Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-30 / 351. szám

2. oldal- - -— ..................—------------------ ■■ nagyon nagy az elégedetlenség a miniszter magatartása miatt, de ugylátszik, nem érzik magukat elég erősnek a miniszter ellen nyílt fellépésre. Jankó vies Velizár bukása Jcinkovics Velizár közlekedési miniszter pénteken tért vissza választókerületéből és azonnal érintkezésbe lépett a kormány tagjaival és párthiveivel a hajó­zási társaságról szóló törvényja­vaslat ügyében. Minthogy a mi­niszter meggyőződött arról, hogy javaslatával szemben sem a kor­mány, sem a párt elutasító ma­gatartásában nem állott be vál­tozás, fölkereste Pasics miniszter­­elnököt és közölte vele, hogy fentartja lemondását. Pasics mi­niszterelnök ezúttal elfogadta Jan­­kovics lemondását és azonnal előterjesztést tett a királynak arra nézve, hogy közlekedési minisz­terré Kojics Dragutin dr., eddigi kereskedelmi minisztert nevezze ki. A király az erre vonatkozó ukázt azonnal alá is irta és egy­úttal megbízta Kojicsot a keres­kedelmi tárca ügyeinek ideigle­nes továbbvitelére is. Jankovics Velizár végleges bu­kása, bár nem volt váratlan, meg­lepetésszerűen érte .a politikai közvéleményt. Parlamenti körök­ben rámutatnak arra, hogy a ka­binetnek eddig éppen két leg­markánsabb alakja, MarkoviCS Lá­zár és Jankovics Velizár szorult ki a kormányból, éppen akkor, ami­kor legtöbbet beszélnek Pasics visszavonulásáról. A 80 éves mi­niszterelnök ezzel a politikájával rácáfol ezejore a híresztelésekre. Kojics Dragutinnak közlekedési miniszterré való kinevezése par lamenti körökben kedvező fogad­tatásra talált. A demokratapárt válsága A demokratapáriban kiújult ellen­tétek elsimítására a pártvezetőség nagy erőfeszítéseket tesz. Davido­­vics már személyesen* is tárgyalt Pribicseviccsel, majd pedig a főbi­zottság megbízásából Timotijevics, az ő sikertelen kísérlete után pedig Rumanudi és Sumenkovics igyekez­tek Pribicsevicset lemondása visz­­szavonájSára rábírni. Vasárnap Zág­rábban 'tart nagygyűlést a demok­ratapárt, amelynek Pribicsevics lesz a főszónoka. Ezen a gyűlésen a fő­bizottság megbízásából megjelenik Marinkovics Voja is, hogy ott is­mertesse decentralizációs terveze­tét. Marinkovics ezt az alkalmat fel fogja használni arra, hogy ő is rá­beszélje Pribicsevicset a főbizott­ságba való visszatérésére. A demokrata-párt főleg azért igyekszik minden erővel a pártegy­séget helyreállítani, hogy az ellen­zéki blokkban, — amelynek megala­kítására most Marinkovics javasla­tának elfogadása után nagyobb a ki­látás, mint valaha — minél nagyobb erővel mehessen be, mert csak igy tudná magának a blokkba a vezető­­szerepet biztosítani. Az oppiziós blokk kialakulása kezdi már idege­síteni a kormánypárti köröket is. A hivatalos »Szamouprava« szombati vezércikkében foglalkozik avval a kérdéssel és azt igyekszik bizonyí­tani, hogy a radikálisok sokkal őszintébben kívánják a horvát kér­dés megoldását, mint a többi pártok. Az ellenzék viszont csak arra törekr szik, hogy a kormányt megdöntse. Az erre vonatkozó kombinációknak azonba« még egyelőre hiányzik .a BACSMEGYEI NAPLÓ reális megvalósítási lehetősége. A délszerbiai képviselők önálló pártot alakítanak A délszerbíai képviselők között újabb mozgalom indult meg aziránt, hogy a délszerbíai képviselők vala­mennyien váljanak ki pártjukból és külön délszerbiai (macedóniai) pár­tot alakítsanak. Jellemző, hogy az elégiiletlenek között a radikális párti képviselők vezetnek. Néhány nap előtt egy radikálispárti képviselő la­kásán konferencia volt, amelyen egy demokrata, valamint Arcsics és Anasztaszievícs disszidens demok­rata képviselők is megjelentek. A konferencián a délszerbiai viszo­nyok megjavításának módozatait beszélték meg, azonkívül az önálló párt megalakításáról tárgyaltak. Az uj párt Macedonia autonómiájának követelését is programjába venné. A Novoszti szombat esti számá­ban szenzációs cikket közöl arról, hogy Korosec a legutóbbi radikális­párttal folytatott tárgyalásai alkal­mával nagy érdeklődést mutatott a délszerbiai viszonyok iránt A tár­gyalások során azt az eszmét vtette fel, hogy Macedóniába kormányzót kellene küldeni és a lap szerint erre az állásra sajátmagát kandidálta, azzal az indokolással, hogy a mace­dóniai nép, amely már sem a radi­kálisok, sem a demokraták Ígéretei­nek nem ad hitelt, csakis egy szlo­vén politikust fogadna szívesen. Radies nem gondol még a hazatérésre Akkor tér vissza, ka a blokknak többsége lesz a szkapstináfean Radics István állítólagos hazauta­zásának a terve mint ismeretes élénken foglalkoztatja a politikai köröket és a kormány is megtett már minden intézkedést arra az esetre, ha Radics visszaérkezne az országba. Hazaérkezésének a hire azon alapul, hogy Radics már Bécs­­be érkezett, ahonnan állítólag Zag­­rebba akarta folytatni az útját. Mind­ezeket a kombinációkat most maga Radics cáfolja> meg egy Bécsben tett nyilatkozatában, amelyben kije­lenti, hogy egyelőre nem is gondol a hazatérésre. Mint Bécsből jelentik, egy bécsi estilap munkatársa beszélt Radics Istvánnal, a horvát köztársasági párt vezérével, aki néhány nappal ezelőtt Londonból Becsbe érkezett és feleségével és vejével Bécs egyik külvárosi szállójában szállt meg1. Radics kijelentette, hogy nem gon­dol arra, hogy visszatérjen Horvát­országba és ezért kevés értelme van a jugoszláv kormány készülődései­nek az ő letartóztatására. — Defetista propagandám Lon­donban — mondotta Radics — csu-Ipán abból állt. hogy három előadást tartottam Londonban a horvát kér­désről és pedig az egyiket a Bal­kán-bizottságban, a másikat a La­bour Party végrehajtóbizottságában és a harmadikat a Közel- és Közép- Keleti Társaságban. Előadásaim so­rán mindig hangsúlyoztam, hogy híve vagyok a szerbekkel vdó kibé­külésnek, de a szerbeknek tisztelet­ben kell tartaniok nemzeti álláspon­tunkat. Bécsi utazásomra a horvát­országi események indítottak. Ti­zennégy nap múlva visszatérek Lon­donba. ahol állandóan tartózkodni fogok. Amerikai agitációs utam még nincs véglegesen elhatározva. A leg- I közelebbi választások a szkupstiná­­\ba bizonyára meghozzák nekünk a .többséget és csak ezután térek visz- I sza hazámba. Bizonyos vagyok ab­­fban, hogy Anglia jóindulattal támo­­ígat. Valótlan, hogy az orosz szov-I" jót kormány útlevelével utazom, mint a beogradi lapok hiresztelik, hanem szabályszerű okmányokkal, önkén­tes száműzetésem állandó tiltakozás a szerb uralom ellen, amely naprói­­napra nyomasztóbb. malomipar csődje Passzív mérleggel zárják az idei üzletévet a bácskai malmok A vajdasági gabonakereskedelem csődje után most a vajdasági ma­lomipart is csőd fenyegeti. A vaj­dasági gabonacégek nagy része leg­utóbb már elhatározta, hogy felszá­mol. Több nagy vajdasági gabona­cég fog néhány hónapon belül meg­szűnni. A gabonakereskedelem vál­ságát a belső gazdasági krízisen kí­vül elsősorban az a körülmény idézte elő, hogy a jugoszláv gabo­na — főképpen a búza — ma már nem versenyképes a külföldön az olcsóbb magyar, román és olasz ga­bonával, sőt az országba is beözön­lő külföldi gabona erős versenyt je­lent a belföldön is. Hasonló körülmények idézik most elő a vajdasági malomipar csődjét is. A Vajdaságnak ez a nemrégen még annyira virágzó iparága az utolsó időben rendkívül nehézséggel küzdött már és ezek a súlyos nehéz­ségek az utolsó évben nagy mérték­ben fokozódtak. A vajdasági mal­mok egyrészt erősen küzdöttek a súlyos pénzhiánnyal, amely épp a malomiparban volt erősen érezhető. A malmoknak — még á kisebb napi őrlőképasségüeknek is — az arat as után nagy mennyiségű gabonát kell összevásáirolniok, hogy üzemüket zavartalanul folytathassák. A jelen­legi gabonaárak mellett természete­sen óriási összegeket kell a gabona­bevásárlásra forditaniok és a súlyos pénzhiány miatt ezt a jelentékeny tökét még a nagyobb bácskai mal­mok is csak nagyon nehezen tudták megszerezni. Ezenkívül súlyos effektiv vesz te­il ségek is érték a malmokat azáltal, hogy a nyár végén történt gabona­bevásárlások idején a gabona ára drágább volt mint ma és igy a búza­árak jelentékeny esése következté­ben a malmok ma ráfizetéssel kény­telenek eladni liszt-készletüket, ha nem akarják, hogy azok raktáraik­ban maradjanak és esetleg megro­moljanak. További súlyos nehézsége a vaj­dasági malomiparnak abban állott, hogy az utóbbi időben már nem is tudják az üzem zavartalan fenntar­tásához szükséges gabonát besze­rezni, mert a gazdák a gabonát az árak esése miatt nem adják el. Mindezen nehézségek mellett még erős versenyt jelent az utóbbi idő­ben a belföldi malomipar részére, a nagy mennyiségben importált ame­rikai liszt, amely olcsóbb a jugo­szláviainál. Ugyanezen oknál fogva exportról is alig lehet szó, úgy hogy a vajdasági malomipar minden te­kintetben súlyosan megbénult. Ehhez járulnak még azok a súlyos terhek, amelyek a malmokra hárul­nak. Egyik szuboíieai malomra pél­dául. amely két millió alaptőkével alakult, az idén a teljes alaptőkéi kitevő két millió rendkívüli póludót és mintegy öt millió különböző álla­mi adót vetettek ki. Hasonló az a>cí a legtöbb bácskai malomnál és álta­lában sok hasonló jelenség észiel­­jjhető a fiatal vajdasági iparvállalatok s nagyrészénél, amelyeknek fejlődés­­£képsségét a gazdasági válság és a 1923. december 30. rossz adó- és vám-politika rendkí­vül kedvezőtlenül befolyásolják. A malomiparra nehezedő súlyos gazdasági viszonyok folytán az idei üzletévet a legtöbb vajdasági malom passzív mérleggel fogja zárni. A vaj­dasági malomipart — ha a gazda­ságú helyzet hamarosan nem javul meg — uj csőd fenyegeti. A malmok nagyrésze a kényszerítő viszonyok hatása alatt már eddig is lényegesen redukálta üzemét és számolni íenet azzal az eshetőséggel is, hogy egyes malmok legközelebb már kény tele- j nek lesznek — hacsak ideiglenesen! is — beszüntetni üzemüket. Leégett egy budapesti bank Hagy luz az Aadrássyuton Budapestről jelentik: Szombaton hajnali egy órakor hatalmas tüzria­­dalom riasztotta meg a fővárost. A tűz az Andrássy-ut 5. számú ház első emeletén támadt, éjszakai járókelők és bérkocsisok vették észre a vesze- I delmet, rendőrt kerestek a közelben, \ hogy a tűzoltókat értesíthesse. A já­­f rókelők a Nagymező-ucca sarkán ta­láltak rendőrt, aki azonnal egy kö­zeli kávéházba sietett, hogy a tűzol­tókat értesítse. Időközben a járóke­­! iők még két rendőrt tettek figyelmes­­fsé. ezek is telefonhoz siettek és több \ járókelő ás próbált telefonon össze­­íköttetésbe lépni a tűzoltósággal. A j telefonközpont természetesen, mint I mindig, ha sürgős szükség van a1 'kapcsolásra, most is csak igen nagy i várakozás után jelentkezett és igy .történhetett meg, hogy a tűzoltók fcsak háromnegyed óra késéssel ér-» tek a tűz színhelyére. Ekkor már az első emelet néhány ablaka a nagy hőségtől bezuzódott és a lángok ki­csapódtak. sőt a földszint, ahol a Magyar-Olasz Bajik helyiségei van­nak, már teljesen lángokban állt. A tűzoltók tolólétrát támasztottak az első emelet erkélyének és azon keresztül hatoltak be az égő épület­részbe. Az oltási munkálatokat na­gyon megnehezítette, hogy mire a tűzoltók kiértek, az irodahelyiségek villanyvezetékeit a tűz elpusztotta és igy kis kézilámpásokkal kellett a tűzoltóknak megvilágítani a sürü füstgomolyagtól elsötétített helyisé­geket. Még mielőtt a tűzoltók kiér- I keztek volna, a ház második emele­­í íén lakó családok felriadtak arra, •hogy lakásuk sürü füsttel telik meg l és amikor az ágyból kiugorva a nad­­• lém a léptek, érezték, hogy a padlózat I forró. Ijedten kapkodtak magukra I ruhát és lakásuk egy olyan részébe menekültek, ahol rövid ideig még nem volt érezhető az alattuk tomboló tűz hatása. A harmadik emeleten la­kók is felriadtak és pánik vett erőt fa ház minden lakóján. Ijedten sikol­toztak. segítségért kiabáltak. Többen ; menekülni akartak, azonban a lép­csőházban oly sürü és fojtó füst go­moly gott. hogy jobbnak látták visz­­szatérni lakásukba. A tűzoltók hajnal felé lokalizálták a tüzet, sőt a földszinten el is fojtot­ták a lángokat. Azt. hogy a tűz mitől keletkezett, egyelőre nem sikerült megállapítani, de azt megállapították, hogy a tűz az elsőemeleti könyvelési osztály helyiségeiben keletkezett és a csőpostán át terjedt a földszinti irodahelyiségre. A bankhelyiség bú­torzatának és felszerelésének nagy része a tűz martalékául esett, de a földszinten levő páncélszobát ahol a bank és a felek értékei vannak, sike­rült a tüztől megmenteni. Az oltási munkálatoknál Biró Sán­dor tűzoltó a fultasztó füsttől pl van rosszul lett. hogy társainak kellett I kivinni az égő helyiségből. A tűzol­dókat a tizennégyfokos hideg rendki - I vül akadályozta, mert a tömlőkből ’őket érő viz pillanatok alatt megfa­­igyott a ruhájukon és a jégpáncél­­- szerű ruhában nehezen mozoghatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom