Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-04 / 301. szám
12. oldal. négyesével, ötösével, menekülők, akik hajmeresztő dolgokat -beszélnek. Gyűrött, ceruzával teleirt papírlapot vesz ki a zsebéből és elkeseredetten mondja: — Kjorülő utón kaptam ezt a levelet. Egész Európa figyelmét fel kellene rá hivmi, hogy mi történik most Bulgáriában. A tisztek kétezer embert vittek Lom kikötővárosba, ahol a hajókon meggyilkolták őket. Négy uszályhajóba zártak ötszázötszáz foglyot, azután minden hajón tíz tiszt bíróságot alakított és ítélkezett fölöttük. Pár perces kihallgatást komédia után kihirdették előttük a halálos ítéletet, azután azonnal agyonlőtték és a Dunába dobiák őket. Egy földmives van köztünk, aki egyik hajóról elmenekült, ü is Ugyanazt mondja mint ami a levélben áll. Ilyen és hajoló kegyetlenségek történnek és nincs senki, aid meggátolná. De majd sor kerül erre is. — Mikor? — kérdem. — Nem tudom mikor, de hamarosan, mert a mi ügyünk nem veszett el. Fatalista hittel mondják mindketten, hogy bíznak a bulgáriai helyzet megváltozásában. Mikor elbúcsúzom tőlük, akkor is bizakodva mondják: — A nevünket ne irja meg, de jegyezze meg magának és ha már otthon leszünk, keressen fel bennünket Bulgáriában is . . . Felügyelet alatt A városba visszatérve, több tekinnisi polgárral beszéltem a bolgár menekülteknél tett látogatásomról. — Sajnáljuk őket — mondották a nisiek —, de jobb lenne, ha más városba tennék őket. Említettük már, hogy a háborús megszállás alatt a bolgár katonaság milyen kegyetlenkedéseket vitt végbe a városban és ezt a lalcc&sáJz nem tudta elfeledni. Két bolgárt már felismertek, akik a háború alatt itt voltak és rosszai bántak az itthonmaradtakkal. ^ Ezeket megverték, mire a hatóságok, ho°'> az inzultusoktól megmentse őket, megtiltotta, hogy a menekülttábort elhagyják, ha nincsenek munkában. Itt volt Oblomov Sándor bolgár rendőrfőnök is, aki mint tiszt több nisi polgárt elhurcoltatott. Ennek most a hatóságok utasítására el kellett hagynia a várost A többiekre nem haragszunk. Szegény, nélkülöző emberek, akiknek szintén joguk van élni és kell egy hely, ahol az üldöztetés után lehajthatják fejüket... Farkas Frigyes I— ■lUHifflraaa—■■ ----Datka Ákos: HAGYJÁTOK ADYT! Ady Lajos könyvinek megjelenést alkalmából Ki tudja majd, ha elmegyünk mi sorba, A mi húsz évünk miről álmodott, Hogy ml hullt velünk — magyar sors — [a porba. Ki látja majd a régi Vár adót? Ki látja majd az áldott vemhü várost, Hogy szüli, szórja harcra fiait, Ki látja majd a Biharban gyűlt fdroszt. Kivert tálkánkkal indulni Adyt? A sors előtt, hol nemzet sírja nyílt meg, Riadt tálkánkból sikoltotl a dal: MegdUjutok, a sírba ténteregtek! Szavunk, ha aj is, szivünk ős magyar. — Lángzó szavunknak rúgás volt a bére. Kivert, hazátlan átok vádja ért, És most kockáztok Ady szent nevére. — Ne mig mi élünk, ne az Istenért! Ki bánja, majd ha elmegyünk mi sorba, Mit irtok: tálkánk miről álmodott, Hogy ml hallt velünk — magyar sors — la porba... Sirassátok meg a régi Véradót! Egymást cibd.nl, olcsó, régi virtus: Megcsalt vezérek sirató torán. Ne bántsátok még, (keserű a mirtusj töviskor on ánkat Ady homlokán. SACSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 4. KRÓNIKAi A HÉTRŐL __ Evlva Az olasz fasdzmus győ- M üss óllal zelmi évfordulójának, a melyet most ünnepeitek meg obskúrus ceremóniák között Rómában, van egy érdekes tanüLsága. A római nép, mely egy évvel ezelőtt még fanyar közönnyel és némi aggodalommal fogadta a fekete! gyeseket, az évfordulói ünnepségeken már lelkesen evivdzott nekik, amint fegyveresen felvonultak az aposíci-város utcáin. A tömeg, amely Rómában se jobb és következetesebb, mint Londonban vagy, akár Budapesten, elfelejtette régi haragját és ellenszenvét és olyan parázs ovációt rendezett a valamikor utált és gyűlölt Mussolinck, az olasz premiernek, az európai diktátorok tanítómesterének, hogy csalt úgy zúgott Róma, ez az örök város, mely látott már különb csodákat és triumpíusokat. Mindien rangú és rendű olasz — munkás, paraszt, kispolgár és burzsoá — hódolattal borult a fascismus elé, amely egy esztendeje intézi Olaszország sorsát és ugylátszik, meglehetős sikerrel. miért az a lelkesedés, amely az évfordulón megnyilatlaozott, nem egyedül Mussolinek szólt, hanem általában a fekete ingnek, annak a reakciós és speciálisan olasz veretű ideológiának, helyesebben politikának, amelyet az olasz miniszterelnök reprezentál. Az uj honfoglalási komédia, ahogy egy keserű német lap megjegyezte, a fascizmus győzelmére mutat kétségtelenül, második győzelmére, amelyet — nem nehéz kitalálni — az a nagyobb falat kenyér bízott meg Mussolininek, amelyet részben; önhibáján kívül az ő politikája szerzett meg Itáliának. Amikor ugyanis Mussolini feketemges martalócai ellepték a római kapitoliumot — Olaszország a sze^■(Viység útjait járta, a lira veszedelmesen táncolt Zürichben — most podig (és ez a siker titka) stabilan áll jó kurzuson és bent az országban van munka, a kereskedők profitálnak, a szatócsok házakat vásárolna kés a parasztok — szüretelnek. Az olasz nép lelkesedését ez a valuíadifferencia szította fel az évfordulói ünnepélyek extázisáig, amely ez egyszer őszinte volt, mert mi urunk: a pénz. állott mögötte, a - amely ma a hazafiból — hazaárulót csinál, a becsületesből becstelent, a békeszeretőből — lázadót, kalandorból nemzeti hőst és a fáscizniusból — olasz ünnepet . . , A geszt! Most múlott őt 'éve, hogy sir Tisza Istvánt, a geszti mágnást, a halál magyar urlovssát, meggyilkolták Budapesten. A halottakról vagy jót, vagy semmit — tartja a közmondás —, amelyet ezen az évfordulón szigorú következetességgel betartanak a magyarországi lapok. Budapesten ma vagy jót vagy egyáltalán semmit sem mondanak a bihari grófról — a háborúnak erről a problémanélküli magyar halottjáról, aki. mig élt, Magyarország korlátlan ura volt. Itt, ezen a területen azonban talán kötelesség is a geszti sima gondolván, valami keveset emlékezni arra a Tisza Istvánra, aki minden erénye mellett, egy kicsit a mi sorsunkat is elkótyavetyélte, együtt azzal a sok magyar értékkel és élettel, amely valamikor az ő parancsai szerint sirt, gyászolt és szegényedett a Duna—Tisza mellett A geszti mágnásról lehet sok jót mondani, de lehet, nagyon sokat lehet, különösen nekünk, miatta panaszkodni is, akiket az ő makacs és dacos feudalizmusa juttatott legtőkép a kisebbségek nehéz * helyzetébe. Neki köszönhetjük egy kissé, hogy ma verekedni kell a magyar szóért, a magyar iskoláért, a magyar válasz-i © -tv tójogérí és nem fcits részSen ő felelős azért hogy a magyar föidnélküliek Erdélyben, Vajdaságban és Szlovanszkóban ma üres, kamrával és sok suiyos gonddal váznak neki a téli hónapoknak . , . Óvodások ötesztendős gyerekek küldöttsége moíistreküldöttsége tisztelgett Mas&aryk elnöknél, a csehszlovák köztársaság megszületésének ötödik évfordulóján. Az Óvodások, akiket túlzó és temperamentumos prágai tanítók, a demokrácia nevében vezettek föl Csehszlovákia tiszteletreméltó elnökéhez, nagy feltűnést keltettek a politikai demonstrációval, amely nem igen illett az évfordulói ünnepségek komolyságához. A prágai lapok egy része erősen meg is neheztelt emiatt a csehszlovák tanítói karra, amelyet különösen azért támadott, hogy miért igyekszik kihasználni a serdüietéen gyerekeket politikai stafázsnak. A politikának — írják — csak egy vonatkozása lehet a gyerekeikkel: adjon nekik jó iskolát és ovodát, gondoskodjék, hogy a téli hideg ollen védve legyének meleg ruhákkal, tegye lehetővé, nogy szüleik megkereshessék a tandijat, meg a kenyeret számukra. Hagyja csak meg őket ártatlan játékaiknál — elég idejük lesz még megismerni a felnőttek mulatságára szolgáló, kevésbbé ártatlan játékot, amit politikáinak neveznek ., . Babyt Még Németországban elárverezik is, ahol pedig a nyomorúság szokatlanul bizarr históriákat fonnál ki manapság a német sorsokból, feltűnést keltett az a hirdetés, amelyet egy lipcsei asszony tett közzé valamelyik berlini újságban. A hirdetés igy szólt: Babymat átadom a legtöbbet Ígérőnek, aki szereti a gyerekeket A megjelenés után való nap a hirdetett címre többen elmentek, részint kiváncsiak, részint jóénzésü, professzionátus szamaritánusok, akik segíteni akartak Baby édesanyján, mert — úgy hitték — a szegénység miatt akar megválni gyerekétől. Ä látogatóknak az asszony dpairaszólta, hogy as ura meghalt, teljesen egyedül van és hogy a nagy drágaság miatt nem tudja kétéves gyerekét eltartani. A jószivü és érzelmes lipcseiek, akiket nagyon meghatott a szerencsétlen asszony sorsa, még aznap vagy hétszáz milliárdot gyűjtöttek össze Baby számára, akii ilyenformán nem vert dobna az édesanyja. Ezt különben a fő asszony egyáltalán nem Is akarta. Az árverési trükköt, mint később kiderült, csak azért használta fel, hogy magára terelje a figyetaeit és aprópénzre váltsa a szánakozók részvétét. Amikor aztán a dolgot az újságok leleplezték — és ez a legérdekesebb — a lipcseiek nem háborodtak föl és nem deklarálták az asszonyt szélhámosnak. Azzal a megértő, a legszélső határig elnreno jóindulattal, amelyet a közös nyomorúság nevelt ki a németekből, tudomásul vették, hogv az asszony becsapta őket, hogy Baby elárverezése csak trükk volt, jó ötlet arra, hogy a város jószivü gazdagjait megpumpolja. Még az Üzletszerűség sem bántotta ízlésüket, ahogy Babyt a hirdetésben kezdte édesanyja. Nekik már nincs uj a nap alatt, ők már túl vannak réget! sok minden régi előítéleten, tradíción és morálon. A mély és süni nyomorúságban megtanulták, hogy az élet elsősorban kenyér és víz, csak aztán jön a többi: becsület, hazaíiság, tisztesség és az a sok egyéb, ami törvénykönyvekben és katekizmusokban van. (H-L) SSegjeleatek már a Ilii Barimig! mm Ara D «*-6a a l’Süüli Barinü 111 Ar« D 60-— MegreodelfceiSk: Óig Mimi Silin xeneiaiikoreskedésc Sobotica. a legmodernebb mintázatba a, óriási választók háló, ebédlő ós salouba, Argatnan, Smyrna és nyírott pinceh minőségben. npárga, juta, tapestri, kokus, píüseh ős fii* minőségben. HM Mill HÄ Kellemes meglepetést fog szerezni a temesvér—lipcsei Koré vetz-eég az idén a zongorát vagy hegad üt játszó közönségnek. Október i5-én megjelenik az első Msrateiz iirles»Bii Sitii olyan szenzációs külső kiállításba* £*belső tartalommal, amilyet eddig a legnagyobb világcégek adtak vevőiknek, S® oldaton 34 kiválogatott mfivet tárta ns*« es a pompös album, mely a legdivatosabb táncok, népszerű dalok, legszebb magyar nóták, kedvelt operák, kiválogatott kétes négykezes darabok gyűjtemény* len és minden zongorára odakerül, Aa altiamba felvett művek egyenként véve SflO dinárba kerülnek. Karácsonyi «üfemsoi addig ne vegyest, mis a Seravoís:albnmot nem látta! Október 15-éa a Morvtvetz-album in minden könyvkereskedésben kapható les*. 74S4 3033 A legkiválóbb j elenlegi borotvapenge Vtxérképvifdot as 5. S. 8. bírál faág réatzér© UO D. D. ZASküB MORAVETZ zeaemfikaresked és Tiakssn (Btoáik) 20 oldatos ret>e«aíjegy*4ke fcfeol kétezer kiválogatott zenemüvet sorol feL Kérje még ma in gye*. 6479