Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-23 / 347. szám

4. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1923 december 23-TINTA

* m ®

Csetepaté

Az már előfordult, hogy két ember egész életében gyűlölte egymást, aztán az egyik meghalt és a másik erre megbocsátott neki, hive lett legalább a halottnak.

Az is előfordult már. hogy két ember egy életen át szerette egymást, de az egyik halála után a másik olyasmit tudott meg a jóbarátról, ami ellenségévé tette őt.

De az eddig még nem fordult elő, hogy két ember becsülte egymást, mikor élt, s később megharagudott egymásra, mikor meghalt. Csak most.

Nevezetes eset, érdemes vele foglalkozni is, amennyiben a két szereplő világhíres költő, mindaketíő regen porrá vált már: Victor Hugo és Charles Baudelaire.

Hugo kiadót szerzett a fiatal Baudelairnek, ő viszont versét ajánlotta a romantikus iskola vezérének és rajongó cikkekben ünnepelte őt. Most azonban Baudelaire születésének századik évfordulójának alkalmából. mindenütt közlik leveleit, melyek a mester és tanítvány viszonyát merőiben máskép tüntetik fel.

Előttem vannak levelei. Csak fel kell nyúlnom könyvtáram polcára kikeresni kritikáit, hogy szembeállítsam velük. Nem Mr a fáradtságért. A párhuzam tanulságos s mulattató s körülbelül arra felel, mit ér az úgynevezett irodalmi barátság.

Baudelaire a Nyomorultakról, Hugo regényéről irt egy cikkében:

— Mintha Michael Angelo abban lelné kedvét, hogy versenyre keljen Lawrenc-szel és Vasquez-zel.

De egyik levelében:

— A Nyomorultak Victor Hugo szégyene.

Tanulmányában:

— Hangja elmélyül, mert az Óceánnal versenyzett. De ott is. itt is, mindenkor úgy jelent meg előttünk, mint a Meditaci-szobra, mely jár.

Névtelen Írásából:

— Isten Hugónál valami rejtélyes fortéllyal elkeverte a lángelmét a butasággal.

Lelkes jellemzése; melyet a nyilvánosságnak szánt:

— Ó Victor Hugónál nem kell itt

határvonalat vonnunk, mert ő a határtalan lángelme. Elkápráztat, megbüvöl, beborít bennünket, mint maga a természet Jj

Édesanyjához intézett sorai:

— A Mugo-családtól és tanítványaitól irtózom___ Sohasem leszek

olyan buta, mint ő. Kénytelen voltam Hugonénál vacsorázni. A fiuk olyan buták, mint az anyjuk és mindhárman az anya is és a fiuk is olyan buták, olyan ostobák, mint az apa.

Összegyűjtött kritikai müveiről:

— Száműzetése mélységéből, melyfelé szemünk, fülünk egyaránt figyelmez, kedves és tisztelt költő uj költeményeket jelez nekünk — Ó egyike azoknak a halandóknak, kik — sokkal ritkábbak az irodalomban, mint egyebütt, — uj erőt kapnak az érvektől s folyton megujhodó csoda által mindig ifjúbbakká, erősebbekké válnak.

Magánleveléből:

— Victor Hugo, ki eddig Bet mellesben időzött, s most azt akarta, hogy ránduljak hozzá, a szigetere, nagyon untatott, nagyon fárasztóit, sem dicsősége, sem vagyona nem kellene nekem ha olyan szörnyen nevetséges lennék, mit ő. Hugoné félig hülye és két fia nagy szamár... Ha ezeket a dolgokat látom és sok, egyebet, mindig újra hálát rebegek Istennek, hogy nem vert még ilyen butasággal---Mit jeteht ez? Egyszer kedves és tisztelt költő, másszor ostoba és unalmas kopott, egyszer remekmű, másszor szégyen? Mikor volt

té Baudelaire, Ievelciben-e, vagy kritikáiban? Aztán c kétlakisás nem vet-e árnyékot jellemére? Talán félt az irodalmi tömegterrortől. számolt az erőviszonyokkal, nem volt őszinte másokhoz, hogy őszinte lehessen önmagához, megalkudott, hogy tulajdon művészeiét folytassa és ne szegje érvényesülése útját? Erkölcstelen volt? Vagy ép erkölcsös?

A kérdés nem olyan egyszerű, hogy a kaszinói becsületkodex szerint el lehetne intézni. Nem is akarok igazat tenni. Csak rá, mutatok

erre a jelenségre. A testek meghaltak, tíe a ieikek, mint katalauni csata után fenn a levegőben harcolnak.

Alti él. az veszekszik. Aki meghalt az már nem veszekszik, De ők halhatatlanok. Haláluk után egyszerre veszekedni kezdenek a huszadik században és majd folytatják a huszonegyedikben, a huszonkettedikben. Örökké élnék. Tehát örökké veszekednek.

Kosztolányi Dezső

Cseiidlőrőrmesterlből

rablőveiér

Kéziekeriiít veszedelmes rablóbanda

Ősitekről jelentik: A szlavóniai rablók közül mint ismeretes, a csendőrségnek sikerült pár héttel ezelőtt elfogni húsz embert, akiknek kihallgatása során kiderült, hogy Síanisavljevics Caruga Joco rablóvezér bandájához tartoznak, akinek fejére a hatóság harmincezer dinár jutalmat tűzött ki.

A kitűzött jutalom csábítására, £j szlavóniai községek lakosai, akik eddig félelemből nem mertek útbaigazítást adni a csendörségnek, a' I rablóvezér kézrekeritésére, az utóbi 5bi időben minden kis. adatot tudo- Imására hoztak Caruga hollétéről. A ’csendőrség a kapott adatok alapján íöbtb ízben megkísérelte a rablóvezér bekerítését, aki azonban mindig idejében neszét vette a dolognak és elmenekült. A napokban aztán egy vinkovcei pásztorija jelentette, hogy a közeli erdőségben fegyveres embereket látott. A csendőrök azonnal megindultak a rablók rejtekhelye felé és az erdőben — portyázás közben — nyomukra bukkantak a fegyveres embereknek, akik a csendőrök láttára menekülni igyekezte!?. Hosszas üldözés után azonban siket riilt nekik vjalamennyioket kézrekeriteni.

A rablók kihallgatásuk alkalmával beismerték, hogy egy rablóbandához tartoznak és a környéken több rablást követtele el. Kiderült — vallomásukból — hogy a múlt hónapban ők rabolták ki Pirkmayer erdész házát és ők lőtték ie a védekező, öreg erdészt is.

Az elfogott rablók között van a banda vezére, akiről kiderült, hogy azelőtt csandőrőrmesier volt. aki valami szabálytalanság miatt hagyta ott állását.

Bűnügy less a szuboticai földosztásból

A vajdasági radikális és bunyevác képviselők a visszaélések szigora megtorlását követetik

A suboticai agrárrevizió alkalmával leleplezett visszaéléseket és az egész suboticai földosztás botrányát Paics Balázs suboticai bunyevácsokácpárti képviselő legutóbb a parlamentben is szóvátette. Azóta az íigy — amely pedig bővelkedik szenzációkban — mintha a feledés homályába merülne. A suboticai agrárrevízió befejeződött, annak eredményéről felterjesztették a jelentést az agrárminisztériumnak, továbbá a no- Visadi agrárhivatal is megkezdte az ügyben a vizsgálatot, azonban ezentúl nem történt még semmi, hogy a méreteiben is nagyszabású visszaélések elkövetőivel szemben eljárjanak.

Minden eshetőségre számítván a j bunyevác képviselők, ezért tovább gyűjtik az adatokat a suboticai ag-l rárrevizió alkalmával leleplezett visszaélésekre vonatkozólag, amelyeknek egyrésze, állításuk szerint, 'bizonyos politikai köröket is súlyosan kompromittálnak. Ezért a bunyevác-sokácpárt részéről számolnak azzal is, hogy a suboticai földosztás botrányát egyesek majd el 'akarják simítani, mert az esetben* ha az ügy minden részlete nyilvánosságra kerül, igen sok súlyosan kompromittáló adat derülne ki olyanokra, akikre ez politikai szereplésük folytán nagyon kínos lenne.

Épp ezért azonban a vajdasági radikális képviselők is élénken érdeklődnek a nagyszabású földosztás fej____ in na 1 Tirírnr'WSSffl&lftäcM

Ieményei iránt és sürgetik az erélyes eljárás lefolytatását a visszaélések részesei ellen. A Vajdasági radikális képviselőknek sok olyan adat van a birtokukban,‘amely nemcsak a suboticai. hanem a novisadi és más vajdasági községek földosztásánál követett eljárásra rávilágítanak és a melyeket a jelenlegi agrárpolitika elleni küzdelemben fel akarnak használni. Á vajdasági radikális képviselők az agrárminiszter ellen indított koncentrikus támadásban fel akarják használni ezeknek a súlyos vajdasági visszaéléseknek az adatait is, 1 amelyek éppen ezért valószínűleg ' szóba fognak kerülni a radikális klub egyik legközelebbi ülésén.

Minden jel arra mutat, hogy^az i; agrárminisztérium a bunyevác képiviselők és a vajdasági radikálisok nyomására ez alkalommal kénytelen lesz az ügyet erélyesen a kezébe venni és a visszaélések megtorláséinak szabad folyást engedni. Tekintettel arra, hogy az agrárrevizió állj halmával nemcsak arra Jöttek rá, i hogy a földosztásnál illetéktelen egyéneknek is osztottak a községi földekből, hanem arra is. hogy maguk az egyes agrárhatóságok közegei saját részükre is jogtalanul elsajátítottak földet, ezért a suboticai [pártok körében bizonyosra veszik, fhogy egyes tisztviselők ^ felfüggesztésén tűi bűnvádi eljárás is fog in\ dúlni a nagyarányú visszaélések elkövetői ellen.

PUCERAJ

Uj perperek

Szívesen elpolemizálgatunk néhanapján vajdasági laptársainkkal, a legszerényebbekkel és a legjelentéktelenekkel is és ebb«, 4 tekintetben annyira nem voltunk finnyásak idáig, hogy még azzal a szuboticai hírlappal is szóbaálltuk olykor, amelyiknek a szerkesztőségében negyvennyolc óra alatt perperekkó vrílíotozott at a imsszoros rablógyilkos Ez a változatosan szerkesztett, sőt heten- Imt kétszer szerkesztőváltozatösan megjelenő sajtótermék legutóbbi számában megint foglalkozik a Bácsrnegyei Napló egyik cikkével, amelyet imponáló eréllyei cáfol meg a sebesicsi kondás, klasszikus tanúvallomása alapján. Mi, akik nem, a sebesicsi kondás távirati irodájától szoktuk beszerezni információinkat és akik így ki vagyunk téve annak, hogy híradásunk nem klappolnak egész pontosan * sebesicsi kondás értesüléseivel, ebben az ebeiben is szívesen vitába szállnánk a cáfolattal, ha a szóibanforgó hírlap nem igy fejezné be a Bácsmegyei Napló híréről Írott dementijét: »A hír közlése Pérics Marínkó haramiavezér érdekében történhetett, hogy azt higyjék. hogy ő már halott és hogy tgy ne keressék.« Ez az összehogyozott mondat azt a gyanúsítást foglalja vnagftbarj__iiegy a Bácsmegyei Napló cinkostársa a bánáti rablóver érnék és. híreket közöl érdekében

Párisi botrány-por

Párisból jelentik: A legújabb irodalmi botrány újból az érdeklődés középpontjába állította a csodaszép 'javai táncosnőnek. Mato Harí-nak nevét, akit a franciák a hábffuban mint német kémet kivégeztetek. A francia haditörvényszéket erősen befolyásolta drákói Ítéletében az a körülmény, hogy Mata Hari közvetlen nül a háború kitörése előtt a német trónörökösnek volt a barátnője. A halálos Ítéletet azonnal végrehajtották. A szomorú véget ért táncosnő 'ügye mostan ismét foglalkoztatja a francia társaságokat. Massard francia iró ugyanis mostan könyvet irt Les espionnes de Paris (Páris kehiéi) címen. Massard könyvében Mata Hari tragédiájával is foglalkozik és megírja azt. hogy a kivégzett táncosnő barátnője volt de Margetie-ndt, a francia külügyminisztérium egyik főtisztviselőjének és tőle vette ki mámoros éjszakákon a legfontosabb állami titkokat. Ezzel egyidejűleg azonban Massard szerint Mata Hari kedvese volt az akkori 'francia hadügyminiszternek, Meesimy-nek is. így tehát kézenfekvő, hogy a hadügyi titkokat honnan vette a táncosnő. A leleplezések után Massard megállapítja azt, hogy a két élőkelő barát semmit sem tett a halálraítélt fiatal leány érdekében.

Massard leleplezése nagy feltűnést kellett a Párisi társaságokban, A megvádolt államférfiak tiltakoztak az ellen, mintha a kivégzett táncosnővel viszonyt folyattak volna és az írót rágalmazásért bíróság elé állították. A tragikus véget ért táncosnő élete és szerelmei legközelebb foglalkoztatni fogják a párisi bíróságokat és érdekes anyagot adnak ív? íd g -brrvíhii-e íCTRdaieuseRck

a hatóságok és a közönség félrevezetésére. Azzal az újsággal, amely ilyen ostobául denunciáló és ilyen gáládul perfid rágalommal illet bennünket, nem vitatkozhatunk arról hogy téves volt-e valamelyik híradásunk, vagy sem; ez a hírlap megszűnt számunkra és megszűnt a tisztességes újságírás számára. Bennünket ezekután az sem érdekel, hogy ez a lap -- egyébként most a szuboticai zsidó hitközség ellenzéki pártjának hivatalos lapja — megállapítja azt, hogy »tendenciózusnak M átsző közleményünk« kinos megütí közé-sí keltett katolikus körökben. A katolikus körök, amelyekkel laptársunk sokkal kevésbé szoros kapcsolatot tart fönn, mint vidéki utazói hirdetik, a katolikus körök nem olyan ostobák, mint ahogyan a kis Móricka elképzeli a szerkesztőségben és eszükbe sem jut megütközni olyan közleményeken, amelyekből tendenciát legfeljebb a sebesicsi kondás olvashat ki. Az a sebesicsi kondás, aki mesének nevezi közleményünket és elfelejti, hogy ugyanez a közlemény megjelent a Der Morgen cirr.ü zagrebi napilapban is, abban a lapban, amelynek a Hírlap felelős szerkesztője' a szuboticai tudósítója, A cáfoló-kedvü felelős szerkesztő, aki Szubotícán kínosam meg van ütközve, mint a katolikus körök házizsidaja, Zagrebban maga terjfeszti a »rágalmat« és Zagrebben velünk együtt »bíinpalásolója a hararniavezérnek.« Mi többé nem állunk szóba vele. Reméljük, hogy ő is beszünteti a köszönési viszonyt j önmagával. v, . -Mata Hari kedvesei