Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-28 / 325. szám

Poštariaa piačena u goiovom Ára egy és fél dinár Postasasállíiisi dg készpénzben lefizetve XXIV, évfolyam tBSS^WSSESSBB^SSEESBEOBBEBBWB^S^BSSSBS^ Begjelenik minden reggel, ÜEEep utas és hétfőn jiólbsa 1LLEFOK SZÁKI: KiauóMcatal S“58f Szöjpkesstoisóg 5-10 S&feotica, SZERDA, 1923 november 28, 325. szám Előfizetési ár negyedév re 33 5 dinár líuiU&ZltSECi Eielja Aiexcndra-aiiea 4 zzám alatt E'edémvetr.li Kralja Alsxandra-nlíca 1 (lelbach-palota) Az igazságszolgáltatás törvényes akadályai fel.) Nincs még két hete, hogy egyik napról a másikra életbe lépett az uj illetéktörvény, mely a törvénykezési illetékeket nem­csak jelentékenyen fölemeli, ha­nem a törvénykezési illetékek egész rendszerét is gyökerében rázkódtatja meg. Elhibázott tör vényelőkészitési módszerünk mel­lett a pénzügyi kormány terveivel ez ország közvéleményének lehe­tetlen volt megismerkednie és az­zal szemben állást foglalnia. A törvényjavaslatot törvényhozási tárgyalása előtt nem ismertették a sajtóban, a javaslatot egész ter­jedelmében nern küldték el sem ez érdekképviseleteknek, sem a bíróságoknak és ügyvédi kama­ráknak, a törvényjavaslat bizott­sági tárgyalásai nem nyilvánosak, a hivatalos kommünikékből em­ber fia meg nem állapíthatja, mi­ről van szó, a nemzetgyűlésen is csak sommásan tárgyalták a ja­vaslatot : úgy, hogy az ország népe csak a törvény kihirdetése napján tudta meg azt, hogy milyen uj meg­terhelésekkel sújtotta ezzel a tör­vényalkotással a népszuverenitás hordozója. Nem akarjuk mi e he­lyütt ennek a javaslatnak rendel­kezéseit bírálni. Erre se helyünk, se módunk. Csak a törvénykezési illetékek reformjánál akarunk rá­mutatni bizonyos anomáliákra, a melyek eliminálása a vajdasági kép­viselők kötelessége lett volna párt­állásra való tekintet nélkül. A törvénykezési illetékek meg­­áíiapitáséná! a szabály az, hogy az illetéki díjszabásnak összhang­ban kell állani az érvényben lévő perjogi eljárás szabályaival. A vaj­dasági képviselő uraknak, ismétel­jük, pártklilönbség nélkül — ha­csak belenéztek is a törvényja­vaslat nyomtatott szövegébe, lát­­niok kellett, hogy a törvénykezési illetékek reformja az elavult szer­biai polgári perrendtartás szabályai­hoz van szabva, hogy ennek foly­tán annak rendelkezései egy egé­szen más eljárásra csak töménte­len visszásig és méltánytalanság előidézése révén lehetségesek. A vaj­dasági képviselők idejét annyira elfoglalja a politika, hogy az ilyen apróságokkal, az ilyen unalmas számcsoportokkal nem értek reá baj­lódni. A kormánypártiak rábízták a dolgot a miniszterükre, az el­lenzékiek pedig n jó sorsra. És most itt van a meglepetés, most elhülve látták, hogy a vá­lasztások előtt gyönyörűen szó­­nokió és a demokrácia dicsőítésé­ben fáradhatatlan képviselő urak mit tálalnak fel szeretett válasz­tóiknak. Oly an törvénykezési illeték rendszert kaptunk, mely a perle­kedést úgyszólván a gazdagok és vagyonosok privilégiumává teszi, a magánjogi érdekek megvédését és érvényesítését az anyagilag gyön g,:bb társadalmi rétegekre nézve hihetetlenül megnehezíti, sőt a leg­több esetben lehetetlenné teszi. Demokratikus országok pénz­ügyi politikája arra irányul, hogy az igazságszolgáltatást minden tár­sadalmi réteg részére könnyen elér­hetővé tegye, ha már a demokrácia alapvető követelményét a jogszol­gáltatás ingyenességét az állam megfelelő anyagi ereje híján meg­valósítani nem tudja. Ez az illetéktörvény pedig so­rompókat emelt az igazság templo­mainak kapui elé és oda csak azokat engedi, akik elég tehető­sek arra, hogy előre lefizethessék az igazság kiméréséért megsza­bott vamot. De ha még lehet is valami mentség a polgári törvénykezési illetékek ilyon felemelésére, nincs mentség a javaslatnak arra az újítására, mely magánvád esetében a büntető eljárás megindítását ille­ték lefizetésének feltételéhez köti és a hivatalból megindult bűnvádi el­járásban és a vádlott által Írásban benyújtóit kérelmeket és beadványo­kat és a jogorvoslatok minden ne­méi is jelentékeny illetékkel rój ja meg. Ha az igazságügy miniszter rá­érne szekveszírálási és reparációs gondjai közepette ilyen aprósá- Ságokkal foglalkozni, a tárcáját kellett volna kötni ahhoz, hogy ez a rendelkezés a törvényjavas­latból kihagyassék. Ha nem tette, megérdemelné, hogy a legelső nemzetközi büntető­jogi kongresszuson ö képviseljen bennünket és feleljen arra, hogy milyen indokok vezették őt akkor, mikor a legszentebb polgári, jogot, az egyéni szabadság megvédését megilletékezte. Probes Sztoján meghalt, a ra­dikális pártban nem akadt senki, aki a régi radikális tradíciók ilyen megszégyenítése ellen fölszólalha­tott volna. A két szociáldemokrata képvi­selő nem tartotta szükségesnek, hogy a reakciónak ez ellen a fis icális tobzódása ellen tiltakozzék. Kumanudi, Veljkovics és Setyerov, a demokraták nagy pénzügyi ka­pacitásai ugyancsak hallgattak és a németek is lefújtak minden ellen­állási a kisüslön való illetékmentes pálinkafőzés engedményéért. A kisüst győzött, de a szemé­lyes szabadság és a demokrácia géniusza megszégyenülve távoz­tak a népakarat letéteményesei­nek hajlékából. Mozi a politikában A belügyminiszter engedélyezi a nemsziáv íilmfeliraiokat Fenyeget az es-Iex — A vajdasági adémizériák Az Orjuna hivatalos lapja a beogradi Preporod legutóbbi szá­mában rendeíetet közöl, amely szerint a belügyminisztérium meg­tiltja, hogy az ország területén mű­ködő tnozgószinhdzakban, tekintet nélkül arra, hogy az országnak melyik részében játszanak, szláv nyelven kívül más nyelven is közöl­jék a filnifeliratokat. Azok a mór goszinháztulajdonosok, akik a ren­deletét megszegik, a legszigorúbb büntetésben fognak részesülni. A Preporod cikke érthető fel­tűnést keltett és ezért a Bácsme­­gyei Napló munkatársa felkereste Vuicsics Miíorád belügyminisztert, akitől a rendeletre vonatkozólag érdeklődött. Vuicsics belügyminiszter meg­lepődve jelentette ki, hogy ilyen rendeletről szó sincs és tudomása szerint a minisztérium nem adott ki a tudta nélkül rendeletet a íiimfeliratokra vonatkozólag. Va­lószínűnek tartja, hogy egyes he­lyi hatóságok egyéni akciója a ma­gyar és német filrnfeÜratok hasz­nálatának eltiltása. Kijelentette, hogy ép kedden olvasta ét a film­­feliratokra vonatkozó törvényja­vaslatot, de abban sincs olyan rendelkezés, amely megtiltaná ez idegen nyelvű filinfeliratok hasz­nálatát. Véleménye szerint bár milyen nyelvű filmszöveggel el­látott filmet forgalomba lehet hozni, ép úgy, ahogy a szláv nyelvű feliratokat külföldön is használják. Eszerint mindazokban a városok­ban, ahol törvénytelenül és alkot­mányellenesen megtiltották a ma­gyar és német filmfeliratok haszná­latát, ezt a tilalmat most fel kell oldani. Elvben vonatkozik ez Pan­­csevóra is, ahol ép kedden lép­tették életbe a sérelmes álren­­deietet. A miniszter kijelentése ellen­tétben van a Preporod értesülé­sével, több helyen azonban a he­lyi hatóságok a Preporod-nak fo­gadnak szót, nem a miniszternek. Attól keli tartani, hogy amikor egyes társadalmi alakulatok hoz­nak uj törvényt és uj alkotmányt, a belügyminiszter törvényes és loyalis nyilatkozata csak elvi ki­jelentés marad. Pénteken összeül a parlament A parlament összehívásának napját ismét megváltoztatták. Az ellenzék ugyanis éles támadást intézett a parlamenti elnökség ellen, amiért december másedi­káról, december harmadikára ha­lasztotta el a parlament megnyi­tását, mire a további támadások elkerülése végett elhatároztok, hogy a parlament pénteken dél­előtt fogja megtartani első ülését. Tekintettel azonban a szombati ünnepre, a parlament pénteki ülésén nem fognak tényleges munkát végezni és igy a rendes ülésszak végeredményben mégis csak december 3-ári, hétfőn fog megkezdődni. A pénteki ülésen a következő ülés napirendjét álla­pítják meg. Kellemetlen interpellációk A parlament uj ülésszaka igen élénknek ígérkezik. Az ellenzék gondoskodik néhány interpelláci­óról, amelyeknek tárgya e kor­mányra nézvo igen kellemetlen. Jelentettük már, hogy a földmü­­vespárt az itt élő orosz emigrán­sok hazaszállítását sürgeti egy interpelláció keretében. Ma újabb interpellációt nyújtottak he. a melyben a földmüvespárt a SHS. királyság és az orosz szovjet kö­zötti viszonyról kér felvilégositásl. Ebben a tárgyban a demokraták is interpellálni akarnak. Davidovics Ljuba a múlt vasár­nap szétvert beogradi diákgyülés ügyében interpellál. A demokra­ták abban, hogy egy gyűlés meg­tartását rendőrség akadályozza meg, a gyülekezési jog olyan sú­lyos megsértését látják, hogy e miatt tiltakozó népgyülést akar­nak összehívni Beogrsdban. A demokraták álláspontja föl­tétlenül jogosult. Csak kissé fur­csán fest, hogy ugyanakkor a de­mokratapártnak egy szava sincs az ellen, hogy a demokratapnrtot tá­mogató szervezetek fegyveres terror­ral akadályozzák meg a nemzeti­ségi polgárok összejöveteleit és gyű­léseit. Élénk vita várható a Zsombolya kiürítése és a Csekonics-uradalom deszekvesztrálása ügyében bejelen­tett tömeg-interpelláció tárgyalá­sánál is, ha ugyan a miniszter jónak látja felelni ezekre az in­terpellációkra. Újabb Felfordulás a demohratapártban A demokratapűrt főbizottsága szerdán ülést tart, amelyen tár­gyalják Marinkovics Voja volt belügyminiszter elaborátumát a pártprogramon átdolgozásáról. Az uj pártprogramon szerint a demokratapárt céljai közé Q tar­tományok részére megadandó szé­leskörű autonómia kiküzdését is felveszi. Pribicsevics és hivei hajlandók ezt elfogadni. A politikai élet pi­káns meglepetése azonban az, hogy egészen váratlanul Davido­vics helyezkedik ellentétbe ezzel a programmal. Pribicsevics és Davidovics addig harcoltak oiy

Next

/
Oldalképek
Tartalom