Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-04 / 301. szám

1923 november 4. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. merülő — tisztviselőnő nem tudfa magát kétfelé vágni, vagy négy kéz­zel dolgozni — amit elvégre mél­tánytalanság volna tőlük kívánni, ak­kor óraszámra ott is pihennek. Azonban amilyen tarthatatlan a helyzet a távírdán, éppen olyan a postánál is — ugyancsak a létszám­redukció miatt. Pár nap előtt közöltük a postafő- Bök felhívását, amelyben utalva a létszám-csökkentés folytán beállott helyzetre, fölhívta a közönséget, hogy a posta-csomagokat és pénzes­leveleket vigye korábban a postára és ne akkor, amikor már közel van a hivatalos óra vége. A postaíőnök felhívása igen he­lyes és célszerű volt, de — mint ez rendesen történni szokott — a kö­zönség ezuttall is fegyelmezhetetlen­­nek bizonyult és kiderült — amit úgy is előre lehetett tudni — hogy a bajon csak úgy lehet segíteni, ha a posta alkalmazkodik a közönség­hez és nem úgy, hogy a közönség alkalmazkodjon a postához, mert ez soha és sehol se fog megtörténni. Amikor foglalkozunk a felmenőit panaszokkal és rámutatunk a bajok legfőbb okára, hisszük, hogy a pos­­taigazgazgatóság és a postaminisz­térium orvosolni fogja a bajokat oly­módon. hogy nem redukálja, hanem szaporítja a tisztviselők létszámát. Magyar koíí5? aki elesett a brazillal forradalomban A Poncfee Verde-: ütközet áldozata A brazíliai magyar kivándorlók Szeptember közepén Délamertkid Magyar Újság címmel lapot indítot­tak Walter Jenő és Ágid. Mihály szerkesztésében. A lap Säo Palo-ban jelenik meg, egyes számának ára 500 reis és hetenkint egyszer jelenik meg. A Délamerikaí Magyar Újság elsősorban természetesen a brazíliai magyar kisebbség ügyeivel foglalko­zik; szeptember 22-iki, második szá­mában a következő napihirt olvas­suk: — Egy hires uu&yarszármazá­­su költő halála. A Rio Grande do Sul-i forradalomnak magyar áldo­zata is van Vdmossy Árpád sze­mélyében, aki a forradalom zász­lója alatt harcolt és a Ponche Ver­déi ütközetnél halálosan megsebe­­. süli Vámossyról, aki Brazíliában ismert Író és költő volt, az összes helybeli lapok megemlékeztek. A brazíliai köztáraságban ismert! nevű magyar származású költőről i — akit különben Magyarországon ■ nem ismernek — nem irja meg a j délamerikai magyar lap bővebben, j hogy hogyan került bele a Rio Gran- j de do Sul-i forradalom forgatagába, ahol azután életét is vesztette. Alaptalan vádak Straganac Zsarkó határrendőrség' biztos ellen Belimonasztiri híradás alapján meg­írta a „Bácsmegyei Napló“, Hogy Stra­­ganac Zsarko határrendőrségi biztost a belügyminisztérium rendeletére áthelyez­ték, mert állítólag számos feljelentés érkezett ellene fölöttes hatóságaihoz. A híradásnak az a része, hogy St/aga­­nacot áthelyezték, megfelel a valóság­nak, azonban a határrendőrségi biztos áthelyezésének nem volt büntetés jellege. Ellenkezőleg, a belügyminisztérium Stra­­ganac Zsarkót előléptetésben részesítette kiváló működéséért és eredményesen tel­jesített szolgálataiért és ezzel dokumen­tálta leginkább, hogy a határrendőrségi b:ztos ellen felmerült egészen jelentékte­len panaszok is teljesen alaptalanok voltak. Straganacnak semmi kiuc sem volt, mint megállapítást nyert, azokhoz a cselekményekhez, amelyeket vele el­lenséges viszonyban áiló rágalmazók vádaskodása alapján terhére róttak. A határrendőrségi biztos — mint bebizo­nyosod©« — mindig a le-uüvariasab­­£ an bánt a hozzáforduló felekkel és példaképe volt a kötelességét pártatla­­. ul és híven teljesítő köztisztviselőnek. Belimonasztiron nagy feltűnést bél­it a közismert határrendőrségi biztos megvádolása és ottani olvasóink közül őbben levélben fordultak a Bácsmegyei Napló szerkesztőségéhez, amellyel k zölték, hogy Straganac olt közszereb: bin állt és egyike volt a határrerde ségi kar \ legnépszerűbb tisztviselőinek. ESSEM* benyújtották a Károlyi-perben a végsi jogorvoslatot Tiltakozás stem a vagyonelkobzás, ha.aera a bizonyítás elkobzása miatt Budapestről jelentik : Károlyi Mi­­hely vagyonelkobzás! perében a budapesti ítélőtábla mint felebbe­­zési bíróság tudvalevőleg ez évi junius 28 ón hirdette ki ítéletét, mellyel c; első bíróságnak va gyonelkobzóst kimondó ítéletét helybenhagyta. Ezt az ítéletet a tábla október 15-én kézbesítette ki n feleknek. Károlyi Mihály jogi képviselői : dr. Nagy Vince és dr, Ács Jenő tegnap nyújtották be mintegy száz óidéira terjedő fe­­ülvizsgálati kérelmüket. A kérelemben azt mondja Ká­rolyi, hegy neki nem vagyona el­kobzása fájdalmas, hanem a bizo­nyítás elkobzása, mellyel a bíró­ság megfosztotta annak lehetősé­gétől, hogy az ellene emelt vá­dakat megdöntse, a kereset alap­jául szolgáló tényállításokat meg­cáfolja. Ha a bíróság az ügydöntő körülményekre a bizonyítást el­rendelte volna, egészen kétségte­len, hogy a bírói igazságtétel másképpen hangzott volna, más Ítéletet kapott volna Károlyival együtt az a történelmi korszak, amelynek egyik részlete az ő ne­véhez fűződik. Az anyagi jogszabálysértések közül felemlíti a védelem a felül­vizsgálati kérelem a trianoni szer­ződés 76. szakaszát, amelyet a fellebbezési bíróság nem alkal­mazott. Majd részletesen foglal kozik a hazaáruiók vrgyoni fe­lelősségéről szóló 1915. évi XVIÍÍ te. jogi magyarázatával. Ezután következik az országgyűlés fel­oszlatása, nemzeti tenács meg alkakitása és a köztársaság ki­kiáltása kérdéseiben hozott bírói döntésre vonatkozó panaszok rész­letes felsorolása, majd a Diaz­­féle fegyverszüneti szerződés és a fegyverletételre vonatkozó vád­pont részletes megvilágítása. A bizonyítási indítványok mellőzése miatt több mint szúz eljárási sza bály megsértését panaszolják a védők. Felülvizsgálati kérelmében e­­mor.dja Károlyi végül, hogy eb­ben a perben olyan kérdések ke­rültek felszínre, amelyek Magyar ország összeomlásával kepcsola tosak. Történelmi tény, hogy a mikor a Károlyi-kormány a ha­talmat átvette, már minden elve­szett. A fellebbezési bíróság e korszak eseményeinek megitélé­­séné! azon keserű érzés hatása alatt állott, hogy Magyarország területi veszteségeket szenvedett és ez a keserű érzés homáiyosit­­haíta el a bifóség tisztánlátását. A királyi ítélőtábla valószínű leg már a jövő héten felterjeszti az összes iratokat a Kúriához, a mely az utolsó szót fogja kimon dani a nagyjelentőségű perben. Felbomlott a A szociáldemokrata német pártok koalíciója miniszterek kiléptek a Stresemaan­­kormánybői Berlinből jelentik: A birodalmi mi­nisztertanács három órán át tartó vita után elutasította a szociálde­mokraták követelését. A határoza­tot Stresemann a minisztertanács után rögtön tudatta a szociáldemok­ratapárt vezetőivel, akik erre a párt képviselőivel a pártfrakció ülésére mentek, ahol bejelentették a kor­mány határozatát. Az ülés ennek alapján nagy szótöbbséggel kimon­dotta, hogy visszahívja a kormány­ba helyet foglaló három szociálde­mokrata minisztert. A szoci áMemokrata miniszterek­nek a Str esem ann-kormár yból való kilépés© azzal a következménnyel jár, hogy érvényét veszíti a tudva­lévőén nagy harcok árán megszava­zott felhatalmazási törvény. A tör­vény rendelkezései szerint hatálya csak addig tart, amig a kormányban azoknak a pártoknak a képviselői ülnek, amelyekből a kormány a tör­vény megszavazásaikor fűlött. A lapok értesülés© szerint parla­menti körökben tárgyalások folynak azirányban, hogy a szociáldemokra­ták kilépése után mikép volna lehet­séges a polgári munkaközösség meg­alakítása a német néppártból cen­trumból és a demokratáiéból. A kor­mány jobbfelé való kiszélesítését a demokraták erősen ellenzik. Az a hir, hogy Stresemann nem hajlandó a kormányba a néppártot bevonni. A tárgyalások ezek miatt előrelát-1 hatóiag nem hoznak eredményt ési Stresemannak nem marad más hát­ra. mint feloszlatni a birodalmi gyű­lést. A belga kormány a szeparatisták ellen Kölnből jelentik: A szeparatisták lefegyverzése a belga kormány pa­rancsára töríént. amely az angol kormány közbelépésére elhatározta, hogy a jóvátételi kérdés békés ren­dezése érdekében minden támoga­tást megtagad a rajnai szeparatis­ták tói. A bdga kormány fellépését Berlinben megelégedéssel vették tu­domásul. Kraemer szeparatista vezért, aki a koblenzi szeparatista állam csínyt reav’ezte, Kölnben a rendőrség le­tartóztatta és átadta az angol hadi­­törvényszéknek, amely pár napon belül megkezdi bűnügyének tárgya­lását. Kraememél elfbgiatásakor a francia parancsnokság által kiállított fegyverviselési engedélyt találtak. A szeparatisták pénteken roham­mal elfoglalták Aachent. Franciaország nem engedi meg a jóvátétel leszállítását A Haves-ügynőínség jelentése sze­rint Poincaré csütörtökön ebszédet mondott Neversben, amelyben kije­lentette, hogy a franciá kormány nem feg visszatérni követelései újabb megállapításába, nem fog jogaira' i lemondani, a zálogokat sem fogja: visszaadni. Nem engedheti meg ma-. gának Franciaorsizáíg azt a luxust, ■ hogy Németországot talpraállítsa azért, hogy amikor elérkezett újból az ö ideje és hatalma, a francia né­pet lealázza és fölényével megsem­misítse. Anglia jegyzéke F ranciaországlioz Londonból jelentik: Az angol kor­mány megküldte a párisi angol nagykövetnek válaszát a francia kormányhoz. A jegyzékben Bald­win azt indítványozza, hogy az Unióhoz intézendő közös meghívás­­tervezeten ne változtassanak, mert attól tart, hogy az Unió hozzájáru­lása kórül nehézségeket támaszta­nának, ha Franciaország szempont­jait is hangsúlyozzák a meghívásban. Szovjetoroszország fegyvere­sen beleavatkozik a német eseményekbe Parisból jelentik: A lapok stock­holmi értesülés alapján azt Írják, hogy Szovjetoroszország négy kor­osztályt mozgósított, fczt az intéz­kedést összefüggésbe hozzák Troc­­kijnak legutóbb tartott harcias be­szédével, amelyben tudvalévőén be­jelentette, hogy amennyiben az an­­tantországok körül beleavatkoznak a német eseményekbe. Szovjetorosz­ország csapatokat küld a német kommunisták védelmére. Hogy a szovjetkormány komolyan gondol fegyveres intervencióra, bizonyítja, hogy SZinovjev a pétervári szovjet ülésén nagy beszédben kifejtette, hogy Szovjetoroszországnak köte­lessége a középeuiópai forradalmat fegyveresen támogatni. Azt indítvá­nyozta, hogy a szovjet-kormány a német kommunistákkal karöltve in­dítson támadást az európai kapita­lizmus ellen. A hadsereg tábornoki tanácsa elfogadta az indítványt. Megöltek egy legényt... Gyilkolt a féltékeny szerelmes Gombos-Bogojevónak véres szen­zációik van. Megölték a község egyik legderekabb, legszorgaima­­\ sabb fiatalemberét, Szoioczki \ György géplakatost. Szeloczki ez év februárjában sza­badult fel s egy ideig a subcticai Ferrum-gyárban dolgozott, s októ­berben ment haza Bogojevóra, hogy otthon támogathassa özvegy édes " anyját. SzoPoczki vasárnap a többi gom­bosi fiatalemberrel együtt elment a bálba. Szerencsétlenségére olyan leányt hivott táncba, akinek már volt udvarlója. Szoioczki táncosnő­jének. Vincze Rózsinak egy Kozma Imre nevű 21 éves legény tette a szépet. Kozma több Ízben megfe­nyegette az ideálját hogy ne mer­jen magának senkivel udvaroltatok mert ha ezt megtudja, elvágja az ud­varlója nyakát. A báli ismeretségből Szoioczki és Vincze Rózsi között barátság támadt s legutóbb este a bál után Szólóvá« egyik barátjával. Gellért Szilveszter­rel együtt hasakfsérte a lányt. Vin­­ezéék háza előtt csatlakozott a tár­sasághoz Kozma is, aki barátságo­san tüzet adott Szoloczkinek s az­után eltávozott. Amikor Vincze Ró­zsi is bement a házba, Szoioczki el­indult, hogy haza kísérje Geliertet, Az ucca sarkon azonban várta1 őket Kozma, aki Geliertet egy do­ronggal leütötte, Szoloczkit pedig két szúrással megölte. Az egyik szú­rás a szerencsétlen fiatalember tor-: kát járta át, a másik a homlokát ér­te. A bicska bele is tört Szoioczki homlokába s azt csak a boncolásnál vette ki dr. Kőszegi községi orvos. Gellért csakhamar feitápászkodoft s a földön fekvő barátja segítségére ment. Szoioczki eszméletnél volt, azonban csakhamar daléit s még ott az uccán meghalt. Kozmát a csendőrök letartóztatták s beszállították a sombori ügyészség ipgházába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom