Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-05 / 35. szám
1924 február 5. BACSMBGYEI NAPLÓ 3. oldal. Megsemmisítették a debreceni választást Az aj választás feSjraár 21-én lesz Budapestről jelentik: A debreceni választás ügyében a központi választmány legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a szavazásnál történt formai hibák miatt a választás: megsemmisíti és ni választást rendel cl, amelyet február 21-ére és 22-ére tűzött fii. A központi választmány határozatai Debrecen liberális polgársága és szociáldemokrata munkássága kozott oly nagy elkeseredést váltott ki, hogy a hatóságok a csendőrséget és a. helyőrséget szigora készenlétbe tartották, mert zavargások kitörésé« tél tartották. Nagy Vince pártja j* határozatot megfeíebbezte és külön futárral felküldte a íelefobezest a belügyminiszterhez, aki a törvényben előirt három nap alatt dönteni fog a felebbezés felől. Amennyiben a belügyminiszter a feiebbezésí elutasítja és uj választásra kerül a sor, dr. Magoss György nem vess részt az útválasztáson, mert reménytelennek tartja a küzdelmet Nagy Vince ellen. alduek — különösen a választás megsemmisítése után — nem iehét komoly ellenfele sem fajvédő, sem pártonkiviili liberális. köteles kásáidnak 'érdekeit védelmezni, én az enyémnek érdekeit.« Poincaré válaszlevelében azt irta. hazy mélyen meghatja Macdonald szeretetreméltó levele és őszintén sajnálja, hogy Anglia és Franciaország között több kérdés nincs még rendezve. Hangsúlyozta, hogy mindent elkövet a vitás kérdések békés rendezése ‘érdekében és biztos abban, hogy jóindulattal elérhetik azt a megoldástamely alkalmas arra, hof'v Franciaország és Anglia között megteremtse az együttműködés és nyugalom állapotát. Levele végén Poincaré kijelentette. hoR-y mindig nyíltsággal válaszol Macdonald nyíltságára. Bethlen István hajlandó végrehajtani a Clerk-féle egyezményt Garami londoni útja fordulatot jelent a magyar belpolitikában A magyar bírák forradalmi esküje A budapesti Kúria másodelnökét felmentette a fegyelmi bíróság Budapestről jelentik : Az országos Legfőbb Fegyelmi Bíróság zárt ülésben tárgyalta szombaton báró Wlassics Gyula elnöklésével Ráül Zsigmond dr. kúriai másodelnök ügyét. Ráth Zsigmondot — mint ismeretes — a köztársasági propaganda miatt másfél évi államfoghuzra ítélt Veér Imre dr. jelentette fel azon a címen, hogy a kúria másodelnöke 1913. november 18 ikán esküt tett a köztársaságra és ugyanakkor ünnepélyes beszédben ünnepelte az uj államformát. Veér Imrének az volt a célja ezzel a följelentésével, hogy bebizonyítsa : a bíróság tagjai, akik nyakra-főre Ítélnek el vádlottaké: a királyság védelméről szóló 19 i 3. XXXIV. törvénycikk alapján, maguk is a legsúlyosabb módon megsértették ezt a törvényi egytől-egyig. A fegyelmi bíróság a zárt tárgyaláson mellőzte az eljárás megindításét Ráth Zsigmond dr. éllen azzal az indokolással, hogy a bíróság felsőbb utasításra tette le az esküt a köztársaságra. Budapestről jelenük: Nagy fel tűnést keltett a magyar politikai körökben az a hir, fiogy bt, emigrációban élő Garami Ernő, — aki Peidl Gyulával együtt — szirtién meghívást kapott as angol munkáspárttól a londoni konferenciára, a Clerk-féle egyezmény végrehajtását fogja megjelölni Macdonald angol miniszterelnök előtt, mint az első lépést azon az utors, amely Magyarország í^az/konszolidációja felé vezet. Nem kétséges, »hogy ez angol munkáspárt vezetői előtt Is nagy tekintéllyel bíró Garami indítványát a mai angol kormány magáévá teszi, annál is inkább, mert a Clerk egyezmény végrehajtását annakidején éppen Anglia garantálta. A Clerk-féle egyezmény leglényegesebb pontjai: 1. A polgári, paraszt- és munkáspártokból koncentrációs kabinet alakítandó. 2. Általános és titkos választói jog alapján nemzetgyűlés választandó. 3. A közszabadságok teljes helyreállítása. 4. A politikai iudözés beszüntetése. Ha az angol kormány a magyar kölcsön engedélyezéséhez attól teszi függővé hozzájárulását, hogy a megvár kormány vállalja a Clerk-féle egyezmény végrehajtásét, két eset köveíkezhetik be: vagy hajlandó a Bethlen-kormány végrehajtani a Cerk-egyezményt, vagy átadja helyét olyan kormánynak, amely küifö'di kölcsön nélkül is vállalkozik Magyarország ujrafelépítésére. Bármennyire is nincs ínyére Bethleneknek főleg as egyezmény második pontja: a titkos szavazás alapján uj választás elrendelése —- mert ennek kimenetele az egységes-pártra nagyon is kétséges — mégis valószínűnek látszik, hogy a magyar kormány még erre is inkább hajlandó, mint át* adni helyét Gömböséknek. Egyik budapesti hétfői lap a kormányhoz közelálló helyről szerzett információja alapján már beharangozza, hogy Bethlen, noha nem kíván balra orientálódni, de azért politikai rekonstrukcióra is készül és noha nem szándékozik a nemzetgyu lést feloszlatni, hogy uj parlamenttel szavaztassa meg a kölcsönt, de csakugyan készül uj választásra a kölcsön megszavazása Után. A kormányhoz közelálló informátor azt is hangsúlyozza, hogy „a nagy megbékülés, amelyet Friedrich és Peidl egyformán követeltek, hamarább elkövetkezik, semmint sejteni lehetne“. Ezek a kijelentések, anélkül, hogy a Clerk-féle egyezményt megemlítenék, az egyezmény követeléseinek elfogadását helyezik kilátásba. fizetett készpénzben a pécsi szénért, amit most visszakövetel Magyarországtól, tekintve, hogy ezek a szállítások már a jóvátételi számla javára történtek. A magyar kormány most beleegyezett ennek az összegnek a visszatérítésébe, még pedig valorizálva. Tisztázni kell még Magyarország vasúti-, távíró- és telefon anyagszállításának a kérdését is. A fegyverszüneti szerződés értelmében ugyanis Magyarország 10QQ vagont és 100 lokomotivot tartozik jóvátételül szállítani az SHS, királyságnak rendes nyomtávú vasutakra és 600 vagont, valamint 50 lokomotivot a keskeny nyom* táVuakra. A kérdésben egyszer már meghiúsult a megegyezés, most azonban kilátás van rá, hogy a kérdést sikerül rendezni. Magyarország ugyanis beleegyezett abba, hogy 13 millió aranykorona értékben szállít 1926. után vasúti anyagot az SHS. királyságnak, a jugoszláv kormány azonban 11 millió aranykorona érték megtéril tését kívánja Közzétették UaccocaM és Peincaiá levélváltását „Öa köteles hazájának érdekeit v-5'íelmeani, én az enyémnek érdekeit képviaelcra“ Parisból jelentik: A francia külügyminisztérium vasáruul) közzé tette eszi a levélváltást, amely az angol kormányválíozás alkalmából Macdonald és Poincaré között ment végbe. Az angol miniszterelnök, levelében, amely január 24-én keit, többek közt a következőket irta Poincarénak: , -y Kinos rám nézve, hogy oly sok kérdés van közöttünk függőben, a melyek nekünk aggodalmakat okoznak. Biztosítom Önt. hogy mindennapos feladatomat abban fogom látni. hogy azokat kölcsönösen mind a Hót ország előnyére rendezhessük, önnek megvan a maga közvéleménye'i nekem is megvan az enyém, ön Ellentétek a jsigoszláv-magyar jóvátételi tárgyalásokban A jóvátételi bizottság dönt a pécsi szénszállítások és a vasúti anyag szolgáltatása ügyében Beogradból jelentik: A „Vreme" párisi tudósítója érdekes részleteket közöl a jugoszláv-magyar jóváíételi tárgyalásokról, amelyeket most e külföldi kölcsönnel kép csolatban folytatnak. Ezeket e tárgyalásokat Gyvtrics dr. a jóvátétel! bizottság jugoszláv delegációjának vezetője folytatta eíö szőr Korányi Frigyes báró párisi magyar követtel, nővel azonban a tárgyalásokat január 16-ig, a Népszövetség ülésének napjáig nem fejezték be, azért Gyurics dr. Londonba utezott, aho! gróf B th len István magyar miniszterelnök ke! és Kai toy Tibor pénzügymi niszterrei folytatott közvetlen tárgyalásokat. A népszövetség iondoni ülésének befejeztével most már a jóvátétel! bizottság fog dönteni Parisban a magyar zálogjogok felfüggesztése ügyében. Miután azonban több kérdésben még nem jött létre a megegyezés Jugoszláv!» és Magyarország között, azért ezekben a függő kérdésekben is a jóvátétel: bizottság határoz. AI jugoszláv kormány ebben a kér- j désben eddig lényegesen kedve-s arra, hogy a kölcsön megtsgadásavai tarthatta sakkban a magyar kormányt és Franciaország is tá mogatta az SHS. királyság követeléseit. A jóvátételi tárgyalások ügyében elsősorban a pécsi szén szalmása tekintetében vannak ellentétek a két kormány közöti. A trianoni békeszerződés értelmében ugyanis Magyarországnak a békeszerződés ratifikálásától számított öt esztendeig kell a szénszállításokat teljesíteni. A békeszerződést 1921 június 26-án ratifikálták, de Magyarország csak 1921 szeptember 13-án kezdte meg a szállításokat. Magyarország álláspontja, hogy csak 1926 junius 26 ig kell szenet szállítania, mig az SHS. kormány követelése szerint a szállítások kezdőnapjául számított öt °vig kell a szénszállításoknak történniök. Ebben a vitás kérdésben a jóvátételi bizottság fog dönteni, amely egyébként m«r megállapította a szállítandó szén mennyiségét az 1924 - 25 —26. évekre napi 88 vaggonban. Összefüggésben van ezzel az a vitás kérdés is, hogy az SHS. királyság 1921 ben 9.2GO.OOO dinaií Az uj szovjetkormány Rykow lett Len‘a utódja Moszkvából jelentik: A .szovjetek végrehaj tóbizottsága legutóbbi ülésén megválasztotta az uj szovjetkormányt. amelynek elnöke — Lenin utódja — Rykow lett,, akinek jelölését a kommunistapárt végrehajtóbizottsága és a tanácsköztársaságok megbízottjai előzetesen jóváhagylak. Az uj kormányban Kamenev az elnökhelyettes, aki a közmunka-védelmi tanács vezetését vette át Hadügyminszternek ismét Troclcijt választották és a külügyminisztérium élén megmaradt továbbra is Csicserin, akinek külpolitikai programm- Ját a tanácskongresszus elfogadta, A külkereskedelem népbiztosa Krasz• szia lett. a vasút- és postaügyi népbiztos Szmimov. a pénzügyi Szokolnikov, a munkaügyi Schmidt, a legfelsőbb közgazdasági tanács elnöke pedig Dserzsinszky. Rykow. akit Lenin utódjául választottak, Georgiában született és mint egyszerű munkás került az ellenforradalmak leverése után megszervezett legfelsőbb közgazdasági tanács élére, ahol mint Lenin koncessziónál:?, politikájának hive, nagy munkát fejtett ki. hogy a polgárháborúkban szétzüllött orosz gazdasági életet valahogy rendbehozza. Megválasztásával az úgynevezett leniin gazdaságpolitika folytatását szankcionálta a szovjetek végrehajtó bizottsága amely az uj szovjetkorarányban úgyszólván csak azokri választotta be ismét, akik már évek óta vezetik Szovjetoroszország ügyeit. Orosz-olasz szerződés Az olasz-orosz egyezmény, amelyet római lapjelentések szerint kedden aláírnak Rómában, fontos megállapodásokat tartalmaz. Az egyezmény alapján Oroszország az olasz árukra mérsékelt vámokat vet ki csereképpen pedig Olaszország gabonáért kész árukat szállítani 6 szovjetnek, amely ezenkívül a Fekete tenger kikötőiben -biztosítja az olasz hajóknak a züszlóelöjogohtt. Olaszország a szovietkormánynak átadja a volt cári birodalom és a Kerenszky-kormány nagykövetségeinek minden vagyonát. Az egyezmény legfontosabb része az. amelyben Olaszország elismeri a szovjeü kormányt. Az olasz lapok az egyezményt Olaszországra nézve kedvezőnek tüntetik fel és hangsúlyozzák, hogy Mussolini jó árat kapott a szort'O elismeréséért
