Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-30 / 351. szám
Poštarima plačenau g’otovoia Ära 2 dmár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve. Megjelenik minden reggel, ünnep után és htlfJn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-53, Szerkesztőség 3-13 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SIEEMS21ÉSEC: Kralja ÁlexaKéra-idiia 4 szóm arait EiadeMvaial: Kralja Alezandra-nliea 1 (Lal'jaoh-nalftta) mmEaBsmmmimaFássMmxssss^snsBs Ex oríeste Emlékszel-e még, óh nyájas oivasó, mikor a vágyunk gályáján Karéiiáha készülődtünk. Amikor égett a fejünk a bezárt iskolák fájdalmától, amikor nem jutottak) földhöz a magyar nincstelenek,; amikor a választói listából kimaradtak a magyar nemzetiségű állampolgárok, amikor nacionalizálni kellett a vállalatokat, a gazdasági és kulturális élet első vonaiáró' hátraszorultak azok, akiket az édesanyjuk először a magyar nyelvre tanított meg — akkor öszszeült Parisban a nemzetek felett álló hatalom, a Népszövetség, az a legmagasabb tekintély, melynek védelme és oltalma alá helyezték az igazság, emberiesség és szabadság eszméit, összeült a Népszövetség, hogy megvitassa a kisebbségek helyzetét s orvoslást követeljen a sérelmekre. Kö-j zép-Európa kisebbségei, németek, lengyelek, szlávok, magyarok „vigyázó szemüket Parisra vétették." S a Népszövetség egyetien-egy nemzeti kisebbség helyzetével foglalkozott : autonómiát követelt Karéba népkisebbségének. Vigyázó szemünket — mondjuk a lelkes Bacsányival — most vessük Koreára. * A Temps bennünket rendkívül érdeklő eseményekről számol most be hosszú cikkekben. Korea — mint ismeretes — hosszú harcok s véres küzdelmek után Japán érdekszférájába került. Ezt az érdekszférát Japán katonai megszállássá mélyítette ki. Korea most Japánnak egyik tartománya, a közigazgatást Japánok végzik s japán csapatok állomásoznak a kaszárnya k ban. Korea kormányzójául a japán kormány japán főtisztviselőt nevezett ki. Korea japán kormányzója most előterjesztést tett kormányának, melyben azt javasolja, hogy Korea közigazgatását bízzák koreai tisztviselőkre. Súlyos érvek, megcáfolhatatlan bizonyítékok, beszédes példák támogatják ezt az előterjesztést. Egyetlen népet sem lehet akarata ellenére kormányozni — mondja az előterjesztés. A népnek bíznia keli tiszí viselőiben, szeretnie kell elöljáróit, mert az a tisztviselő, aki nem tekintéllyel és tudással, hanem intézkedéseinek csak a fegyveres hatalom által biztosított végrehajthatóságával kormányoz, sohasem valósíthatja meg a törvény élő szellemét. Adót behajtani, sorozni lehet nyers erővel is, de kormányozni nem. A nép nem szeretheti azokat a tisztviselőket, akik nem közülük valók s nem az ő nyelvükön beszél velük. A legfőbb államérdek azt követeli, hogy a kormányzó tisztviselők s a kormányzott nép között tökéletes legyen a harmónia. Idegen tisztviselőkben idegen ha talorn részeit látja a nép ~~ mondja az előterjesztés. Zavartalan rendet, a lelkek nyugodt bé- I kéjét csak a nép választottjai tudnak teremteni. A népek önrendelkezési jogának — hangsúlyozza Korea japán kormányzója — az államélet minden megnyilatkozásában meg kell valósulni. A népet meg kell tanítani arra, hogy kormányozni tudja önma gát. Egészséges közszeliemeí, közmorált, politikai érettséget csak az önkormányzat nevelhet a népbe. Az önkormányzat a legjobb fegyelmező, a legkitűnőbb nevelő, a legpéldásabb rendfentartó. Nagy vonásokban ezek voltak Korea japán kormányzójának indokai. Az még hozzátartozik a I Temps ismertetéséhez, hogy Korea japán tisztviselői tiltakoztak a kormányzó előterjesztésének teljesítése ellen. A tiltakozás efe-d-” ménytelen maradt. Japán kormánya hozzájárult a kormányzó javaslatához s hozáfogott a koreai .özigazgatás gyökeres átszervezéséhez. .... A minap irtunk ezen a helyen arról, hogy az angol választásokon a győzedelmeskedő liberális és munkás pártoknak • egyik legfőbb programpontja a főid járadék megadóztatása volt. A föld magántulajdonba hagyása mellett a fö’dadójövedéknek kisajátítása lesz lassankint az egyetlen megoldási mód minden városi és nemzeti közösség számára, a mivel a nyomasztó pénzügyi terheket az igazság és a termelés érdekeinek sérelme nélkül elviselni tudja. S a föidjáradék kisajátítására a legelső gyakorlati példát Németország egykori kínai gyarmata: Kiau-Csau szolgáltatta. Kiau-Csau-ból indult ki a mo dern, a tudományos, a termelést ösztönző igazi földreformnak lassankint mindenütt győzedelmeskedő gondolata. S Korea nd most példát a nemzetiségi politika szamára. Úgy látszik, még sem volt igazé szegény jó Cholnoki Viktornak, aki szerint Keletről csak a pestist :ött, nem a világosság. Simonovics nem hajlandó változtatni földosztási politikáján Kojics kereskedelmi miniszter veszi át Jankó vies tárcáját Beogradból jelentik: Az utóbbi] napokban a vajdasági radikális képviselők több Ízben is konferenciákat tartottak Simonovics agrárreform miniszterrel, abból a célból, hogy a minisztert rábírják kíméletlen földosztási politikájának abbarihagyására. A vajdasági radikális képviselők többségének ugyanis az a felfogása, hogy az uj földreform törvény meghozataláig nem szabad az agrárpolitika terén eddig elkövetett rengeteg hibát újabb hibákkal tetézni, de legalább is meg kell szűnnie a Vajdaságnak idegen telepesekkel való további elárasztásának. A beogradi lapokban ezekről a tárgyalásokról különböző hirek jelentek meg, ami arra késztette az agrérreform-rninisztert, hogy maga is megszólaljon ebben a kérdésben a nyilvánosság előtt. A miniszter hosszú nyilatkozata a Vreme szombati számában jelent meg és főbb vonásaiban a következőket tartalmazza: — Az agrárreform minisztérium egész munkájáért én viselem a felelősséget és igy nem engedhetem meg, hogy ebbe a munkába olyanok befolyanak, akiket nem terhel ugyanez a felelősség, igaz az, hogy a Vajdaságban beszüntettem a földosztást a dobrovoijáeoknak és a más vidékről származó egyéb szegény földműveseknek. Magam is felhívtam a cettinjei, spiiti és sarajevói hatóságok utján az ottani dobrovoijácekat és egyéb földműveseket, hogy akik a Szá vén túl akarnak földhöz jutni, ne utazzanak hiába Beogiadba, mert kérvényeiket nem lehet most el intézni. A belügyminisztériumot is felszólitoítam, hogy közegei utján hozza ezt az érdekeltek tudomására, sőt felkértem sok képviselőt iá, hogy hasonló szellemben informálja választókerülete földigénylőit. Erre az intézkedésre azonban nem idegen befolyásra, hanem kizárólag azért határoztam e! magamat, mert a Száván és Dunán túl már csak olyan kevés felosztható föld áll rendelkezésre, hogy más vidékekről való dobrovoljácok és egyéb fÖidmivesek letelepítéséről ma szó sem lehet. Csaknem az összes vajdasági és szlavóniai nagybirtokból — kivéve hét»nyolcat, amelyeken sok és jelentős gazdasági és ipari intézmény áll fenn — elvettünk már mindent a törvényes maximumon felül. A napokban azután még azt is elrendeltem, hogy ebből a pár nagybirtokból is elvegyenek az agrárreform céljaira mindent, amit el tehet veni anélkül, hogy a gazdaságnak és termelésnek óriási károkat ne okozzunk. Ilyen módon körülbelül tízezer katasztrális hold felett fog rendelkezkezhetni az agrárreformminiszterium. Magyarországon még körülbelül kétezer olyan család van, aki államunk javára optáti és akiknek í 926-ig át kell költözniük az országba. ezeket földdel kell ellátni és elsősorban ezekről kell gondoskodnunk. Ezeknek az optáltalcnak egy nagyobb csoportja már a napokban át akar költözni. Állami érdekből is elsősorban ezeket kell ellátni földdel, tehet minden egyéb érdekeltnek háttérbe kel! szorulnia. Ebből világosan látszik, hogy munkámban kizárólag saját meggyőződésem vezetett és nem áll az, minthogy ha megváltoztattam voina nézetehneiü nagybirtokoséi: tkjáról szóló javaslatot illetően. Azoknak, akiket ez érdekel, még annyit mondhatok, hogy véleményem szerint az említett törvényjavaslatban a legfontosabb és a legkényesebb dolog: a nagybirtokok maximumának meghatározása. A radikális képviselők és pedig valamennyien, azon a véleményen vannak, amelyen magam is állottam, Hogy a maximumot úgy kell meghatározni, mint ahogy azt hivatali elődöm a parlamentnek már benyújtott javaslatában indítványozza. Mint a miniszter nyilatkozatából is látható, nem, várható fordulat az agrárpolitikában, legfeljebb annyiban, hogy most majd nem dobrovoljacok, hanem magyarországi optáltnk kapnak földet a vajdasági nagybirtokokból. Különösen jellemző a nyilatkozatban, hogy Simonovics többször is hangsúlyozza, hogy nem engedett semmiféle külső befolyásnak, vagyis a vajdasági radikális képviselők kívánságának és tovább is halad a maga utján. Más oldalról szerzett információink szerint is kudarcot vallott a vajdasági képviselők fáradozása és a miniszter nem engedett kívánságaiknak. Ők is követelték ugyan hogy a magyarországi optáltakról ne feledkezzenek meg, de első sorban a vajdasági igényjogosultak számára követeltek földet. Arra nézve mégis Ígéretet kaptak hogy a városok földjeinek további igénybevétele egyelőre el fog maradni. Viszont a mintagazdasógok sorsa meg vv: pecsételve, azok kímélet nélkül felosztásra kerülnek. Összesen két mintagazdaság kapott kegyelmet a minisztertől. A vajdasági radikálisok sorában tapsiak mai száma 16 oldal
