Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-04 / 301. szám
BACSMECYEI NAPLÓ 1923 november 4. 4. oldal. TINTA „ © sí © Az őrültek is Mindig érdekeltek. Hiszek abban a tanításban, hogy az épgépezet kerékrendszerét leginkább a romlotton lehet tanulmányozni. Aztán nagyon hasonlítanak azokra, kik künn járnak és példázatosan tükrözik minden kor széliemét. Legutóbb, mikor meglátogattam őket, még háború volt. Ekkor egy indus istent találtam itt, ki az asztalon ült, keresztbe font lábbal, égremeredő szemmel, imádkozva. Császár négy is akadt. Az egyik, csikós vászonsapkájában a puszta falra hajolva telefonozott, fojtó gázért és torpedózuzóért, a másik észre sem vett, a harmadik arcul akart ütni, a negyedik azonnal kinevezett alezredesnek. Kivülök főképp föltalálok kerültek elém, kik hasznos találmányukkal gazdagították az emberiséget, például azzal, hogy lehet száj nélkül enni és fej nélkül beszélni. Világboldogiióra egyetlenegyre emlékszem. Az kiáltványokat irt, szakadatlanul, éjjel-nappá . Mikor az ápoló eloltotta lámpáját, akkor is. A sötétség nem zavarta. Főképp azonban lángelmék lobogtak, zilált üstökkel, önteltségtől szikrázó szemmel. Annyi iró egy rakáson, mint holmi irodalmi kávéházban, Mindegyik önmagát tartotta legkiválóbbnak. De el keli ismernem, hogy az őrültek kissé szerényebbek és jofebmodoruak. Nem szabad megfeledkeznem arról a rokonszenves urrói sem, ki ágyán az orrát fújta, oly zajjal, hogy hozzá képest egy elefánt kürtölése enyhe muzsika. Azt a levegőt szivattyúzta ki magából, mellyel telistele volt a teste s akkora sikerrel, hogy a levegő már csak köldökéig ért és azt remélte, hogy pár év múlva teljesen levegő-mentes lasz. Sok idő múlt el Ma újra benéztem hozzájuk. Erről a látogatásomról számolok be. Az indus síén, szegény, azóta meghalt, agyvérzésben, egy özvegyet és két kisgyereket hagyva hatra. De o többiek majdnem mind éltek. A négy császár is. Iliő hódolattal járultam eléjük, ók azonban szemembe nevettek. Bizonyára őrültnek hittek. Kiderült, hogy közben mesterséget változtattak. Nem köztársasági elnökök lettek. Az őrültek regényesek, köztük soha sincs köztársasági elnök. Most az egyik házeladással foglalkozik és üzlete kitünően megy, egész városrészeket ad el, nagy haszonnal. A többiek tőzsdebizományosok, vagy bankárok. Egy darabig milliókban számoltak, aztán milliárdokban, de amint az európai pénz hanyatlott, óriási számokkal kellett megbirkózniok, attól féltek, hogy újra megőrülnek s igy sietve áttértek a dollérvalulíra. Mind amerikai állampolgárok. How do you do ? kérdezték tőlem. A föltaláló és vilégboldogitó sem akarja már megmenteni a világot. Rájöttek, hogy nem érdemes. ötven Ganz-Dan-ubiust kínáltak, aránylag olcsó árfolyamon, előzékenység! részvényt, önérzetesen visszautasítottam. Csak az Írókban reménykedtem. Azok egy sarokban lármáztak. Lássa, mondtam, <• irodalom nemes szenvedélye leHesiti őket és egymás müveit szidják, akár régen, az aranykorban. Amint azonban közelebb értem hozzájuk, nem kis csalódással ál lapítottam meg, hogy ők is adoak-vesznek. Pokoli zsivaj volt. Majdnem akkora, mint tűz idején. Nem értettem a változást. Tudós orvos barátom azonban megmagyarázta. Az történt, hogy ezek a szerencsétlenek belátták, hogy régi foglalkozásukból nem élhetnek meg és elhelyezkedtek gyakorlati, pozitív, kereskedelmi és közgazdasági pályákon. Csak nem őrültek, hogy ma még mindig verseket Írjanak? Igazuk van. Átnyergeltek, mint a többi kuonjimktura lovagok. De én mégis kerestem valakit, ki hü maradt régi eszményéhez. Megtaláltam. Az orrfuvó ember ma is ágyén ült s nem tö rődve a világ zajával, fújta a orrát, harsogva. Már csak két ujjnyi levegő lebegett a fejében és biztosított, hegy még egy « és akkor elkészül. Sok sikert kívántam. Szeretettel tekintettem rá. Ó volt itt az egyetlen jellem. Kosztolányi Dezső. Revolveres macedón komitácsik a szófiai jugoszláv katonai attasé hálószobájában Két lövést adtak !e Erssztks attaséra — A merénylők elmenekültek — Diplomáciai bonyodalom a támadás miatt Szófiából jelentik: A forradalmi szervezethez tartozó három macedón komitácsi pártok este tizenegy órakor betört a szófiai jugoszláv katonai attasé Krisztics alezredes lakására, hogy az attasét megöljék. Az előszobában a szolgát, aki a benyomult macedónokat fel akarta tartóztatni, kővd fej beverték úgy, hogy eszméletlenül összeesett. A komitácsik behatoltak Krisztics alezredes hálószobájába, ahol azonban kellemetlen meglepetés érte őket. Az alezredes Uigyanis nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem a támadókra revolvert szegezett és felszólította őket, hegy azonnal hagyják el az épületet. A macedónok szintén revolvert rántottak és hirtelen két lövést adtak le az attaséra, aki azon (ban sértetlen maradt. Az alezredes erre elszántan rávetette magát a támadókra, akiket megfutamított. A szófiai jugoszláv követség azonnal tiltakozott a Confeov-kormánynál és egyúttal jelentést tett Beogradba, ahol a szófiai attasé megtámadásának hire nagy izgalmat keltett. A szombat esti minisztertanácson, a melyen a király elnökölt megíár gyaiták az esetet, de még véglegesen nem döntöttek arra nézve, hogy milye-n diplomáciai lépéseket fog tenni a kormány Szófiában, für szerint a kormány éles demarsoí fog intézeti Szófiába. ■*,. Az őszi nap árnyékában Ä meleg, száraz ősz árt a mezőgazdaságnak és a kereskedelemnek — Zsúfolt raktárak, nincs kereslet Hosszú évek óta nem emlékezik senki olyan tartós, enyhe és száraz őszre, mint az idei. November első felében még a nyárutóban vagyunk. Hetek óta nem volt egy csöpp cső sem, holott már ilyenkor az esős évszakon is túl, a tél szokott beköszöntem. És ahogyan ennek az enyhe, szép ősznek a szegény emberek örülnek, hogy még november elején is megtakaríthatják a drága fűtést ugyanúgy panaszkodnak a gazdák és a kereskedők a szinte abnormisan hosszú ősz miatt, amely szerintük lényegesen rontja a jövő évi terméskilátásokat és nagy károkat okoz a kereskedelemnek. A mezőgazdasági károk Munkatársunk kérdést intézett egy szakképzett bácskai gazdához az idei őszi időjárás mező gazdasági hatására nézve, amire vonatkozólag a következő felvilágosítást kaptuk: — A gazdák csak egyetlen előnyét látják az idei tartós szép időnek, azt, hogy a szántás már majdnem mindenütt befejeződött, vagy legalább is közel áll a befejezéshez, így az őszi mezőgazdasági munkálatok lényegesen korábban fejeződnek be, mint más években. Ezenkívül azonban súlyos hátrányok szármrv'- 'ik ebből az abnormális hosszú ö: ól. Legutóbb 1913-ban volt hasonló időjárás és akkor is erősen megérezte a föld az őszi esőzések hiányát. Ugyanígy van most is. Hetek óta nem volt eső, holott arra a friss szántásnak nagy szüksége volna. Az őszi esőzéseik ugyan be fognak az idén is állni, de félő, hogy a csírázás szempontjából már későn és különben is valószínűleg már gyorsan fogja követni ezeket az esőzéseket a fagy, tekintve, hogy már a tél kezdetén vagyunk. Nem nehéz megjósolni — a gyakorlat bizonyítja — hogy az idei enyhe és száraz ősz már ezideig is lényegesen rosszabbakká tette a jövő évi terméskilátásokat. Üzlet nélkül múlik el a téíl szezón Egy sznboticai nagykereskedő az időjárásnak a kereskedelemre való hatásáról a következőket mondatta munkatársunknak: — A kereskedelemben most már az úgynevezett téli szezonban lesznek, anélkül azonban, hogy eddig megindult volna az igazi üzleti forgalom. Az üzletév az idén am úgyis rossz volt a nagy pénzhiány és a gazdasági válság még azoknak is lehetetlenné tették a minimális közszükségleti cikkeken felül bárminek a beszerzését, akik az utóbbi években még tudtak vásárolni. A tartós enyhe ősz pedig teljesen elrontotta a téli szezont, mert eddig még úgyszólván senki s<esn szerezte be téli szükségleteit. A kereskedőknek ezáltal annál nagyobb a káruk, mert hiszen a kereskedők nem láthatták előre az időjárás veszélyes alakulását és már a nyárom beszereztek nagy mennyiségben téli áruckikeket. Ezek az áruk most zsúfolt raktárakban hevernek, anélkül, hogy a legcsekélyebb kereslet is mutatkozna, ami által a kereskedő tőkéje a mai nagy pénzhiány közepette karnatozatlanul és kihasználatlanul hever. Különösen áll ez a konfekciós és divatárukra. valamint cipőkre és bőrre. Ha a későbben beálló tél meg is fogja indítani ezekben a cikkekben a keresletet, a kereskedők eddigi veszteségeiket már semmiesetre sem hozhatják be és raktárukat sem árusíthatják ki, hogyr a tavaszra ujatbb árut vásárolhassanak. — A fogyasztók tömege természetesen nagyon meg van elégedve az idei tartós enyhe ősszel Sztrájkolnak a noviszádi színészek Kern kapnak fize éseraeiést a színházi zenészek Novisadról jelentik: A novisadl Nemzeti Szinház társulata pénteken este sztrájkba lépett A színtársulat ugyanis néhány hónap óta a legnagyobb bizonytalanságban él. a nyár folyamán két hónapig nem kapott fizetést mi* szeptemberben, amikor a színházat megnyitották, a társulat nagy részének nem adták ki a szerződést és igy. ezek szerződés nélkül működtek s mindennap az a veszély fenyegette őket hogy felmondás nélkül elbocsájtják. A színészek tőbbizben felszólították a színházigazgatót hogy a szerződés nélkül álló színészekkel kössön szerződést, azonban ez a többszöri felszólítás ellenére son történt meg. A színészek pénteken délután ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy sztrájkba lépnek és mindaddig sztrájkolnak, amíg a szerződés nélküli tagokkal nem kötőnek szerződést A sztrájk pénteken leste megkezdődött és a társulat tagiját este már nem jelentek meg a 'színházban előadást tartani, í Ezzel egyidejűleg mozgalmat hvíditottak a novisadi színházi zenészek I is fizetésük felemelése iránt, ötven- I százalékos fizetésemelést kértek a I színházigazgatótól, aki megígérte, ■ hogy kérelmüket a kufturminisztéf rium elé terjeszti. i Marzstnec színházi igazgató pén- I teken Beogradba utazott, ahol érte; sitette a történtekről a kultuszmi- Inisztert és előterjesztette a színházi i: zenészek fizetés felemelése iránti kérelmüket. A minisztériumban azonban kijelentették, hogy a zenészek kívánságát most nem teljesíthetik, mert a költségvetésben erre nincs fedezet, de Ígéretet tettek arra, hogy a jövő évi költségvetésbe előirányozzák a fizetésemelést. A színészek ügyében még nem történt döntés. A beográdi sebészeti csoda irodaim! őse Rankovics Zsávota délszerbiai suhanó. esete kezdi bejárni a világsajtót. A 22 éves fiút — tudvalevőleg — a beográdi kórházban megoperáltak s testéből egy 25 centiméter hosszú és körülbelül egy kilogramm súlyú embriót vettek ki. Rankovics az operáció következtében meghalt. IAlig jelent meg a »Bácsmcgyei tNapló« közleménye erről az operá] dóról, nyomban jelentkezett Kolozsvár. Az erdélyi metropolis nem I hagyta az elsőbbséget, az ottani lappok megTiák, hogy Kolozsváron lévenként átlag húsz-huszonöt olyan I beteget operálnak, mint a minő Ran- I kovics Zsivota volt. A kolozsváriak j azonban elkéstek. Rankovics Zsivota lett az orvosi világszenzáció, nem a kolozsvári névtelenek. A beográdi csodának azonban komoly versenytársa támadt Megállapítható, hogy több mint háromszáz évvel ezelőtt Skótországban is végeztek már olyan operációt mint aminőt Rankovics Zsivotán végeztek s hogy Shakespeare is tudott erről a műtétről. Shakespeare Macbeth cimü tragédiájának forrása Holinshed History of Scotland cimü krónikája. Ez a krónika említést tesz arról, hogy Macbeth-nek azt jósolták, hogy őt csak akkor fogják legyőzni, ha a birnamj erdő megindul s hogy anyaszülte ember fegyvere nem fog rajta. A 'jrónika elmondja, hogy mikor Macbethet, a gyilkos uralkodót Macduff üldözte, Macbeth igy szóit hozzá: Mit jelent ez áruló?. Az én sorsom