Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-06 / 332. szám

1923 december 6. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Az agrárref ona reviziéj a megkezdődött Notiszadosa is Noviszadra érkezett ?.z agrárreform minisztérium ellenőrző bizottsága Noviszadról jelentik: Szerdán No­­viszadra érkezett az agrárreform minisztérium speciális bizottsága, a melynek az a feladata, hogy felül­vizsgálja a Vajdaságban az agrár­­reform végrehajtását, az eddig tör­tént földosztásokat és a felmerült szabálytalanságokat kiküszöbölje. Azoktól, akik illetéktelenül jutottak földhöz, vagy akik többet kaptak, mint amennyi megilleti őket, ezeket a földeket el fogják venni. Ezenkí­vül katasztert vesznek fel a nagy­birtokokról és pontosan meg fogják állapítani, hogy ezekből mennyit vettek az agrárreform céljaira igénybe. A bizottság, amelynek Noviszad lesz a székhelye, először a Bánság­ban kezdi meg munkáját, azután a Bácskában folytatja működését. Az agrárreform minisztérium kiküldőt­­tei fel fogják keresni a dobrovoljác­­telepeket és megvizsgálják, hogy milyen módon lehetne ezeknek a te lepdmek a megművelését intenzi­vebbé tenni. A revízió eredményéről a bizott­ság jelentést fog tenni az agrárre­form minisztériumnak. A jelentés alapján meg fogják állapítani azt a maximumot is, amelyet a még meg­levő nagybirtokokiból az agrárre­­fonn céljára igénybe lehet venni. gyeztek be, köztük a bécsmada­­rasi hatórviszonyok rendezetlen­ségéről, amely katasztrofális gaz­dasági helyzetet teremt d hutér­­rnenti vidékeken. Nagy Ernő a főudvarnagyi hivatal illetéktelen működését teszi szóvá. Interpel­lálni fog Kiss Menyhért is, aki Komoróci Iván fajvédő szatmári alispán felfüggesztésének indokai­ról kér nyilatkozatot a belügymi­nisztertől. Ä ĐĆmet szociáldemokraták megszavazták a felhatalmazási törvényt x kancellár beszédéi kedve on fogadta a birodalmi gyűlés Részleges kormányválság Lemond az építésügyi miniszter Beogradból jelentik: Szerdán részleges kormányválság állt e!ö, azáltal, hogy U'Unovics építésügyi miniszter átnyújtotta lemondását Pastes miniszterelnöknek. Uzuno vies lemondásának az az oka, hogy a parlament legutóbbi ülé­sén a kormány dezavuálta a szlo­véniai árvízkárosultak segélyezé­séről szóló törvényjavaslat sür­gősségi tárgyalásánál. Valószínűnek tartják, hogy Pa­stes miniszterelnök nem fogadja el Uzunovics építésügyi miniszter lemondását, hanem igyekezni fog rábírni, hogy tartsa meg tárcáját. Parlamenti körökben azonban azt is beszélik, hogy Pasics minisz­terelnök ezt az alkalmat föl fogja használni a kormány rekonstruá­lásának megkezdésére, amit külö­nösen a radikálispárt ifjabb tag­jai követelnek. Berlinből jelentik: Kedden este a pártok vezetői, a kommunisták ki­vételével, hosszasan tanácskoztak Marx kancellárral a birodalom hely­zetéről. A tanácskozásokon győzött ■az a felfogás, hogy a birodalmi gyű­lés feloszlását lehetőleg el kell ke­rülni. A szociáldemokraták azt java­solták a kancellárnak, hogy a felha­talmazási törvénybe be kell iktatni egy olyan rendelkezést, amely sze­rint a kibocsájtandó kormányrende­leteket előzetesen a birodalmi gyű­lés erre választott bizottságának jóvá kell hagyni. A kormány a bi­zottság hozzájárulása nélkül semmi­féle rendeletét nem foganatosíthat. A kancellár kijelentette, hogy a ja­vaslathoz hozzájárul és intézkedni fog, hogy a felhatalmazási törvény­be a kívánt szakasz bekerüljön, de csak olyanformán, hogy a bizottság­nak csak tanácsadó funkciói lesz­nek. A szociáldemokraták °rre elha­tározták. hogy a felhatalmazási tör­vényt megszavazzák. A kormány a kétharmad többségét ilyenformán biztosította. A birodalmi gyűlésem M”rx kan­cellár nagy beszédet mondott, a melyben bejelentette, hogy elvi ál­láspont tekintetében kormánya sem­miben sem különbözik Stresemam kormányától. Az uj kormány leg­fontosabb feladatának tekinti, hogy tázza a birodalom egyes orszá­gai közti viszonyt a rend és nyuga­lom szikiemében. Hangsúlyozta, hogy a katonai kivételes állapotot e pillanatban még nem lehet megszün­tetni és kijelentette, hogy szükség van a felhatalmazási törvényre. kancellár beszédét, a kommunisták kivételével, zajosan megtapsolták. A felhatalmazási törvényt egyéb­ként a keddi napon a birodalmi ta­nács 45 szóval 9 ellenében, tehát a szükséges kétharmad többségénél nagyobb számaránnyal, elfogadta. A Ruhr-vidéki megszállás enyhítése Párisból jelentik: A francia kül ügyminisztérium hivatalos nyilatko­zatban közli, hogy Degoutte tábor nők ajánlatára Franciaország és Belgium elhatározta, hogy a meg­szállt területeken foganatosított j rendszabályok enyhítését megkezdi, a kitiltott egyéneknek a Ruhr- és a Rajna-vidékre való visszatérése tekintetében is. Degoutte tábornok a pasisziv ellenállás végleges meg­szüntetésétől, a munka tényleges megkezdésétől a megszállt részeken s a ruhr-vidéki nagyiparosokkal kö­tött megállapodásoknak Berlinben törtériő ratifikálásától kivárja füg­gővé tenni az enyhítések foganato­sítását. Interpellációk a magyar nemzetgyűlésen Bethlen nyilatkozik a Prónay-ügyről Budapestről jelentik : A nem­zetgyűlésen az interpellációk so­rán Szilágyi Lajos felhozza az is­mert Bethlen-Prónay ügyet, amely közül a legutóbbi zártülésen is viharos vita folyt. Szilágyi rövid interpellációjában csupán arra szo­rítkozik, hogy felkérje« miniszter­elnököt, tájékoztassa az ügyről rész­letesen a nemzetgyűlés!, amely tudni akarja, Bethlen milyen Ígéretet lett Prónaynutc és hogy ezt az ígére­tet miért nem váltotta be. Hir szerint Bethlen nem fog elzár­kózni a válaszadástól és ismer­tetni fogja a fajvédők által az Ulain-ügy ellensúlyozására kipro­vokált becsületkérdést. Szilágyi interpellációján kívül még tizenegy interpellációt je­Á Csekonics-affér a parlamentben Az ellenzék különböző visszaélésekkel vádolta meg az ígazságügyujinisztert Beogradból jelentik: A parlament szerdai üléséin, amelyet délelőtt tiz órakor nyitottak meg, megválasztot­ták a szlovéniai és horvátországi ár­vízkárosultak segélyezéséről szóló törvényjavaslat kidolgozására kikül­dött bizottságot, majd rátértek Se­­tyerov Szlavko demokrata képviselő interpellációjára Csekonics gróf zsombolyai birtokának a szekvesz­­trum alól való feloldása ügyében. Setyerov vádjai Setyerov Szlavko megindokolásá­ban kifejtette, hogy a birtok-eladási szerződés végrehajtása egyike a legnagyobb eddigi törvénysértések­nek. A szekveszter alá helyezés cél­ja az. hogy a szegény lakosságnak biztosítsák a nagybirtok élvezetét és az ellenséges alattvalók birtokát na­if.nalizálják. A Csekomiics-birtok 28.000 hold kiterjedésű. Azt, hogy mennyit vettek el belőle az agrár­­reform céljaira, nem lehet megálla­pítani, olyan khaosz uralkodik ezen a téren. Nem helyes a miniszter ér­velése — mondotta Setyerov — hogy a trianoni békeszerződés ér­telmében fel kellett oldani a birtokot a szekviesztrurn alól, mert Magyar - ország se hajtja végre a trianoni bé­keszerződést. A birtok megvásárlói nem jugoszláv állampolgárok: a hét vevő közül csak egy jugoszláv ál­lampolgár, a többi angol és francia. Az eladási ár 100.000 font volt, hol­ott a birtok sokkal többet ér. Az igazságügyminiszternek előbb be kellett volna szereznie az agrár-, belügy- és hadügyminiszter jóváha­gyását, ami nem történt meg. Hi­vatkozott végül a képviselők lelki­ismeretére és felhívja a képviselő­két, hogy követeljék az igazságügy­­miniszter határozatának megsemmi­sítését. Az igazságiigyminiszter válasza Pérics igazságügyminiszter vála­szában rámutatott arra, hogy a bé­keszerződés értelméből az állam nem használhatja lel az idegen alatt­­vü'ók birtokait saját kasszájának a megtöltésére. A békeszerződés 250. szakasza értelmében vissza keli ad­ni a birtokokat tulaj dánosaiknak. Az újonnan alakult zsombolyai rész­vénytársaság kérte a , birtoknak a szemeszter alóli feloldását és az adásvétel jóváhagyását. A minisz­tériumban működő tanácsadó bizott­ság szeptember 5-iki ülésén olyan véleményt adott, hogy ez aiem érinti az agrárreiorm által teremtett hely­zetet és a birtokot miniszteri jóvá­hagyás nélkül nem lehet tovább él­edni. A miniszter ennek alapján olyan határozatot hozott, hogy a birtokot az uj tulajdonosok átvehe­tik, mindazon kötelezettségekkel együtt, amelyekkel az agrárreiorm iránt a birtok tartozik. Utána Pecsics demokrata hosszú jogászi fejtegetéssel igyekezett (bi­zonyítani, hogy a miniszter eljárása ugy az alkotmányba, mint a béke­­szerződésbe ütközik és követelte a szekveszter visszaállítását és az adásvételi szerződés megsemmisíté­sét. Ezután oz elnök az ülést felfüg­gesztette és folytatását délután egy órára tűzte ki. A délutáni ülésen, amely félhat­kor kezdődött, Setyerov Szlavko válaszolt az igazságiigyminiszter­nek. Részletesen sorra vette a mi­niszter érveléseit és rámutatott ar­ra. hogy a Csekonics-birtok eihe­­lyezett telepesek bérleti szerződése az agrárrendelet értelmében négy évig tart és 1924-ben lejár. Ez teszi érthetővé, hogy az idegen konzor­cium 38 millió dinárt adott a birtok­ért, amelyen egyelőre csak 1100 hold fölött rendelkezhet. Az »j tu­lajdonosoknak nyilván az a számí­tásuk, hogy a bérleti szerződés le­járta után szabadon rendelkezhet­nek majd az egész birtokkal. Ezzel kapcsolatban rámutatott Setyerov arra, hogy az uj agrártörvény-ter­vezetet Müctics miniszter már egy évvel ezelőtt kidolgozta, akkor par­lamenti bizottságot is választottak a törvényjavaslat tárgyalására, ez a I bizottság azonban nem dolgozik. Legyén világosság! I E szavak után egyszerre az egész teremben kialudt a villany, amit az ellenzék gúnyos kiáltásokkal kisér. A parlament a világítási zavar niiaíi csak negyedórái szünet után föly lathat ta mükö đćs é t. Setyerov beszéde további során kijelentette, hogy a Csekonics-gró­­iok a Habsburgoktól kapták a bir­­tekot, tehát azt kártérítés nélkül el lehetne tőlük venni. Lehetetlennek tartja, hegy óban meggondolt üz­letember, mint az angolok, belemen­tek volna ilyen üzletbe, he már előre nem leitek volna garanciáik. Az ag­rárreform miniszter a legutóbbi költ­ségvetési tizenkettedekről szóló tör­vénybe egy szakaszt akart beleven­ni, amely meg engedi, hogy a nagy­­birtokosok közvetlenül egyezhesse­nek meg a telepesekkel a földbirtok megvásárlási ára tekintetében. Az angolok is valószínűleg erre gondol­tak. mert ilyen módon a 38 millió dinárért megvett birtokért egy fél­­miiliárdot is kaphatnának. Csodál­kozik a miniszternek azon a véde­kezésén, hogy az agrárreiorm-, bel­­ügy- és hadügyminisztérium még nem hagyta jóvá az adásvételi szer­ződést. Ez azt bizonyítja, hogy a I kormánynak nincs egyeséges agrár­­" politikája. Felemlíti a novoseloi Karácsonyi-birtok . feloldását, ame­lyet még Markovics igazságügymi­niszter oldott fel a szekveszter alól és a birtokot Jan Száva kereskedő vásárolta meg. Markovics volt igazságügy minisz­ter tiltakozik a gyanúsítás ellen, mi­re Setyerov felolvassa az erre vo­natkozó eredeti aktákat. Setyerov felemlíti ezután az Altruista-bank esetét, amely Lázárföldön a német gazdák közt parcellázott egy birto­kot és ezek 1919 óta pereskednek a szerb reflektánsokkal a földért. A becskereki törvényszék ezeket a parcellázott földeket, annak ellené­re. hogy a vételről nem volt Írás­beli szerződés, feloldotta a szek­­vesztrum alól és telekköriyvileg át­irattá német gazdák nevére. Az igazságiigyminiszter az Ítélet után újból szekvesztrum alá helyezte a birtokot- és egy inspektort küldött le a szekvesztrum végrehajtására. Ezután Setyeroy beterjesztette ja­vaslatát, amely szerint abban az esetben, ha a miniszter rendeletét visszavonja, ö is hozzájárul ahhoz, hogy az interpelláció fölött térjenek napirendre. Ha azonban a miniszter ezt nem tenné meg, akkor javaslatot tesz arra, hogy a parlament állapít­sa meg, hogy jogtalanság történt és tizenkét tagú parlamenti bizottságot küld ki a visszaélések megvizsgálá­sára. _ Markovics Lázár volt igazságügy­­miniszter személyes kérdésben szó­­lalt fel. A Karácsonyi-féle szekveszt­rum ügyében ellene intézett támadá­sokra kijelenti, hogy ő teljesen jog­szerűen járt el, csak az agrárreform minisztérium referense követett el stiláris hibát a rendelet megszövege­zésénél. Klekl (klerikális) a muravidék!

Next

/
Oldalképek
Tartalom