Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-31 / 352. szám
ra egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizette V em^szmmssmsmB^mmBMmmmäBmBmiammmezamamsfrmm^mmBBasm wammmmmmmmmaF. XXIV. evrolvam Subotica, HÉTFŐ, 1923 december 31. Váll {'egjciei ik míntf/i reggel, ünnep után és hétfőn áeibea TELEFON SZÁM: Kiadói« <raísl 8-53, Szorkesastősér* * 5-S3 m Előfizetési ár negyedévre 135 dinár S2.LkkEE2.lt LEG: l-.i&lja Aicaaudrc-oiica 4 szám aMt KiadöEivatah Kralja Aiexandra-alica » ftaibacü-paloRa) Asglia kérdést Intézett a beogr’ádi kormáayhoz a francia kölcsön miatt Sagyísrfcáaasa féltékeny Franciaország keleteurópai politikai térhódítására Londonból jelentek: Az angol kormány kérdést intézett Jugoszláviához, Romániához és Lengyelországhoz, hogy milyen zálogot kötött le Franciaországnak -az általa nyújtott fegyverkezési hitelek biztosítására. Jól értesült politikai körök nézete szerint ez a kérdés Anglia részéről válasz azokra a nehézségekre, melyeket a francia kormány Németország amerikai élelmezési kölcsönével szembeni támaszt, A londoni kormány ezt a lépést nem csupán a maga elhatározásából tette meg, hanem a liberálisok és munkáspárt is kifejezetten követelték, hogy abban az esetben, ha Franciaország vona!todnék hozzájárulni az Amerikában fölvetendő német éleimiszerkölcsön megszervezéséhez. Angliának kötelessége, hogy diplomáciai lépéseket tegyen annak a zálogjognak megértése miatt, amely az egész ántántot egyetemesen illeti meg Jugoszláviává!, Romániával és Lengyelországgal szemben. Londonban rámutatnak arra is, hogy Amerika annak idején az európai szövetségesekkel együttesen vállait kezességet a föntebb megnevezett államoknak nyújtott kölcsönkért és ezért a washingtoni kincstári hivatalnak nem közömbös az a kérdés, hogy miképpen alakul a jövőben a kezesek zálogjoga. hogy Oroszország ismét a nagyhatalmak által elismert hatalomként jelenjék meg a színen. Bizonyos tehát, hogy Oroszország restaurálásával meg fognak gyengülni azok a kötelékek, a melyek jelenleg a kis-antant l állama i egymáshoz fűzik. A »cikkíró szerint ennek a helyzetnek francia szempontból az a káros következménye van. hogy a kisantant a román oldalon nyitva áll az angol beíolyás előtt. i Dőreség volna azt hinni, hogy Franciaország a kis-antant politikájának vak eszközét láthatta, 3 melyet faltörő-kosként használhatna ellenségeivel szemben. Való dolog azonban, hogy a Ids-antant ma Kelet-Európá- I ban a szövetségesek érdekeit köpvi\seU és az egyedüli csoportosulást, a 1 mely ragaszkodik Európa mostani berendezésének megóvásához. Ezen a ponton a legközelebb áll a franiciákhoz, a kik a nyugaton ma a Hegelszántabban, sőt azt mondhatni: .pgyeidül védik ezt a berendezkedést,, A zsombolyai egyezményt elfogadta a romáé parlament Vita a ha tár megállapításról Németország a megszállt ts_ ikSstc) vissza akarja állítani szuverénitásál’ A Gémei jegyzék igazi célja \r-Parisból jelentik: Az a német jegyzék, amelyet december 24-én nyújtottak át Poincaré miniszterelnöknek, fölfedi Németország valóságos célját. A német kormány a megszállt területen inkább politikai És közigazgatási szuverénitásának helyreállításának, mintsem elfogadható modus vivendi találására törekszik. A német kormány egyszerűen azt kívánja, hogy a megszállt területen térjenek vissza ahhoz a rendszerhez, amely 1923. január 11-ike előtt fennállott és egyedül csak azt tartja szem előtt, hogy a Ruhr-akció következményeképpen behelyezett francia-belga hatóságokat fosszák meg hatáskörüktől és a zálogbavételt értéktelenné és illuzóriussá tegyék. Azok az első véleményezések, melyek a francia hatóságoktól eddig beérkeztek, a berlini kormányzat követelte rendszabályok összességéről kedvezőtlenül nyilatkoznak. A párisi és a brüsszeli kormány nem fog egykönnyen beleegyezni abba, hogy a francia-belga politika által elérni kívánt eredményeit befolyásolhassák. Bukarestből jelentik: A román parlamentben viharos ülésen tárgyalták le a jugoszláv—román határmegállapitásról kötött egyezményt. A vita 'folyamán Duca külügyminiszter előterjesztette, hogy a határmegáilapi-l íásiói szóló jegyzőkönyv nem azokat a határokat állapítja meg, amelyeket annakidején Parisban kijelöltek, hanem ettől eltérő határvonalat. — Ebben a kérdésben — mondotta — két politikai irányt követhettünk: vagy ellentállást tanúsítunk a végletekig. vagy pedig elfogadjuk a nemzetközi szerződést és megőrizzük Jugoszláviával a barátságot. Take Jonescu volt külügyminiszter felszólalásában, a második irány követését fogadta el helyesnek, annak a szerződésnek alapján, amely a bánáti határokat állapiíja meg.------- - —BtsaH8BBaBEBBBI A kisántánf közvetít Páris és Moszkva közt A francia-csehszlovák szövetség háttere A francia—csehszlovák szövetség készülő tervéről már megemlékezett a fíácsmegyei Napló, azonban, minta párisi lapok legújabb számaiból kitetszik, már nem csupán tervről van szó. A francia újságok egyértelműen örömmel üdvözlik annak a köteléknek a szorosabbra fűzését, a meiy Franciaország és kis-antant államai között fönnáll. Kiemelik, hogy a franciacsehszlovák szerződés célja csupán védelmi jellegű, a mennyiben a szerződésekben megállapított mostani európai berendezkedés föntartására irányul. A Journal szerint a francia-cseh szerződés fontos lépést jelent az európai ui egyensúly megteremtésének utján. A Petit Párisién pedig azt hiszi, hogy Prága meg fogja könnyitemi Paris és Moszkva között a megegyezést. Ezzel az intenzív cseh-francia közeledéssel és a francia-orosz vonat-Duca válaszában kijeientetiíe, hogy amikor ő külügyminiszter lett, akkor egy bizottság foglalkozott a Ihatárvonal kijelölésével és annakide jén csak Váradi község katasztere körül folyt a vita. Románia részére megszerezték ezt a községet és azonkívül még Zsombolya nagyközség is Romániához került, két kisebb' község ellenében. — Ebben az ügyben —» folytatja tovább Dúca — a felelősséget magamra vállalom, mert Románia feltétlenül előnyös cserét csiiaált. Végül kijelentette, hogy a konvenciót nem pártfegyelmi okokból, hanem a nemzeti lelküsmerst alapján kéri megszavazni. A vita befejezése után 127 szavazatta! 15 ellenében megszavazták a szerződés elfogadását.-----------------------------hozással összefüggésben rendkívül érdekes, a mit az Europe Nouvslle legújabb számába egy francia politikus ír Franciaország keleti elővédjéről a kisantantró s Oroszországról. — A kis-antant sorsára — úgymond — és további alakulására nagy beiolyással van az a körülmény, hogy Oroszország mikor és milyen mér- j tőkben fogja helyét ismét elfoglalni az európai államok sorában. Jugo szlávia és Csehszlovákia rokonérzés sei nézi Oroszországot, mrg Románia i és Lengyelország a szláv veszedelemtől tart. A csehek kereskedelmi bizottságot küldtek Oroszországba, mig Jugoszlávia — Moszkva iránt való előzékenységből — nem tűrte meg a Wrangel-hadsereg katonai előkészületeit és nem ismerte el a balti-államokat. Ezzel szemben a lengyelek és a románok történelmi és territoriális o'cból rettegnek attól, Bulgária IgSujt tart Macedóniára Cankov beszéde a szobraajeben — A jugoszláv .kormány Beograába rendelte Raklcs szófiai követet Beogradból jelentik : Cankov bol-1 gár miniszterelnök — szófiai híradás szerint — a szobranje szombati illésén nagy beszédet mondott, amelyben ismertette Bulgária be!- és külpolitikai helyzetét. i Cankov többek között kijelentette, Íhogy miután Bulgária becsületesen teljesiti a békeszerződést, elvárja, Ihogy elismerik azokat a jogait, a ! melyek a bolgár nép érdekeivel l vénnak összefüggésben. • A bolgár nép elsősorban azt ki- 5 vánja, bogy úgy a nagyhatalmak, mint a szomszédos államok, ismerjék el Bulgária jogát az aegei-tengeri kijárathoz és hogy adják meg az idegen fennhatóság alatt é!ö bolgár nép szabad életlehetösé'eit Az utóbbira nézve Bulgáriának > nincs ugyan szerződése az érdekelt országokkal, de nem is föltétien ' szükséges, mert a kisebbségek vélj delmét nemzetközi egyezmény biz- I tositja. Az aegei tengerhez való kií útnak, amelyhez Bulgáriának elvitáz- I hatatlanul joga van, territoriálisnak! kel! lenni, hogy a bolgár nép érdekei megvédelmczhetök legyenek. Ezután a miniszterelnök áttért Bulgáriának a szomszédos országokkal való viszonyára. Romániával — mondotta — a viszonyunk jó és barátságos és azon az utón vagyunk, hogy a békés viszonyt még jobban j megszilárdítsuk. Görögoi szággal halj lonlóan baráti egyetértésben élünk* i — Az S. H. S. királysággal, legközelebbi szomszédunkkal, jó viszonyban vagyunk, bár sajnos nem jj kezelnek bennünket egyenrangú fél- Iként. Azt hisszük anonban, hogy a I jugoszláv államférfiak megértették a jmuit tanitásá', mely azt mondja: nincs semmi szükség arra, hogy kél szomszédos ország kíőzti viszony megrontassék. Eddig minden viszályt Macedonia támasztott, amelyre vonatkozóan Bulgáriának az az álláspontja, ] hogy joga van szabadságra és j Igazságosságra törekednie Ma- I cedóniának. amelynek meg keií * adni az igazságot, mert az
