Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-23 / 53. szám
plaőena u gotovom Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizet*« XXV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1924 február 23. 53. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfdn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58. Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár wsija «leksantíia nílca 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksandra ulica 1 (Lelbach-palota) A radikálisok Rádiósért Most, hogy a magyarság tömegei nagyjában megkapták a választójogot s komoly kilátás van arra, hogy a választások kiirása után, de még a választások előtt a most kimaradottak is meg fogják kapni a választójogot, felébredt a szláv pártoknak tettekben megnyilatkozó érdeklődése a ma gyarság iránt. Ez az érdeklődés —■ sajnos — még nem olyan fokú, hogy azt a magyarság sérelmeinek orvoslásával és az alkotmányban gyökerező kívánságainak teljesítésével kellene kielégíteni, még azt sem eredményezi, hogy a komoly segítés komoly szándékával igyekeznének megismerni a magyarság törekvéseit. Egyelőre a magyarság még csak annyiban érdekli a szláv pártokat, a kormányzópártot s az ellenzéket egyaránt, hogy milyen eszközökkel, milyen ígéretekkel lehetne a magyarokat pártjuk tagjaivá megnyerni. Radics nem egyszer bejelentette mér, hogy q mai kor mányzattal s a centralizmus gondolatával vivott nagy harcát a legközelebbi választáson ki fogja terjeszteni a vajdasági frontra is; a radikális párt gyűléseket tart s nem kevés költséggel magyar nyelvű lapot indít a magyarság megszervezését célul kitűző propagandája számára. Közismertek ezenkívül a demokrata pártnak s a bunyevác-sokác pártnak azok a törekvései és érvei, amelyeket ennek a célnak szolgálatába állítottak. Mi most csak a radikálispért akciójával kívánunk foglalkozni, mert a szláv pártok „magyar propaganda"-! közül s a radikális pártnak kétségbevonhatatlan tekintélye s a kormányzati eszközök kizárólagos birtoka következtében ez érdemli meg a legnagyobb figyelmet. Ez ellen a propaganda ellen természetesen nem lehet kifogást emelni mindaddig, amíg a propaganda alkotmányos eszközökkel akarja kitűzött célját elérni. Végtére is a kisebbségeknek sokkal nagyobb szüksége van az egyesülési, a gyülekezési és a sajtószabadságra, mint az uralmon lévőknek s ha mi a nekünk kijáró szabadságok sérthe tétlenségéért harcolunk, nem emelhetünk az ellen sem szót, ha a magyarság politikai szervezkedé sének rovására folyik ez az agitáció. Az azonban már egészen más kérdés, hogy a politikai eszélyesség megfontolásai indokolják-e a radikális pártnak ezt az akcióját s hogy ez az agitáció azt fogja-e eredményezni, amit a radikálispárt tagjai várnak tőle. Úgy gondoljuk, mindekét kérdésre nem-mel kell válaszolni. Lehet, hogy a radikálispárt sürtí n®Pgyölései, a szónokok érvei, a hivatalban lévők átkaroló mozdulatu buzdításai, a riasztó, de tanulságos példák azt a -meggyőződést fogják kiérlelni a magyarság opportunusabb tagjaiban, hogy érdekeik kielégítését a Magyar Párton kívül levő politikai szervezetekben kell keresniök, de arra az alkotmányos, a meggyőzés és fölvilágositas eszközeivel küzdő agitációt már nem I$het elég erősnek tartani, hogy a Ma gyár Pártból kiemelt magyar választókat érzelmükben, meggyőződésükben és elhatározásukban .a radikális párthoz csatolja. S mivel kell számolni ebben az esetben? A magyarság egy részét elidegenítették a Magyar Párttól s rábeszélték arra, hogy szláv párthoz csatlakozzék. Ilyen lelki előkészítés után jön a Radics párt agitációja a maga eleven, éles, vonzó, kipróbált, szinte ellenállhatatlan demagógiájává!, mely minden sérelemre' parazsat tesz s minden kr nem ofégW&A- kívánságból harci fegyvert kovácsol. Könnyű megjósolni, hogy mi fog történni. A Radics párt agitációja teljessé fogja %enni e radikális párt akcióját — de a maga számára. A radikális párt kiemeli a magyar választókat a magyarság szervezeteiből és a Radics párt ezeket a magyarokat be fogja terelni a maga hívei közé. A Radikális pért tlyen módon bármennyire is ellenkezik ez terveivel és céljaival, végeredményben a Radics párt javára folytatja fáradságos és költséges agitációját. A radikális párt ilyen módon a Radics pártnak lesz szálláscsinál ója. Ha a radikális pártnak az a célja, hogy a loyalis, mégértő és államhű Magyar Párt rovására a Radics párt részére gyümölcsöztesse tekintélyét s használja fel a kormányzó hatalom presztízsét, akkor bizonyára eléri ezt a célját és megvalósítja ezeket a törekvéseket. De akkor ne mondták majd később sem, hogy a népe felett Radicsék gyújtották fel a tetőt. A parlament elvetette a Markovics Lázár ellen benyújtott vádinditványt Rankovics radikális képviselő több, volt minisztert is megvádolt Beogradból jelentik: A parlament ülését pénteken is teljesen lefoglalta a Markovics Lázár volt igazságügyminiszter ellen benyújtott vádintvány tárgyalása. A délelőtti ülés megnyitása előtt Jovanovics Ljuba házelnök értekezletre hívta össze a pártvezéreket a vita megrövidítése céljából, amire nézve megegyezés jött létre olyan értelemben, hogy a vitát a vádinditvány fölött még péntek estig befejezik. A délelőtti ülést fél tizenegykor nyitotta meg az elnök. Az első felszólaló Popovics Jovo földmivespárti elsősorban a hercegovinál földosztással foglalkozik. Szerinte a város terjeszti az erkölcstelenséget, még pedig azért, mert a városi erkölcs nem szerb, hanem cincár és török. Hangsúlyozza, hogy Markovics is a cincár erkö'csőt képviseli. Markovics a dobrovoljácok között kiosztott földekkel vásárolta mandátumát — mondotta — és követelte, hogy a volt igazságügyminisztert adják ki a bíróságnak. Pucelj volt miniszter személyes kérdésben válaszolt Markovicsnak. Igazolja Markovicsnak azt az állítását, hogy a miniszterek gazdasági és pénzügyi bizottsága hozzájárult a szeszgyárak létesítéséhez, azonban hangsúlyozza, hogy ez ép Markovics referátuma alapján történt. Kumanudi volt pénzügyminiszter ezután hasonló nyilatkozatot tett a Teokarevics-cég hadikártalanitási ügyével kapcsolatban. Kremszar klerikális ezután elvi alapon bírálta a miniszteri felelősség kérdését, szükségesnek mondotta, hogy a biróség Ítéljen Markovics Lázár felett. Szubotics Nikola dr. (radikális) védelmezte a volt igazségügyminisztert és bizonyította, hogy a vádpontokban semmi törvényes alap nincs arra, hogy a bűnvádi eljárást meg lehessen indítani. Ezután az elnök az ülés folytatását délutánra halasztotta. A délutáni ülés A parlament délutáni ülése sokkal izgalmasabb és érdekesebb volt az ebben az ügyben eddig folytatott vitánál. Elsőnek Pesics n demokrata párt egyik legelis mértebb jogásza részletesen foglalkozott a Markovics elleni vá dakkal. Tisztán azt kell csak mérlegelni — mondotta — hogy lehet-e a vádak alapján vizsgálatot indítani Markovics ellen vagy sem. Arról még nincs szó, hogy a volt igazságügyminisztert a parlament kiadja a bíróságnak, Holt lelkek Vitatkozott dr. Szubalicscsal a miniszteri felelősség és a büntető jogi következmények ügyében, majd részletesen felsorolta a Mar kovics ellen emelt vádakat, nagy derültséget keltve, amikor a hercegovinál földosztásról szóló hatodik vádpontot igy jellemezte — Gogöly „Holt lelkek" regényére — „A hercegovinál fö doszt ás bizonyos holt telkeknekEzután megállapította, hogy mindegyik vádpontban van megfelelő anyag a büntetőjogi eljárásra. A szeszgyárak engedélyezése nem tartozott az igazságügyminiszter hatáskörébe, hanem csak egy miniszteri bizottságnak volt joga az ilyen ügyekben dönteni. A hercegovinai földosztás viszont az agrárminiszter hatáskörébe tartozott s az elkövetett visszaélésekért Markovics nem hárilhatja át a felelősséget az alárendelt közegekre. Hoszszasan foglalkozott a hadikártalanitási vádakkal is és úgy ezekben mint az Altruista Bank bánáti birtokának a szekveszter alól való feloldásában is olyan elemeket talál, amelyek alkalmasak a büntetőjogi üldözésre. Rankovics a volt demokrata minisztereket is megvádolja Ezután a parlament nagy figyelme me lett Rankovics Mihajlo (radikális), a parlament volt el elnöke emelkedett szólásra, aki először emelt vádat Markovics volt igazségügyminiszter ellen magában a radikális klubban. Elmondta, hogy azért terjesztette be a vádat, mert beigazolódott hogy Markovics szabálytalanságokat követett el. Ö ezt a radikális pártban előadta és követelte hogy bizottság állapítsa meg jogi szempontból, valóban történtek-e szabálytalanságok és bíróság elé kel!-e állítani a volt minisztert, avagy nem. A bizottság azonban még népi tartotta meg a vizsgálatot, amikor az ellenzék beterjesztette a vád alá helyezésre az indítványt. Az ellenzék ezzel csak szolgálatot tett Markovicsnak, mert megállapítható, hogy az ellenzéki partok csupán politikai szempontból fogják föl az ügyet. Az ő szándéka az volt, hogy az igazság érdekében vádat emeljen, de nemcsak Markovics ellen, hanem, mint jó hazafi, ezzel megakarta ndi'ani a törvényellenesen működő niniszterek elleni akciót. Azt gondolja, hogy az ellenzéki képviselők is hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a saját pártjukon levő volt niniszterek üqyeit is elővegyék. Vizsg Hatot kellene indítani Z er jav, Kramer, Jójics és Marinkov.es Voja vált miniszterek ellen is. Markovics ténykedése valóban káros volt az országra, mert neki, mint jó jogásznak tudnia kellett volna, hogy mit szabad és mit nem, sőt ppen ezért önként kellett volna bíróság elé állnia. Egészen bizonyos abban, hogy nemcsak Markovics, hanem több el’enzéken levő volt miniszter is bűnös és ezért azt javasolja, hogy küldjenek ki
