Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-14 / 44. szám

2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 14. nek az államnak és viselik a köz­­terhekett Pártpolitika a közigazgatásban A tisztviselőket, ha nem tartoz­nak a kormánypárthoz, kidobál­ják állásaikból és olyanokat tesz­nek helyükbe, akik jól tudnak enni-inni és korteskedni, de nem végzik el a munkájukat. Ennek a hatása abban nyilvánul meg, hogy most már nem hónapokig, hanem évekig hevernek az akták elintézetlenül a hivatalokban. A községi jegyzők valóságos atya isteneknek tekintik magukat. Az elkobzott felekezeti iskolák Hosszasan foglalkozik vallási- és közoktatásügyi kérdésekkel, fölsorolja a katholikus egyház sé­relmeit a pravoszláv egyházzal szemben. Különösen kiemeli, hogy az egyházat megfosztották úgy elemi, mint középiskoláitól, ami káros vSss’ahatással van a Vaj­daság közművelődésére. A mi pa­rasztjaink — mondja — úgy gazdálkodnak, hogy bármely nyu­gati állam parasztjával fölvehatik a versenyt. Ezt első sorban az iskoláinknak köszönhettük. Példá­kat hoz fel különösen a szuboti­­cai tanyai iskolákból arra, hogy mennyire visszasülyedt az elemi oktatás nívója. Követeli, hogy az iskolában a cirill és latin Írás1 egyenjogus tsák. Felemlíti a vajdasági rokkant egyesület esetét. A vajdasági rokkantak nem kértek az államtól segítséget, csak arra kértek jogot, hogy saját szervezetükben segít­hessenek magukon. Az alapsza­bályok azonban elvesztek a szó ciálpolitikai .minisztériumban és igy most a 11 000 tagot számláló egyesület újra benyújthatja alap­szabályait. Az agrárreform tönkre­tette a Vajdaságot Áttér ezután Raics Balázs kép­viselő ez agrárreform kérdésére, amely véleménye szerint a Vaj­daság romlására vezetet. Rámutat arra, hogy a vajdasági nagybir tokok felosztásával sok ezer csa­lád maradt kenyér nélkül. Ezek­kel a szerencsátlsnekke senki se törődik, legfelj bb csak azzal biz­tatják őket, hogy esetleg másutt kapnak majd földet, ho! tt tudo­mása szerint már D [Szerbiában se áll rendelkezésre föld felosztás cél­jából. Ezek az emberek most ki vannak teve a kiv ind ulási ügynö­kök lelketlen propagandájának, de a legtöbben még Amerikába se tudnak kimenni, mert nincsen meg az ehhez szükséges pénzük. Aki­nek kis háza van, azt adia e, so­kan pedig kötelezik magú hogy félévig ingyen dolgoznak D l meri­­kában, csak hogy kijussanak eobö az országból. A fő dosztá ból nem­csak a magyarokat ■ s németeke . hanem a bunyevácokat és sokdcok l is kisemmizték: Ehelyett dobrovo! jácokat telepitepek le, még pedig tízszer anny dobrovoljécot, mb t amennyi a S lőni i i fronton tény­leg harcolt. Hivatkozik a „Zas - tavau erről irt cikkére. György évid Mita radikális: Ét ilyen cikket nem Írtam. Raics Balázs fenntartja állítását. Az agrárreform végrehajtásának módjára a legjellemzőbb a horgnsi Kárász-féle balok esete, ahol egv Markovics Péter nevű esryén csak azért, mert radikális, 200 hóid fői­det kapott bérbe, holdankint évi 300 dinárért, amit az illető azon­nal tovább adott* bérbe holdan­kint 1500 dinárért egy cukorgyár­nak. Egy Lazarevics Sima nevű ember pedig 150 holdat kapott, amit ugyancsak továbbadott egy másik cukorgyárnak. A robotváltság a szegé­nyek ellen irányul Foglalkozik ezután a kormány pénzügyi politikájával és különö sen a pénzügyminiszternek azt az elvét hibáztatja, amely szerint a ; földművest annyira lehet adóz­tatni, amennyit elbír. Szerinte csak annyi adót volna szabad kivetni, amennyi feltétlenül szükséges. Élesen bírálja a robotvállságot. A i csak egy dinár évi állami adót fizet, annak is 240 dinár robot­­váitságot kell fizetni. Ezzel a sze­­g ny lakosságot teljesen tönkrete­szik. Viszont eddig a Vajdaságban egyetlen utal sem javítottak az igy befolyó összegből. Erélyesen kö­veteli ezeknek a pénzeknek a fel­használásáról szóló elszámolást. Az elhanyagolt suboticai kórház A közegészségügy terén is botrá­nyos állapotok uralkodnak a Vajda­ságban — folytatja Raics. — Nincs elég kórház a Vajdaságban és a meglevők nagyrészét is magáno sok tartják fenn. Szuboticán pél­dául a város farija fenn az állami közkórházat, amelyben minden kri­tikán aluli állapotok vannak. Autonómiát a Vajdaságnak Beszéde befejezésében hangsu­­lyozza Raics Balázs, hogy a vaj dasági állapotok megjavítása tekin­tetében semmit se lehet várni a mai kormányzattól és nem állhat bead dig gyökeres javulás, amíg a Vaj­daság népe nem lesz ur a saját hazában. Autonómiát követel a Vaj­­diság részére és bejelenti, hogy a javaslat ellen fog szavazni. A magyar kormány február végén kibocsátja a belső kölcsönt Háromszáz miüiárd korona lesz a kölcsön összege (Szikratáv'rat.) Londonból jelen­tik: A Daily News értesülése sze­rint a Macdonald-kormány nem gondoi arra, hogy a 'magyar Köl­csön már jóváhagyott tervén vál­toztatásokat eszközöljön. Az angol lap értesülésének hite­lessége nem egészen kétségtelen, mert más hírek szerint az angol mi­niszterelnök a Londonba meghívott magyar szociáldemokrata vezetők előtt kifejezte azt a készségét, hogy amennyiben a magyar kormány nem teljesít bizonyos — az ország demokratizálódására vonatkozó — feltételeket, akkor a népszövetségi kiküldött utján a zálogjogok fel­függesztése ellen foglal majd állást és tiltakozni fog a kölcsön engedé­lyezése ellen. K’bocsátják a magyar belső kölcsönt Budapestről jelentik: Megbízható hírek szerint a kormány február ló­ikén kibocsátja a belső kölcsönt. Az összeget háromszáz milliárd pap'r­­koronára tervezik, amelynek kötvé­nyeit aranykorona értékben állítják ki. Egy aranykoronát 7500 papirko­róna paritásra értékelik, ezenkívül garantálják a lakosságnak, hogy a jegyzett összeget a külföldi kölcsön­ből visszakapják. Ma a kormány eddigi tervei ■ a program szerint megvalósulnak, úgy március 1-én megszüntetik a bankóprést, amivel a korona stabilizációját akarják el­érni. A belső kölcsön nem lesz kényszer kölcsön, de a kormány el­lenőrizni fogfa. hogy ki mennyit jegyzett. Az ellenőrzésnél a vagyon­os jövedelmi adó nagyságát fogjak alapul venni. A magyar kormány négy­százezer hold földet is el­zálogosított (Szikratávirat.) Budapestről je­lentik: A nemzetgyűlés szerdai ülé­sén több ellenzéki képviselő amiatt támadta a kormányt, hogy a kül­földi kölcsön biztos'tékaképpen 400 ezer hold földet is zálogként lekö­tött. Schandl Károly államtitkár Ki­jelentette, hogy ezt a zálogot, csak arra az esetre kötötték le, ha Ma­gyarország nem tenne eleget köte­lezettségének az annuitások tör­lesztése tek’ntetében. Nem sikerült helyreállítani a szuboticai demokrata-párt egységét békült ki a két ellentétes frakció A szuboticai demokratapárt az utóbbi időben nagyon keveset hallat magáról. A demokraták az utolsó választások alkalmával az egész Vajdaságban nagyon meggyöngül­tek, Szuboticán különben sem volt jelentékeny pártszervezetük, amely dr. Petro vies János halálával egyik legagilisebb vezetőjét is elvesztette. Most ismét élénkebb munka vette kezdetét a vajdasági demokrata pártszervezetben, amelyek igyekez­nek a régi ellentéteket kiküszöbölni, -hogy a pártegység helyreállításával annál nagyobb kilátásokkal indulhas­son a tartományi választásokba. A Bánátban már sikerült is néhány de­mokrata szervezetben egyidőre helyreállítani a belső békét, azonban a megegyezésre irányuló tárgyalá­sok kevesebb eredménnyel járnak a bácskai pártszervezetekben. A békítő tárgyalások nem a leg­kedvezőbb időben indultak meg, mi­után az ellenzéki blokk megalakítá­sára irányuló .tanácskozások újból felszínre vetették a demokratapárt­ban már régebben meglevő ellenté­teket. A Davidovics és Pr bicsevics vezetése alatt álló két frakció kö­zötti ellentétek az utóbbi időben — az ellenzéki blokkal kapcsolatos tár­gyalások következtében — érezhe­tően elmérgesedtek, nemcsak Beo­­gradban, a párt főbizottságában, ha­nem a vidéki szervezetekben, igy Szuboticán is. Ezek az ellentétek erősen kiütköz­tek azokon a tárgyalásokon, amelyek a legutóbbi napokban a szuboticai demokratapártban a pártegység helyreállitása céljából megindultak. A vajdasági demokrata képviselők kezdeményezésére Szuboticán is ta­nácskozásokat kezdtek a két ellen­tétes frakció vezetői a megegyezés érdekében, azonban az eddigi tár­gyalások menetéből már következ­tetni lehet arra, hogy Szuboticán aligha fog most sikerülni a demo­kratapárt egységének helyreállitása. A szuboticai demokrata pártszer­vezet mindössze kevés tagot szám­lál. azonban ezek is két frakcióra oszlanak. Többségben a Davidovics­­csoport tagjai vannak ma már Szu­boticán is. afrik a helyi politikában is közeledést szeretnének teremtem a bunyevác-sokácpárttal. Ez a törek­vésük azonban eddig nem járt ered­ménnyel. mert a bunyevácok nem bíznak a demokratapárt balszárnyá­nak Ígéreteiben. A jobboldali Pribi­­csevics-féle frakció azonban nem nézi jó szemmel a bal szárnynak ezt az uj orientálódását és a mai körül­mények között nem hajlandó béke­jobbot nyújtani az agrárrevizió alap­ján álló többségnek. így a demokrata pártegység hely­reállítására irányuló tárgyalások Szuboticán még meddőek maradtak. A pirmasensi lakosság megostromeita a pfalzi kormányzóság épületét Az ütközetnek tizenhét halottja van Pirmasensből jelentik: A polgár­ság nagy tömege szerdán megostro­molta a kormányzóság épületét. a! melyben körülbelül negyven szepa­ratista rejtőzött el. A szeparatistálí elkeseredetten védekeztek és lövöl­döztek a. tömegre. A polgárságnak, amely nem boldogult az ostrommal, segítségére sietett a tűzoltóság. Mi­után ez sem használt, az épületet benzinnel felgyújtották, mire a sze­­puratisták megadták magúkat. Eköz­ben néhány ember létrán az épület­be hatolt, ahol kézitusára került a sor. A házból kimeneküli szeparatis­­tákat. köztük Schwab kormánybiz­tost a felindult tömés agyonverte. Hir szerint az ütközetnek a szepa­­ratisták részéről tizennégy, a lakos­ság részéről három halottia van. Berlini szikratávirat szerint azok a pfalzi laok, amelyeket a szepara­­tisták betiltottak szerdán ismét meg­jelentek, kivéve a »Neue Pfälzische Landeszeitung*-ot. amelynek szer­kesztőségét a szeparatisták més megszállva tartják. Megkezdték az összeírást Sz&lhoiicáii Nehézségek a személyi adatok igazolás uii! A szuboticai bejelentőhivatal át­szervezésével kapcsolatban ezen a héten megkezdték a rendőrség kö­zegei a lakosság összeírását. Az errt a célra megalakított bizottságok ház­­ról-házra járva írják össze a lakos­ságot. Már az első két nap tapasz­talatai azt mutatják, hogy ez a mun­ka mai formájában nagyon sok ne­hézségbe ütközik és igy nagyon hosszadalmas lesz. Az összeíró közegeknek ugyanis az az utasításuk, hogy a lakók ré­széről bemondott adatokat személyi okmánnyal igazoltassák. A bizottsá­gok a legtöbb helyen iígen hosszú időt kénytelenek elfecsérelni azzal, amíg az érdekeltek okmányukat elő tudják keresni, sőt sokesetben ilyen­nel nem rendelkeznek. Mivel a rendőrség több alkalma­zottat már nem foglalkoztathat az összeírásnál, viszont fontos közér­dek fűződik ahhoz, hogy az uj beje­lentőhivatal mielőbb megkezdhesse működését, ezért a rendőrség félhitv­­ja a lakosságot, hogy az összeírásnál szükséges személyi okmányokat ké­szítse ki már előre, hogy ezáltal az összeíró tisztviselők munkája köny­­nyebbé váljon. A személyi adatok igazolásához bármilyen hatósági igazolvány is elegendő és igy a szükséges adatok bejelentése semm' nehézségbe nem ütközik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom