Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-17 / 76. szám
Pošiarina plaćena n gotovonr Áraegy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizet«# MEGYE XXV. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfón délben TELEFON SZÁK: Kiadóhivatal 8-58. Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Ä Magyar Párt népgyűlése Kelebián Szervezkedik a vajdasági magyarság Előkészületek a választásokra A Magyar Párt szervezkedési munkáját fokozott erővel folytatja, hogy az esetleges választásokra teljesen felkészülten vonuljon fel a vajdasági magyarság a párt zászlója alatt. A suboticai pártszervezet agilis vezetősége két héttel ezelőtt Ludason tartott népes gyűlést, mást vasárnap pedig az 'alsó-keltMai magyarokat kereste: fél. A nópgyfiés A vasárnapi alsó-kdebiai gyűlésen a suboticai szervezet részéről Sdntha György ét. elnök vezetésével mintegy buszán vettek részt, többek között dr. Nagy Ödön ügyvezetőéinek, SíreHtzky Defies, dr. Ruby Gyula, Nőiesek Géza és Macskovics Benedek. A hosszú kocsisor délután kettőkor indult el a Szádeczki-vendéglőtől zen ©kíséret mellett és egy órai kocsizás után crt ki Alsó-Kelebiára, a gyűlés színhelyére,’ ahol körülbelül háromszáz ember várta már a suboticai vendégeket. A gyűlést Görög Alajos nyitotta meg. Rövid beszédében üdvözölte a suboticai pártszervezet megjelent tagjait és felhívta dr. Sdntha György elnököt, hogy a kelebiai miagyarság előtt ismertesse a Magyar Párt programját. Sántha György beszéde Sdntha György dr. egyszerű szarvakkal számolt be a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetéről, őrhelybe az országhatárok megváltozásába] került. : — A háború borzalmai után, a; ►békeszerződések értelmében — mon-1 dotta — a vajdasági magyarság uj hazát kapott. Az uj hazában azonban •öt évig nem tudta érvényesíteni az : országos jogait, nem vehetett részt: az országos politikában, nem volt kihez fordulnia támogatásért, segit-; ségért. A békeszerződések biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait : ős most öt év után sor kerülhet végre arra. hogy a magyarok Is felemeljék szavukatéskövetelhessék az őket megillető jogukat, az egyenlő elbánást minazokra nézve, akik állampolgárai az országnak. A Magyar Párt amikor megalakult, azzal a nemes esz : mével indult el küzdelmes útjára, hogy orvoslást keressen és találjon a magyarság sérelmeire. Mi, akik kezünkbe vettük a vajdasági magyarok ügyét, nem önzésből küzdünk, fáradozunk, nem a mi javunkat igyekezünk biztosítani, előbbre helyezni. Iranern az összmagyarság fennmaradása, jóléte érdekében vállaltuk a tiehfej munkát, hogy törvényes jogainkat biztosítsunk. Ezt azonban csak úgy tudjuk elérni, ha törekvéseinkben, egységesen támogat bennünket a jugoszláviai magyarság. Szilárd támaszra van szűk ségünk, a magyarság zárt tömegeire. amely nem ingadozik ígéretek felé. hanem a legfőbb kötelességét és becsülettel teljesíti fajtestvérefvel önmagával szemben. Sántha beszédét a hallgatóság lelkesen megéljenezte. Nagy Ödön felszólalása Dr. Nagy Ödön azzal kezdte beszédét, hogy az országos Magyar Párt alban a reményben bontott zászíót, hogy annak a programnak a megTatóátáBáért, amelyet a zászlójára irt, minden jugoszláviai magyar ember küzdeni fog.--- Eljöttünk ide kibontani a Magyar Párt zászlaját — mondotta Najfy Ödön — nem ágért, hogy a tanyai magyarságot felruházzuk fásult nyugalmából, hogs- a kelebiai magyarság lelkét megerősítsük a magyar őrzésben. Mert erre szükség nincs. Csak azért jöttünk, hogy a kelebiai magyarságot is figyelmeztessük kötelességére, hogy a jogainkért folytatott harcban mindem megyaí rendületlenül állja meg a helyét. Sorsunk megjavítását ugyanis csak úgy érthetjük el. ha úgy a városi, mint az országos politikában ieljes erőnkkel részt veszünk. Ha azt akarjuk, hogy a dolgozó nincstelen magyarság is egyformán földhöz jusson, — ha sziveteken viselitek a magyar iskola ügyét, a magyarság szebb, boldogabb jövőjét, — igaz magyar szívvel, becsületes, tiszta szándékkal szorítsunk kezet s tömörüljünk lelkes összetartással a Magyar Párt kibontott zászlaja alá. | Hónapok óta érik ugyan a pártot’ különféle támadások, azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy rést üssenek •rajta és a magyarságot megosszák, de eredménytelenül, mert a Magyar Párt elgyökerezett már a tanyai magyarság szivében is. Most az itteni magyarság életének megjavításáról van szó s ebben a kérdésben mi csak magunkban bizhatunk 9 habár ellenségként nem állunk szemben egyetlen más politikai párttal sem, sem az uralmon levő, sem az ellenzéki pártok egyikeben sem bizhatunk. ígéretet kaptunk, de tettekkel égtük párt sem igazolta, hogy az elnyomott magyarság ügyét őszintén, szivén viseli. — A közelgő választások döntik el — végezte beszédét Nagy Ödön — a magyarság sorsát hosszú időre s ha mr ebben a küzdelemben nem számíthatunk a kelebiai magyarság lelkes támogatására és áldozatkészségére, munkánk csak nehéz és verejtékes. de eredményekben gazdag alig lehet. Nagt? Ödön beszéde nagy hatást váltott ki a jelenlevőkből, akik hoszszan és lelkesen éljenezték a szónokot. A pártprogram Nagy Ölön után Prcsics Kálmán bunyeVác nyelven mondott beszédet, majd dr. Ruby Gyula ismertette a Magyar Párt programját, valamint a választási törvényt és a választási rendszert A kö\ étkező felszólaló dr. Sírelitzky Dénes, kitért beszédében a vajdasági magyarság számarányának ismertetésére és ezzel kapcsolatban közölte a jelenlevőkkel, hogy a magyarság a választási küzdcl-I mekSfen szép llta összetart eredményt érhet el, és egységesen vonul § fel a Magyar Párt zászlója alatt. Végül dr. Sántha György néhány B «réteg szóval befejezte a népgyülést. Elhalasztották a zsombolyai határzóna kiürítését A határiíiigazitó-hizoiiság nem tudóit megegyezni a kiürítés programjában Becskcrektöi jelenük: A jugoszláv—román baíárkiigaziíá bizottságnak a napokban Temesváron kellett volna tanácskozást folytatnia, az eis» zóna kiüritésáiedk nitmkai'KTgramfdról. A bizottság seomiw? ton este váraflanul megtartotta plenáris illéséi, de nem Temesvárt», hanem Becaker,ekeit. A román bizottság vezetői e Dragmeseu ezredes, a jugoszláv bizottság vezetője Petkovics Radomir ezredes volt. A bizottság tárgyalásai eredmény'iiđetml végződtek; ''rfterrá'két bizottság semmiféle tekintetben nem tudót megegyezni. Különösen nagy és eredménytelen vita volt arról, 3 hogy milyen ifiinybaH kezdjék meg a kiürítési. Minthogy a két bizottság között nem sikerült a megegyezés, elhatározták, Uew « munkaprogram összemlitásénak kérdésében s döntést « két áfám külügyminiszterére Mmrák. A remén WeeOtoág még szombaton éjjel visszautazott Temesvárra. Az eredménytelen tárgyalások követkeetében egyelőre mulasztást szenved az első zóna kiürítése, Zsombolya ás Zsán -átadása, -rialsmint Párdány és Módos községek átvétele. Az uj területeit kiürítése valószínűleg csak március hő végén történik meg. Rendezték a Romáméban élő magyar nyugdíjasok ügyét Két hét malva befejeződnek a bukaresti magyar-román tárgyalások Bukarestből jelentik: A Bukarestben tárgyaló román—magyar delegáció tárgyalásai a befejezéshez közelednek és a két államot érintő fontos jogi kérdésekben máris megegyezésre jutottak. Illetékes román helyről nyert értesülésünk szerint a megállapodásokat a bizottságok beterjesztik kormányaikhoz és a ratifikáció is rövidesen megtörténik. A román—magyar, tárgyalásokat minden valószínűség szerint Budapesten fogják folytatni. A román delegáció leltári és pénzügyi albizottságai a Budapestre véglegesen viszszatérő magyar bizottsággal március 27-én utaznak a magyar fővárosba, ahol az összes még függőben levő pontokat letárgyalják. Március 27-én fogadja búcsú kihal Igát ásón Dúca külügyminiszter a magyar bizottságot és ugyanakkor adja meg az utolsó direktívákat a román albizottságok tagjainak. A Budapestre utazó két albizottság csupán két pont felett folytatja a tanácskozásokat, nevezetesen a nyugdijkérdés és a levéltári anyagok kicserélése tárgyában A nyugaijkérdéshen már eddig is történtek elvi megállapodások, amelyeknek csupán gyakorlati megoldásáról tárgyalnak Budapesten. Az erre vonatkozó bukaresti tárgyalások az ott kapott információ szerint a következőkben összegezhetők: Mindazok a nyugdijakták, amelyek a Romániában élő nyugdíjasokra vonatkoznak, a Budapesten letétben lévő nyugdíj- és nyugdijpótló összegekkel együtt Romániába utaltatnak) át és a jövőben a román állam fog gondoskodni ezeknek a nyugdijjogosültakfíak a kielégítéséről. Az összes* nyugdijakat, amelyeknek illetékeit' annak idején a magyar állampénztárba fizették be, román állami pénztár veszi át és fizeti tó a romániai' nyugdíjasoknak. Ennek a műveletnek a foganatosítása érdekében a román albizottság budapesti tartózkodása, alatt megvizsgálja a letéti naplókat és ezeket az összes aktákkal átteszi. i Preciz munkát igényel különösen á levéltárak kérdése. A román albizottság Budapesten behatóan tanulmányozni fogja a levéltárak Romániát illető aktáit, amelyeknek átengedése ellenében ki fogja szolgáltatni az összes Romániában őrzött magyar vonatkozású archivákatt Arról szó sincs, hogy a Corvinákat és az erdefy fejedelmek archivált át kellene adnia, a »agyar kormánynak, viszont Magyarország Románia i»á»i és**»f bar«feág*s iwőclajánata tófPjPzésaként lébh oly»# leltári kincset főig KS»»áMáwflik adományozni. amelyekről a trianoni békeszerződés nem intézkedik, amelyek’ azonban mégife, nagy értéket képviselnek Romániára nézve. Ezenkívül még bizonyos .vonatkozásokban ftlgn
