Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-22 / 81. szám

T924 március 22.

BÄCSMEGYEI NAPLÖ

5, oldal

csend őrségi jelentés felolvasását sem:

— Vitéz Huszár Csaba dr. ur elmondta, hogy leszúrt egy zsidót. Á zsidó Vitéz Huszár Csaba urat bottal megütötte. Volt ugyan a zsidóval egy társa, aki azt mondja, hogy a vitéz orvos ur támadta , meg a zsidót, de ez a zsidónak érdektársa. A vitéz orvos ur előadásához kétség nem férhet, mert a zsidók egymást védik.

Nem engedte meg a bíróság Mini eh Károly dr. egyetemi tanár, budapesti törvényszéki orvos alábbi írásbeli szakértői véleményének felolvasását sem:

»A szúrás iránya feltétlen halálos eredménnyel jár, ha nyomban orvosi műtét be nem következett volna. Ha pedig valónak bizonyul, hogy orvos orvosi műszerrel követte el, a szándék fokozottabban feltételezhető, mert az orvos tudja. hogy az ilyen irányú szúrás halálos.«

A bírósági ítélet kimondja, hogy! az Ítéletet Huszár Csaba dr. »férfias vallomására« alapította. A férfias vallomás igy hangzott:

— Kegyetlen Ítéletet kérek. Semmit sem tagadok le. Leszúrtam a zsidót és mondottam, hogy ha a hasát is értem, akkor 'megdöglik. Elismerem, hogy amikor leszúrtam s láttam, hogy milyen sebet ejtettem, otthagytam és újra daloltam az Ergerbergert, majd azután néztem, hogy tanukat szerezzek arra, hogy csakugyan megszurtam. nehogy a zsidó letagadja. Különben zsidóval nem érintkezem. Teljesen józanul cselekedtem s nem igaz, amit a kórház igazgató-főorvosa rólam mond, hogy teljesen részeg voltam. Bírom az italt, jó borivó ember vagyok. A zsidókat olyannak tartom, akiknek Istene sincs, csak Jehovája.

Friedmann Ernő és Tabak Antal védői felebbezésükben teljesen uj bizonyítás elrendelését kérik a táblától, mert véleményük szerint a törvényszék ítéletét szembetűnő elfogultság jellemzi.

LEGÚJABB

© Bä ®

A minisztertanács.

elfogadta

az agráreform-javasiaion telt

változtatásokat

Rupert Rezső a magyar hadsereg

leszerelését követelte

A magyar nemzetgyiiiís befejezte a valorizációs vitát

A nemzetgyűlés pénteki ülésén Rupert Rezső szólalt fel elsőnek, kijelentette, hogy nem fogadja cl a javaslatot, mert a kormány iránt bizalmatlan. A népszövetségi delegáció a legsúlyosabb kritikát mondta, amikor megállapította, hogy két évvel ezelőtt a saját erejéből is talpraállhatott volna az ország, ha más kormány vezetné az ügyeket. A kormány fenn akarja tartani továbbra is azt a miiitárizmust, amely eddig annyi áldozatot követeit az országtól. Pedig könnyű volna segíteni, hiszen az antant-hatalmak és a kis-antant is biztosították gróf Bethlent, hogy Magyarország jelenlegi határai nem fognak változni, mig a miniszterelnök aláírta azt a kötelezettséget is, hogy nem követel vissza a régi Magyarország területéből semmit. A hadsereg legénységi állományának íentartása sokkal többe kerül, mint amennyit az egész kényszerkölcsönnel behajtani lehet. Miért ne lehetne három évre szabadságolni a katonákat?

Klárik Ferenc: Mert csak szuronyokkal tudnak kormányozni!

Rupert Rezső: A rendőrség és a csendőrség teljesen elegendő a belső rend fentartására. _A hadseregre nincs szükség a belső rend fentartásánál.. Nem arról van szó, hogy a hadsereg ellen vagyunk. Ha gazdaságilag rendbe jöttünk, gondolhatunk arra, hogy «berendezkedünk a honvédelemre. Ma azonban a legfőbb honvédelem a korona megmentése. A kormány legalább azt eszközölné ki, hogy ne kelljen drága zsoldos hadsereget tartani.

Szilágyi Lajos: Itt már helyben vagyunk!

Gömbös Gyula: Rupert Rezső képviselőtársam megállapítása: szerint én szűk látókörű militarista vagyok. Azt hiszem, ha alá is irtuk a trianoni szerződést, ha a kormány le is mondott arról, hogy a közeljövőben a visszaszerzés politikáját folytassa, akkor is, szükség van a hadseregre, amely a jogrendnek a

I fen tartója, mert ha a jogrend biztosítva nincs, a hadsereg, a rendőrség és a csendőrség utján, akkor automatikusan bekövetkezik a társadalom! szabálytalan szervezkedése és jönnek azok a különítmények, a melyek ellen Rupert Rezső olyan hévvel harcol. Egy kormánnyal szemben, amely csak rögtönözni tud, amely csak kapkodni tud, ily nagyarányú felhatalmazást nem adhatunk. Látszaterőknek nem szabad diktátori hatalmat adni a kezébe.

Rupert Rezső: Minden diktátor csúfosan végezte a történelemben.

Gömbös Gyula: A kormány nem kivánliat lojalitást az ellenzéktől. A miniszterelnöknek egy kötelessége volna: elhagyni a helyét. Javasolja, hogy ünnepélyesen szólítsa fel a nemzetgyűlés a kormányt, hogy hagyja el a helyét.

Gömbös beszéde után a valorizációs vitát, minthogy több felszólaló nem jelentkezett, berekesztették.

Vaíkó pénzügyminiszter a zárszó jogán reflektált a vitában elhangzott észrevételekre és megállapította, I hogy a valorizáció a hitelügyletekkel kapcsolatban máris jó hatást tett. A valorizációnak — mondotta a miniszter — mindenfelé megnyugtató a hatása. Ha a stabilizáció bekövetkezik. a valorizációnak lehet majd tulajdonítani, hogy az ország gazdasági élete minden rázkódtatás nélkül viselte el az átmenetet. Remélhető, hogy májusban már működni fog a jegybank és igy a valorizáció csak átmenetnek tekinthető. A takarékkorona bevezetése nem jelenti az indexszámra való áttérést A kényszerkölcsönnek egyelőre csak előlegjelegge van. A törvényjavaslat fogja megállapítani a létminimumot.

A miniszter beszéde után á nemzetgyűlés az összes határozati javaslatokat elvetette és a valórizá;ióról szóló törvényjavaslatot egészében, majd részleteiben is; eifoladta.

Felmentették a Fermm-gyár sztrájkoló

Lapzártakor jelentik Beogradból: A minisztertanács péntek esti ülésén Simonovics agrárreform-miniszter jelentést tett azokról a változásokról, amelyeket a vajdasági radikális képviselők kívánságára a Miletics Krszta által kidolgozott agrárreform javaslaton tett. A kormány hosszasan tárgyalt a módosítások fölött, végül is jóváhagyta azokat, úgy hogy a bizottság hétfői ülése elé már módosított formájában kerül a javaslat.

Ezután a tisztviselői drágasági pótlékáról tárgyalt a kormány. A minisztertanács elhatározta, hogy április 1-én ismét előleget folyósítanak a felemelt fizetésekre. Megbízták a pénzügyminisztert, hogy április 10-ig dolgozza ki a drágasági pótlék felemeléséről szóló tervezetet úgy, hogy május 1-én már az uj törvény szerint fogják a tisztviselők fizetését folyósítani. A kormány tagjai elhatározták, hogy a tisztviselők redukcióját a lehető leggyorsabban végre fogják hajtani.

Végül a politikai helyzetről tanácskozott hosszasan a kormány amiről azonban semmi információt nem adtak a miniszterek a nyilvánosság számára.

munkásait

Fó'tárgyalás a szuboticai törvényszéken

I A szuboticai Ferrum-gyárban műit év I április havában a munkásság bérmozga] lomból kifolyólag sztrájkba lépett. Egyes ] munkások a sztrájk tartama alatt muná kába álltak, ezekre a sztrájkolok terjmészetesen ellenségesen tekintettek, egy í alkalommal, amikor a munkásszindiká$ tus gyűlést tartott, az ott jelenlevő 'egyik sztrájktörő felett formális bírói \ itélöszéket tartottak. Kimondották, hogy I jövőben vele szervezett munkás nem < dolgozhat. A viharos munkásgyülésen a jbizalmiférfiak sértő és fenyegető kifa: leadások egész özönét zúdították a sztrájktörőre.

Ebből kifolyólag eljárás indult a Ferrum-gyár volt hat munkása ellen, akiket az ügyészség az államvédelmi törvény alapián fogott perbe.

; Vádolva voltak Juhász Antal 42 éves, ■ asztalos, Kiss Sándor, 32 éves lakatos, Paul István, 41 éves asztalos, Márton \ Tamás, 38 éves gépmunkás, Falkenstein Aladár 24 éves kovács és Donáth László 32 éves vasesztergályos, akik ellen az volt a vád, hogy múlt év április 10. és 3 20-ika között, amikor a Ferrum-gyár|ban a sztrájk volt, a dolgozni akaró I munkásokat fenyegetésekkel akarták I rábírni, hogy ne dolgozzanak. Torma József munkást, —- aki a sztrájk tarta-Í

ma alatt munkába állt, — Paul István vádlott beszélte rá, hogy ne dolgozzék. .Torma Józsefet, Juhász és Kiss vádlottak elvezették a szakszervezet helyiségébe és ott az egybegyüit munkásokhoz azt a felszólítást intézték, hogy

I ítélkezzenek felette. A tömegben ilyen kiáltások hallatszottak: »Le a bitangkai«. Akasztófára vele«. Lovas István munkásnak pedig azt mondta Juhász: »Te bitang, nem szabad dolgozni.« Falkenstein Aladár Baracsi Józsefnek azt mondta: »Az ilyen embereket meg kell fojtani.« »Majd végzünk mi azokkal, akik dolgoznak.«

Ebben a bűnügyben pénteken ítélkezett a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa. A tanács tagjai voltak Gomirac Vojiszláv és Gyorgyevics Jován törvényszéki bírák. A közvádat képviselte Marusics Koszta államügyész, a védelmet Singer Béla dr. ügyvéd látta el.

Elsőnek Juhász Antalt hallgatta ki a biróság. Nem érzi magát bűnösnek. Nem terrorizált senkit. A szindikátusban az

I

vóit a jelszó hogy aki dolgozni akar, az dolgozzék. Az elnök kérdésére elmondja, hogy a sztrájk 1923 április 10- ke 20-ika között volt s ezért tört ki, mert a gyár igazgatósága nem adta meg a munkások által követelt bérjavifást. A sztrájkban 250 munkás vett részt.

— Milyen eredménnyel végződött a sztrájk?

— Úgy végződött, hogy a gyár nem

adta meg a bérkövetelést és» Idsefe jtezett egyes munkásokat, akikét nem vett vissza. Ezek a sztrájkbizottság“ tagjai

voltak.

— ön is benne volt ebben a bízott-*

Ságban?

— Bizalmiférfi voltain a munkások részéről.

—- Amikor a munka megindult, yjszszatért ön is a gyárba?

— Nem. A bizalmiak nem kellettek, azon a címen, hogy mi vezettük a sztrájkot. Kijelenti, hogy Torma Józseffel nem beszélt a sztrájkról.

Következett Kiss Sándor vádlott kihallgatása. A Ferrum-gyárban mint géplakatos lépett be a sztrájk előtt 3—A hónappal. A sztrájkban ő volt a főbizalmi.

—• Maga tárgyalt a gyár igazgatóságával?

— Igen.

Kijelenti, hogy senki se terrorizálta azokat, akik munkába akartak állni Paul István nem volt bizalmiférfi, de a sztrájk után őt sem vették vissza.

I Torma Józseffel egyszer beszéit, amikor a sztrájk alatt jött a munkából. Kérdezte tőle, miért ment dolgozni? — Mert a családom éhen hal, — felelte Torma. — Nézze, mondtam neki, — nem muszáj a családjának éhen halni. Ha kell valami, liszt, cukor, krumpli, vagy mi más, jöjjenek, a feleségem üzletébe, ő ad maguknak hiteibe.

Márton Tamás, Falkenstein Aladár és Donáth László tagadják, hegy bárkit is fenyegettek.

A vádlottak kihallgatása után Torma József tanú kihallgatása következett. Segédmunkás volt a Ferrumban. Amikor sztrájk alatt munkába állt, le akarták beszélni. Fenyegették. Huszonegy napig sztrájkolt, de amikor látta, hogy munkát sehol sem kap, viszont »négy családdal« van, kiment dolgozni. »Amijkor jöttem haza munkából«, — folytatja, — Paul István boltja előtt mentem el. Paul kint állt a bolt előtt. Kérdezi tőlem: — He! volt? — Bent voltam dolgozni. — Miért ment be? — Kényszerítve voltam. — Miért nem jött hozzám? En segítettem volna. Néhány nap muiva mi is munkába megyünk. Jöjjön ki maga és a többiek is, mert áruig azok kint vannak a gyárban, addig nem állhatunk munkába. — Aztán mondta Paul, hogy menjek be az egyletbe, ahol gyűlés van. Bementem. Ott már sok nép volt, 200-an lehettek. Amikor beléptem, azonnal megmondták, hogy én dolgozom a gyárba! Juhász felállt a billijárd asztal tetejére, és felhívta a mun- I kásságot, hogy ítélkezzenek felettem. |Azt mondotta: — Itt van az a sztrájk§ törő, aki a munkásságot hátba támadta. «Ekkor megkezdődött az »ítélet«. »Hulligán, piszkos gazember. — »Nyaktilót a nyakára«. »Leköpni«. »Kilökni.«. Ilyen kiáltások hallatszottak. Juhász a biiliárd asztalon beszélt és Kiss Sándor folytatta le a tárgyalást, ami 2'k óráig tartott. Amikor be volt fejezve a tárgyalás, Kiss a következőket mondotta a munkásságnak:

»Tisztelt elvtársaim, nekem az a véleményem, hogy ezt a bitnagot lökjük ki magunk közül.«

Juh úszót ezután szembesítik Tormával és Juhász fentartja, hogy nem terrorizáltak senkit

Kiss Sándor a szembesítésnél ezt mondta Tormának:

— Maga mondta nekem, »Kiss elvtárs, belátom, nem jól cselekedtem, A sztrájk előtt 7 dinár volt az órabér, most 4 dinár. — »Ezt mondta ott a gyűlésen. — És különben is, — mondja Kiss, —■ én ott a gyűlésen, mint elnöklő' egyén nem adhattam direktívákat a szónokoknak. — Többen beszéltek, de a hillílárd asztalon senki se volt.

Tonna: Megesküdöm, hogy ott volt a biiliárd asztalon.

Baracsics József tanú, mázolómunkás és Rosenzveig László lakatos lényegtelen vallomást tesznek.

A biróság a beidézett többi tanú kihallgatásától eláll.

Ezzel a bizonyítási eljárás be volt fejezve.

Marusics Koszta föntartja a vádat öt