Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-12 / 11. szám
t s 2. oldal .. -jšf<jbc ^ . I ••* «> S fit ÍV. 4 »k lemények kölcsönös kicserélése lián megállapították a teljes összhangot. Románia, Csehszlovákia és a S. fi. S. királyság el vannak határozva, hogy tovább folytatják a béke, valamint a szerződések tiszteletbentaríására és védelmére irányuló politikát, amely mindig is célja volt a kiantantnak. Ugyancsak óhajtják a kismtant-államok valamennyi szomszéd-országgal a barátságos viszony megszilárdítását. E tekintetben Benes és Dúca külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a S. H. S. királyság és Olaszország között fennálló feszültség mindinkább enyhül és a viszony a két ország közötti közeledés és a barátságos megoldás irányába terelődik. A bolgár és görög problémát Bukarestben, Beogradban és Prágában egyező módon ítélik meg. A kismiant nem kíván beavatkozni Görögország belső ügyeibe, hamm azt kívánja, hogy a görög helyzet konszolidálódjék. A bolgár kérdésben pedig a külügyminiszterek remélik, hogy Bulgária meg fog ma. radni az elfogadott szerződések alapján és igyekszik elkerülni az olym incidenseket, amelyek alkalmasak volnának a szomszédaival való ióviszony megzavarására. A magyar kölcsön a délutáni konferencia előtt A délelőtti ülés után Benes és Dúca Pasics miniszterelnök és Nlncsics külügyminiszter kiséreté-BÁCSMEGYEI NAPLÓ ^ ahol a király vendégei voltak intim udvari ebéden, amely egy órakor kezdődött. Délután három órakor a külügyminisztériumban, Nmcsics dolgozószobájában folytatták. a délelőtt megkezdett tanácskozásokat. Mint a délben kiadott kommünikéből látható, délelőtt elsősorban a Jugoszláviát érintő külpolitikai kérdéseket tárgyalták, úgy. hogy délután Csehszlovákiának és Romániának szomszédaival való viszonyáról tanácskoztak, majd amikor az egyes országok külügyi helyzetéről szóló vitát befejezték, megkezdték a magyar kölcsönről szóló tárgyalást, amely az egész délutáni tanácskozási időt betöltötte és amelyet szombaton délelőtt még folytatnak. Hogy a magyar kölcsön ügyében milyen álláspontot foglaltak el, arra nézve még nincs pozitív értesülés, azonban jólértesült diplomáciai körök szerint meglepetés a magyar kölcsön ügyében nem várható, mert a kisantantnak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontja eddig is meglehetősen tisztázva volt és nincs semmi ok, hogy azon változtassanak Benes tudvalevőleg Beogredbó! egyenesen Londonba utazik, ahol a Népszövetség ülésén már, a kisanlant konferencia határozata alapján fogja a kisantant érdekeit képviselni a magyar kérdésben. ben a királyi palotába mentek, Sajtóhábsru Spalajkovics párisi követ egy cikke miatt <r.i Lengyelország ezúttal még oly mértékben Sem vesz részt a tanácskozásokon, mint a sinejai konferencia alkalmával, amikor a lengyel követ állandóan jelen volt az üléseken és a tárgyalásokról informálhatta kormányát. A Vreme munkatársa erre vonatkozólag kérdést intézett gróf Okenszlcy beogradi lengyel követhez, aki a következőket mondotta : — Lengyelország nem tagja a kisantantnak, habár eddig együtt működött a kisantant államaival, különösen Génuában és Prágában, ahol együtt léptek fel különböző kérdésekben. Ugy a kisantantnak, mint Lengyelországnak a béke fentartására és a békeszerződések végrehajtásának biztosítására vonatkozólag van néhány függő kérdése, amelynek megoldása közös érdekeket szolgál. — Meg vagyok róla győződve — mondotta gróf Okenszky — hogy a jövőben is együtt működhetünk a kisantanttal. Lengyelországnak Szovjetoroszországhoz való viszonyára vonatkozólag kijelentette, hogy Lengyelország és a Szovjet között normális viszony áll fenn. A jó szomszédi viszonyt bizonyítja a is, hogy már minden előkészüle megtörtént a két állam között kereskedelmi szerződés és konzu láris konvenciók megkötéseire, > mely rövidesenbeisfogköveíkezni A magyar okmánytárak kérdése A Külügyminiszterek tanácskozásával párhuzamosan pénteken délelőtt folytatta tárgyalásait a magyar okmánytárak felosztásával foglalkozó szakértő delegáció is. A pénteki megbeszéléseken már a román megbízott, dr Moisil is részt vett. Erről a tanácskozásról a következő hivatalos kommünikét adták ki: A magyar okmánytárak felosztása kérdésében a delegátusok pénteken folytatták tanácskozásaikat. Valamennyi kérdésben teljes megegyezés jött létre és az egyes delegációk ma minisztereik elé terjesztik a megállapodás szövegét. Ugyancsak teljes megegyezés jött létre a trianoni békeszerződésben az okmánytárak felosztására nézve felsorolt rendelkezések értelmezésére vonatkozóan is. Az erről szóló jegyzőkönyvek megszerkesztését a délután folyamán befejezték. A magyar okmánytárak felosztásának kérdése nem első ízben foglalkoztatja a kisantantot. Már a múlt évben Rómában létrejött ebben a tárgyban a megegyezés 1924. jqnuár 12 a',, magyar megbízottá kk a!, amit azbnban a magyar kormány nem ratifikált. A ki .antant államaiban emiatt míg jobban kiglesedett a hangulat a~"5fnagyar kormányzat ellen, annál is inkább, mert a békeszerződés hasonló rendelkezése alapján Ausztriában már rég megkezdődött az ottlevő történelmi és muzeális értékek átvétele. A ratifikálás megtagadását a kisantant illetékes kormányfaktorai azzal magyarázzák, hogy a magyar kormány ilyen módon is dokumentálni akarja a területi integritás elvi álláspontját. Most az a szándéka a kisantantnak, hogy ha a három államnak kollektiv fellépése nem vezetne eredményre, a nagyhatalmak utján fognak érvényt szerezni a trianoni békeszerződés 170. és 176. szakaszainak. A vajdasági radikálisok a nem vajdasági állami tisztviselők ellen A kormai, szerbiai és montenegrói tisztviselők felcserélését követelik — A nemzetiségek nyelvét is beszélő tisztviselőket kívánnak Napló« munkatársának az ügyre vonatkozólag a következőket mondotta: — Tény az. hogy a vajdasági radikálisok elégedetlenek azzal a rendszerrel, amely a Vajdaság fontos köztiszviselői állásait más tartománybeliekkel árasztja el. Mi eddig sem titkoltuk a kormány előtt azt a véleményünket, hogy ez a rendszer súlyosan sérelmes a Vajdaságra. Most azonban egy konkrét esetből kifolyólag azt is ki fogjuk jelenteni, hogy abban az esetben, ha a kormány továbbra is előnyben részesíti a vajdasági állások betöltésénél a nem vajdasági tisztviselőket, úgy ezentúl a vajdasági radikálisok azt fogják követeim, hogy jelöltjeiket Boszniában vagy Détszerbuiban nevezzék ki köztisztviselőkké. Elképzelhető milyen megütközést keltene ez a követelés, amely pedig jogosabb volna, mint a szerbiai vagy montenegrói tisztviselőknek a Vajdaságba való kinevezése, mert inig a vajdasági szerbek bárhol teljesíthetnek nyelvtudásuknál fogva szolgálatot. addig a montenegrói vagy szerbiai tisztviselők semmiesetre se tölthetik be közmegelégedésre a Vajdaságban állásukat, miután nem ismerik a kisebbségek nyelvét. Mi elismerjük azt, hogy a tartományok kérdése másodrendű fontosságú és minden esetben hangsúlyozzuk, hogy az állam egységes egész, azonban addig, amíg törvényeinket nem egységesítik, nem is tölthetne be más tartománybeli tisztviselő semmiféle köztisztviselői állást a Vajdaságban. ahol más törvények vannak érvényben, mint az ország többi részében. Egészen furcsa helyzet például, hogy szerbiai vagy montenegrói ügyvéd, aki pedig csak előterjesztéseket tesz a törvény alkalmazásra, nem folytathat a Vajdaságban gyakorlatot, mig idegen tartományból való biró, aki a törvényt alkalmazza. igen. De eltekintve a törvényegységesités kérdésén, még azután is ellentétben van az állam érdekeivel, ha a nemzetiséglakta vidékeken olyan köztisztviselők működnek. akik nem tudnak érintkezni a nemzetiségekhez tartozó lakossággal. Ezen a lehetetlen helyzeten akarunk elsősorban segíteni mostani akí dónkkal. A radikálispárt mozgalmának az eredménye elé várakozással tekint a Vajdaság egész népe annál is inkább, mert most már remélhető, hogy a vajdasági radikálispárt mozgalmáénak eredménye lesz, A kisantantnak Szovjet-Oroszországhoz való viszonyával szombaton fog foglalkozni a konferencia. Spalajkovics, az SHS. párisi követe ebben a kérdésben nyilatkozott a Snmouprava csütörtöki számában. Nyilatkozatára a beogradi sajtó éles hangon válaszolt. Spalajkovics a Samoupravában megjelent cikkében azt állítja, hogy mindazok, akik Szovjetoroszországgal a közeledést propagálják, azt orosz pénzért teszik. Különösen a Vreme és a Beogradske Novine kel ki ez állítás ellen és rágalmazónak nevez’ a párisi követet. Ezzel kapcsolatban pénteken az a hir terjedt el Beogradban, hogy a Samoupravában megjelent nyilatkozat miatt Spalajkovics állása megrendült és hir szerint már nem is fog visszatérni Parisba, hanem udvari miniszterré nevezik ki. Ezek a hírek a kormányt kellemetlenül érintik és ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy a külügyminisztérium hivatalos cáfolatot adott ki az ügyre vonatkozólag. A cáfolat szerint Spalajkovics elejtéséről elterjedt hírek nein felelnek meg a valóságnak, mert nincs ok a párisi követ viszszahivására. A megjelent nyilatkozat — közli a hivatalos cáfolat — csak Spalajkovics személyes véleménye. A kormány viszont teljesen egyetért vele abban a kérdésben, hogy a SHS- nek Oroszországgal szemben továbbra is semlegesnek kell maradnia, tekintet nélkül an a, hogy milyen uralom van az orosz birodalomban. Lengyelország és a kisantant Különböző kombinációira ad alkalmat az a körülmény, hogy A vajdasági radikálisok az utóbbi időben felmerült különleges kívánságaik után most egy a nemzetiségeket is közelről érdeklő követelést támasztanak a kormánnyal szemben. A vajdasági radikálisok már régebben elégedetlenek a kormány vajdaság: politikájával a köztisztviselői állások betöltése miatt is, mert mind gyakrabban történik meg, hogy a kormány exponált vezető állásokba nem vajdasági, hanem más tartománybeii: szerbiai, montenegrói, vagy boszniai tisztviselőket nevez ki. A vajdasági radikálisok emiatt már többször tiltakoztak a kormánynál, azonban kevés eredménnyel, mert gyakran a vajdasági radikálispárt. jelöltjeinek mellőzésével a legexponáltabb helyekre is más tartományból való tisztviselőket neveznek ki, akik nem ismerik a Vajdaságban érvényben lévő törvényeket és nem beszélik a vajdasági kisebbségek nyelvét. Legutóbb már foglalkoztatta ez a kérdés egy Ízben a törvényhozó bizottságot is, amikor a német képviselők azt a javaslatot terjesztették a bizottság elé, hogy a nemzetiségi vidékekké csak a nemzeti kisebbségek nyelvén is beszélő tisztviselőket lehessen kinevezni, azonban akkor még ez az indítvány a radikálisok ellenállása folytán kisebbségben maradt, bár a vajdasági radikális képviselők már akkor is úgy nyilatkoztak, hogy egyetértenek az indítvány szellemével. Azóta pedig változott is a helyzet s most egy konkrét esetből kifolyólag, amelyben egy köztisztviselői állás betöltésénél a suboticai radikálispárt által támogatott jelölt kinevezése ismét kockán forog egy más tartománybeli ellenjelölt favorizálása miatt, a vajdasági radikálisok erélyesen állást akarnak foglalni a már rendszerré fejlődő szokás ellen, hogy a kormány a legfontosabb vajdasági állásokat nem vajdasági, hanem szerbiai tisztviselőkkel tölti be. A radikális politikusok között ebben az ügyben legutóbb már megbeszélések is folytak és bár hivatalosan még nem foglalkozott a párt a kérdéssel, bizonyosra vehető, hogy a vajdasági radikálisok legközelebb erélyesen fogják követelni a kormánytól. hogy a vajdasági közigazgatási és állami tisztségeket, a községi jegyzőktől kezdve, vajdasági emberekkel töltsék be. Alkalmunk volt a kérdésről beszélni a vajdasági radikálisok egyik vezetőjével, aki a »Bdcsmegyci
