Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-12 / 11. szám
b ÉLV Pestanna^dac , »'**.>«*J*.-íV-V^ '* és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve 51e®jelenik minécis reggel, iianep niúa és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-5", Szerkesztősé® 5-13 Safeotica, SZOálBAT, 1924 január 12. Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG« I.ralja AltsaKÜra-u.íca 4 szán» a lati EiadćHvaia!« Kralja Alexandra-nlica 1 (lel&ach-palota) Magyarok! Január végéig igazítják ki a községházákon a választói névjegyzéket. Mindenkit, aki huszonegy éves elmúlt, az SHS. királyság állampolgára és hat hónap óta jelenlegi tartózkodási helyén él, felvesznek a választói névjegyzékbe. Magyarok í Mindenkinek, a ki ezeknek a feltételeknek megfelel, saját magával s a magyarsággal szemben első és elmulaszthatatlan kötelessége, hogy jelentkezzék a választójogért! Aki azt akarja, hogy ebben az országban háborítatlan legyen a törvény uralma, hogy senki ne zavarja meg a mindenkinek egyformán kijáró békát, rendet és nyugalmat, hogy mindenki békés rendben végezhesse polgári munkáját s gyakorolhassa az alkotmánnyal ós_törvényekkel megadott jogait, jelentkezzék a választójogért! Aki azt akarja, hogy ebben az országban legyen becsülete a magyar nyelvnek is, hogy a magyar gyermekek magyarul tanulhassanak, hogy a bíróságok és közigazgatási hatóságok előtt magyar nyelvet is Uhessen használni s a hatóságokhoz magyar nyelvű beadványokat is lehessen benyújtani, jelentkezzék a választójogért! Aki azt akarja, hogy a magyar nincstelenek is földhöz jussanak, hogy a magyar állampolgárok gazdasági tevékenységének ne legyen akadálya, hogy az adók kivetésénél, a közterhek megszabásánál, az agrárreform végrehajtásénál s általában a törvények alkalmazásánál ne tegyenek különbséget nemzetiségi szempont szerint, jelentkezzék a választójogért! Aki azt akarja, hogy legyen a magyarságnak parlamenti képviselete, mely az ország egész nyilvánossága előtt meg tudja szólaltatni a magyarság kívánságait és sérelmeit, hogy a községi képviselőtestületekben számarányukhoz képest helyet foglaljanak a magyarok is, jelentkezzék a választójogért! Aki azt akarja, hogy a magyarság kívánságait meghallgassák, a magyarság törekvéseit megbecsüljék s diadallal végződjék a magyarságnak az a küzdelme, a mellyel jogot, földet, iskolát akar kiharcolni, jelentkezzék a választójogért! ;A magyar probléma! A kisantant államainak külügyminiszterei néhány nappal ezelőtt tanácskozásra jöttek ösrze Beondban. E tanácskozásoknak egyik legfontosabb föladata az, hogy a kisantantnak a magyar kérdésben elfoglalt álláspontját revízió alá vegyék s megállapodjanak azokban az irányelvekben, melyek minden Magyarországot érintő politikai és gazdasági kérdésben elhatározásukat és cselekvésüket megszabják. S mialatt a kisantant államainak, a Magyarországgal szomszédos s a győzők szövetségébe tartozó államoknak külügyminiszterei ezen tanácskoznak, Magyarország parlamentjét, a magyarországi sajtót s az egész magyar nyilvánosságot rég elkövetett s mindeddig megtorlatlan gyilkosságok foglalkoztatják, a megysT- orszógi lapokban " gyilkosságok' elkövetésével terhelt egyének nyilatkoznak, a magyarországi bíróságok előtt gyilkosságok elkövetésével terhelt egyének keresik polgári becsületüket. Az egész megyarországi közérdeklődést ezek az elkövetett, de meg nem_ torolt gyilkosságok foglalják le. Átlapozol egy magyarországi lapot Hájjas, Piónay, Orgovány, Somogyi Béla meggyilkolása, Izsák, Siófok nevek és címek ordítanak minden hasábról. A parlament nsm törvényjavaslatokat, hanem gyilkosságokat tárgyal, volt belügyminiszter a volt miniszterelnökével azon kap össze, hogy kő zölte-e egy európai hírhedtségre vergődött gyilkosság elkövetői nék nevét. A magyar miniszterelnök a jogrend felé megtett hatalmas és erélyes lépésnek tekinti azt a rendelkezését, hogy egy többszörös gyilkosság elkövetésének terheltjét tanúként kihailgattaí a nyomozást végző rendőrséggel. Úgy gondoljuk a beogradi tárgyalások sokkal kedvezőbbek lehetnének Magyarországra nézve s sokkal hamarabb helyreálina a mindenki által őszintén kívánt harmónia Magyarország és a szomszédállamai között, ha végre komoly cselekvésekkel igyekeznék kiegyenlíteni azt az atmoszférát, mély a beogradi konferencia és a magyar belpolitikának megtörlatian gyilkosságokkal megzavart levegője közt fájdalmas bizonyossággal állapítható meg. Közép Európa államainak s a középeurópai államok kisebbségeinek iegelsőrendü érdeke, hogy megszűnjön az a türelmetlenség, az az izgalom, az a rosszhiszeműség mely a szomszédországok közötti béke megszületését, a normális nemzetközi viszonyoknak kialakulását meggátolják. Mi úgy gon dőljük, Bethlen Istvánnak ma sokkal inkább Beogradban lenne a helye, mint Budapesten s Magyarországnak és egész Közép Európának sokkal nagyobb érdeke fűződnék ahhoz, hogy a magva: kormányelnök résztvegyen a Középeurópai politika irányát megszabó tárgyalásokon, minthogy Budapesten rendőri kihallgatásokat rendel el s védelmezi a megtoroiatlan gyilkosságokkal vészé Ivoztetett parlamenti helyzetet. Csak tiz-tizenöt gonosztevőt kellene a bíróság elé állítani, csak tiz-tizenöt bűncselekmény meg toriására kellene szabad folyás; engedni az igazságszolgáltatásnak. Tiz-tizenöt gyilkos meg nem érdemeit szabadsága áll szemben Magyarország anyagi érdekének és morális presztízsének fö!becrülhetetlen érdekével. Az az eiternstiva, mely egyfelől a jog, a törvények uralma, a közmorál s Magyarország vitális érdeke, másfelől pedig tiz-tizenöt gyilkos bíróság elé állítása között parancsol választást, nem enged habozást s nem ad gondolkodási időt azok számára, akiknek cse~ Ukedétére és lelkiismeretére Magyarország sorsának jobbra fordulásain kivü! közvetve a magyar kisebbségek sorsa s Közép-Európa békéje is van bízva. A gyilkosoknak előbb-utóbb úgyis felelni -ceil tettükért. Jóvátehetetlen kár, ha a feleletrevonós halogatásával ártatlan milliók békéjét és nyugalmát kockáztatják. A kisantant konferenciájának második napja. Enyhült a jügossláv-oiass feszültség — Egységes állásfoglalás a fc©"gár kérdésben — A kisantant nem avatkozik Görögország 'íágyeiöe — Megkezdték a magyar kölcsön tárgyalását A kisantant kollektiv fellépésre készül a magyar okmányok kiszolíf ál tatásáért Beogradból jelentik: A kisantant-konferencia pénteken munkájának jelentékeny részét elvégezte. Délelőtt a miniszterelnökségen Pfísics elnöklésével folytatták a tanácskozásokat, délután pedig a külügyminisztériumban Posies miniszterelnök részvétele nélkül tanácskoztak. Párhuzamosan a külügyminiszterek tanácskozásával folytatta munkáját a magyar okmánytárak Felosztásáról tárgyaló bizottság is. Magáról a tanácskozásról a hivatalosan kiadott kommünikéken kívül esek kevés hír szivárog ki, tekintettel arra, hogy mindhárom külügyminiszter csak a konferencia utón kivan közléseket tenni. Ezzel hárítják el a külügyminiszterek a hozzájuk felvilágosításért forduló újságírókat is és csak az angol és francia sajtóval szemben mutatnak nagyobb figyelmet, akiknek Beogradban időző képviselőit néha mégis fogadják. A külügyminiszterek kíséretében levő többi delegáltak is tartózkodóak, úgy, hogy a kisantant-konferencia alkalmából Baogradban összegyűlt mintegy ötven külföldi újságíró, épugy, mint a nagyszámú belföldi újságíró is, nagyrészt kombinációra van utalva. Az olasz, bolgár és görög kérdés Pénteken délelőtt a konferencia az általános politikai helyzetről szóló vitát folytatta, amelynek során szóba került a kisantant államainak a széthulló nagyantant államéihoz való viszonya is. Ugyancsak megvitatták a jugoszláv-oíast viszonyt is. Jugoszlávia szövetségeseinek diplomáciai támogatását kente Olaszországgal szemben. A hivatalos kommüniké szerint a román és csehszlovák külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg az olasz-jugoszláv fe- I szüitség enyhülését. Szóba került a péntek délelőtti tanácskozáson a bolgár kérdés is, amely elsősorban Jugoszláviát érinti és ebben a kérdésben is sikerült a véleményeket összeegyeztetni. A konferencia annak a reménynek adott kifejezést, hogy Bulgária megmarad a nemzetközi szerződések alapján és el fog kerülni a szomszédokkal minden incidenst. Beható vita tárgya volt a konferencián a görög kérdés is, amelyben a kisantant arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem avatkozik Görögország belügyeibe. Hivatalos kommüniké a délelőtti tanácskozásról Pénteken délben a délelőtti konferenciáról a következő hivatalos kommünikét adták ki: A kisixttant képviselőinek második találkozása pénteken délelőtt a miniszterelnökségen történt meg és 10 órától 12 óra 40 percig tartott. A tanácskozáson mindhárom külügyminiszter kifejtette saját or-; szaka külügyi helyzetét és a vé*
