Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-28 / 325. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 28. élesen egymás ellen, amíg most Pribicsevics belátta, hogy Davidovicsnak volt igaza, amikor széleskörű autonómiát követelt, Davidovics viszont arra a meggyőződésre jutott, hogy Pribicsevicsnek volt igaza, amikor mereven ragaszkodott a centralizmushoz. Most aztán megint küzdhetnek egymás ellen. A főbizottságban szóba kerül dr. Boskovics Dusán képviselőnek a külön vajdasági demokrata párt alakítására vonatkozó terve is. Ez a terv annyira jutott előre a megvalósulás felé, hogy Boskovics lapjában, a Pancsevacban felhívja a párt bizalmiférfiait, hogy Pancsevón egy vajdasági demokratapárti főbizottság alakítása érdekében konferenciára gyűljenek össze. Demokrata forrás szerint a párt nem helyesli egy külön főbizottság alakítását s Boskovits törek vését épugy elitéli, mint annak idején a délszerbiai demokraták szeperatista mozgalmát. Remélik, hogy ha ezt kimondják, Boskovits Dusán leszereli a mozgalmat. A költségvetési törvény vitája Ä pénzügyi bizottság kedden tofvább folytatta a költségvetés tárgyalását. A budget vitája a kormány számára kezd egyre kellemetlenebbé válni, mert az ellenzék mind erősebb obstrukciót kezd a javaslat ellen. Nem sikerült a kormánynak az a terve, hogy a hétfő éjszakai bizottsági ülésen keresztülvigye a pénzügyminisztérium kötségvetésének megszavazását és igy ennek vitája még a keddi ülésen is folytatódott Emiatt a kormány a jelek szerint mégis kénytelen lesz tizenketted javaslatot készíteni január és február hónapokra. Az ellenzék harci kedve napról-napra növekszik úgy, hogy még az is kérdéses, hogy a tizenkettedeket idejében meg tudja-e a kormány szavaztatni. A tárgyalásokra a karácsonyi ünnepek miatt december hónapban már csak kevés ideje lesz a bizottságnak és a parlamentnek, miért is könnyen megvalósulhat az ellenzéknek az a terve, hogy a kormányt exlexbe kergeti. A pénzügyi bizottság kedd délelőtti ülésén Boriszavljevics demokrata kijelentette, hogy az ellenzék a költségvetési vitát fel fogja használni arra, hogy a kormány politikáját a legrészletesebb bírálatban részesítse. A pénzügyminisztériumnak nagyon sok a felesleges ügyosztálya és igy igen nagy a felesleges tisztviselők száma is. Követeli, hogy Szerbia és Montenegró részére kataszteri törvényt hozzanak. A pénzügyminiszter rövid válasza után Kulovec képviselő a pénzügyminisztérium bevételeit biraija. Az állam bevételeinek legnagyobb része közvetett adókból folyik be, a melyeket nem a parlament szavaz meg, minthogy a miniszterek maguk önkényesen emelik fel az illetékeket 'és tarifákat. Agatonovics demokrata és Bukóvica muzulmán felszólalása után az ülés folytatását délutánra halasztották. A délutáni ülés A délutáni ülés első szónoka; Kriszman demokrata volt, aki különösen a kormány pénzügyi politikáját bírálta. Minden baj okát abban találja, hogy az országnak nincs .egységes és igazságos adói er, dózere. Követelte, hogy az adókat egyenlösitsék a különböző országrészekben és helyezzék az adókivetést igazságosabb alapokra.. Készkiesen megindokolta az állami nagybirtokok megtartásának szükségét és kiemelte, hogy nemcsak jövedelem szempontjából hasznosak az állami birtokok, hanem az ország mezőgazdasági iparának fejlesztésére is. A részvénytársaságok adójának egyenlőtlenségét is szóvátette. Kijelentette, hogy e tekintetben a Vajdaság van a leghátrányosabb helyzetben. Egy vajdasági részvénytársaság például — mondotta — két millió dinár kimutatott nyereség után, még akkor is ha az adót törvényesen és igazságosan vetik ki, 898.365 dinár adót fizet, ezzel szemben Szerbiában 578.000, Horvátororszdgrész megérdemelne egy kis kíméletet. Beszéde végén hosszasan foglalkozott a költségvetés egyéb tételeivel is. Utána Alics muzulmán a boszniai adórendszer hibáit és igazságtalanságait tette szóvá. A pénzügyminiszter rövid felszólalása után megkezdődött a szavazás. ötvenhét szavazattal tizenhárom ellenében elfogadták a pénzügyminisztérium költségvetését. Szerdán délelőtt a hadügyminisztérium költségvetését veszi a bizottság tárgyalás alá. A minisztertanács ülése Kedden este a minisztertanács Pasics miniszterelnök elnöklásével ülést tartott, amelyen reszoríügyekkel foglalkoztak. A legtöbb időt a szociálpolitikai minisztérium jelentése vette igénybe. A szociálpolitikai szágban 740.000, Boszniában 648.000 dinárt. A Vajdaságban igazságtalaminiszter a passzív vidékek eliátánul nagy adót vetnek ki, holott ez sáról referált. Tavasszal megtartják a tartományi választásokat A megyei közigazgatás átvétele — A gyám- és árvaügyeket a bíróság intézi A Bdcsmegyei Napló vasárnapi számában már röviden beszámoltunk róla, hogy a tartományi főispánok e hó 20-án a Vajdaságban is megkezdették működésüket. Evvel megkezdődik az első konkrét lépés az eddigi megyei közigazgatás likvidálására és a tartományi közigazgatás bevezetésére. Illetékes hegyen kérdést intéztünk aziránt, hogy a tartományi főispánok hivatalba lépése milyen változásokat von irraga után a Vajdaság közigazgatási életében, mire a következő felvilágosítást nyertük: — Egyelőre a közigazgatás külsőképpen alig fog változni, minthogy a tartom ányi közigazgatás életbe lépésének legelemibb előfeltétele a tartomány önkormányzati hatóságok megalakulása még nem történt, meg. Ez majd csak álékor lesz lehetséges, ha a tartományi választások megejtése után a tartományi közgyűlés és a tartományi bizottság megalakultak. A tartományi választásoknak a tartományi és járási önkormányzatokról szóló törvény értelmében még ez év október 8-ig le kellett volna folyniok, ezek a választások azonban tudvalevőleg elmaradtak. Vvjicsics belügyminiszter tervei szerint ezeket a választásokat jövő év február vagy március havában fogják lefolytatni és pedig valószínűleg az egész országban ugyanazon a napon. A Vajdaságban semmi akadálya sem lenne a választások lefolytatásának, minthogy azokat az országos választásokra felfektetett névjegyzékek alapján kell lefolytatni a törvényes időben való közszemléretétel után. — Addig, aniig ezek a tartományi önkormányzati testületek meg nem alakulnak, az uj főispánok hivatalba lépése csak formai jelentőségű. A közigazgatást továbbra is a megyei hatóságok végzik az alispánok vezetése alatt, azzal a különbséggel, hogy az alispánok a határozatokat ezentúl a »tartományi főispán rendeletéből« írják alá. Különösen azért sem lehet szó nagyobb változásról, mert az uj önkormányzatok megalakulásáig a megyei közigazgatási bizottságok és megyei közgyűlések hatáskörét senki sem veheti át. Éppen ezért Bácskának azok a tiszamenti járásai, amelyek hz uj tartományi beosztás szerint a beogradi tartományhoz kertinek. továbbra is a szombori megyei hatóságok alá fognak tartozni és csak azok az ügyek kerülnek a beogradi tartomány főispánja elé aláírásra, amelyek a megyei alispán hatáskörét meghaladják. Ugyanez a helyzet a Bánságnak a szmedrovói tartományhoz kerülő járásainál is. _— Általában a megyei közigazgatás likvidálása a kerületi eltolódások miatt nem olyan: egyszerű kérdés, amelyet egyszerű hivatalátadással el lehetne végezni. A mcgyp' irattárak kettéosztása és egyesítése, az elszakadó területek ügyeinek szétválasztása igen nagy és komplikált feladat elé állítják a hatóságokat, úgy hogy ez a munka hosszú hónapokig is eltarthat. A tartományi közigazgatásról szóló törvény egyébként is sok oiyan közigazgatási újítást tartalmaz, amelyek az .eddigi magyar rendszerű közigazgatásban ismeretlenek voltaic. Igv például a gyám és gondnoksági ügyek kikerülnek a közigazgatás hatásköréből és szerbiai mintára a bíróságok hatáskörébe kerülnek át. A belügyminisztérium már több ízben fel is hívta az igazságügyminisztériumot, hogy a megyei és városi árvaszékeket vegye át a megyei hatóságoktól, az igazságügyminisztérium azonban eddig mm is válaszolt ezekre a felszólításokra. — Hasonlóképpen intézkedni kell egyéb minisztériumoknak is, hogy az ügykörükbe vágó ügyeket a helyi hatóságoktól átvegyék az illetékes minisztériumok hatóságai, amire nézve szintén még mindig nem történt semmiféle intézkedés, vagy ha történt is, azok még a legkezdetlegesebb stádiumban vannak. Alekszijevics Mita beogradi, Szljepcsevics Milán bácskai tartományi főispánok feladata tehát elsősorban arra fog irányulni, hogy az áttérést a megyei közigazgatásról a tartományi közigazgatásra minél jobban előkészítsék, hogy a tartományi önkormányzatok megalakulása után az önkormányzati szervek lehetőleg zökkenés nélkül vehessék át a megyei hatóságok szerepét. Célszerűségi okokból, éppen a rázkódtatások elkerülése végett a tartományi székhelyek is egyelőre az eddigi megyei székhelyek maradnak. A bácskai tartományt Szomborból fogják egyelőre igazgatni, ahova Szljiepcsevics főispán már át is tette székhelyét, a beogradi tartományt pedig Becskcrekről. Alekszijevics beogradi főispán egyelőre továbbra is Beogradban marad, ahol még lefolytatja a belügyminisztérium B. B. B. ügyosztályának likvidálását, a tartományi főispáni teendőket is onnan fogja intézni egyelőre úgy, hogy a tartományi tisztviselők közül néhány titkárt berendel maga mellé. A tulajdonképpeni közigazgatási központ azonban Becskerek marad. Minthogy az uj törvény az alispánt állást eltörli, az eddigi alispánok, mint a főispán kisegítő közegei és helyettesei fognak működni és bizonyos területekre nézve a főispánok teljesen reájuk ruházzák hatáskörüket, amire a törvény módot ád nekik. Sártenger van Subotica város körül interpellációra készülnek a közgyűlésen az útjavítások elmaradása miatt A szuboticai utak javítását az idei nyáron megkezdték, azonban az út-* javítási munkálatoknak csak igen csekély részét fejezték be az ősz be* állta előtt. Nemcsak a város külterületén levő utak és a tanyákkal összekötő országutak javítása nem készült el a nyár folyamán, hanem a belváros legforgalmasabb uccái is néhod teljesen járhatatkmok. A városi bérház előtt hatalmas gödör, van az aszfaltburkolatban, mely állandóan szinültig tele van vízzel. A városon kívül eső utak olyan hasznavehetetlen állapotban vannak, hogy a gazdák az őszi esős évszak beállta óta nem tudják kocsijaikkal megközelíteni a várost. Az útjavítások ügye szóba kerül a csütörtök városi közgyűlésen is, ahol a gazdák meg akarják interpellálni a városi tanácsot, hogy a tervbevett útjavítások nagyrésze miért maradt el? A városi tanács magyarázata elé nagy érdeklődéssel néznek az érdekeltek. Jugoszláv korona — magyar korona A budapesti Kúria érdekes döntése Budapestről jelentik: A Kúria egy évek óta húzódó polgári perben hozott ítéletet, amelyben alperesként a Mercur váltó üzleti r.-t. szerepel. A keresletet Steiner Ede volt szuboücai lakos indította a Mercur ellen többrendbeli értékpapír kiadass iránt. Steinex Ede még 1920 január, havában megjelent a Mercur szuboticai fiókjánál, amely később felszámolt s billentette, hogy folyószámla tartozását ki akarja egyenlíteni. Erre vonatkozólag azután azt a megbízást adta a fiók vezetőjének, hogy a számija fedezetére deponált jés a Mercur váltóüzleti r.-t. buda- I pesti központjánál letétben őrzött értékpapirállományból adjanak el annyit, hogy a folyószámlaheli tartozást a befolyó vételárból kiegyenlítsék és a tehermentesen megmaradó értékpapír állományt egy más budapesti intézetnek adják át. A Mercur a megbízás értelmébea Steiner értékpapírjaiból eladott anynyit, hogy ezért 240.000 korona vételár folyt be, — Steiner tartozása 230.000 korona volt, erről értesítést is küldött, azonban a megmaradt értékpapírok kiadását megtagadta. Ebből keletkezett azután a per. A Kúria megállapította, hogy ä Mercur a 240.000 korona vételárat megtartotta fennálló követelésének kiegyenlítésére és mert semmiféle megjegyzést az értesítőlevélben erre vonatkozólag nem tett. a követelését teljesen kiegyenlítettnek kellett tekinteni. Mert az a hitelező, aki az adósa által követelésének teljes kiegyelitéseül felajánlott fizetést jogfentartás nélkül elfogadja, adósa ellen további igényt nem támaszthat. A Mercurnak azt a kifogását alaptalannak minősítette a Kúria, hogy neki nem is magyar koronában, hanem jugoszláv koronában járt volna a követelése, mert á íelDieres akkor szuboticai lakos volt.
