Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-14 / 44. szám
Postaszállítási díj készpéuzbcn lefizetve Poštarinaplace na u gotovom Subotica, CSÜTÖRTÖK, 1924 február 14, szám yam Megjelenik m TELEFON SZ. I után és hétfőn délben ■58. Szerkesztőség 5-10 SZESKESZTOSEG: Kralja Aleksandra ulica 4. sz." alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksandra ulica 1 (Leibach-paloia) Előfizetési ár negyedévre 135 dinár A hatalom pórázán Európa átrendeződés előtt áll. A német közvélemény feszülten figyel a tartományi választások eredményére, Olaszországban már ki vannak írva az uj választások, az egyre mélyülő francia parlamenti válságot komoly hírek szerint csak uj választásokkal lehet megoldani, Bulgáriában és Lengyelországban már elhatározták az uj választások kiírását s az SHS. királyságban sem lehet az uj választásokra való gondolat nélkül komoly politikai számvetést végezni. Ha ehhez hozzá szá mitjuk azt is, hogy csak az imént zajlottak le az angol választások, hiszen még csak tegnap mutatkozott a parlament előtt az a kor mány, amelyik az uj választások eredményeképen átvette a közhatalom gyakorlását, világosan látjuk, kogy majdnem egész Európában uj alapokra, uj tömegekre, uj programra, uj ideológiákra akarják fektetni az államok kormányzását. Tagadhatatlan, hogy ezek a nagyjában egyidejű választások nagyjában megegyező problémákat lepleznek le. A háború alatt talán éppen a végső kíméletlenségig fokozott állami beavatkozás reakciójaképen a társadalmi felfogás erős elhajlást mutatott a progresszív világnézletnek s a szociális belátásnak követelményei felé. A háború befejezése azonban gyorsan véget vetett a népjogok lakodalmas Ígéreteinek. A győző és legyőzött államok között a békeszerződések és jóvátételek feneketlenül mély szaka dákokat áshattak föl, a közszellem nagyjában mégis megegyezett a háborút győzelemmel és elbukassal befejező országokban. Ez a közszellem a háború kivételes jogait intézményessé, a háborús kormányzat vis major-on nyugvó kivételeit rendszerré tette. Ennek a reakciós közszeüemnek alkotásaitól nyög most Európa. A háborús célok szabadságot, önrendelkezést, népjogokat, a kis népek felszabadítását, tenni akaró s tenni tudó népszövetséget ígértek s a győzelem világrendezése megfejthetetlen problémákat, elviselhetetlen nyomort, szegénysé get és gyalázatot hozott. Nem sok időnek kellett eltelni ahhoz,, hogy ezzel a politikával még azok is megelégedjenek, akik támogatói voltak. Az európai reakció lebontása kezdődött meg s Ramsay Macdonald miniszterelnöki kinevezése vágta az első csákányt a reakció omladozó várába. Az európai közszellem iránya mindig attól függött, hogy az Európa fölött uralkodó hatalom milyen világnézlet szolgálatában áilott. Amikor az orosz ellenforradalmi csapatok Szent Pétervár előtt állottak,.a reakció akkor volt a legsötétebb s a legféktelenebbül tobzódó. Amikor az orosz vörös csapatok Varsó előtt állottak, a reakció engedékenységgel s szabadság ígéretekkel igyekezett a maga részére megnyerni a bolsevizmus és a reakció közös ellenségeit. Amikor Clemenceau s Poincaré diktálták Európára a politika ütemét s módszereit, még a közvetlenül nem érdekelt országokban is az ő kormányzatuk szelleme diadalmaskodott s amikor az angol választások eredménye a munkáspártnak ígérte a közhatalmat, a demokrácia jelszavait kezdték gajdócaolni a politiká papagályai. Meggyőződés? Világnézlet? Hit? Humanizmus ? A politikai irányok kitermelői fáradtan legyintenek ezekre a számonkérő kérdésekre. A nemzetek életében is az tör ténik, ami az egyes államhatárokon belül. Akié a nagyobb hatalom, az hozza a törvényeket, az diktálja az erkölcsi szabásokat, az emeli érdekeit az állam érdekévé, annak ereje: a jog, annak divatja : az erkölcs, az leheli ki a közszellemet s az jelöli ki a legközelebbi jövő irányát. S mert az erőviszonyok állandóan váltakoznak, állandóan lézgörbét rajzol le az uralkodó világnézlet is. Eddig Lenin és Poincaré végletei között hánykolódott a vivődő világ, mely most feszült figyelemmel lesi: a macdonaldi koncepció vájjon meghozza-e számára a kiegyenlítődés végső nyugalmát. Elhalasztották a jugoszlá v-olasz egyezmény parlamenti tárgyalását Raics Balázs a Vajdaság sérelmeiről Beogradból jelentik: A parlament szerdai ülésén a jegyzőkönyv felöl vasasa után Vilder (dem.) kifogást emelt az ellen, hogy a jegyzőkönyv nem emlékezik meg az elnök eljárásáról, aki az ülés végén nem engedte őt. a napirendi javaslathoz hozzászólni. Arról akart beszélni, hogy az olasz egyezmények nem tüzhetök napirendre, mivel a bizottságban 10:10 szavazat mellett azt tulajdonképpen elvetették. Kobaszica titkár nem járul hozzá a jegyzőkönyv kiegészítéséhez, mire a parlament többsége Vilder javaslatát elvetette. A vajúdó agrártörvény Ezután' Jovanovics Ljuba elnök válaszol Setyerovnak (demokrata) hozzáintézett kérdésére arról, hogy miért nem tárgyalja, még mindig az illetékes parlamenti bizottság az agrárreform - törvényjavaslatot. Kijelenti, hogy mint házelnöknek, nem áll módjában a minisztert a bizottsági munka megkezdésére kényszeríteni. A maga részéről annyit már megtett, hogy a bizottságot többször felszólította a javaslat tárgyalásának megkezdésére. Szimonovics agrárreformminiszíer érdemileg válaszol Setyerovnak. 0 már a pénzügyi bizottságban a költségvetési vita alkalmával kijelentette, hogy nem akarja a négyéves 1 agrárreform-bérleteket meghosszabbittatni, mert reméli, hogy a bérletek, lejártáig törvény válik az agrárreform-javaslatból. Feleslegesnek tartja a provüzórium további meghosszabbítását. Tudja ezt Setyerov is, mégis olyan híreket terjeszt a Vajdaságban, hogy a radikális kormány nem akarja megalkotni az agrárreform-törvényt. Ezért már körrendeletét is küldött szét a Vajdaságba, hogy ezeket a híreket megcáfolja. A parlament agrárbizottsága most tárgyalja a dalmáciai agrárviszonyokról intézkedő javaslatot és neki nincs ellene kifogása, hogy ennek letárgyalása után azonnal megkezdjék a nagybirtokok kisajátitásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Setyerov szerint az agrártörvényt még múlt év májusában beterjesztette a volt agrárminiszter és az azonnal megválasztott bizottság elnöke, Gyurisics azóta sem tartotta szükségesnek a bizottság 'összehívását. Teljesen jogosult tehát az a véleményé, hogy nem akarják a javaslatot letárgyaltatok Nincs megelégedve az elnök válaszával, mert az elnöknek kötelessége lett volna a minisztert felszólítani, hogy vagy vonja vissza -a javaslatot és dolgozza át a. vajdasági radikálisok kívánsága szerint, vagy pedig .kezdjék meg a parlamenti tárgyalását Ezután a napirend első pontja: az olaszokkal kötött egyezmények Fiume ügyében került volna napirendre. Az elnök bejelenti, hogy Nincsics külügyminiszter betegsége még mindig tart és ezért nem jelenhetett meg a parlament ülésén és kéri a javaslat tárgyalásának elhalasztását. Egy hang bajról: Ne is tárgyaljuk! Korosec: Halasszák ni örökre! Halasszák el ad -holendes graecas! Elnök: Javaslom, hogy a külügyminiszter ur felgyógyulásáig halaszszuk el a javaslat tárgyalását. A parlament Ügy határoz. Ezután következik a költségvetési vita folytatása. Trifunovics Joco (demokrata) szerint a költségvetés nem felel meg az ország jelenlegi viszonyainak. A kormány azzal dicsekszik, hogy az adóterhek még mindig alatta ’''annak a paraszt teherviselő képességének. A kormány elfelejti, hogy a parasztság gazdasági ereje jóval kisebb, mint a háború előtt volt Miért nem emeli a kormány a kapitalisták és hadigazdagok adóját? Vannak olyan vállalatok, amelyek két mérleget készítenek: egyet saját használatra és egyet az adó* ügyit hatóságok félrevezetésére. Követeli a gazdagok adójának felemelését. A tisztviselőkérdés rendezésére azt ajánlja, hogy bocsássanak el minden nem megfelelő tisztviselőtí, pártállásra való tekintet nélkül a jó tisztviselőket pedig tisztessé, gesen fizessék meg. A mostani kormány csak a kapitalistákat védi. Mikor kormány rí léptek, azonnal elhalasztották az agrárkérdés rendezését. A szekvesztrumok feloldása körül óriási vissza élések történtek. Felemlíti Majlátf gróf birtokait, amelyeknek feloldására egy egész konzorcium alakult A feloldásért holdanként 2500 dinári .fizettek, azután pedig 12,000 diuáij ért- adták el holdanként telepeseknek. A Nyiva ankétjén részt vett í radikálispárt néhány vezetője (Nag\ zaj. A radikálisok tiltakoznak.) A kormány iránt egyáltalában semmi bizalma sincs, ezért a költségvetés ellen fog szavazni. Skulj (klerikális) főleg gazdaság szempontból bírálja a kormány politikáját. Az ipar fejlesztése érdekében, semmi sem történik, sem a gazdasági szakoktatás terén. Több figyelmet követel Szlovénia iránt. Raics Balázs beszéde Raics Balázs ölesen támadja a kormányt Fiume átengedése miatt A szerb nép egész egzisztenciáját kockára tette, hogy utat kapjon e tengerhez és most, mikor a békeszerződések megadták a legjobb adriai kikötő használatét, akkor a külügyminiszter az olaszokkal kötött újabb szerződésben átengedi azt a kikötőt Olaszországnak. Fiume kikötője különösen nagyjelentőségű a Vajdaság szempontjából, amelyhez ez a legközelebbi tengeri kikötő. A szulonikii kikötőt a szuboticai és szombori szállítók nem használhatják, mert a közlekedési miniszter jóvoltából olyan magasak a szállítási költségek a vasúton, hogy az árut lehetetlenül megdrágítják. A baranyai állapotok A belügyi igazgatás is gyatra. Ma az a helyzet, hogy a Vajdaságban a tisztviselők állandó cserélgetése folytán szinte nincsenek is hatóságok. Rámutat a baranyai állapotokra, ahol a menekülteket betelepítették az ottani lakosság házaiba. A menekültek tönkreteszik szállásadóikat, akik ugyan többnyire nem szlávok, hanem magyarok, de szintén polgárai en-
