Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-30 / 351. szám
1923 december 30. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal. akartát állítani a íoloncházból és ekkor derüli kJ, hogy a toloncház vezetősége titokzatos módon és felsőbb utasításra hivatkozva szsbadonbocsátotta Adorjánt. aki pedig a rendőrség legújabb megállapításai szerint főnöke volt a merénylő-szervezetnek. A toioncház vezetősége nem kapott utasítást a főkapitányságtól arra, hogy Adorjánt kibocsássa, éppen ezért a rendőrség nyomozást Indított annak megállapítására, hogy tévedés történt-e, vagy pedig valamelyik olyan »felsőbb hatóság« intézkedett ebben az ügyben, amelynek nem volt joga rá. A nyomozás eredményéről nem szivárgott ki semmi liir, amit azzal magyaráznak, hogy a »felsőbb utasítás« olyan legfelsőbb helyről érkezett, amellyel szemben még a főka'pitányság is tehetetlen. Nyolcvanezer belga polgár perli a német kormányt Módosít] ák a vreimari alkotmányt Ujabfa har«: egy „és“miatt Hünkáék ragaszkodnak Szloveoszkő autonómiájához Prágából jelentik : Hlinka András, a tót néppárt vezére, a „28 Rijenu munkatársával folytatott beszélgetése során többek között kijelentette, hogy a tótok semmiképen sem állanak el a Felvidék autonómiájára vonatkozó követelésüktől. Követelik a dualizmust és ennek kifejezéséül azt, hogy a köztársaság — Jugoszlávia mintájára — a „csehek és szlovákok köztársasága“ elnevezést viselje, az eddigi „Cseh-szlovák köztársaság“ elnevezés helyett. A néppárt éles harca a cseh centralisták ellen tehát ismét egy szimbolikus „és" kötőszó miatt folyik, mint a „k. k.a és „k. und k.“ viták idején a magyarság és az osztrák centralisták közti küzdelem folyt. A szlovákok azonkívül ragaszkodnak a pittsburgi egyezménynek a köztársaság alkotmányéba való belefoglalásához is. E követelések teljesítése nélkül a tótok, minden híresztelés ellenére, soha sem lépnek be a kormányba. Azzal, hogy a prágai kormány a felvidéki önkormányzati testületek tagjainak egy harmadát nem választja hanem kinevezi, erőszakot követ el a iátokkal szemben. Ezért a tót néppárt kénytelen jogbitorlóknak tekinteni a kinevezett és nem jogszerűen megválasztott törvényhatósági bizottsági tagokat. Münchenből jelentik, hogy a bajor állami kormány nemsokára emlékiratot terjeszt a birodalmi kormány elé a we>mari alkotmánynak föderalisztikus szellemben való átalakításáról. A berlini sajtó nagy elkeseredéssel tárgyalja a düsseldorfi ítéletet, amely az ottani rendőrség tisztjeit és legénységéből többeket 10—20 évi fegyházbüntetéssel sújt. A lapok kiemelik, hogy a szeparaíistdkat kelteti volna bíróság elé állítani, mivel az elitéit rendőrök és rendőrtisztek nem tettek mást, mint kötelességszerüen helyreállították, illetve fentartották a rendet. A lapok ezt az ítéletet azonosítják a Krupp igazgató és társai ellen annak idején hozott igazságtalan ítélettel. Még egy másik érdekesebb pör is van kilátásban. Brüsszeli jelen tés szerint ugyanis sz c nyolcvanezer belga állampolgár, akiket a németek a háború folyamán elszállítottak hazulról vagy akiknek javait kisajátítottak, beperelte a német kormányt. Ebben a monstrepörben a Versailles! szerződés értelmében a párisi német-belga bíróság hivatott dönteni. A panaszosok között van többek között Hymans volt miniszter is. A csongrádi bombamerénylet a Héjjas-brigád müve A nyomozást Budapestre is kiterjesztették Kinek az utasítására bocsátották szabadon a bombamerénylők főnökét? Számonkérik a magyar kormánytól Adorján titokzatos, szabodlábrakelyezését Budapestről jelentik: Nagy feltűnést keltett széles körökben, hogy — mint a Bácsmegyei Napló megírta — a budapesti toloneház vezetősége néhány nappal ezelőtt a legnagyobb titokban és a főkapitányság utasítása ebenere szabatíenbocsátotía Adorján Gézát, az ébredők nemzetvédelmi osztályának v.oít főnökét, aki Márfiyval együtt érelmi szerzője volt a budapesti bombamerényieteknek. Adorján Gézát a többi letartóztatott bombám erénylővel együtt a francia követség ellen elkövetett pokolgépe: merénylet után vették őrizetbe. Bűntársainak vallomásából kiderült, hogy Adorjánnak, még Márlíynál is nagyobb szerepe volt a bombamerényletek intézése körül. Adorján édesapja, aki a belügyminisztérium magasrangu tisztviselője, rögtön közbelépett fia érdekében, de a főkapitányság nem járult hozzá Adorján szabadlábrahelyezéséhez, annál kevésbé, mert nyilvánvaló volt, hogy a további nyomozás so rán fog Adorján szerepe a maga teljességében kidomborodni. Éppen ezért, mert bármelyik percben szükség lehetett rá, nem is adták át az ügyészségnek, hanem — minthogy a rendőrségen a bűnvádi perrendtartás értelmébe nem: szabad bizonyos Időn túl senkit sem őrizetben tartani — a toloncbázba utalták, ahonnan a főkapitányság bármikor elővehet!. Az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bombamerénylet nyomozásában történt legutóbbi fordulat súlyos terhelő adatokat eredményezett \Adorján ellen, ugv hogy szükségessé vált Adorján kihallgatása. Elő * Budapestről jelentik: A csongrádi bombamerénylet nyomozását Budapestre is kiterjesztette a rendőrség, amely megállapította, hogy a csongrádi ébredők merényletéhez köze van bizonyos budapesti szervezeteknek is, akik kézigránáttal és egyéb robbantószerekkel látták el Héjjas Iván Duna-Tisza közi »brigádjait«. A budapesti rendőrség elsősorban azt akarja megállapítani, hogy az ébredőszervezetek tagjai közül az utóbbi időben kik és hová szállítottak fegyvereket és robbantószereket a fővárosból. A kiküldött detektívek különösen a nyugatmagyarországi bandaharcolihóí visszamaradt hadiszerek rejtekhelyeit kutatják, mert az a feltevés, hogy a csongrádi Ikézigránátot a tettesek a nyugatma- I gyár országi munícióból kapták, a I melyet annak idején a leszerelt föl! kelők nem szolgáltattak vissza. »Nyugatmagyarországi emlék« í Tudni kell, hogy a budapesti renfdőrség spiclijei utján pontosan tudfta, hogy az ébredők közül kik. hova I juttattak fegyvereket és kézigránátokat. Tudta a rendőrség azt is, hogy a nyugatmagyarországi bandaharcok után vidékre szállítottak fegyvereket, Csongrád, Kecskemét, Izsák. Szentes, Cegléd felé, de hogy hova rejtették el a fegyverszállitrnányokat az illető városokban, arra eddig nem volt kiváncsi a rendőrség. Most hogy a csongrádi merénylet kinyomozásához fontos ezeknek a titkolt hadi'szereknek felkutatása, a budapesti főkapitányság detektiveket küldött szét, hogy a fegyvereket felkutassák. A detektívek egy része Kecskemét környékére ment, ahova — a rendőrség értesülése szerint — a csceigrádi bombamerénylők közül többen menekítitek. Őrzik a pályaudvarokat A budapesti főkapitányság azt is igyekszik megakadályozni, hogy esetleges tettesek, vagy tettestársak a nyomozás elől menekülésükben Pesten találjanak menedéket — péntek délután elzárták az összes pályaudvarok kijáratait, ellenőrzés alá kerülnek a Csongrád felől érkező utasok. De ellenőrzés alá vették az összes szomszédos páűyaudvarokat is, hogy a hatóságokat ki ne játszhassák az érkezők. Ugyancsak szigorú ellenőrzés alá kerültek mindazok a helyek, ahol az olykor-olykor Pestre r(induló durta-tiszaközi ébredők, akik részt szoktak venni politikai tüntetésekben, igazoltatásokban és botrányokban, meg szoktak szállni, vagy összejöveteleket szoktak rendezni. Különben a budapesti rendőrségnek olyan tanúvallomások is állanak a rendelkezésére, amelyek azt látszanak bizonyítani, hogy előre megfontolt, napokkal előbb megbeszélt terv szerint történt a merénylet, a melyről egyesek, akik a végrehajtó társaságba tartoztak, Csongrádion különféle helyeken nyilatkozatokat és megjegyzéseket is tettek közvetlenül a bombamerénylet elkövetése előtt való napon. Az Alföldi Brigád A nyomozó hatóság Csongxádon eddig tizenöt ébredőt vett őrizetbe, névszerinti Böiönyi Miklóst, Csáthy Jánost, Simkó Lászlót, Forgó Ferencet, Zubek Mihályt Piroska Istvánt, Póka Jánost, Bagosy Istvánt, Fuiöp Andort, Piroska Györgyöt, Sághy Rókusi és Szokolay Jenőt Az őrizetbe vett ébredőknél házkutatást tartottak, amely pozitív adatokat szolgáltatott arra nézve, hogy kik vehettek részt a merényletben. A házkutatás során a rendőrség kezébe került egv érdekes irat is, amely az Ébredő Magyarok levélpapírján van írva és a következőkép szól: Ébredő Magyarok Egyesülete, S. 68—1923. Nagyságos Sághy János urnák, gazdálkodó, Csongrád. Ezennel kinevezem az Alföldi Bri. gád csongrádi zászlóaljának szolgálj latvezetőjévé. Parancsnokságot utasítottam az ön bevezetésére. Erőt és kitartást kívánok munkájához Budapest, 1923. október 12. Bajtársi üdvözlettel Héj j as Iván. IAz aláírásról megállapították, hogy Héjjas Iván sajátkezű aláírása; alatta 'az Ébredő Magyarok nemzetvédelmi osztálya központi vezetőségének pecsétje látható. Bölényt Miklós lakásán tartott házkutatás során több hosszú tőrt és revolvert találtak. A nyomozó hatóságok gyanúba fogták Török Mihály tizedest is, aki a merénylet estéjén a Magyar Király-szállóban ült s tizenkét óra tájban fölment az első emeletre és kívülről be akarta zárni a táncterem ajtaját. Az ajtónak azonban nem volt kulcsa. Török a merényletet követő napon Szegedre utazott. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy az ébredőkiből alakult Héjjasbrigád követte el a merényletet, Krizsán gyógyszerész haldoklik Krizsái Béla félegyházai gyógyszerész, akit a szilánkok a mellén, a nyakán, fején és lábán sebesitettek meg, a halállal vívódik. A nyomozásnak még nincs eredménye A belügyminisztérium közbiztonságának vezetője kijelentette, hogy a bombamerénylet tetteseit a letartóztatott ébredő fiatalemberek között ke!l keresni. A gyanú elsősorban Böiönyi Miklósra irányul, aki ellen már pozitív adatok vannak a nyomozást vezetőjének kezében. Böiönyi egyelőre mindent tagad, úgyszintén a letartóztatott ébredő-társai is. de több mint bizonyos, hogy rövid időn beiüi sikerül bünösségü- 1 két kétségtelenül megállapítani. I Bölönyiről megállapították, hogy I minden ébredő-mozgah’inban és du- I hajkodásban vezető volt s ezért anjnak idején őt tüntették ki azzal, I hogy lovasbandérium élén üdvözölje a Csongrádra érkezett Héjjas Ivánt. Ugyancsak Böiönyi fogadta Ulain Ferenc, Lendvai István és Zsirkay János fajvédő képviselőket is Csongrádra érkezésükkor. Böiönyi egyideig gazdatiszt volt, az utóbbi időben azonban semmiféle foglalkozása nem volt. A- többi gyanúsított között is sok a foglalkozás nélküli. A lieogradl rendőrség betiltotta a Rasputiu-íiim előadását Az orosz monarchisták kérték a betiltást Beogradbói jelentik: A filmcenzurának egy érdekes esete foglalkoztatií Beograd közönségét. Pénteken este a Kolarac moziban „Rasputin“ cijnü film volt műsorra tűzve, amelynek eseményt tudvalévőén az orosz cári udvarba* játszódik le a titokzatos orosz pap személye körül, amely, mint ismeretes, úgyszólván kezében tartotta a babonás cári családot. Az előadás megkezdése előtt, amikor már a közönség megtöltötte a mozi helyiségét, a beogradi rendőrfőnök utasítására Lazics s Kecics rendőrkapitányok megjelentek a moziban és közölték a tulajdonossal, hogy a főkapitányság megtiltotta a film előadását azért, mert a darab egyes jelenetei az orosz cári család életét kompromittálják. A mozi tulajdonosa tudomásul vette a rendőrség betiltó határozatát és uj darabot tűzött műsorra, a közönség azonban, amelynek bejelentették a rendőrség betiltását, zajosan tüntetett a rendőrség beavatkozása ellen és követelte a „Rasputin“ előadását. A tulajdonos csak nagynehezen tudta a közönséget lecsillapítani, amely ismételt kérésére végre belenyugodott a műsor megváltoztatásába. A beogradi közönség általában elitéli a rendőrség eljárását, amely az orosz monarchista körök intervenciójára vetemedett a szokatlan filmcenzurára.
