Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-31 / 352. szám

2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923 december 31. mindkét országnak csak hasz­nára válik. Mi követeljük a ma­sunk jogait és ezt azérí mon­dom itt el. hogy Beogradhan is meghallják. Bulgária méltóságát tiszteletben loell tartani és mindenkinek el keli kimerni, hogy a bolgár nép a béke és munka nemzete, amelynek nin­csenek harcias szándékai. .A beszéd végén Cankov hang­súlyozta, hogy Bulgáriának szüksége vám állandó hadseregre. Cankov beszéde valóságos kcn­­síelih.ciót kened Beogradoan, külö­nonbn azért, mert nyiiizn h nqor­­tail\(í B • gár a niúha. A kormi kérte, sőt az igazoltatást az étterem­ben is folytatta. A vendégek tiltakoz­­\tak az igazoltatás ellen, mert nem tartották szükségesnek a mulatság végéig a jegyek megőrzését. Emiatt kínos szóváltás kerekedett, majd a pénzügyőr távozásra szállította fel a vendégeket és emiatt félbe kellett szakítani a mulatságot. A Danubius Evezős Egyesület ve­zetősége a pénzügyőr jogosulatlan fellépése miatt panaszt emelt a novi­­sadi pánzügyigazgatóságnái a részeg finánc ellen. c un tagiai k Kel­tőb­ben azonnal összeültek, hogy meg­beszéljék a Cankov beszed ve ed álló ív helyzetet, A megbeszélésen, ■amelyen résztvett Pa c: miniszter­­elnök: és N.ncsics külügyminiszter, /élhatiirozták, hogy táviratilag Beo­­rgradlba rendelik R kies Milán szó­fiai követet — szóbeli jelentésre. A kclrmány csak Kákics meghall­­ígatás a után dönt véglegesen a bol­gár kérdésben. A yniniszteri értekezleten szóba került a görög kérdés és a fiumei probléma is, amelyekben azonban Semmi irányban nem hoztak hatá­rozatott Leleplezték a „dupla László“ médiumot Csa It a spiritiszták, öröme Az oatrnán uralkodőháza siámilizikTSrökorszógból — Haas kain arab király panasza — Londonból jelentik : A Times kü­lön tudósítói küldött Angorába, hogy állandó érintkezésben marad­jon az n)ij Törökországgal. A lap most tudósitójának egyik érdekes f cikkét kciitli, amelyben az jól érte­sült angolai kormánykörökre való hivatkozással jelenti, kogy a török nemzeti kormány politikai bizton­sága szemtpontjábl elkerülhetetlen az ozmán-din.iisztiának Törökországból való közelii száműzetése. A Reuterr-ügynökség Husszein ki­rály hosszú panasziratát közli, amely­ben Hussziein követeli Angliától, hogy az araboknak a háború idején megígért nemzeti egységét valósítsa meg és szüntesse meg a mai álla potot, az arab néptörzsek apró nem­zetekre történt szétforgácsoiását. Budapestről jelentik: A budapesti spiritisták hosszabb idő óta csodála­­tostermészetfölötti kísérleteket végez* íek — mint a Bácsmegyei Napló már megemlékezett róla — László László médiummal, aki régebben Prónay­­katona volt. A »dupla Lászlóival történt kísérletezések alkalmával ma­­terializációs jelenségeket észleltek és az érdekes tünemények külföldi tudó­sokat is_ hosszú ideig foglalkoztat­ták. Egész Budapest hitt a metafizi­kai kutatások eredményének, addig, amig most leleplezték László médiu­mot. A csalást ugyanazok a szakem­berek leplezték le. akik a legnagyobb jóhiszeműséggel László mellett törtek lándzsát és akik most a leleplezéssel egyidejűleg nyilatkozatot írtak alá, amelynek szövege a következő: Nyilatkozat, Minthogy a Lászlóval végzett mate­­rializációs kísérletek a nyilvánossá­got is foglalkoztatták, sőt polémia is szolgáltattak anyagot, erkölcsi kö­telességünknek tartjuk a következő két kijelenteni; Hosszabb szünet után a napokban folytatni óhajtottuk kí­sérleteinket, s az első ily ülésen Flesch Antalnak sikerült a »plasma« jelenségről megállapítani, hogy an tiak tárgya mesterségesen becsempé szett természetes anyag volt. Erős keresztkérdések hatása alatt László megtört és bevallotta, hogy az összes tüneményeket hónapokon keresztül szédítő leleményességgel tudatosan produkálta. Férfias önérzettel kérjük tehát Német Ödön dr.. Minich Károly dr. egy. tanár urakat és Fischer lg nác főorvos urat. szíveskedjenek tu­domásul venni, hogy múltkori vitánk­ban nekik volt igazuk és mi téved­tünk. Csalódásunk természetesen nem jelenti azt. hogy a médiális tüne­mények tanulmányozása ezentúl is nem képezhetné tudományos kutatás tárgyát, sőt nem jelentheti azt sem, hogy a külföld több pontján folyó maíeriaiizációs megfigyelések nem lehetnének reálisak. Exaktan csak annyit állapíthatunk meg, hogy a László-íéle produkciók, melyek a külföldieket utánozták, kétségtelenül csaláson alapultak. Azt hisszük, hogy a tudománynak is szolgálatot teszünk azzal, ha erről úgy báró dr. Schrenck- Notcingot. mint közvetve a többi kül­földi kísérletezőket is értesítjük. Bu­dapest. 1923. december 29. Tordal Vilmos, min. sz. főtanácsos, Szabó Arnold dr., főorvosBencur Gyula dr., egyet, magántanár, főorvo Flesch Antal,-mint sz. ellenőr. —a äSBtmm Akasztófát keretei a magyar ellenzék a merénylőknek Rassay és Vázsonyi beszédei Budapestül jelentik: A Demokrata Kör szombaton este politikai vacso­rát rendezett, amelyen Rassayék és a szociáldemokrata képviselők is részt vettek. Az összejövetelen több beszéd hangzott el a demokraták és szocialisták részéről, amelyekben a csongrádi véres bállal kapcsolatban élesen támadták a Bethlen-kor­­mányt. Passiviíás A politikai racso-rán elsőnek Ras­say Károly szólalt föl, aki kijelen­tette, hogy a Bethlen-kormány álcázott fajvédő politikáját támogat­ni nem lehet. A kormány —mondot­ta — több ízben ígéretet tett arra nézve, hogy az ország közállapotait konszolidálni fogja, hogy megfékezi a jobboldali izgatásokat és megaka­dályoz minden ébredő gaztettet. A helyzet azonban azt mutatja, hogy Bethlen ék, ahelyet, hogy beváltanák Ígéreteiket, titkos szövetséget tar­tanak fenn azzal a szervéttel, amely négy év óta minden gonoszság ki­indulópontja. Hónapok óta semmi hajlandóságot nem mutat a kormány arra, hogy a gonosztevőket eljuttas­sa oda, amit megérdemelnek: az akasztójára. Az ellenzék számára két megoldás marad: vagy bent ma­rad továbbra a parlamentben és igyekszik harcolni a gonosztevők ellen, vagy — ami véleménye sze­rint a leghelyesebb —• passzivitásba vonul, hogy a külföldön demokrá­ciával házaló Bethloárkormány el­len bizonyítékot szolgáltassanak ar­ról, hogy Magyarországon nincs rend, nincs konszolidáció és nhes demokrácia, hanem terror. Az utána felszólaló Payer Károly szociáldemokrata beszédét azzal ,kezdte, hogy tiszt* hadállást kel! : követelni. Az egyik oldalon állja­­ä bmhayeiök, a legfelsőbb pro-Ha a 'ne részeg Egy pénzSgg«5r szétzavarta a növi' sadi Danubiuri Evezős Egyesület tánc' mulatságát Novisadról jelentik: Novisadon az utóbbi időben több Ízben merültek fel panaszok amiatt, hogy a mozikban, előadásoknál, táncmulatságokon a pénzügyőrök a belépőjegyek ellenőr­zőbe címén a hivatalos eljárást még­ha adó túlzott mértékben zavarják a közönséget, sőt teljesen jogtalanul azt is meg akarják tiltani, hogy hiva­talos személyek* újságírók stb. részé­re ingyenes tiszteletjegyet adjanak ki. Emiatt az érdekeltek már több íz­ben panaszt emeltek illetékes helyen, azonban mindeddig eredmény nél­kül. A pénzügyőri túlbuzgóság szomba­­íon éjszaka kincs incidensben nyert megnyilatkozást Novisad legelőke­lőbb egyesületének, a Danubius Eve­zés Egyletnek táncmulatságán. A nagysikerű, fényes mulatság reggel 4 órakor befejezést nyert, a vendégek legnagyobb részt eltávoztak és csak néhányan maradtak a bálteremben. ■argg' it érakor e.»;y pénzügyőr állí­tott be, ittas állepttbsn. a helyiségbe és a» obiovőktfl - a, belépőjegyeket niszter ur kegyes lett volna-e velem szemben bizalmasan azt a nézetet vallani, hogy ez csak kihágás? (Har­sogó derültség.) Általában tartott s volna-e Nagy Emil igazságügymi' 1 niszter ur ankétot, hogy ebben az esetben mi történjék. Az internáló tábor kérdésében sem állhatok a kor­­mánnyal szemben arra az alapra, amelyen nem állok: hogy ha van in­ternáló tábor, akkor miért nincs? Mert Adorján Géza számára nincs. (Derültség.) Mások számára van. A bombavetők nevét jól ismerik. A rendőrség kommünikéket ad ki arról, hogy a bombavetésekben ismeretes fiatalemberek szerepelnek. Miért nin­csenek ezek Zalaegerszegen? Miért vau vörös irányban és miért nincs fehér irányban internáló tábor? A. egész konszolidációból annyi igaz, hogy konszolidálták az ébredők egye­sületét. (Nagy derültség.) Ezideig ott volt Prónay és Héjias. Eddig lehe­tett veszedelmes, de nem volt kom szolidált. Viszont Rakovszky belügy­miniszter urnák sikerült konszolidál­nia az ébredők egyesületét. Ez a kon^ szolidáció annyit jelent, hogy meg­szakítják az összeköttetést nyilváno­san a múlttal és magasrangu állami tisztviselők vannak'az Ébredők Egye­sülete vezetőségében. Ezek majd akasztófát is követelnek a megszö­kött gyilkosok számára, csak a meg­növő gyilkosoknak adnak amnesztiát. A miniszterelnök nem tudja saját politikáját keresztülvinni, mert saját 1 minisztertársai, a belügyminiszter és az igazságügyminiszter meghiúsítják .erre csak azt mondhatom, hogy ha a miniszterelnöknek nincs ereje, hogy a minisztertársaival és azokkal a ma­­gasrangu tisztviselőkkel, akik utján ban állanak, végezzen, jelentse kj \ férfiasán, hogy rendet teremteni nem tud. vagy pedig követelje erélyesen, ezeknek az eltávolítását. Azonban úgy kormányozni, hogy nekünk meg­ígéri Prónay eltávolítását. PrónainaR megígéri a visszavételét, igy duplárd játszani nem lehet tovább. tektorukkal együtt, a másik oldalon pedig álljanak azok, akik meg akar­ják mentem az országot. Az ellen zék — mondotta — be fogja bizo jnyitani, hogy ez a kormány nem ér­­fdemli meg a kölcsönt és nem érde­mes arra, hogy az országot tovább vezesse. Szóvá kell tenni az eddigi gyilkosságokat, merényleteket és azt, hogy miért nem tudnak a rend­­őrtiszíviselők nyomozni. Meg kell végre kérdezni, kinek utasítására en gedik ki a toloncházból az embereket és teszik lehetővé, hogy eltűnjenek ezek Budapestről Pakots József a vidéki kap­­cabetyárokró! Pakots József, a következő szó­nok, szintén rámutatott arra, hogy a parlamenti szünet előtt a miniszter­­elnök megígérte az ébredők egyesü­letének feloszlatását, sőt szavát is adta erre. Ennek ellenére ma újra a legsötétebb bűncselekmények tör­ténnek. — Mi is izgatni fogunk — mon­dotta —. de a gaztettek ellen. És ebben semmi sem félemiit meg ben­nünket. Azok a vidéki kapcabetyá­rok sem — mondotta —, akik buda­pesti szerkesztőségekbe üzennek, hogy majd Rózsa Sándor módjára bánnak el a szerkesztőséggel. (Nagy taps.) Vázsonyi Vilmos mondott ezután nagy tetszéssel fogadott beszédet: — Megígérte a minisztedelnök kü­lönösen. hogy beszünteti azt a fékte­len sajtóizgatást, amelyből származ­nak az összes bombamerényietek. Mert a gyilkosok azok. akik a sajtó­ban napról-napra izgatnak. Ha van cenzúra, akkor miért nincs és ha pe­dig nincs cenzúra, akkor miért van? (Nagy derültség). Kérdezem, hogy ha ekrazitot találtak volna a munká­soknál. Nasy Emit igazságügyiül’ li Adorján Gézát a magyar belügyminisztérium helyez tette szabadlábra Még mindig védik a bombamerényíőket Budapestről jelentik : A magyar­­országi politikai köröket az utóbbi napokban élénken foglalkoztatta aZ a kérdés, hogy Adorján Géza, az Ébredő Magyarok Egyesületének budapesti főtitkára, aki ellen a bom­bamerényletek ügyében folytatott vizsgálat alkalmával súlyosan terhelt adatok merültek fel és akivel szem­ben a rendőrség emiatt megindította az internálási eljárást, milyen mó­don kerülhetett újra szabadlábra ? Adorján Gézát azzal a felterjesz­téssel kisérték át a toloncházba, hogy a neve állandóan benne sze­repel azoknak a iisztájában, akiket felforgató ténykedésük miatt bíró­sági eljárás alá vontak és az ügyész­ség fogházába kisérték és a rend­őrségi iratok szerint megvádolható azzal, hogy az ország társadalmi rendjére ártalmasain szabadlábon van. Csak néhány napig volt Adorján a toloncházban. Közben iratai meg­érkeztek a belügyminisztériumba, — ahol édesatyja miniszteri tanácsos és — ahol a rendőrhatóságok fel­­terjesztése dacára megszüntették el­lene az internálási eljárást és uta­sítás ment a toloncházba, hogy he­lyezzék szabadlábra. Miután meg­állapították, hogy belügyminisztéri­umi utasításra került szabadlábra Adorján Géza, további vizsgálatnak helyé nincs, csak az a kérdés volna tisztázandó, hogy ki terjesztette elő a belügymini*ztern«k az intwnálási •ijárás magazüiuvtését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom