Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-06 / 332. szám

2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923 december 6. Amnesztia készül Magyarországon A Kabsbarg-Iegiíimisíákon és Ulr.inő­­kon kivül csak néhány emigráns kap amnesztiát Budapestről jelentik: M?.r néhány hete foglalkoztatja a magyar politika köröket a Bethlen kormánynak az r , terve, hogy karácsonyra szélesebbkor« amnesztiát adjanak a poii lkai bűncse­lekmények elkövetőinek. Az első hirek arról szóltak, hogy a kormány komoly lépést akar ezúttal tenni a biinbocsánat utján. Mint azonban most — közvetlenül az amnesztia-rendest megjelenése előtt — kitűnik, az amnesztia nem lesz nagy méretű. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a király per vádlottjai amnesztiában fognak részesülni, bár számolnak azzal is, hogy a kisautant kormányainak nem a legszimpátikusabb az az amnesztia, a mely a Habsburg-restauráció érdekéber, elkövetett királypuccsok résztvevőire terjed ki. A kisantaat kormányai előtt annál kevésbé kelt jó hatást a tervezett am­nesztia, mert araig a H»bsbufg-!egiti­­; raisíákra ki fog terjeási, sdd;£ a kül­földön élő emijFráK**kfa nem í©» vo­­natkOžni á kÖrkayy®!®*«. Kezdetben inéw arr*l volt szó, hogy az amnesztia-rendelettel az egész emij­­rációt likvidálni akarja a magyar kor­­’ rnáoy, ma azonban mir csak rgyes 1 emigránsokba akarják kiterjeszteni az amnesztiát, amit egy félhivatalos nyilat­­! kozaibáta a következőképen fe-ezjsek ki: Bethlen István gráf miniszterelnök ái­­' landóan azt- hangozta; ja, he»y bórme­­! lyik entfará/tí he:ajtk&, akinek leiké! ‘ nem terhelik kSzfasigSs bűncselekmé­nyek. Beavatott körökben azonban úgy tudják, hogy a miniszterelnök hajlandó­ságot matat a további engedékenységre és a sZóciáldemékraia pártnak olyan emigrált tagjaival szemben is kész mér­sékeltebb álláspontra helyezkedri’, aki' a kommunizmus idején tanúbizonyságot tettek mérséklet űk rol s a kommunizmus bukása után a külföldön nem fejtettek ki erősebb ágit adói a magyar kor mám) ellen. Ebben a vonatkozásban a minisz­terelnök élesen kiváji disztíngválni és éppen Garami Ernővel szemben nem enged álláspontjából. Politikai körökben bizonyosra veszik, rövidesen megérik majd a megoldásra s éppen a kißföldi kölcsön és az annak sikeréhez szükséges pártközi béke fogja megérlelni a kedvezőbb atmoszférát. A magyar kormány már — hir szerint — utasítást adott a bécsi követségnek, hogy írja össze az emigráltakat s ezt a névsort sürgősen juttassa el Budapestre. Az amnesztia-rendelet ügyében — amellyel már a minisztertanács is fog laikozott — a legközelebbi napokban történik meg a végleges döntés, azon­ban az a legitimisták és a fajvédő­­puccsisták bünbocsánatán kivül aligha hoz majd az emigránsoknak szélesebb­­körü amnesztiát. Uj vezetőséget választ a Magyar Párt Sáíülha György dr. pártelnök r Ä Jövő év elejére Ii-yják oss Az Országos Magya; Párt már hosszabb ideje alig valamit magáról. Néhány hétté! ezelőtt ugyan tartott az elnöki tanács egy ülést, amelyről azonban estik egy semmitmondó kommünikét adtak ki.. Ezen a fellengzős kommünikén ki­vül pedig már rég nem adott a Ma­gyar Párt életjelt magáról. Az országos választások alatt a Magyar Párt kényszerű okoknál fosva a passzivitást mondta ki. Az­óta ez a passzivitás mintha tovább kisértc volna a pártot, amely — ért­hető oltókból — bizonyos foltig el­csüggedt az első meddő harcok eredménytelenségének láttára. Hogy a Magyar Párt stagnálása miben leli magyarázatát, arra érde­kesen világit rá dr. Sántha György­nek, az Országos Magyar Párt el­nökének nyilatkozata, amelyet szer­dán a Bácsmegyei Napló munkatár­sa előtt tett. Megállapítható ebből a nyilatkozatból elsősorban az. hogy a Magyar Párt elnöke is esek a párt gyökeres átszervezésével látja biztosítottnak a párt intenzív mun­kájának megkezdését. A választási névjegyzékek kiigazítása Elsősorban is megkérdeztük dr. Scíntha György pártelnöktől, hogy mi lesz a Magyar Párt december S-iki és 9-iki elnöki tanácsülésének a napirendje, amire nézve a követ­kezőket mondotta: — A legközelebbi elnöki tanács­ülésen legelsőbb folyó ügyeket tár­gyalunk, mindazokat, amelyek az elnöki tanács legutóbb elmaradt na­pirendjén szerepeltek. Ezeknek a eorgamzáiás szükség-ességéről a Magyar Párt ssagygyülését sorában a legfontosabb az állandóan a tárgysorozaton szereplő iskola­kérdés, ezenkívül pedig a községi választásokra való előkészület. Te­kintettel arra, hogy a választási névjegyzékek kiigazítása minden év elején kell, hogy megtörténjék és igy ez a kérdés már a legközelebbi lietekben aktuális lesz, ezért a szom­bati elnöki tanácsülés foglalkozni fog a választói névjegyzékeié kiiga­zításához szükséges teendőkkel és külön bizottságot jogunk alakítani, amelynek az lesz a feladatat, hogy a választói névjegyzékekből eddig ki­maradt magyar választók felvételé­ről gondoskodjék. összehívják a párt országos nagygyűlését — Aktuálissá válik hamarosan a párt országos nagygyűlésének az összehívása is — mondotta a továb­biakban Sántha György dr. — A párt alakuló nagygyűlésén megvá­lasztott vezetőség mandátuma ugyan is lejár és ezért újra össze kell hív­ni a eiagygyülést, hogy az Uj veze­tőséget válasszon. Ezzel a kérdéssel is foglalkozni fog az elnöki tanács ülése és az eddigi tervek szerint a jövő év elején, legkésőbb azonban kora tavasszal megtartjuk az uj inagygyűlést. Arra vonatkozóin hogy hol tartjuk meg az országos nagygyűlést és hogy mi lesz ennek a pontos időpontja, csak később, fognak dönteni. A párt átszervezésének szükségessége Ezután rátért Sántlm György dr. a Magyar Párt reorganizálásának szükségességére, amiről a követke­mmsaxBBmematBamK.mrtWBíSsmsmKKgitmsmtmmitKo zőképpen nyilatkozott munkatár­sunknak: — A legfontosabb kérdés az, amit a párt második nagygyűlése és az uj vezetőség megválasztása előtt tisztázni kell: a párt átszervezésé­nek kérdése. Nekem már régi állás­pontom az, hogy a Magyar Párt mai vezetősége nem képviseli eléggé a magyarság minden társadalmi osz­tályát. Eredeti tervem is az volt, hogy a pártszervezetek vezetőségé­ben helyet foglaljon minden osztály Képviselője. Sajnos azonban e tekin­tetben befejezett tények elé állítot­tak és igy nem volt módom ezen változtatni, ami némileg elkedvetle­nített. Azóta azonban a tapasztalai is megmutatta, hogy — sok a gene* ralisunk és kevés a közkatonánk. A pártvezetőségthen és a vidéki szer­vezetek vezetőségében is dominál­nak az egy osztályhoz tartozó em­berek, ami semmiesetre se lehet he­lyes, mert hiszen mmél nagyobb tömeget kell magunkhoz kapcsolni, mert a gyakorlat már megmutatta, hogy magunkra vagyunk hagyva és a saját erőnkből kell mindent elvé­geznünk. — Ezért vált szükségessé a póri teljes újjászervezése, amit én oly­­formán tervezek megoldani, hogy úgy a pártvezetőségben, mint vala­mennyi vidéki szervezetben képvi-> selve legyen a magyarság egyete­me: társadalmi és osztálykülönbség nélkül, vagyis, hogy a szervezetek vezetőségében az inteUektüelleken kivül képviselve legyenek ka keres­kedők, tisztviselők, az ipari- és me* zőgazdasági munkások, a kisgazdák és általában a magyarság minden rétege úgy, hogy a Magyar Párt a jugoszláviai magyarság egész töme­gére támaszkodhassék. — Ezek a párt küszöbön álló át­szervezésének alapelvei — fejezte be dr. Sántha György nyilatkozatát — ami már a legközelebbi jövőben meg fog valósulni, hogy azután a '-t annál intenzivebben folytathas­sa munkáját. Hisszük, hogy a Magyar Párt az átszervezési munka bevég­zése után ismét erőteljes akcióba fog majd lépni, hogy az itt élő ma­­zvarsäz sok sérelmén orvosoljon. A Mikmés Irta: Zsoldos Lázzíá A hat Ferkí-gycrek már novem­ber eleje óta nagy munkában volt. Miként ezt a nagyok írnák az ujság­­,ban, annak a nagyfontosságu terve­zetnek előkészítő munkálatain dol­goztak, hegy mit hozzon nekik a Mikulás. Mert az nemcsak úgy van, hogy a Mikulás jön és beleröpül a gyerek szájába, mint a sült galamb. Merő tévedés. A Mikulásnak határo­zottan meg kell írni, akárcsak a Jé­­zuskának. hogy ki micsoda játékot, vagy egyéb ajándékot szeretne tőle, Ö aztán elolvassa a levelet és amennyire csak tőle telik, teljesiti a kérelmező kívánságát. Csak az a dolog bibéje, hogy tőle sem telik mindig minden. Igaz ugyan, hogy az egész világon csak egy Mikulás van, hápem ennek az egynek aztán olyan vWrowEtos az ajéndékozőképessége, akár a higany térfogata a hőmérő­ben. Ha a jómód langyos melegébe kerül ez a mikulási hőmérő, akkor ae ajándékok nagysága magasra szökik, hs pedig a szegénység hideg szobájába tesszük a Mikulás-mérőt, néha bizony veszedclmesmód kerül­geti a nullát A hat Ferki-gyerek még nem is­merte ezeket a veszélyeket s igy azért általános lelkesedéssel, mond­hatnám, teljes gőzzel irányította jó­­rem'ény ke dósuk hajóját a kedves Mikulás-n*p játékos réve felé. Gon­dosan és pontosan megbeszéltek és följegyeztek mindent, hogy kinek kell ló, meg kard és csákó, kinek kell baba, és miilyen? szőke, barna, lecsukós szemű; ki kér képesköny­vet, ő-ltözíetőképet, kis edényt, mi­egyebet és aztán Zsuzska. a Miku­lás-értekezletek korelnöke, az ő ti­zenhároméves tekintélyével és tudá­sával, november végén mindezt szép, gömbölyű betűkkel megirta kék levélpapíron a Mikulásnak. »Édes Mikulás! Mi hatan va­gyunk testvérkék és úgy hívnak minket, hogy Fcrki. és névszerint Zsuzsika, Pali« . . . A levelet aztán borítékba tették, megcímezték és akkor Micike, a nyolcéves második eiemista nagy pislogások közt odasompolygott vé­le a mamához. — Anyukám ezt tessék elküldeni a Mikulásnak. Ferkiné azonban éppen nagyon mérges volt, mivel egymásután már harmadik napja, hogy megint csak négy kiló burgonyát tudott főzni ebédre (vasárnap) és egyebet sem­mit. az urával együtt nyoicadmagá­­nak és elkeseredésében azt találta mondani Micikének, hogy: ’ Ne bomolj, Micike, maradhassa­tok azzal a Mikulással, mert egyszer csak az lesz a vége, hogy majd iga­zán nem hoz semmit! A gyerekek megütközve néztek egymásra. Tanácstalanul telt egy perc. Ekkor a tízéves Pali hirtelen kikapta a lányka kezéből a levelet és sápját nyomván a fejébe, már futott is az előszoba felé: — Ha anyuka nem akarja elkül­deni a Mikulásnak, majd elküldöm neki én! — és öt perc múltán liheg­ve, jött vissza az uccáról. A főpostán, ahol a leveleket osz­tályozzák a levélhordók részére, egy hervadó arcú, korosabb kisasszony­nak került a kezébe másnap ez a cimzésü levél: A jó Mikulásnak — az ö otthonában A kisasszony félretette a levelet, aztán két órakor, dolga végeztével hazavitte a lakására, hogy elolvassa, mert igen nagyon kedvelte a gyer­mekeket. És ahogy végigfutotta, őrajta is mintha végigfutott volna valami: — Ferki Pál, — reszkettek meg a betűk a szeme előtt. — Istenem, ah, ö-e! ö-e? Amikor már igy emle­getünk valakit a gondolatunkban, akkor az a valaki már biztosan mé­lyen benne él a szivünkben. Tizenöt esztendeje már annak, hogy Matild kisasszony, az akkor még alig hu­szonhatéves postahivaíalnok, már majdhogynem jegyben járt bizonyos Ferki Pál nevű fiatal vasúti hivatal­nokkal. Matild nagyon szerelmes volt a vőlegényjelöltjébe, de az em­ber egyszer csak megbokrosodott, összeveszett vele § a szerelem há­zasságnak indult lélekvesztője fel­borult a hullámokon. A fiatalember gyors tempóban elúszott. Matild pe­dig, a szerelmes leány, aki a maga tiszta érzelmével, ugy látszik, nem bírta volna az úszást, görcsösen be­lekapaszkodott a visszájára fordult ladikba és azóta igy vergődik az é!et nagy vizein, A felborult rózsás jövő szomorú, kedves emlékké vál­tozott, de azért, akinek nincs egye­be. még ebbe kapaszkodva is átver­­■ gődhetik a hullámzó életen. Matild kisasszony nem nyughatott [ettől a gondolattól. Négynapos töp- i rengés után becsöngetett Ferkiék la­­; kásába. Nem kellett neki sok. Csak meglátta a hat gyereket és a falon az apa fényképét. Fertönének pedig azt füllentette, hogy valaki idekül­­döíte, hogy itt van kiadó szoba egy fiatal pár számára: — De hát nincs és elköszönt. Mikuláskor pedig. este. óh, csodák 1 csodája, egy boltiszolga-féle bácsi csöngetett be élesen Ferkiék lakásá­­ba. Az öregnek puttonyszerü kosár yolf a hátán és levél a kezében. A : levél a hat csemeténél« a Mikuláshoz irt levele volt, a kosárban pedig benne^ volt minden, de minden, amit : a levélírók kértek a Mikulástól. Mire J. az asszony ajtót nyitott, már csak I a kosár állt a küszöb előtt a folyo­són, s a kosár hegyiben a levél. Í 7*' i Es öt perccel később egy lefátyo­lozott hölgy lésért be néhány pilla­­jnatig Ferkiék lefüggönyözött abla­­■; kán. Aztán, amikor inár nagyon kez- I dett dobogni a szive a gyerekek ki- I hallatszó ujjongásátói, akkor csön­­ídesen lesurrant a lépcsőn. Egyenest hazasietett. És hazaér­kezvén. felhúzta kicsiny, uj nikkel karkötőóráját, amit ma vásárölt ,szép aranyórája helyett.- ... Itt a Mikulás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom