Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-24 / 321. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 24. Az elsodort falvak A szerb-román ibaíárrenáezés mérlege — Zsombolya és környékének tragédiája — Termőföldek a vi* alatt, vasutak a levegőben — Ötvenezer ember bizonytalan sorsa Ellesjtaöndé hírek az átadás idejéről Az S. H. S.-román határ kiigazí­tásával, városok és községek kiürí­tésével, polgárok ezreinek uj hazá­ba való átplántálásával csak a ki­sebbségi sajtó foglalkozik. A határkiigazitás nemcsak abból áll. hogy Zsombolya, ez a fejlődő, gazdag, iparilag jelentékeny város Romániához kerül, s az S. H. S. ki­rályság birtokállománya Módossal és Példánnyal gazdagodik. Itt több mint ötvenezer existenciáról van szó, s ha pusztán nézői volnánk an­nak a szokatlan történelmi jelenség­nek, hogy békében hatalmi szó mondja meg ennyi embernek, hogy ezután egy másik hazát kell szeret­niük. akkor is nagyobb érdeklődést kellene kelteni annak, hogy terüle­teket, embereket tolnak ide-oda. A határrendezésről Nincsics kül­ügyminiszter az országgyűlés egyik legközelebbi ülésén nyilatkozni fog. Nem tudjuk, mit mond majd a kül­ügyminiszter, a rendelkezésre álló adatok alapján azonban meg kell állapítani, hogy az S. H. S. királyság rendkívül so­kat vesztett s végtelenül keve­set nyert a határrendezés foly­tán. Más kérdés, hogy lehetett volna-e ezen segíteni, lehetett volna-e más megoldást találni. Addig, mig a dip­lomáciai tárgyalások titkosak, épp oly ékesen lehet bizonyítani, hogy nem volt más megoldás, mint en­nek az ellenkezőjét. Alit vesztettünk? Az S. H. S. királyság elveszti el­­ső—nban Zsombolyát. Zsombolya olyan jelentős ipari centrum, amelynek elvesztését hosz­­szu időre megsínyli az egész or­szág. Ipari és mezőgazdaság pro­duktumai már békében az ország­határokon túl ismertek voltak. Zsombolyán a következő nagyobb ipartelepeket veszítjük el: A Bohn féle téglagyárat, egyike az ország legmodernebb üzemeinek. Egész éven át 1000—1200 munkás­sal dolgozik. A Treisz-iéle téglagyá­rat. amelynek 300-409 munkása van. Az Unió lialapgyár rt„ amely 250— 300 munkással dolgozik. A vál­lalatot a közelmúltban nacionali­­zálták, a belföldi töke nagyobb érdekeltséget vállalt benne. A Decker kalapgyárat, három nagy gőzmalmot, köztük az egyik je­lentékeny exportmalom, egy cipő­gyárat. egy gomb és lésügyárat. Ezeknek a gyáraknak produktu­mai a jugoszláv fogyasztók számá­ra csak vám fizetése ellenében sze­rezhetők meg, mint vevőket elveszti őket az ipar és kereskedelem, mint adófizetőket az állam. A zsombolyai mezőgazdaságra hajdan büszke volt Ma",rarorszáe külföldi vendégek­nek és szakértőknek ezt mutatta be. A jövőben Románia fog ezzel büsz­kélkedni. Az átcsatolásnak a trianoni szer­ződésen kívül sem jogi, sem nép­rajzi alapja nincs. Zsombolyán mind­össze három román család lakik, a 14.000 főnyi lakosságból 10.500 né­met, 2500 magyar, 500 szerb. Zsombolyán kivül Torontálban még hat község jut Romániának. Ezek a faluk: Riskomlós, fíorvátké­­csa, Csene, Újvár, öregfalu. Tamás­ialva. Kiskomlósnak közel 2000 lakosa van, a falu úgyszólván tiszta német, román nem lakik benne. Horvátkécsa lakóinak száma meg­haladja az ezret, majdnem mind horyátj román nem lakik bonne. Csene háromezret meghaladó la­kosának nagyobb része szerb, a ki­sebb fele német, kevés magyar la­kik be"T.e< román egysem. Újvár kétezer német lakosa van, román nincs benne. öregfdu 1800 lakosú község. A lakosság nagyobb fele román, ma­gyar és szerb is van benne. Tamásfalva 2000 lakosú község magyar és német lakói vannak. Az uj határvonal valószínűleg megoszt­ja a községet, egyik része Jugoszlá­viában marad, a másik átesik Ro­mániához. Elvész ezenkívül az S. H. S. ki­rályság számára néhány román-lak­­ta kis község Versec környékén s a lakott dunai szigetek: Adakalé, Mol­dova stb. ződés, amelyet annak idején a par­lament is becikkeiyezett, igy ren­delkezik. — a terület másik részét elalkudták. Egyszerűen adsza-nesze alapon jut át ember, vagyon, exis­­tencia, élet egyik országból a má­sikba. Ámbár talán az ottlakókra nézve nem sok különbség van ab­ban, ho^-v Trianonban döntötték-e el. hogy melyik államnak legyenek a polgárid, vagy pedig Temesváron. Elet az átadandó területen Hogy a hét torontáli község Ro­mániának jut, az már két év óta bi­zonyos. Két év óta le vannak verve a határkarók, két év óta nem kel­lett az említett községekből katoná­nak bevonulni, ellenben az adókat, ha az adóbehajtás szigorúságában az S. H. S. királyságban lehet foko­zatokat megállapítani, még sokkal szigorúbban hajtották és hajtják be itt, mint bárhol másutt. A jövedelem és vagyonadót tár­gyalás nélkül vetették ki s szedték be. A már befizetett adókhoz elő­ször húsz százalék pótlékot róttak ki és szedtek be, most újabban me­gint harminc százalékot. Ha az át­adás még soká késlekedik, újabb pótlék jön. Amit megkapunk Kapjuk mindezek ellenében Ro-| Hogy a románok mit visznek el mániától Módost és Párdányt, Ki-®Módosról és Párdányból nem tud' A rendezetlen rendezett határ térképe 1 Taynt f*Uk, 4rf Jelmagyarázat: 000000009 Régi halár ■it* *rt ti* »rt »rt Uj határ kinda határában 320 hold lakatlan területet s a lakott, népes, kultúrá­val és iparral rendelkező dunai szi­­tek helyett néhány lakatlan dunai szigetet. Módosnak majdnem 5000, Párdánynak 3500 lakosa van, minda két községben a németek vannak többségben, rajtuk kivül szerbek, magyarok és bolgárok alkotják a lakosságot. Román egyik faluban sincs azon a néhány tisztviselőn ki­vül. aki újabban telepedett ott le. Román5a tizennégyszer akkora te­rületet kap, mint ami tőle ide átesik. lia a területeken lakó embereket is megkérdezték volna, hogy az S. H. S. király vagy Románia alattva­lói kivántiak-e lenni, akkor a sza­vazatoknak talán egytizede sem ju­tott volna Románia javára. Demokratikus felfogás mellett, akármit mond is a trianoni szerző­dés, — szinte lehetetlen, hogy em­berek ezreit akaratuk és megkérde­zésük nélkül egyik államból a má­sikba dobják. A jugoszláv diplomá­ciának tehát még akkor is vereségei közzé kellene feljegyezni ezt a ha­­tárkiigazitást, ha az egész területet a trianoni szerződés értelmében kel­lene átadnia. A terűiéinek azonban csak egyik l része esik cl az S. 11. S. királyság­­• tói azért, mert egy nemzetközi szer­jük. Sokat aligha hagynak ott. A la­kosság nemcsak azzal fizet rá az átadásra és átvételre, hogy bizony­talanságban él, hogy német és ma­gyar gyerekek eddig szerbül tanul­tak, most majd románul kell tanul­­niok, hogy az ügyvédeknek, bírák­nak. tisztviselőknek nagy fáradság­gal meg kellett egy nyelvet tanul­­niok, hogy most hozzáfogjanak egy másik nyelv megtanulásához, ha­nem apróságokban is megsínyli a róluk és nélkülük való határrende­zést. Evakuálás jogcime alatt a köz­ségházáról már most elviszik a tör­vények és rendeletek példányait, elvszik a községi és iskolai könyv­tárakat, a közigazgatási tisztviselő a falvakban, ha valami rendeletre akar hivatkozni, elutazhat néhány órányira, a tanitó, ha könyvet akar adni a tanulóknak, ezt sem teheti meg. A gyerekek nem tanulnak és nem olvasnak. Emellett senki sem tudja, hogy mikor lesz az átadás. Napok, hetek, vagv hónapok múlva. Tanítót, orvost az átadás előtt álló községek nehezei# vagy egy­általán nem kapnak. Olyan örökös állásra, amely ideig-óráig tart, csak elkeseredett ember pályázhat. A községek sokáig afelől is bi­zonytalanságban voltak, hogy mi lesz a beszolgáltatott hadikölcsö­­nökkei s a pénzlebélyegzésnél kapott bonokkal. Most már megszűnt ez a bizonytalanság, tudják, hogy az el­lenértékét ők sem kapják meg. Az uj határ rosszabb, mint a régi Félszázezer embernek moot más himnuszt keli tanulni, zsivió helyett szetreaszkát kell majd Idái tani, uj nyelvet tanulni, más viszonyokba beletörődni, de legalább az uj határ jobb, az országra nézve biztosabb, közgazdaságilag megfelelőbb lenne, mint a régi. Ennek éppen az ellen­­| kezdje az igaz. | Az uj határ még kevésbé ad vé­delmet az országnak, mint a régi. És ez nem másodrendű szempont. Igaz, hogy az S. H. S. királyság és Románia ma szövetségben állnak, a dinasztiák közt rokoni kötelék van, 5 a határrendezés azonban nem a má- Inak készült s Románia — legalább j lélekben és ambícióban nem tud le­mondani az egész Bánátról, s Ver­sec és Fehértemplomért, amelyre jogot formál, nem kárpótolhatja nyolc-tiz falu, amelyben nem laknak románok. A határrendezésnél tehát a taktikai szempontokra is figye­lemmel kellett volna lenni. Az uj ha­jtár is a legtöbb helyen az országút, a dülőut, vagy egy fa. Hogy közgazdaságilag milyen az uj határ arra nézve csak néhány ak­­latáns tény: Az Aranka-Bega-Temes ármente-: sitő társulat igazgatósága Romániá­ban lesz, a szivattyúik Jugoszláviá­ban. Az ármentesito társulat öt éve nem működik, a vadvizek szapo­rodnak s a bánáti mocsár, amelyet az emberi szorgalom évtizedek alatt alakított át termő Kánaánná, rövi­desen ugyanaz lesz, mint a török­­unalom alatt volt: terméketlen-mo­csár. Vasutak a levegőben A Módos Zsombolya-i vasút, ^ a mely hat község éltető ere a határ­rendezés következtében nem közle­kedhet Ez a vasút eddig Zsombo­­lyától-öregfaluig jugoszláv területen járt, Ótelek, Jánosföld, Párdány és Módos közti része román terület volt. A határrendezés bázisa ez a vas­útvonal volt s most a sikerült határ­rendezés következtében elindul majd a vonat a román Zsombolyától---­Áz első állomása Klári már szerb területen van, — ha közlekedik is • ijd ez a vonat — jön határvizsgá­lat, vám s más egyéb gyönyörűség. Klári határában a vonat levegőben lógó vonat. Mintegy tiz kilométer­nyi területen S. H. S. területen ha­lad, de Klárinak az S. H. S. vasutak egyetlen állomásával sem lesz kap­csolata, nemcsak az előtte való ál­lomás román, hanem a közvetlen utánna következő Kécsa is. Kécsá­­tól-Jánosi öl dig román területen ha­lad a vonat, ahol újból jugoszláv te­rületre — újabb határvizsgálat, újabb vám — tér át. A krokiirók számára való téma, hogy ha valaki a jugoszláviai Kikin­­dáról vonaton akar eljutni a jugo­szláviai Párdányba (mind a kettő ugyanazon magye területén fekszik) Szent Hubertnál elhagyja a jugo­szláv határt, Zsombolyánál belép Romániába, Zsombolya után elhagy­ja Romániát, Klárinál belép Jugo­szláviába, tiz perc múlva elhagyja Jugoszláviát s újra Romániában uta­zik, félóra múlva elhagyja Romániát s újra belép Jugoszláviába. Nyolc­­szori határ és vámvizsgálat után vézre helyben van s boldogan fel­sóhajthat: — Ezt a határrendezést jól meg* csinálták. Á. J. Szombaton írják a!á a Zsombolya átadásáról szóló konvenciót Be^i-radból jelentik: A zsombo­lyai kérdésben a tárgyalások Juso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom