Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-11 / 10. szám
Pošta* ^ra egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve m&y t& W 15$SSi®r W Q S 88BQ8S ÜS5BISIS MmMmBse3mE&sssa3HHe*&^^3cx5a&^s%iG&38imHmr*gm&g?8B XXV. évfolyam Snfeotica, PÉNTEK, 1924 január 11. 10. saáia Megjelenik misűen reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM; KiadóMratal 8*58, Szerkesztőség 5-1® Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTÉSED) Eroíja Alexandra*«M*o 4 sasra alatt Kiadóhivatalt Kralja Akxandra*tt!5«a 1 (í.e’%aea*palota) Megálltak a vonatok Úgy 'látszik a tél romantikájához az is hozzátartozik, hogy megállnak a vonatok. A kávéházak tele vannak idegen emberekkel, az uccákon a sok idegen között alig látsz ismerős ercot. Aki félnapra üzleti ügyeinek elintézése végett idejött, három nap óta várja már, hogy Visszautazhassák. Családapák, akik messze útra indultak, közeli állomásokról küldözgetnek táviratokat családjuknak, hogy se tovább nem mehetnek, se vissza nem fordulhatnak. Három nap óta, felebarátom, csak helyi leveleket kapsz. Vannak közsérck, amelyek három nap óta újsághoz sem jutnak, mert egyes szárnyvonalakon azóta szünetel az egé»z forgalom. Vasúti várótermek átalakultak éjjeli menedékhelyekké 3 egyes vasúti gócpontokon mér megalakult a suboticai, noviszadi, zombori kereskedők társasköre. Három nap óta visssasülyedt ez a földdarab a középkorba. Senki sem tudja mi történik a szomszédságában. A szomszéd faluba nagyobb vállalkozás eljutni, mint ezelőtt a szomszéd országba, pedig egy idő óta az sam csekély feladat. Három nap óta megállt a keraskadelam, ha kis ideig még igy tart, megáll a gyári termelés, kialusznak a villanylámpák s meg kell adni magunkat az ősemberrel közös ellenségünknek, ami ellen a kultúra állított diadalmas csatába: a fagynak és » sötétségnek. Miért, hogy igy kizökkent az idő s rég elfelejtett korba zuhantak vissza napjaink. Tálán földcsuszamlás szaggatta föl a síneket, vagy mozgósítás parancsolt uj rendet mindennapi életünkre. Mindez szerencsére nem történt. Csak egy kis hó esett, csak az történt, hogy tél anyó kiesé ve»-tagabban puderezte be kiszikkadt tagjait. Valamikor a lokomobil oda se íüttyentett olyan kis hónak, ami előtt most bután és sután megáll. Valamikor a közlekedésügy állami intézményei nemcsak arra voltak fölkészülve, hogy emeljék a tarifát, hanem orra is, hogy biztosítsák a közlekedés állandóságát, biztonságát és pontosságát. Mert azt hiába próbálnánk tagadni, ha egy kis hó elég arra, hogy megállítsa a vonatokat s a vona tokkal megállítsa az életet, akko nem a hóban van a hiba, hanem a vasúiban. Hó máskor is volt. fagyok máshol is vannak, de s szénszünetekhez csak az iskolák szoktatlak bennünket, azok is csak a háború alatt, nem pedig a vonatok. Nem akarunk a kérdés szak; szerű megvitatásába bocsátkozni, bár nem föltétlenül térünk kieló'e. Megelégszünk azzal, ha a helyesen Ítélkező közvéleményt szólaltatjuk meg, amikor olyan közlekedési politikát kérünk, mely ma!íéktekintetek nélkül csak a közlekedési viszonyok megjavításával történik s mely a «közlekedési föladatokat nemcsak nemzetiségi vonatkozásokban akarja megoldani. Botorság lenne ebben is nemzetiségi sérelmet keresni a bár már ott tartanánk, hogy fejtörés lenne nemzetiségi sérelmeket találni. De az kétségtelen, hogy a közlekedésügyi viszonyok leromlásának okai körött ott szerepel a régi megbízható és szakképzett tisztviselői kar szélnek eresztése is. A vonatok most azért álltak meg, mert hó volt, de hogy ennyi hó miatt meg kellett állni a vonatoknak, az a közlekedési állapotok siralmas voltát demonstrálja. Nagyvonalú, koncepciózus, messzire létó közlekedési politikát szeretnénk látni, méltót azokhoz a nagy feladatokhoz, melyeket a gazdasági élet a vasútra és postára biz s megfelelőt azokhoz a nagy érdekekhez, melyek a közlekedés hibátlansngához fü ződnek. S mindebből mit látunkt Azt, hogy az állomásokon mól alig lehet megmozdulni a kljavifásra váró vasuli kocsiktól, hogy az üzemben levő lokomobiiol egymásután mondják fel a szol gálatot, hogy a vasúti szakemberek előszeretettel hagyják ott közhivatalukat, hogy a vasul alkat mazoítainak megtiltják azt, hogy az utazó közönséggel olyan nyel ven érintkezzenek, amilyent ez megért, hogy az alkalmazottak fölvételénél nem a azakképzettség és megbízhatóság, hanem a nemzetiségi szempontok döntenek. Mindez közrejátszott ahhoz, hogy akkor álljanak meg a vonatok, a mikor már vagy tiz nap óta nem esett hó. És végül, pontosan s fennakadás nélkül közlekedő vonatokét szeretnénk látni s nem hóbuckák előtt szánalmasan veszteglő kávédarálókat. Megnyilt a kisantant-koiiíereneia Pastes ©iaríköít a konferencia első ülésén — A Msantant a béke koaszolidálásáérf — A magyar levéltárak felosztása Beogradból jelentik: A nagy vonatkésésak és forgalmi zavarok miatt már úgy láteaott, hogy a kiaantant-konferencia második napja is munka nélkül tag eltelni, nsiulán a román delagátuaok szeréin éjszaka sem éraeztak meg. Dúca román külügyminiszter csak csütörtökön délután négy órakor érkezett meg Beogradba. A pályaudvaron a román külügyminisztert Nineties külügyminiszter néhány raagasálláau kftlügyminisztari tisztvrselőval és Emendi b«ogradi román kövat a követség szamélyzatéral fogadták Dacét, aki megérkezése útin azonnal a Palace-szállodában berendezett szállására hajtatott. A kemferenúa megnyílása Dues román külügyminiszter megérkezése végre lehetővé tette a tanácskozások megkezdését. D fiután fiihat kér a miniszterelnökségen Pasiét megnyitotta a kisantant konferenciáját. Hivatalos jelentés az első ülésről A kisantant konferenciájának első üléséről csütörtök este nyolc óra után a következő hivatalos kommünikét adták ki : »Ma délután '5 óra 30 perckor tartotta meg a kisantant-államok konferenciája első ülését Pastes', elnöklésével. Mint az eddigi kisan-! tmt-konferenciákon, úgy most isi az első ülést a nemzetközi hely- jj zet általános vizsgálatának szén- J. telték. Posies, Nineties, Benes 'és Dúca megállapították nézeteik kicserélése alkalmával, hogy azok egymással teljesen összhangban vannak. A kisantant, mint a béke őre fenn akarja tartami a bizalmat és együttműködést valamennyi szövetségesével és ezért — most még határozottabban, mint bármikor — arra törekszik, hogy a jelenlegi európai helyzetben érvényre juttassa azokat az elveket, amelyek a béke konszolidálására irányulnak, ami egyformán érdekében áll a kisautómtól alkotó mindhárom államnak.« A holnap reggeli tanácskozáson jlytatni fogják a vitát az általa ■ os érdekű kérdésekről, mielőtt átérnének azoknak a kérdésekék megvizsgálására és letárgyaísára, amalyek a három állam emzetközi helyzetét elsősorban rintik. A magyar okmánytárakat felosztó bizottság munkája A csütörtök délelőtt folyamán negkezdte tanácskozását a szak-rtő bizottság is, amely a magyar kmánytárak felosztásának kérdését érgyalja. Ennek a bizottságnak a anácsko2ásáró! a következő komnür.ikét adták ki: »Ma a külügjTnmisztériumban ülést tartott a magyar okmánytárak felosztásának kérdését tárgyaló bizottság. Minthogy azonban a román delegált későn érkezett Beogradba és nem vehetett részt az értekezleten, ezért az ütés nem hozott végleges határozatot, az előzetes tanácskozáson azonban a delegáltak az cdapdvekbcn megegyeztek. A bizottság ülésén csh részről Opocsenszki, jugoszláv részről pedig dr. Ribarzs, a külügyminisztérium nemzetközi szerződések osztályának a főnöke, Stanojevics és Csorovics egyetemi tanárok, továbbá Pavloviéi és Vígele külügyminiszteri titkárok vettek részt.« A magyar levéltárak anyagának a2 utódállamok közötti felosztását * trianoni békeszerződés 170. és 177. szakasza rendeli és ti főkérdés, amelyben a konferenciának dönteni kail, az, hogy milyen elv szerint történjék a feíesztás, szigorúan területi elv szerint, amely esetben Magyarország át kellene hogy adjon mindan olyan okmányt, amely az utódállamokhoz csatolt területekre vonatkozik, vagy pedig tárgy szerint, amely esetben csak az utódállamokra vonatkozó történelmi tárgyú okmányok átadásáról volna szó Föltétlenül a területi elvet fogják követni a kataszteri feljegyzések föiosztásánál, a többi okmányra vonatkozólag azonban még vitás hogy milyen irányelv lesz mértékadó. Benes nyilatkozata a konferencia céljáró, Beogradból jelentik : Berns dr csehszlovák külügyminiszter csütörtökön több angol és amerikai újságírót fogadott, akik előtt részletesen kifejtette a francia-csek szlovák szövetség célját és nyilatkozott a beogradi konferenciám is. Benes dr. nyilatkozatában kü lönösen azt hangsúlyozta, hogy í francia-cseh szövetségnek semmi ha tilsa sincs a kisantant többi álla mieirn és a beogradi konferencia nak nem célja az, hogy a részt vevő államok ez alkalommal ál lést foglaljanak a francia vagy as angol politika falé való orientálódás tekintetében. Erről :— Be* nas kijelentés© szerint — nem is fognak a kisantant konferencián határozni. Egy horvát lap munkatársa előtt Benes dr. kijelentette, hogy a konferencia legfontosabb tárgya a magyar kölcsön kérdésében való állásfoglalás. E tekintetben — mondotta Ben.es — még több vitás kérdés vár tisztázásra a kisantant államai között, mert ez ügyben még nem alakult ki teljesen a három államnak egységes álláspontja. A csehszlovák sajtó számára Boogradban kiadott félhivatalos kommüniké szerint a magyar kölcsön kérdésében a konferencia elsősorban azt fogja megvizsgálni hogy Magyarország eleget leit-e a
