Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-27 / 57. szám
XXV. évfolyam Subotica, SZERDA, 1924 február 27. 57. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfán délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58. Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinűr SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aleksandrs ulica 4. az. alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksandrs ttlica 1 (LeSbaeh-palota A harc uj fázisa A szerb-horvát belső háború r. zagrebi községtanács határozatával uj fázisba jutott. A politikai küzdelem intenzitásban, méreteiben s a küzdő felek elkeseredésében meg nem változva folyik tovább. Zagreb és Beograd mint két ellenséges lovagvár áll egymással szemben. A kormány reguláris csapatai s Radics zászlaja alatt összegyűlt szabad csapatok az érveknek már minden nyilát ellőtték egymásra, kipróbáltak már minden cselvetést, megjártak minden járatlan utat s felrobbantottak minden aknát. A küzdők elkeseredése mégsem enyhült s a harc heve mégsem hült le. Időnkint megindultak a béketárgyalások is, de a jelenségek mindig azt mutatlak, hogy ezeket a tárgyalásokat is csak arra akarták a küzdő felek felhasználni, hogy az ellenfeleiket tőrbecsalják. Közben a parlamenti helyzet állandósította a válságot s a Radics párt távolmaradása. állandósította — a megjelenés veszélyeit. Két hajthatatlan erő feszül itt egymás ellen, két meg nem törő, föl nem őrlődő konokség kapaszkodott egymásnak. A harc szituációján nem változtatott az sem, hogy Radics hol szólaltatta meg követeléseit, amelyek uj harcra, uj ellenállásra bátorítanak. Amíg azonban a harc a politike fórumán meg nem gyöngülten folyik, a küzdők más fronton is fölveszik egymás ellen a küzdelmet. Nem régen irtunk arról e feszültségről, ami a beogradi év a zagrebi pénzintézetek s kereskedelmi vállalatok között állott be. A beogradi és zagrebi, szabatosabban : a szerb és horvát pénzintézetek egyre lazábbá teszik azt a viszonyt, aminek a kereskedelmi érdekei, az egységes gazdálkodás szempontjai szerint a legszorosabbnak s a legbarátibbnak kellene lenni. A szerb bankok, ha meglehetik, kikerülik a horvát bankokkal való érintkezést s a horvát bankok, ha módjukban áll, nem nyújtanak hitelt a szerb iparvállalatoknak. A centralizmus és deceníralizmus vitája ilyen módon nem csak a politikai életet teszi gyümölcstelenné, nem csak az alkotás terveit veri béklyóba, hanem két részre hasítja az ország gazdasági életét is. A meg nem értésnek és gyűlölködésnek üszke átterjed, a gazdasági élet területére is. Š a zagrebi határozat most arra figyelmeztet, hogy a harc a közigazgatásra is elharapódzott. Zagreb város községi tanácsosai fekete ruhában és gyászfátyolt öltve összejöttek s tiltakoztak Fiume átadása, a dalmát szigetek elvesz■: kormányzat ellen, mely a hor* vétóknak akaratuk ellenére adott alkotmányt s melyet intézkedéseiben — szerintök — nem az államérdek parancsa, hanem a szerb uralom szempontjai vezetnek. A zagrebi községtanács ezzel a határozattal a passzív reziszten* da útjait jelölte ki. A bonyodalmak, melyek ebből származhatnak, beláthatatlanok. A politikai széttagoltság, a gazdasági izoláltság után most a végrehajtó hatalommal való szembehelyezkedés következik. Minden jel, minden esemény arra figyelmeztet, hogy a harc kérlelhetetlensége helyett mindakét félnek a béke engedékenységét kell választania. Mert hogy védelmezhető meg a centralisztikus berendez* kedés azzal az országrésszel szemben, mely politikában kérlelhetetlenül s egyre mélyülő el-Beogradból jelentik : A parlamenti helyzet a költségvetési vita befejezése után még bizonytalanabb, mint a vita megindításakor volt. A parlamenti erőviszonyokban némi eltolódás mutatkozik az ellenzék javára, illetve inkább a kormány kárára, mert a kormánytól elforduló parlamenti erők a legnagyobb valószínűség szerint nem fognak csatlakozni az egyesülni készülő ellenzékhez. Különös érdeklődéssel kisérik a radikális párt magatartását RankOiiics képviselővel szemben, aki, mint ismeretes, hétfőn ellenzéki beszédet mondott. A párt főbizottsága rövidesen foglalkozni fog azzal a kérdéssel, hogy ne zárják-e ki Rankovicsot a radikális pártból. Az ellenzéki blokk tárgyalásai minden jel szerint az első kritikus fázison már túljutottak. Az egyes ellenzéki pártvezérek nyi latkozatai szerint mán létre is jött a teljes megállapodás az ellenzéki pártok között. A muzulmán párt vasárnapi sarajevoi gyűlése, hétfőn pedig Ljubljanában a klerikális párt főbizottsága szintén jóváhagyta a képviselő klub munkáját és az ellenzéki blokk megalakítására vonatkozó jelentését. Ezzel a két párt teljesen szabad kezet nyert választóitól az ellenzéki blokkba való nyílt belépésre és most már csak a demokrata párt legfelsőbb fórumának, a kiszélesített főbizottságnak a döntése hiányzik ahhoz, hogy az összes tárgyaló pártok főbizottságai ratifikálják az eddigi tárgyalások eredményeit. Nagyon keseredéssel áll a mai uralomnak ellen, mely fanatizmusában odáig megy, hogy gazdasági érdekeit is áldozatul dobja s a harcot minden rendelkezésre álló eszközzel fölveszi. De másfelől hogy valósítható meg a decentralizáció, amit a berendezkedett uralom hatalmi fölvórtezettségével szemben a gyújtogató forradalom robbantó eszközeivel akarnak kikényszeríteni ? A zagrebi határozat a harc kulminációs pontjára mutat. Kinek van még kedve ezt a harcot végigküzdeni. Ha az olaszokkal békét lehetett kötni, a horvátok kai nem lehet? Ha az ország testéből áldozatot lehetett hozni a béke kedvéért, az elvekből és meggyőződések birtokállományából nem lehet? De másrészt: ha Mussolini meg tudott egyezni Pasiccsal, miért nem tud Radics is megegyezni i valószinü azonban, hogy éppen a demokrata párt főbizottságában lesznek nehézségek a part jobboldali elemei miatt. Választási kormányt akar a Radics-párt Rendkívül érdekes a Radics-párt magatartása az ellenzéki blokk megalakulása tekintetében. Mig ugyanis a demokratapárt elsősorban munkakormányt akar alakítani és nem akarja a választásokat azonnal kiírni, addig Radicsék nem is hídnak másféle együttműködést elképzelni, a többi ellenzéki pártokkal, mint azonnali választások alapján. Dr. Macsek, a Radics-párt alelnökié és Krnjevics dr. alelnök kedden visszatértek Becsből, ahol Radiccsal tanácskoztak az ellenzéki blokk kérdéséről • és a párt belső ügyeiről. Macsek dr. utjával kapcsolatban újságírók előtt kijelentette, hogy az ellenzéki blokk máris megfakultnak tekinthető és a Radics-párt képviselői azonnal elmennek Beogradba, mihelyt a szükebb, úgynevezett beogradi ellenzéki blokk ezt . szükségesnek tartja. Szerinte a blokk valamennyi pártja megtartja teljes pártprogrammját, a megalakítandó kormány kizárólag választási kormány lesz és a parlament feloszlatása után á választásokig következő három hónapot arra fogja felhasználni, hogy a pártoskodó tisztviselőkét kicserélje és így biztosítsa r választások tisztaságát. A választól törvény megváltoztatására szerinte már nincs idő és igy a régi törvény szerint kell választani. Különösen hangsúlyozta Macsek dr.. hogy a szerb íöldmivespárilal egyiiit akarnak fellépni a választásokon abban az esetben, ha ezek szociális programjukat kiszélesítik. Hajlandók velük együtt közös listát felállítani Boszniában és Macedóniában. Az alkotmány revíziója nem teltétele a megegyezésnek és ez a kérdés a választások utánra fog maradni. Az egyedüli feltétel Horvátország udminisztrativ felosztásának elhalasztása. A megalakítandó kormányba a Radics-párt nem kivan belépni, csak abban az esetben, ha ezt a többi pártok kifejezetten kívánják. Ellenkező esetben néhány pártokon kívül álló személyt, esetleg tisztviselőket delegálnának a kormányba. MacsekneJc ez a nyilatkozata beogradi politikai körökben, az ellenzéki pártokban is, meglehetősen nagy feltűnést keltett. A parlament ülése Beogradból jelentik: A parlament keddi ülésén, mely délelőtt fél tízkor kezdődött, Srskics erdőügyi és Vuicsics belügyminiszte* napirend előtt válaszoltak néhány kisebb jelentőségű interpellációra majd áttértek a költségvetési vitai tárgyalására. A feliratkozott szónokok közül csak a radikálispártj Pantovics Tadija beszéde volt hátra, aki azonban nem jelentkezett szólásra. Az elnök ezért zárszó jogán Selyerov Szlavko demokrata kisebbségi előadónak adta meg a szót, aki az egész délelőtti ülést kitöltő beszédben összefoglalta az ellenzéknek a költségvetési vitában elhangzott felszólalásait. Kifogásolta, hogy a pénzügyi bizottság ahelyett hogy csökkentette volna a költségvetést, azt jelentékenyen felemelte. Kérdezi, hogy miből fizette ki a pénzügyminiszter a Vapa-féie beogradi papírgyár húszmillió dinár vételárát. A költségvetésbe fölvett személyi kiadások 41 százalékra rúgnak az 51 száza’ékoí kitevő dologi kiadásokkal szemben. Ez is bizonyítja, hogy a költségvetést szabálytalanul állították föl. Hangoztatja, hogy régi Szerbiához képest harmincezerrei több tisztviselője van az államnak és ezért a tisztviselő-létszámot föltétlenül redukálni kell. Kifejti, hogy a legutóbb megszavazott adókkal a legnagyobb mértékben kihasználja az adózókat. A keleti vasút megvásárlása alkalmával a pénzügymiaiszter nem vette figyelembe az állam érdekeit. Ezután a jóvátételi szállításokról beszél. Szerinte helytelen, hogy a jóvátételi szállítások elszámolása nem szerepei a költségvetésben. Setyerov beszéde után az elnök berekesztette az ülést. A szerdai ülésen Makszimovics többségi előadó és Stojadinovics pénzügyminiszter szólalnak föl. lése ellen a tiltakoztak az ellen A föderalista parink plénuma hozzájárult az ellenzéki blokk megalakításához Még csak a demokrata-párt hozzájárulása van hátra — A demokraták mnnkakormányt, a horvátok választási kormányt akarnak I
