Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-22 / 81. szám

T924 március 22. BÄCSMEGYEI NAPLÖ 5, oldal csend őrségi jelentés felolvasását sem: — Vitéz Huszár Csaba dr. ur elmondta, hogy leszúrt egy zsidót. Á zsidó Vitéz Huszár Csaba urat bottal megütötte. Volt ugyan a zsidóval egy társa, aki azt mond­ja, hogy a vitéz orvos ur támadta , meg a zsidót, de ez a zsidónak ér­dektársa. A vitéz orvos ur előadá­sához kétség nem férhet, mert a zsidók egymást védik. Nem engedte meg a bíróság Mi­ni eh Károly dr. egyetemi tanár, bu­dapesti törvényszéki orvos alábbi írásbeli szakértői véleményének fel­olvasását sem: »A szúrás iránya feltétlen halá­los eredménnyel jár, ha nyomban orvosi műtét be nem következett volna. Ha pedig valónak bizonyul, hogy orvos orvosi műszerrel kö­vette el, a szándék fokozottabban feltételezhető, mert az orvos tud­ja. hogy az ilyen irányú szúrás halálos.« A bírósági ítélet kimondja, hogy! az Ítéletet Huszár Csaba dr. »férfias vallomására« alapította. A férfias vallomás igy hangzott: — Kegyetlen Ítéletet kérek. Sem­mit sem tagadok le. Leszúrtam a zsidót és mondottam, hogy ha a ha­sát is értem, akkor 'megdöglik. Elis­merem, hogy amikor leszúrtam s láttam, hogy milyen sebet ejtettem, otthagytam és újra daloltam az Er­­gerbergert, majd azután néztem, hogy tanukat szerezzek arra, hogy csakugyan megszurtam. nehogy a zsidó letagadja. Különben zsidóval nem érintkezem. Teljesen józanul cselekedtem s nem igaz, amit a kór­ház igazgató-főorvosa rólam mond, hogy teljesen részeg voltam. Bírom az italt, jó borivó ember vagyok. A zsidókat olyannak tartom, akiknek Istene sincs, csak Jehovája. Friedmann Ernő és Tabak Antal védői felebbezésükben teljesen uj bi­zonyítás elrendelését kérik a táblá­tól, mert véleményük szerint a tör­vényszék ítéletét szembetűnő elfo­gultság jellemzi. LEGÚJABB © Bä ® A minisztertanács. elfogadta az agráreform-javasiaion telt változtatásokat Rupert Rezső a magyar hadsereg leszerelését követelte A magyar nemzetgyiiiís befejezte a valorizációs vitát A nemzetgyűlés pénteki ülésén Rupert Rezső szólalt fel elsőnek, kijelentette, hogy nem fogadja cl a javaslatot, mert a kormány iránt bi­zalmatlan. A népszövetségi delegá­ció a legsúlyosabb kritikát mondta, amikor megállapította, hogy két év­vel ezelőtt a saját erejéből is talpra­­állhatott volna az ország, ha más kormány vezetné az ügyeket. A kormány fenn akarja tartani tovább­ra is azt a miiitárizmust, amely ed­dig annyi áldozatot követeit az or­szágtól. Pedig könnyű volna segí­teni, hiszen az antant-hatalmak és a kis-antant is biztosították gróf Bethlent, hogy Magyarország jelen­legi határai nem fognak változni, mig a miniszterelnök aláírta azt a kötelezettséget is, hogy nem köve­tel vissza a régi Magyarország te­rületéből semmit. A hadsereg le­génységi állományának íentartása sokkal többe kerül, mint amennyit az egész kényszerkölcsönnel behaj­tani lehet. Miért ne lehetne három évre szabadságolni a katonákat? Klárik Ferenc: Mert csak szuro­nyokkal tudnak kormányozni! Rupert Rezső: A rendőrség és a csendőrség teljesen elegendő a bel­ső rend fentartására. _A hadseregre nincs szükség a belső rend fentar­­tásánál.. Nem arról van szó, hogy a hadsereg ellen vagyunk. Ha gaz­daságilag rendbe jöttünk, gondolha­tunk arra, hogy «berendezkedünk a honvédelemre. Ma azonban a leg­főbb honvédelem a korona meg­mentése. A kormány legalább azt eszközölné ki, hogy ne kelljen drá­ga zsoldos hadsereget tartani. Szilágyi Lajos: Itt már helyben vagyunk! Gömbös Gyula: Rupert Rezső képviselőtársam megállapítása: sze­rint én szűk látókörű militarista va­gyok. Azt hiszem, ha alá is irtuk a trianoni szerződést, ha a kormány le is mondott arról, hogy a közel­jövőben a visszaszerzés politikáját folytassa, akkor is, szükség van a hadseregre, amely a jogrendnek a I fen tartója, mert ha a jogrend biz­tosítva nincs, a hadsereg, a rendőr­ség és a csendőrség utján, akkor automatikusan bekövetkezik a tár­sadalom! szabálytalan szervezkedése és jönnek azok a különítmények, a melyek ellen Rupert Rezső olyan hévvel harcol. Egy kormánnyal szemben, amely csak rögtönözni tud, amely csak kapkodni tud, ily nagyarányú felhatalmazást nem ad­hatunk. Látszaterőknek nem szabad diktátori hatalmat adni a kezébe. Rupert Rezső: Minden diktátor csúfosan végezte a történelemben. Gömbös Gyula: A kormány nem kivánliat lojalitást az ellenzéktől. A miniszterelnöknek egy kötelessége volna: elhagyni a helyét. Javasolja, hogy ünnepélyesen szólítsa fel a nemzetgyűlés a kormányt, hogy hagyja el a helyét. Gömbös beszéde után a valorizá­ciós vitát, minthogy több felszólaló nem jelentkezett, berekesztették. Vaíkó pénzügyminiszter a zárszó jogán reflektált a vitában elhangzott észrevételekre és megállapította, I hogy a valorizáció a hitelügyletek­kel kapcsolatban máris jó hatást tett. A valorizációnak — mondotta a miniszter — mindenfelé megnyug­tató a hatása. Ha a stabilizáció be­következik. a valorizációnak lehet majd tulajdonítani, hogy az ország gazdasági élete minden rázkódtatás nélkül viselte el az átmenetet. Re­mélhető, hogy májusban már mű­ködni fog a jegybank és igy a va­lorizáció csak átmenetnek tekint­hető. A takarékkorona bevezetése nem jelenti az indexszámra való át­térést A kényszerkölcsönnek egye­lőre csak előlegjelegge van. A tör­vényjavaslat fogja megállapítani a létminimumot. A miniszter beszéde után á nem­zetgyűlés az összes határozati ja­vaslatokat elvetette és a valórizá­­;ióról szóló törvényjavaslatot egé­szében, majd részleteiben is; eifo­­ladta. Felmentették a Fermm-gyár sztrájkoló Lapzártakor jelentik Beogradból: A minisztertanács péntek esti ülésén Simonovics agrárreform-miniszter jelentést tett azokról a változások­ról, amelyeket a vajdasági radikális képviselők kívánságára a Miletics Krszta által kidolgozott agrárreform javaslaton tett. A kormány hossza­san tárgyalt a módosítások fölött, végül is jóváhagyta azokat, úgy hogy a bizottság hétfői ülése elé már módosított formájában kerül a javaslat. Ezután a tisztviselői drágasági pótlékáról tárgyalt a kormány. A minisztertanács elhatározta, hogy április 1-én ismét előleget folyósíta­nak a felemelt fizetésekre. Megbíz­ták a pénzügyminisztert, hogy ápri­lis 10-ig dolgozza ki a drágasági pótlék felemeléséről szóló tervezetet úgy, hogy május 1-én már az uj tör­vény szerint fogják a tisztviselők fi­zetését folyósítani. A kormány tag­jai elhatározták, hogy a tisztviselők redukcióját a lehető leggyorsabban végre fogják hajtani. Végül a politikai helyzetről ta­nácskozott hosszasan a kormány amiről azonban semmi információt nem adtak a miniszterek a nyilvá­nosság számára. munkásait Fó'tárgyalás a szuboticai törvényszéken I A szuboticai Ferrum-gyárban műit év I április havában a munkásság bérmozga­­] lomból kifolyólag sztrájkba lépett. Egyes ] munkások a sztrájk tartama alatt mun­­á kába álltak, ezekre a sztrájkolok ter­­jmészetesen ellenségesen tekintettek, egy í alkalommal, amikor a munkásszindiká­­$ tus gyűlést tartott, az ott jelenlevő 'egyik sztrájktörő felett formális bírói \ itélöszéket tartottak. Kimondották, hogy I jövőben vele szervezett munkás nem < dolgozhat. A viharos munkásgyülésen a jbizalmiférfiak sértő és fenyegető kifa­­: leadások egész özönét zúdították a sztrájktörőre. Ebből kifolyólag eljárás indult a Fer­­rum-gyár volt hat munkása ellen, akiket az ügyészség az államvédelmi törvény alapián fogott perbe. ; Vádolva voltak Juhász Antal 42 éves, ■ asztalos, Kiss Sándor, 32 éves lakatos, Paul István, 41 éves asztalos, Márton \ Tamás, 38 éves gépmunkás, Falkenstein Aladár 24 éves kovács és Donáth László 32 éves vasesztergályos, akik ellen az volt a vád, hogy múlt év április 10. és 3 20-ika között, amikor a Ferrum-gyár­­|ban a sztrájk volt, a dolgozni akaró I munkásokat fenyegetésekkel akarták I rábírni, hogy ne dolgozzanak. Torma József munkást, —- aki a sztrájk tarta-Í ma alatt munkába állt, — Paul István vádlott beszélte rá, hogy ne dolgozzék. .Torma Józsefet, Juhász és Kiss vádlot­tak elvezették a szakszervezet helyisé­gébe és ott az egybegyüit munkások­hoz azt a felszólítást intézték, hogy I ítélkezzenek felette. A tömegben ilyen kiáltások hallatszottak: »Le a bitang­kai«. Akasztófára vele«. Lovas István munkásnak pedig azt mondta Juhász: »Te bitang, nem szabad dolgozni.« Fal­kenstein Aladár Baracsi Józsefnek azt mondta: »Az ilyen embereket meg kell fojtani.« »Majd végzünk mi azokkal, akik dolgoznak.« Ebben a bűnügyben pénteken ítélke­zett a szuboticai törvényszéken Pavlo­­vics István törvényszéki elnök büntető tanácsa. A tanács tagjai voltak Gomi­­rac Vojiszláv és Gyorgyevics Jován törvényszéki bírák. A közvádat képvi­selte Marusics Koszta államügyész, a védelmet Singer Béla dr. ügyvéd látta el. Elsőnek Juhász Antalt hallgatta ki a biróság. Nem érzi magát bűnösnek. Nem terrorizált senkit. A szindikátusban az I vóit a jelszó hogy aki dolgozni akar, az dolgozzék. Az elnök kérdésére el­mondja, hogy a sztrájk 1923 április 10- ke 20-ika között volt s ezért tört ki, mert a gyár igazgatósága nem adta meg a munkások által követelt bérjavifást. A sztrájkban 250 munkás vett részt. — Milyen eredménnyel végződött a sztrájk? — Úgy végződött, hogy a gyár nem adta meg a bérkövetelést és» Idsefe jte­zett egyes munkásokat, akikét nem vett vissza. Ezek a sztrájkbizottság“ tagjai voltak. — ön is benne volt ebben a bízott-* Ságban? — Bizalmiférfi voltain a munkások ré­széről. —- Amikor a munka megindult, yjsz­szatért ön is a gyárba? — Nem. A bizalmiak nem kellettek, azon a címen, hogy mi vezettük a sztrájkot. Kijelenti, hogy Torma József­fel nem beszélt a sztrájkról. Következett Kiss Sándor vádlott ki­hallgatása. A Ferrum-gyárban mint gép­lakatos lépett be a sztrájk előtt 3—A hónappal. A sztrájkban ő volt a főbi­zalmi. —• Maga tárgyalt a gyár igazgatósá­gával? — Igen. Kijelenti, hogy senki se terrorizálta azokat, akik munkába akartak állni Paul István nem volt bizalmiférfi, de a sztrájk után őt sem vették vissza. I Torma Józseffel egyszer beszéit, amikor a sztrájk alatt jött a munkából. Kér­dezte tőle, miért ment dolgozni? — Mert a családom éhen hal, — felelte Torma. — Nézze, mondtam neki, — nem muszáj a családjának éhen halni. Ha kell valami, liszt, cukor, krumpli, vagy mi más, jöjjenek, a feleségem üzletébe, ő ad maguknak hiteibe. Márton Tamás, Falkenstein Aladár és Donáth László tagadják, hegy bárkit is fenyegettek. A vádlottak kihallgatása után Torma József tanú kihallgatása következett. Segédmunkás volt a Ferrumban. Ami­kor sztrájk alatt munkába állt, le akar­ták beszélni. Fenyegették. Huszonegy napig sztrájkolt, de amikor látta, hogy munkát sehol sem kap, viszont »négy családdal« van, kiment dolgozni. »Ami­­jkor jöttem haza munkából«, — folytat­ja, — Paul István boltja előtt mentem el. Paul kint állt a bolt előtt. Kérdezi tőlem: — He! volt? — Bent voltam dol­gozni. — Miért ment be? — Kénysze­rítve voltam. — Miért nem jött hoz­zám? En segítettem volna. Néhány nap muiva mi is munkába megyünk. Jöjjön ki maga és a többiek is, mert áruig azok kint vannak a gyárban, addig nem áll­hatunk munkába. — Aztán mondta Paul, hogy menjek be az egyletbe, ahol gyűlés van. Bementem. Ott már sok nép volt, 200-an lehettek. Amikor belép­tem, azonnal megmondták, hogy én dol­gozom a gyárba! Juhász felállt a billi­­járd asztal tetejére, és felhívta a mun- I kásságot, hogy ítélkezzenek felettem. |Azt mondotta: — Itt van az a sztrájk­­§ törő, aki a munkásságot hátba támadta. «Ekkor megkezdődött az »ítélet«. »Hul­­ligán, piszkos gazember. — »Nyaktilót a nyakára«. »Leköpni«. »Kilökni.«. Ilyen kiáltások hallatszottak. Juhász a biiliárd asztalon beszélt és Kiss Sándor foly­tatta le a tárgyalást, ami 2'k óráig tar­tott. Amikor be volt fejezve a tárgya­lás, Kiss a következőket mondotta a munkásságnak: »Tisztelt elvtársaim, nekem az a vé­leményem, hogy ezt a bitnagot lökjük ki magunk közül.« Juh úszót ezután szembesítik Tormá­val és Juhász fentartja, hogy nem ter­rorizáltak senkit Kiss Sándor a szembesítésnél ezt mondta Tormának: — Maga mondta nekem, »Kiss elv­társ, belátom, nem jól cselekedtem, A sztrájk előtt 7 dinár volt az órabér, most 4 dinár. — »Ezt mondta ott a gyű­lésen. — És különben is, — mondja Kiss, —■ én ott a gyűlésen, mint elnöklő' egyén nem adhattam direktívákat a szó­nokoknak. — Többen beszéltek, de a hillílárd asztalon senki se volt. Tonna: Megesküdöm, hogy ott volt a biiliárd asztalon. Baracsics József tanú, mázolómunkás és Rosenzveig László lakatos lényegte­len vallomást tesznek. A biróság a beidézett többi tanú ki­hallgatásától eláll. Ezzel a bizonyítási eljárás be volt fejezve. Marusics Koszta föntartja a vádat öt

Next

/
Oldalképek
Tartalom