítették Pérics Marinkét a szökéshez Az ártatlanul elitéit montenegrói katona Becskerekrő! jelentik: Dr. Moskovics Zsarkó kikindai államügyész és Ilin Ráda a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának főnöke Temesvárra •utaztak, ahol a temesvári rendőrség fogházában levő Perics Marinko rablóvezért afelől hallgatták ki, hogy a kikindai ügyészség fogházából történt szökése alkalmával, kik voltak segítségére. Perics Marinko, aki már teljesen belenyugodott sorsába, kihallgatásakor elmondta, hogy a kikindai fogház több őrének tizezer dinárt ajánlott fel, ha segítségére lesznek a szökésében. A fogházőrök, akiknek neveit Perics fel ,js sorolta, elfogadták ajánlatát és az ő A sorozatos öngyilkosságokról, amelyek László László kétszeri öngyilkossági kísérletét és médium! szereplését megelőzték, hallgat Schrenck-Notzing. holott ezek szolgáltatják a kulcsot a !ibazsiros médium lelkiállapotának megértéséhez. László és hat társa, mint különítményes katonák szörnyű bűncselekményeket követtek el. Az idegsokkos, ekzaltált. lelkibeteg László rendkívül szenvedett a bűntudat súlya alatt, lelküsmeretíurdalás gyötörte és égető szükségét érezte annak, hogy vaiaminő formában vezekeljen. A bűnért bűnhődni kell. — ez a gondolat teljesen hatalmába kerítette: de elkövetett bűneivel aránybanálló büntetésnek csak a halálbüntetést tekinthette László. Az életösztön, amely sokkal erősebb volt benne, semhogy megbarátkozhatott volna a halál gondolatával. a vezeklés vágyát mindamellett nem tudta legyőzni. Amikor egyfelől az élni-akarás. másfelől a bünhődni-vágyás kanfiktusa legjobban kiéleződött Lászlóban, akkor lépett föl, mint kisegitő-idea. a megváltás, helyesebben a megvált at ás gondolata: a kényelmes bünhődésnek. az albérletbe adott vezeklésnek. a lelkiismerettei való békés kiegyezésnek az a nagyjelentőségű eszméje. amely csaknem minden vallás mélyén megtalálható s amely a zsidó vallásból végül kiteremtette a kereszténységet. László, természetesen nem tudatosan, hanem tudattalanja legsötétebb pincezugaiban megtette az előkészületeket arra. hogy mások bünhődésével állítsa vissza a maga lelki egyensúlyát. Rávette hat barátiát arra. hogy szakítsanak régi életmódjukkal és lépjenek ki a különítményből. A szokatlanul erős szuggesztiv képességekkel rendelkező Lászlónak, ’aki környezetét mindje hipnotikus befolyása alatt tartotta. — (legjellemzőbb példa erre, hogy amikor második öngyilkossági kísérlete után kihallgatták, a vallató detektívet is megkísérelte hipnotizálni) — nem lehetett nehéz feladat rábeszélni társait arra. hogy igyekezzenek megjavulni. ellenben az öngyilkosság gondolatának beléiük-szuggerálása nem sikerült volna neki. ha nem veszi segítségül; — ismételjük, belső kényszerből és tudattalanul — a spiritizmust. A szeánszok misztikuma megteremtette azt az atmoszférát, amelyben szuggesztivitása. akaratereje, hipnotizáló készsége szinte ellentál!ás nélkül érvényesülhetett: itt nem a maga nevében beszélt, hanem szellemek szavait interpretálta: azoknak a halottaknak üzeneteit közvetítette. akiket a ' jelenlevők gyilkoltak meg. Nem kell túlságos fantázia annak elképzeléséhez, hogy milyen hatást gyakorolhattak ezek a szellemeknek tulajdonított üzenetek a fiatalemberekre, a kikben László már előzőleg fölébresztette a bűntudatot, akiket földult a szeánszok idegölő titokzatossága és akiktől bünbocsánat felében azt követelte a »szellem« — valójában László bünhődni-vágyása — hogy végezzenek magukkal. Másképp nem is történhetett, mint ahogyan történt. A sorozatos öngyilkosságok. amelyek néhány héttel a szeánszok rendszeresítése után megkezdődtek. helyreállították László lelki egyensúlyát. — hiszen ez volt az a megváltás, amely után b’ensőleg sóvárgott — de természetesen nem azonnal. A javulás jóval később jelentkezett csak lelkiállapotában: pillanatnyilag viszont megviselte barátainak halála, amit ő, tudatosan, sohasem kívánt s főként megviselte az a gondolat, hogy — példájukat neki is követni kell. Ez nincs ellentétben azzal az állításunkkal. hogy László mások bünhödése révén akart vezekelni. Ne felejtsük ugyanis, hogy László ekkor még egyáltalán nem volt svindler, hitt a szellem rajta keresztül történő mamifesztációibam. márpedig a szellem tőle is megkövetelte. hogy bűnhődjék és öngyilkos legyen. A szellem, amely László önmaga előtt is titkolt vágyait személyesítette meg, nem tehetett kivételt a szeánsz résztvevői között s nem hagyhatta ki Lászlót az öngyilkosságra-kötelezettek közül, mert különben okvetlenül föltámasztotta volna a többiben azt a gondolatot, hogy: miért csak nekünk kell bűnhődni s Lászlónak mért nem? Ez pedig egyértelmű lett volna a megváltási terv meghiúsulásával, hiszen ha a hat halálraítélt csak pillanatra is magára eszmél és gondolkodni, kételkedni, gyanakodni kezd. netn lettek vctea bolondok, eldobni maguktól az életüket. László tudattalan énje — a szellem — kénytelen volt tudatos énjét mindvégig abban a hiszemben tartani, hogy meg fogja osztani barátai sorsát, mert ha a tudatos én. tisztába jött volna a tudattalan én önző. gyilkos tervével, akkor ennek kivitelétől László rögtön elállt volna. Hiszen ha tudatosan kényszeríti bele barátait az öngyilkosságba, úgy ez nem jelentett volna megváltást számára, ellenkezőleg, csak uiabb hat gyilkossággal terhelte volna meg lelkét. Tudattalan énje. célja — a megváltás — érdekében, az öngyilkosság felé terelte Lászlót, de az utolsó pillanatban, az életösztön hathatós segédletével, erélyesen tiltakozott a halál gondolata ellen: ez az oka annak, hogy László úgy hajtotta végre öngyilkossági kísérletét. hogy az ne sikerülhessen és ő életben maradion. A megváltás proceszusának befejeződése után olyan akadály merült fel. a mely László gyógyulását nagy mértékben késleltette. A rendőrségen ugyanis azt a vádat emelték ellene, hogy öngyilkosságra kénvszeritette barátait, s e vád közlésével tudatosították benne mindazt, ami tudattalanja mélvén ment végbe. László védekezett, á kényelmetlen és gyötrő képzetet igyekezett viszszanyomni a tudat alá: ez. természetesen csak hosszú idő múlva, sikerült is neki. Közben a kétségbeesés uiabb öngyilkossági kísérlet elkövetésébe vitte bele. ezúttal egy fiatal leány társaságában. aki ugyancsak a megváltó sze-1924. március 22. revet játszotta itt: rá ruházta László azt az uiabb bűnét, hogy hat barátját a haJálba-tamácsolta. Ilyen előzmények után. közvetlenül második öngyilkosságát követőleg került László összeütközésbe Tordaivaí; kétségtelen, hogy ekkor még minden csaldsf vagy leleplezési szándék távol állt tőle. Nagyfokú hisztériában szenvedő ember rendkívül alkalmas volt a beszélő médium szerepére; teljes mértékben jelentkezett a hisztériásoknál szokásos önkéntelen készség, azt produkálni. amit várnak tőlük. Schrenck- Notzing könyvét a médiumok produkcióiról buzgón forgatta már régebben is s mint beszélő médium az abban olvasottakat variálta hosszú ideig a iegjobbhiszemüen. Csalni akkor kezdett, amikor fánytüneményeket produkált: szigetelővásznat vitt magával a szeánszokra s azt_ dörzsölte, hogy foszforeszkáljou. László László lelepíeztetése után tett nyilatkozatában azt adja elő. hogy Torjaival való megismerkedése után egy hónappal már sor került a fényjelek leadására. Ez azonban nem igaz. A szeánszok naplóiból kiderül, hogy az első »fénytüneményt« 1923 április 11-ikén észlelték Lászlónál, tehát csak több rnmt egy év múlva. Valószínű, hogy legalább háromnegyed évig nem is gondolt csalásra: ez alatt az idő alatt jött rendbe magával, állt helyre lelki egyensúlya s lett belőle megint a régi jókedvű pesti csirkefogó, aki végül teljesen kigyógyult minden miszticizmusból. Most már vígan szélhámoskodott. mulatságból gyártotta és köpködte a libazsiros vatából készült szellemfejeket, amelyekről Tordai büszkén jelentette ki annakidején, hogy »ugyancsak sok fejtörést okoznának annak, aki meg akarná fejteni létrejöttük okait.« Később azután rájött hogy ha világhírű médium lesz. sokat kereshet maid egy kellően előkészített önleleplezéssel s valószínű, hogy az utóbbi időben már ebbeit az irányban dolgozott. Schrenck-Notzing. az idegorvos, természetesen mit sem seit és mit sem ir minderről, ellenben egv orvosnak, akivel hírlapi: vitát folytatott a Lászlóüggyel kapcsolatos »materializációs tüneménvek«-ről. büszkén vágta oda cikke végén: »Kolléga ur, önnek még nagyon sokat kell tanulni.« Ezt a tanácsot. ami a kiváló tudós, szellemi megnyilatkozásai közül egyike a legértékesebbeknek. Schrenck-Notzing lenne elsősorban hivatott megfogadni. (Végé.) Elfogultsággal vádolják a Huszár-Csaha-pör védői a kaposvári törvényszéket Uj bisojtyiíás elrendelését kérik a táblától Budapestről jelentik: A kaposvári törvényszék Ítélete, amellyel — mint a Bácsmegyei Napló megírta — a bíróság felmentette Huszár Csaba orvost az ellene szándékos emberölés miatt emelt vád alól és elítélte két hónapra súlyosan megsebesített I áldozatát, széles körökben nagy feltűnést keltett. A bíróság még nem í kézbesítette Írásban az ítélet indok, jj lását, amelyet a jogászközönség I nagy érdeklődéssel vár. 5 Dr. Gál Jenő, az ismert büntetőj jogász rendkívül érdekes magyará- I zatát adja egyik estüapban az ítélj leinek. Szerinte az ítéletből az köí vetkezik, hogy Huszár Csabái előbb I ütötték meg Frieámam és Tabak, 1 úgy, hogy kezét még ma. nyolc hó- I nap után sem tudja behajtani. Kér- I dés, hogy amikor teljesen elzsib- 1 basztó súlyos testi sértést ejtettek I rajta, akkor ezzel az elzsibbadt, le!“ ütött kezével hogyan döfhette bele a kést áldozatába? Ha pedig nem ez történt — mondja Gál — hanem az. I hogy előbb szúrt s aztán kapott üt-1 I ; leget az életveszélyben levő, összerogyott ember segítségére siető Tabak Antaltól, akkor ez nem más mint jogos önvédelem. A bíróság ténykedései a tárgyalá„ son több Ízben kifogás alá estek. Igiy *, a bíróság nem engedte meg, hogy a I védők felolvassanak hivatalos iratol kát, amihez pedig kétségtelen joguk I volt; többek között a tárgyalási el’ nők nem engedélyezte "a következő
