Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-19 / 49. szám

1924 február 19. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. dteú Esküit vádol Srázezer dolláros zsarolási kísérlet Budapestről jelentik: Eskiitt La­­íos, a Nagyatádi-féle pananiapör Sőváddottja, felfolyamodást jelentett be a táblához letartóztatása ellen. A fetíolyamodásból kiderül. — amit az őrizetbevételéről kiadott hivatalos kommüniké elhallgatott — hogy Es­küidet nem a panama-ügyből kifo­lyólag, hanem rágalmazásért tartóz­tatták le. A rágaimazási vád alapja áz, hogy Esküit magán társaságban fobbizben kijelentette, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök, nagy­atádi Szabó István, Bud Jams és KáHay Tibor miniszterek szintén milliós összegeket kerestek a kivi­teli panamán. Minden o.yan kísér­let, amely Eskiitt elhallgattatására irányult, ereménytelen maradt, ez­ért az ügyészség -- a panaszosként szereplő miniszterek fölhatalmazá­sa nélkül — megindította az eljárást ellene és elrendelte letartóztatását. Esküit a letartóztatás elleni feíío­­fyamadásában hivatkozik arra, hogy a törvényben megkívánt fölhatalma­zások nélkül nem lehet a bűnvádi eljárást folytatni. A vád tanács nem fogadta d Es­küit érvelését, mert Bethlen és nagyatádi Szabó zsarolás kísérlete miatt emeltek ellene. A vári da t sze­rint Esküit először százezer, majd ötvenezer dollárt követelt tőlük az­ért, hogy a birtokában levő akták alapján le ne leplezze a két állam­férfi szerepét a panamában. Eskiitt kijelentése alapján ak­talopás miatt is ellene. A banktisztviselők szervezető érte­sítette a bankok igazgatóságait, hogy ha a sztrájkoló tisztviselők követelé­seit nem teljesitik, akkor kiterjesztik a. sztrájkot valamennyi bécsi bankra, a kisbankokra is, azonkívül kimon­datják a sztrájkot a bankok tulajdo­nában lévő ipari üzemek munkásai részéről is. A banktisztviselők szer­vezete nyolcvan milliárdos sztrájk­alap fölött rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy a sztrájkot folytassák. A Dunába zuhant a noviszadi pilótáivá A katasztrófa akadályozza a dunai hajóközlekedési eljárás indult A feécss bank­hivatalnokok hétfőn sztrájkba léptek Á tőzsde nem szünetel _ (SzikratdviraL) Becsből jelentik: Több mint két hete folytak a tárgya­lások a bécsi !>arskok szövetsége és a banktisztviselők között, akik fizeté­süknek 15% -kai való megjavítását. g túlórák eltörlését és a jelenlegi éti 41 órás munkaidő főntartását kívánták. A bankok szövetsége ez­zel szemben napi félórás munka­­többletet, a délelőtt 9—1-ig és dél­után 2—5-ig tartó hivatalos órákat akarta a tisztviselőkkel elfogadtat­ni. ezzel szemben bizonyos kategó­riák fizetésének emelésére is hajlan­dóságot mutatott. Azonban a két hét óta tartó tárgyalások során nem tud­tál: megegyezésre jutni, úgy, hogy a banktisztviselők már pénteken el­határozták, ha követelésemet hétfőn reggel 8 óráig nem teljesítik, az Ánglobank. Depositenbank. Union­bank és Verkchrsbank tisztviselői sztrájkba lépnek. Vasárnap nem hivatalos jelleg« megbeszélések folytak a sztrájk el­hárítása érdekében, azonban ezek sem vezettek eredményre. A bécsi bankok vezetői el vannak határozva arra. hogy ha hétfőn reggel az emlí­tett négy nagybank tisztviselői sztrájkba lépnek, úgy teljes szolida­ritást vállalnak ezekkel a pénzinté­zetekkel és nyomban elbocsátják tisztviselőiket, mielőtt azok maguk­tól sztrájkba lépnének. A postatakarékpénztár kivételével hétfőn reggel az összes bécsi ban­kokban megszűnt, illetve meg sem indult a munka. Tőzsdei körökben az a határozott vélemény alakult Ki, hogy a tőzsde normális üzletme­netét a sztrájk nem fogja megza­varni. A nagybankok azt az elhatározá­sukat. hogy tisztviselőiket ha sztrájkba lépnek, kizárják, megvál­toztatták, illetőleg elhalasztották olyanformán, hogy ennek keresztül­vitelére csak akkor kerül majd sor, ha a sztrájk szerdáig eltart. Noviszadróí jelentik: A megindult jégzajlás már napok óta komolyan veszélyeztette a növi szadi dunai pi­­lóta-hidat amelynek pilléreit a jég­táblák teljesen megrongálták. Az ál­lami építészeti hivatal a város veze­tőségével egyetértőén minden szük­séges intézkedést megtett a lúd meg­mentésére. A hidlábakhos jégtörőket szereltek fel. ezeket azonban a lég már napokkal ezelőtt elsodorta és így minden órában várható volt a lúd összeomlása. Néhány napja a híd­szerkezet erősön meghajolt mire a városi hatóságok teljesen beszün­tették a forgalmat a hídon. Vasárnap éjjel állandóan recsegett a hidalkotmáuy. Hajnali három óra­kor egy hatalmas jégtábla ütődött a noviszadi parthoz legközelebb álló pillérbe, amely az erős ütődés kö­vetkeztében összeomlott A pillér összeomlása után a híd vasszerkezete kettévált és a két részre szakadt híd hatal­mas robajjal belezuhant a Du­nába. A zuhanásra óriási víztömeg csapott szét a partokra. A hidőr. aki a hid összeroppanásakor a parton állt alig tudott megmenekülni. A hid egyik része teljesen elmerült a vízben, mig a másik részének vasszerkezete ki­mered a vízből de minden percben várható összeomlása. Az állami építészeti hivatal hétfőn reggel bizottságot küldött ki a ka­tasztrófa színhelyére. A bizottság délután öt órakor ülést tartott Stefa­­navies Zsarkő polgármester elnök­lete alatt. Az ülésen elhangzott jelen­tés szerint a vízbe zuhant hid kieme­lése hónapokig eltarthat és Így való-; szmüleg a dunai hajöközlekedést fs be kell szüntetni, mert a hldromok miatt a hajók nem közlekedhetnek. Az ülésen elhatározták, hogy a híd kiemelési munkálatait sürgősen meg­kezdik. Növiszad és P étervarad között a kocsiközlekedést gőzkompon fogják lebonyolítani. A személyforgalom a vasúti hídon történik mindaddig, amíg az ui hid véglegesen el nem fog készülni, A hid elpusztulásával kapcsolatban Jevgyevics Dobroszláv lapja, a Vi­­dovdán a Mária királyné szálló fa­lára. plakátot ragasztott ki. amelyen a lap a radikális kormányzatot teszi felelőssé a katasztófáért és éles tá­madást intéz a kormány ellen. A rendőrség a plakátot eltávolította. Egy órával később ugyanolyan tar­talma plakát jelent meg a falon, mi­re a rendőrség azt is eltávolította és egy detektívet rendelt ki a szálló elé, hogy újabb piakát kifüggesztését megakadályozza. A rendőrség meg­indította az eljárást Jevgyevics Dob­­rószláv ellen. A kiskunhalasi ébredő-gyilkosság a hadbíróság előtt Ä gyilkos esendőrtizedes súlyos vallomása Héjjá s Iván el leit Halálos ítéletet kér az ügyész Budapestről jelentik: A katonai törvényszék Győrily László őrnagy­­hadbíró vezetésével hétfőn délelőtt 11 órakor kezdte tárgyalni Tassi Gergely gazdálkodó bűnügyét, akit a csendőrfeiügyelőség ügyészsége gyilkosság bűntettével, többrendbeli rablás bűntettével, nyilvános erő­szakoskodás és szökés bűntettével vádolt meg. A csendőrfelügyelőség vádirata szerint a kiskunhalasi éb­redő magyarok egyesülete 1920 május 13-án propaganda gyűlést tar­tott Kiskunhalason. A gyűlés után Tassi Gergely társaival elhurcolta Schwarcz Sándor kiskunhalasi biz­tosítási ügynököt lakásáról, minden értékét elszedte, majd elvitték a község szélén tevő tóhoz és ott Tas­st a legkegyetlenebb módon bántal­mazta, végül három revolverlövés­sel agyonlőtte. Még azon este betört társaival Hofmeiszier Mór kiskunhalasi ma­gánzó Lakásába és Hofmeiszterre revolvert szögezve, minden éksze­rét és pénzét elrabolta és kiadta az utasítást, hogy’ másnap annak, aki feketekéz néven jelentkezni fog, ad­janak bizonyos összeget. Tassinak a bűncselekmények el­követésében Farkas Antal csendőr­­szafcaszvezétö. Szenes Ernő, Makay Antal és Gajdos Ottó önkéntesek voltait a társai Farkast nem lehet felelősségre vonni, mert 1920 no­vemberében öngyilkosságot követett el Az önkéntesek feleit a szegedi katonai körletparancsnokság biró­­sáva fog a közeljövőben Ítélkezni. Tassi csendőrt;zedes kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek a bűncselekmények elkövetésében, öt ugyanis, Kecskemétről kiküldték Csa­bai és Csorba nevű társaival Q kis kunhalasi és kiskunhalasvidéki ébre■ dók megszervezésére. 1920 május 13-án ébredő népgyüiést tartottak Kiskunhalason és ez alkalommal lát­ta, hogy Schwarz az EME egyik pla- I kátját letépte és hallotta, hogy fíor­­‘ iliy kormányzót szidalmazta. Ezért tartóztatta le Schwarzot, értékelt pe dig azért vette át. hogy azokat kecs­keméti parancsnokságának beszól gáltassa. Majd eddigi vallomásaival ellentétben kijelentette, hogy Schwarzot a csendőrségre szállította és az éjszaka folyamán értesült ar­ról, hogy Farkas szakaszvezető tár­saival meggyilkolta Schwarzot. Áll­hatatosan tagadja, hogy neki része volna a gyilkosságban, valamint, hogy betört volna Holmeister ékhez, mire a tárgyal ásvezeíő felolvas­tatta Tassinak korábbi vallomá­sait. A kiskunhalasi rendőrségen tett vallomásában Tassi azt vallotta, hogy Héjjas Iván volt parancsnoka utasítására utazott több társával Ha­lasra. a gyilkosságra vonatkozólag pedig kijelentette, hogy erről csalz Héjjas Iván engedélyével tehet val­lomást. Egy másik vallomásában el­mondotta részletesen Hofmeister Mór kirablásának történetét is és ki­jelentette. hogy a Sclswariztól elra­bolt ékszereket Kecskemétre vitte, ahol Héjjas Jván utasítására Francin Kiss Mihálynak adta át azokat. A tárgyalásvezető és Schmitz ez­redes-ügyész kérdéseire a iárgva­­láson_ tagadja a korábbi vallomásá­ban foglaltakat és az ügyésznek a kérdésére, hogy miből áffí Schwarcz kommunista volta, azt1 feleli, hogy üldözte Farkas szaktkzvczdői és a komimul a cv “ár id lében Schwarcz csak azért járhatott még szabadon, mert Kiskunhalason ak­kor még nem folyt le a tiszütö Dr. Szakái Antal védő kérdései után Schwarcz Roza^ a meggyilkolt Schwarcz Sándor nővére mondotta el a véres éjszaka történetét, majd1 Schmidt ügyész tartotta meg vád­­beszédéi, amelyben Tassinak kötél általi halálra Ítélését kérte. A nagyhatású vádbeszéd után a vádlott védője tartotta meg beszé­dét. amelyben a vádlott javára eny­hítő körülményeket csoportosított. Cövekezík a végleges magyar Iratári Nem volt eredményé a ßlOieraßd-fsI» iiisérőtevélnek Budapestről jelentik: Magyaror­szági hivatalos körökben messze­menő reménységet fűztek annak idején a trianoni békeszerződéshez: csatolt úgynevezett Miiíerand-féla kísérőlevélhez. Ez a békeszerződést kiegészítő okmány ugyanis lehető­séget nyújtott helyi jelentőségű ha­­tárkíigazitásokra. amelyekről a ma* gyár kormány abban az időben azt hitte, hogy sikerülni fog áltáluk na­gyobb területeket visszaszerezni, A határkirgaziíások munkája befejező­dött, csupán Magyarország déli ha­tárán. a. kis-zombori magyar-román«, jugoszláv hármas haíárszögietbeu áll még döntés előtt a kiigazítás munkája, ahol néhány ezer kataszt­­rális hold fölött fog a bizottság dön­teni — és most már nyilvánvaló, hogy a határkiígazitások munkála­tainak eredménye távolról Sem fe­lel meg a kísérőlevélhez fűzött re­ménységeknek. Az armak idején megállapított katonai demarkációs vonalat véve alapul, 384 négyzet­­kilométert tesz ki a Magyarország* nak visszajuttatott földterületek ösz­­szessége. Minthogy a katonai de­markációs vonallal szemben a béke­­szerződésben megállapított határ is elörfyt jelentett, ez a 384 négyzet­­kilométer többlet sem irható tisztán az utólagos bujárkiigazitás javára. A legutóbbi haiárkiigaziíás So moskő és Somoskőújfalu visszaadá­sa volt. hátra van még a kis-zomöorl néhány ezer hoidnyi kiigazítás és ezzel az összes munkálatok befeje­ződtek. A legtöbb helyen már cöve­­kezik is a végleges határt, úgy, hogy néhány héten belül ráütik az utolsó pecsétet is a trianoni békeszerző­désre. Húszezer eirakás tüntetett Somogyi és Bacsó sírjánál A gyilkosság negyedik évfordulója BudapestTŐ’ jelentik: A budapesti munkásság vasárnap délután három őrs­kor a Kerepesi-uíi temetőben tüntet est rendező t a meggyilkolt Somogyi Béla és Bacsó Béla sírjánál Vasárnap volt ugyanis negyedik évferdu ója annak, hogy Sefcsik főhadnagy, Bibó hadnagy és társaik automobilon elhurcolták a Népszava szerkesztőségéből hazatérő két újságírót, kiemelték őket az njpesti Duna ághoz, ahol borzalmasan raeg­­c oikito t’k a szerencsétleneket, kiver­je a szemüket, majd kezüket-iábakat öss2-kötö;ve bedobták Somogyit és Bacsót a fo’yamba. A vasárnapi évforduló alkalmából több mint húszezer munkás gyülekezett a két vértana sírjánál, ahol PeyCr Ká­roly nemzc(gyűlési képviselő mondott emlék beszédei. Hangsúlyozta, hogy noha a rendőrség kinyomozta a gyilkosok ki­létét és megállapította a gyilkoséig ősz­­szes körülményeit, a tetteseknek a mai napig sím történt bajuk. Az emlékünnepen a tatai és salgó­tarjáni bányamunkások énekkara gyász­­dalouat énekelt. Pcyer beszéde után a munkásság a legnagyobb rendben szét­oszlott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom