Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-27 / 57. szám
Z oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 27, Felülvizsgálják a külföldi munkások tartózkodási engedélyét Noviszadról jelentik: A szociálpolitikai minisztérium utasította a noviszadi munkásíeíügyeiőséget, hogy a legrövidebb időn belül vegye revízió alá a külföldi munkások és munkavezetők névsorát és a helyettesíthető. vagy engedély nélkül ittartózkodókat utasítsák ki az ország terű-; letérői. A szociálpolitikai minisztérium * rendeletében közli, hozv a kiutasi-j tott munkások, ha továbbra is az S. H. S. királyság területén akarnak dolgozni, ittartózkodásukat a szociálpolitikai minisztériumtól kell kérniük. A minisztérium a jövőben csak kivételes esetekben fogja engedélyezni külföldi munkások behozását. A noviszadi munkásfelügyelőség a minisztérium utasítása értelmében rövidesen megkezdi a külföldi munkások névsorának revidiélását és a kiutasítandó munkások névjegyzékét felterjeszti a szociálpolitikai minisztériumhoz. Óriási hóvihar Newyorkbanj Több ház összedőlt — Emberéletben nem esett kár Newyorkból jelentik: Hétfőn a városban óriási hóvihar dühöngött, amely katasztrofális károkat okozott. A táviró- és telefonhálózatot a szél teljesen elpusztította. A belvárosokban több ház összedőlt, de emberéletben nem esett kár. A forgalom az uccákon teljesen megakadt, mert a hóvihar az ucca kereszteződéseket eltorlaszolta. A nagy hótömegek eltakarításán tizenötezer ember dolgozik, a teviró- és telefonhuzalok kijavítását pedig több mint harmincezer ember végzi. A rendőrséghez érkező jelentések szerint a külső negyedekben is összedöntött több épületet a vihar. A gyárkémények legnagyobb része megrongálódott. A kár eddig több, mint húszmillió dollár. Salm gróf elvett egy dollár király nőt Az arisztokrata parkett-táncos 40 millió dolláros hozománya Becsből jelentik: Gróf Salm-Salm Hermannról, a legismertebb bécsi botrányhősről az a liir érkezett Newyorkból, hogy megnősült és elvette Észak- Amerika egyik leggazdagabb milliárdosnőjét. Saljn Hermann ulánus-tiszt. volt az I osztrák-magyar hadseregben. A vagyonát elkártyázta és a két méternél magasabb, feltűnően szép férfi ettől kezdve az osztrák arisztokrata hölgyek jóvoltából folytatott előkelő életmódot. Minthogy kitűnő Vivő'és céllövo volt, hivatásos spadassitmak csapott fel. pénzért sértegetett és párbajozott. A magyarországi proletárdiktatúra alatt Becsben íeítleg inzultálía a Ringen magyar mágnások megbízásából gróf \árolyi Mihályt. Miután Bécsböl kitiltották, Berlinbe, majd Newyorkba utazott, ahol parkettáncos lett. Az előkelő newyorki szállodák és vendéglők ugyanis elegáns és fess táncosokat és táncosnőket szerződtetnek, akiknek azután kötelességük a vendégekkel táncolni. Salm-Salm gróf megismerkedett Millieent Rogers kisaszszonnyal, negyvenmillió dollár örökösével, Henri Rogers tiszteletbeli ezredesnek, a híres oiajkirálynak leánya. Az ismeretség házassággal végződött és az amerikai lapoknak most ez a frigy a szenzációja. Az igazi szenzáció az volt ugyan, amjkor több újság megírta, hogy Salm-Salm gróf szélhámos, nem is osztrák és nem is arisztokrata, de ezeknek a híreknek véget vetett a Chikugo Tribune következő hiteles berlini jelentése: »Hermann Albrecht Konstantin Maria von Salm-Salm von Heegstraeten gróf, a bécsi sportkörök ismeri alakja. Társadalmilag lehetetlen női kalandjai miatt. Vagyonát elíékczolta. Berlinben filmezett. Frankfurt am Mainban született 1885 február 24-én. Osztrák lovastiszt. A háborúban részt vett. 1909-ben Reichenauban feleségűi vette Kramsta Madild Hedwig Anna Máriát. Elvált. Két fivére van. ősrégi család, visszavezethető 963-ig. Salm-Salm Konstantin Sándor fejedelem dédunokája. Apja porosz hadnagy volt, anyja Erlangen Adolfine, angol bárónő.« Az amerikai pénzarisztokrácia így mégis megnyugodhatott. Sahn gróf, igaz, hogy moziszinész is volt, de azért dzsentlmen,. Egyik newyorki lap tudósítója meginterjúvolta az ott tartózkodó Fern Andrát, az ismert filmmüvésznőt, igaz-e, hogy az ő kedvéért lépett Salm gróf a moziszinészi pályára? — Igaz, — vallotta be pirulva a filmstar. Erre a newyorki mozik nyomban műsorra tűzték a »Vörös lovas« ciinü filmet, amelyben Salm gróf szenvedélyesen szereti partnernőjét és volt barátnőjét Fern Andra kisasszonyt. (Vita-Bilin.) A horvátok gyásza Pitiméért Zagreb város tanácsa tiltakozik Fiume elszakiíása ellen Zagrebből jelentik: Zagreb város tanácsa Fiume ’olasz annexiója alkalmával rendkívüli közgyűlést tartott, hogy kifejezést adjon a kikötőváros elszakitása elleni tiltakozásának és Fiume elvesztését a horvátok gyászának deklarálja. A közgyűlést ünnepélyes formában tartották meg és ez alkalommal a város nagy tanácstermét zsúfolásig töltötte meg a horvát közönség. Oly sokan jelentek meg a gyűlésén, hogy a hallgatóközönséget nemcsak a karzatokra, hanem a terembe is be kellett engedni. A városi tanács tagjai mind fekete ruhában, gyászfátyollal bevont nemzetiszinii szalaggal jelentek meg. A demokratapárti városi képviselők pártgyülési határozat folytán nem vettek részt az ülésen. A tanács többségi pártja, — a Radics-párt, — nevében dr. Preberg tartót beszédet és a következőket mondotta: — A hivatalos nyilatkozat alkal-, mával, amely szerint az ugyneve-’ zett vidovdáni alkotmány ^ alapján. Horvátország felosztását végrehajtják, végül abból az alkalomból, hogy a beogradi parlament hozzájárult Fiume elvesztéséhez, Zagreb tartományi főváros képviselőtestülete kötelességének tartja, hogy rámu tasson arra. hogy az' úgynevezett vidovdáni alkotmány végrehajtása a horvát nép hozzájárulása nélkül történt meg. A horvátok, szerbek és szlovének egyesülése óta a viszonyok, nem úgy fejlődtek, hogy mind a három testvérnemzet államjogi, nemzeti és politikai tekintetben egyenlő értékéi és egyenlő jogú tényező lehessen. Ellenkezőleg, a beogradi' hatalmasoknak minden igyekezete azt a célt szolgálja, hogy kizárólag a szerbek hatalmát biztosítsa, a horvátokat pedig, mint nemzeti és politikai egységet mellőzze, gazdaságilag /engitse és megsemmisítse, aminek a területi felosztás a fő eszköze. Ezáltal a horvát nép szivét kivágták a testéből, mert Zagrebnek mindig vezető szerepe volt a horvát nép életében. Most elvágták a fővárosnak minden összeköttetést nyugat, dél és kelet felé és ezzel évezredes hagyományokat semmisítettek meg. Egy ilyen módon meggyengitett és minden irányban elzárt nép. .természetesen nem állhat fenn. A mi horvát Isztriánk, Zárunk, szigeteink és végül Fiume elvesztése azt bizonyítja, hogy Beogradban nemcsak a horvát nép nemzeti és politikai jogainak megsemmisítésére törekednek, hanem feláldozzák legfontosabb gazdasági érdekeit is, éppen a horvát tenger partján. A horvát népet ezáltal politikailag és gazdasn^ilag halálra ítélték. Azonban nem hagyjuk magunkat elevenen eltemetni. Ezért Zagreb tartományi főváros képviselőtestülete kijelenti, hogy a horvát nép soha sem adta beleegyezését az állam ilyen berendezéséhez. a horvát nép még él és Iminden erőszak ellenére továbbra is “iiü marad évezredes hagyományaihoz és minden erejét összegyűjti uj l felszabadulása és egyesülése érdekében. Ebben a tekintetben Zagreb és városi tanácsa, eddig is. mint az ország fővárosa, elől fog járni. Dr. Prebeg beszédét nagy tetszéssel fogadták és utána az egész tanács és a közönség a »Jos Iirvatska nije propala« (Még nem veszett el Horvátország) kezdetű horvát nemzeti dalt énekelte. A felolvasott .deklarációt a tanács egyhangúlag elfogadta. Az Erdélyi Magyar Párt uj iskolapolitikára készül Kolozsvárról jelentik: A romániai magyar iskolák ügyében a román kormány konferenciára hívta meg az erdélyi magyar párt vezetőségét, hogy a tárgyalások folyamán a magyar párt kifejezhesse álláspontját a kormány isklapolitikájáva! szemben. Minthogy a romániai liberális kormány iskolaellenes hadjáratával veszélyezteti a magyar kisebbségi iskolák fentartásáí, a magyar párt uj iskolapolitikára készül, amelynek programmja magában foglalja a magyar lakosság egész nevelésügyét. Ezt a programmot a magyar párt vezetősége a tárgyalások folyamán a kormány elé terjeszti. A magyar párt iskolapolitikája azon alapul, hozv a magyar anyanyelvű lakosság saját anyanyelvén való oktatása nélkülözhetetlen és ezt intézményesen kell biztosítani. TerIránytü Irta: Karinthy Frigyes Az Eufrát vize habzott és fortyogott kegyetlen tüzében a napnak, — tarka hüllők pihegtek az iszapban. a páfrány legyezője kibomlott. S a Férfi álmosan, szemét dörgölve nézett körül, felriadva a datolyafa tövében. — Jó volt a datolya és a forrás vize hüs. De mit tegyek most, míg a nap leszáll? Szemeim vannak, hogy messzenézzek, lábain, hogy meginduljak — de merre? Kerek a világ és százfelé kanyarognak az utak. Jó volt a reggel, s a gazda, kinek vendége vagyok, nagylelkűnek látszik — csak kissé túlzottan tapintatos: rejtvényekben beszél, nem jelentkezik, hogy köszönetemet kifejezzem s nem mondja meg, a jó reggeli után hol lehetne még jobban vacsorázni. Nyújtózkodott s felpillantott a datolyafa lombjai közé. — Hé. te nagylelkű gazda, a da tolyából egyelőre elég. Szép a lakásod, csinosak a bútorok és pompásan működik a központi fűtés ociafönt. De mégis csak a tied és nem az enyém — nem ismerem ki magam benne — s a leghatalmasabb csarnok is börtön, ha nem tudom, merre van az ajtó. Van neked biztosan pompásabb termed ?s. zöldebb, pázsitod, prosabb almád, forróbb napsugarad — hiszen csak most. érkeztem hozzád, előszobádban vagyok. Küldd ide valamelyik szolgád, adj nekem bálványt és fétist, ha csak akkorát is. mint a kisujjam. amelyik tudja a járást ebben az átkozott labirintusban. A Férfi felkacagott s ekkor a fa lombjai közül szürke, rozsdás kis yasdarabocska esett le, — vékony I és hosszú szilánk, egyik vége he- I gyesebb. Felvette és forgatni kezdői te: semmi különöset nem talált rajta. I— No, ez sovány istenke s nem nagyon félelmetes. De datolyaszurkálónak jó lesz. Az efajta bálványtól nincs mit tartani: ujjam körül forga- I tóm, ha keli. j Es kinyújtott mutatóujján ineg\ pörgette a vasszilánkot — s ekkor \ csodálkozva vette észre, hogy a szu | badon forgó, jelentéktelen kis tárgy I nem maradt meg tehetetlenül abban s a helyzetben, amiben kénye-kedve \ forgatta, mint minden élettelen i anyag, amihez eddig nyúlt: hanem ; makacsul és kitartóan visszalendült j egy bizonyos állapotba, hegyes véti gével mindig ugyanazt a határozott i irányt jelölve meg. mint egy kinyuj(tott, figyelmeztető mutatóujj. 1 — Nini, — mondta csodálkozva a I Férfi. — ez a hitvány kis vasdarab íj akar valamit. Nemesebb testvéreinél, } aranynál és ezüstnél, sohasem tail pasztaltam ilyet; azokat én kormáí nyozom. ez meg, ugylátszik, engem I akar kormányozni! Lássuk hát, ha i jobban tudja, mint én. merre tartsak merre jó nekem. És megindult, arrafelé, amerre á lebegő szilánk mutatott. Forró tájakon vezetett az ut; a i Férfi olykor leült és pihent. Mosoíy- I gó rózsa terített asztallal kínálta, — az erdő csalogatott, barlang tátotta odvát. hogy ott háljon és ne igyekezzék a bizonytalanba. Karcsú őz és barna, villogószemü asszony rebbent elő meztelenül a pálma alól —• csillogó foggal csókot és gyermeket kínált. —■ gyermeket, akinek bőven jut „ gyümölcsből és melegből, ha itt ma- I rád. A Férfi megcsókolta a nőt, pi? hent, de a gyermeket nem várta be I — hajnalban útnak indult megint, * amerre a T.ü mutatott. i De hűvösebb lett a nap és zordo- i nabb a táj: eltűntek a pálmák s a dühös szél fenyőfák koronáját zugatta a, fülébe, — szőrmébe burkolt, \ rossztekmtetü nő ugrott elő, mégj ragadta csuklóját és fülébe sziszes gett: »Itt maradsz, hé. — vadat kell I leteritened, hogy magarnraöltsem \ bundáját, mert fázom, — nem adok ! csókot, ha fázom, liallod-e? S a Férfi f leteritette a vadat, házat épített s a l nő csődöt adott, — de reggelre a ! Férfi megindult, fáradtan, kimerül\ ve. mert a szilánk még mindig nem ~i engedelmeskedett. ] És elmaradtak a zugó fenyők s ; a szél is lecsendestdett: de messzikről valami fehérség villant s mikor I odaéri, halott ''hóba süppedt a lába I s parttalan jégtorlasz állta el útját. \ itt nem lehetett már építeni se, nem í volt kinek és miért. A láthatár széién I lebukott a vörös napkorong és net.: I jött fel többé, — sötét volt és hideg I és a Szilánk még mindig előre rnu- I tatott. Dermedő kézzel tapogatta I meg mégegyszer. didergő szív véré-’ 1 se kihagyott, eszmélete homályosulni kezdett s alüg emlékezett már a pálmákra, ahonnan elindult s hogy miért, azt se tudta már. De egyszer megtorpant és megállt: Az ingó Szilánk bizonytalanul libegni kezdett I kinyújtott ujja hegyén: aztán lefelé fordult egyik felével, másik felét pedig az égnek emelte. S mikor lecsukló szemét fáradtan, I utoljára felvetette, a jéghideg égbolt I sötétjén ismeretlen Fényt látott abf ban az irányban — nem a Nap s í nem a Hold S nem a csillagok fénye íi volt, hanem valami más — onnan in, dúlt ki, ahol ő állott és sugárzó Ívben ' görbült a határtalan sötétség felé, j mint valami hid. ami. kivezet Isten \ világából, a Határtalan Börtönből, : hol .élet van csak és hálák