Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-05 / 35. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 Február 5. Megalakult a szuboiicai Aeró klub Vasárnap tartották meg az alakuló közgyűlést A szuboticai Aeró-Klub február 3-án, vasárnap délelőtt tartotta Bárány szálloda téli kertjében alakuló gyűlését, polgári és katonai előkelőségek jelenlétében. A "’"ülés összehívója és első szónoka Iszakovič Dusán alezredes volt, aki bemutatta a beogradi Aero-Klub végrehajtó bizottságának felhatalr"'’"ását az alakuló gyűlés összehívására és kéri a megjelenteket, hogy válasszanak elnököt, titkárt és jegyzőt. A gyűlés elnökévé ^"T-V’'>n'rula2 Manojlovič Vladiszláv dr. közjegyzőt választották meg. Titkár lett Petrovič Koszta városi főjegyző, jegyzőkké megválasztottak Petrovié Márko dr. ügyvéd és Spartalj Sándor bankár. Manojlov’č Vladiszláv dr. elnök megnyitja az alakuló gyűlést és átadja a szót 1 szakovié Dusán alezredesnek, aki érdekes beszédben ismertette az aviatika nagy sikereit és hasznosságát. Kéri a megjelenteket. hogy alapítsák meg a szuboticai Aero-Klubot. Utána Filipovics Pál repülő-százados beszél az aviatika fejlődéséről és gyakorlati hasznáról. Ezután Fill'psz Adam pilóta ismerteti a repülőtechnika fejlődését s érdekes adatokkal illusztrálta, hogy a légiforgalom mennyire fejlődött egyes államokban. Piskulié Zvojimúr dr. ügyvéd kért és kapott ezután szót s kifejti, hogy intenzív propagiandával kell felvilágosítani az ország lakosságát a modern aviatika jelentőségéről és szükségességéről. Ezután kimondotta a gyűlés a subotncai Aero-Klub megalakulását és annak elnökévé Manojlovič Jocó dr.-t, titkárává ptilipsz Ádám pilótát és pénztámokává Spartalj Sándor bankárt választották meg. Maja tizenkét tagú választmányt választottak. Ezután a megalakult Aero-Klub hódoló táviratot küldött a királynak! és üdvözletét fejez? ki Pétét trónörökösnek, mint az Aero-Klub védnökének. Ugyancsak táviratban üdvözölték a hadügyrniniisz térhun repülő osztályának vezetőjét, Sztanojlovió tábornokot. Tönkremennek a kereskedelmi gócpontok A jugoszláv-oksz szerződés hatása — A vajdasági exportkereskedelem uj feladatai Az ezüstajkak csókja Irta: Erdős Renée Vacsora után a fehér ruhám fölé vettem a hosszú piros köpenyemet és lementem a parkba. Odalenn már állt az est, fényesen és illatosán, a tenger fölött és a hegyek fölött és a park nagy ciprusai beleborultak sötéten, Odann már éllt az est és a tüzbogarak orgiázó fénnyel cikáztak a fák és bokrok között. A Legnagyobb pálmalugasba mentem fel és elnéztem a tenger fölé és gondoltam: — Mindjárt itt lesz a hajó. A hajó pedig úszott a tengeren, még messze, de rajta az égő fáklyák ide látszottak. Még messze úszott, de már látta a kastélyt a halom tetején, már látta körülötte sötétlem a fákat, már látta a sziklás partot alul. A hajó már közeledett. £s ime láttam, ahogy kiköt és emberek jönnek felfelé az utón és valamit hoznak magukkal valami nehezet, valami fehéret, valamit, ami hasonlít hozzájuk és mégsem hasonlt----Egy hordágyon hozták holtan, fehéren, márványból az ifjút az ezüst ajkakkal. Es amint feliebb-féljebb jöttek az utón, én a lugas korlátján a pálmák közül kihajoltam és leszóltam hozzájuk: r— Emberek, emberek, ne ide hozzátok! Vigyétek át a szomszéd halomra, a szomszéd kastélyba. Ott vendégség áll most. Fiatal lányok és asszonyok vannak ott együtt, zer.e szól és vidámság lakik köztük. Oda vigyétek a fehér ifjút az ezüst ajkakkal. De az emberek, görnyedve a teher alatt, némán jöttek feljebb és vállukon, a hordágyon ott feküdt a szobor, arccal a csillagok felé.... Az a barátsági szerződés, amelyet a S. H. S. királyság és Oloiszország kormányai Rómában egymással kö töttek, nemcsak politikai reskedelmi szempontból ható változásokat fog előidézni Jugoszláviában. A S. H. S. királyságinak azok a területei, amelyek azelőtt a volt Monarchiához tartoztak, különösen Horvátország és Szlovénia, de részben Bosznia-Hercegoviina és a Vajdaság is, az államialakulás előtt közvetlenül Fiúmén és Trieszten át bonyolították le a tenger felé irányuló behozatalukat és kivitelüket. A forgalom tekintetében elsősorban a gyarmat- és fűszeráruk importja, valamint az Olaszország számára való élőállat- és gabonaexport játszotta a főszerepet. A természetes szállítási ut a tenger felé Fiúmén és Trieszten keresztül vezetett és a fő vasútvonalak is ebben az irányban épültek. A háború befejezése óta, amikor az Adria két legnagyobb kikötője olasz impérlum alá került a vám- és szállítási kérdések rendezetlensége folytán Fiume és Trieszt fokozatosan háttérbe szorult mint behozatali és kiviteli útvonal, mert a jugoszláviai kereskedők tarifális és szállítási okokból kénytelenek voltak olyan beszerzési piacot keresni, amelyek kényelmi szempontból pillanatnyilag előnyösebbek voltak. A jugoiszláv kereskedelem számára legelőnyösebb volt a Németországból, Ausztriából és Csehszlovákiából való szállítás, minthogy ezekkel az álla-I mokkái a legtöbb kedvezmény alapiján vám- és kereskedelmi szerződés „ állott fenn és igy mérsékeltebbek hanem ke-1voltak a vámtételek. A forgalom iráis mélyre-lovának ez az átcsoportosulása, va‘ 1 a nehézkessé vált szállítási eljárás eredményezte azt. hogy az ország kereskedelmében egyre na""óbb fontosságot nyertek a belföldi export- és import-cégek és a tartományi gócpontokban fokozatosan szaporodott a kivitellel, főképpen azonban a behozatallal foglalkozó nagykereskedő cégek száma. Azok a horvátországi kv<'k'M-e<;kedok, akik azelőtt Fiumébjan vásároltak, a fegyverszünet óta Zagrebban egészítették ki készletüket, Szlovéniában pedig Ljubljana fejlődött jelentős kereskedelmi gócponttá. Az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződés most gyökeres változást fog előidézni az öt év óta kialakult uj kereskedelmi orientáció* ban. A tervezett fiumei és trieszti jugoszláv szabad zóna ismét fontos kereskedelmi útvonallá teszi a két adriai kikötőt és a kereskedelmi szerződés megkönnyíti a kereskedőknek a fiumei és trieszti nagykereskedő-cégeknél való közvetlen bevásárlást. A zagrebi és ljubljanai uj importcégek elvesztik létjogosultságukat, mert a közvetlen beszerzés a kikötővárosokban sokkal előnyösebb kereskedőinkre, mint a Zagróbban és Ljubljanában való vásárlás. A horvátországi és szlovéniai kereskedők igy megtakarítják a belföldi nagykereskedők nagy közvetítő hasznát, ezenkívül pedig a közvetgK«áu.' üia—Mmn»-.. ■.. — Istenem, mindjárt tt lesznek, mindjárt idehozzák elibém, leteszik a földre és itthagynak egyedül vele. A hajósok elmennek vissza a tengerre az égő fáklyákkal. Én pedig itt maradok az estében egyedül vele. Már egyformán dobogó lépésük alattam hallatszott A fejjem, a tekintetem követte minden lépésüket. Az emberek letették a hordágyat a főidre és leemelték róla az ifjút. Leemelték és felállították arra a piedesztálra, ami eddig üresen állt a lugas közepén. És egy szót sem szóltak közben és rám egy pillantást sem vetettek. Csak a fehérruhás gyermek tartotta közel a fáklyát a szobor arcához, hogy lássam.... És láttam___ a szemöldöke barnára volt festve, a szeme acélszinü kékre. A haja aranyos szőke szinii volt, a szemhéjai eiefár.tcsontszinüek. A füleit Halvány rózsaszín futatta be és kezén a körmök aranyosak voltak. De ezüstből voltak az ajkai, csillogó ezüstből és ezek világítottak a zöld pálmalevelek közt. A teste ellenben hófehér volt, fényes és hófehér márvány----A fiú hirtelen eloltotta a fáklyát és az emberek eltűntek----És eltűnt a hajó a partról, oly gyorsan, mint ahogy a látomások eltűnni szoktak és a parkban csak mi maradtunk ketten: én és az ezüstajku ifjú. És ekkor elkezdtem beszélni hozzá, őszintén, szépen, asszony! bizalommal, ahogy beszélünk azokhoz az élettelen tárgyhoz, amik nem felelhetnek nekünk, de amik megérthetnek bennünket. — Már egy hét óta várom, hogy Írj nekem levelet. Nem írtál, szomorú voltam. Nem tudtam, hogy útra kelté! fejéin, nem tudtam, hogy el fogsz jönni. lem vasúti szállítás tarifális szempontból olcsóbbá teszi az árut. A kereskedők a trieszti és fiumei importcégekkel fel fogják ujitani háború előtti összeköttetésüket, ami természetszerűen az utolsó években alakult zagrebi és ljubljanai cégek hátrányára történik. Ezt már látják is az érdekelt belföldi vállalatok, amelyek hír szerint oly módon igyekeznek exisztenciájukat biztosítani, hogy a kikötővárosokba helyezik át üzletüket. Ha ezt Olaszország lehetővé teszi, úgy a vállalatok további fennállását biztosíthatják, azonban az máris bizonyos, hogy Zagreb és Ljubljana kereskedelmi jelentősége a külkereskedelmi forgalom szempontjából az ötévi fellendülés után csaknem teljesen meg fog szűnni. Azt hittem, nem szeretsz többé engem és azért dacoltam veled és ón sem írtam neked és nem is hívtalak. Nem tudtam, hegy már hajóra szálltál és elindultál felém, te szép. Közelebb mentem hozzá és a vállára tettem a kezem. — Nem fázol? — kérdeztem tőle, mert válla hideg volt. Aztán, meg sem várva, hogy feleljen, kioldottam elől a csattot a köpenyemen és annak egyik szárnyát ráboritoitam, úgy, hogy egészen betakartam vele Egymáshoz közei állottunk az egyetiui lángszinü köpenybe burkolva és az én fejem az ő mellén volt és a szemeimé* le kellett csuknom. — Soha sem hittem volna, hogy mé? én ilyen boldog leszek — mondtam neki asszonyi hálával, amikor eieztem hegy merev karjai ass an mozdulni kezdenek és körülfonnak engem és h .gy a szive dobogása lassan megindul. — Te már nein fázol — moiid+am neki megint — ime föimelegitlek téged... A tüzbogarak körülöttük cikázták, és ' néziék mi történik. Most a feje is megmozdut és egész törzse megvonaglott s a nagy kékre festett szemeibe élet szállt. És ekkor ezt mondtam neki: — Nem kell mindjárt csodára goiul .1-ni, amiért ezek a dolgok igy jöttek. Semmiféle csoda nincs egy nyári estében, mikor a liliomok nyílnak és a tüzbogarak cikáznak. Minden olyan természetes___ Ugyebár? Sóhajtott. Ez a sóhajtás oly régóta volt bezárva márványszivében, hogy úgy hallatszott, mint egy zokogás. — Mi a neved? — kérdeztem most tőle. — Poiycletosnak hivnak, hát nem ismersz? Én vagyok Polycletos, az a Nyomtalanul eltűnt egy tizenciéves leány Bálból a halálba? Vidákovics Mihály györgyénpusztai gazdálkodó- egy fél évvel ezelőtt szolgálatba adta Juliska nevű 15 éves leányát Gyurics István suboticai gazdálkodóhoz. A leány szolgálata helyén rendesen végezte dolgát, azonban újév estéjén gazdája engedetnie nélkül elment a bálba, emiatt Gyurics másnap megpirongatta. mire a leány megszökött. Gyuricsék azt hitték, hogy haza ment szüleihez, össze* pakolták ruháit és várták, amíg Vidákovéktól valaki eljön érte. Vidáko vék azonban semmit sem tudtak leányuk elszökéséről és vasárnap, amikor bejöttek Suboticára. leányuk meglátogatására, a legnagyobb meglepetéssel hallották, hogy a 15 éves Juliska már egy hónapja eltűnt. A leány eltűnését bejelentették a rendőrségen, ahol megindították a nyomozást. Az a gyanú, hogy a fiatal leány, aki ruha nélkül szökött el. elkeseredésében öngyilkos lett. Ezt a feltevést még az is megerősíti, hogy szökése óta nem adott életjelt magáról, régi kőfaragó, aki a gyönyörű ifjakat mintázta és a simamellü amazonokat az izmos térdekkel. Én vagyok Polycletos, aki az ajkamat odaadtam miiidcii szobromnak, hogy belemosolyogj anak az örökkévalóságba akitor is, amikor én már nem leszek többé. Látod az ajkam —. Látom,, — mondtam neki, — szép a te ezüst ajkad, mintha az éjféli hóid halavámy füzébe mártottad volna. Mintha megcsókolt volna tégedet szerelőmmel a hold___ — És most én csókollak meg téged, azért, mert ideliivtál a messze Időből, azért, mert szerettél engem. A halhatatlanok csókjával csókollak meg téged, kinek ajka elfelejtette a halandók csókját. Akarod?----És megcsókolt az ezüst ajkával. Megcsókolt hosszan, mint aki régóta szomjazik és én megéíeztem számmal az ezüst izét, az ezüstét, ami forró és puha. Az olvasztott ezüst izét éreztem meg, mely kevéssel előbb még hideg volt és kevéssel utóbb megint kihűlt. Aztán megszólalt egy csengő, fenn a kastély fölött, élesen, hívón, összerezzentem. Be keli menni a házba, be kei! menni itt keli hagyni minc’afít. Felnéztem a talapzatra. Már nem volt___A hold bujkált a fák között, mint aki siet valahová___ Be kell menni — Összevontam magamon a lángszinü köpenyt és felálltam. Minden eremben benne volt még a csók és annak fáradsága. És bementem a nagy házba és ajkamon vittem az ezüst izét, az olvasztott ezüstét, amely kevéssel ezelőtt hideg volt és ismét ki fog hülni. Hamar ki fog hűlni.... Holnap reggel, amikor józanul, pihenten felébredek, nem is fogok rá emlékezni többé...
