Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-24 / 321. szám
s* Ara egy és fél dinár m 1 f|p®.,. f-, §yi j§ n i| XXIV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1923 november 24. ■oaBBMHBMBHMBni bssekühmjb: sraaBtssaBaK^amgsrarawiaisK38gaaHW3HHEáatauiBaBiKS4i£^ SZEE&JSS^i «tfätf* (Segjcltuik nnnden reggel, ilcnop után és hétfűa elállna TELEFON SZÁRI: KiadöMvatal 8-53, Szerkesztőség 5-19 Fonák munkásképzés Nőin tehetünk róla, de még mindig azokat o kérdéseket tartják legfontosabbaknak, amelyek az ország gazdasági életének emelésével s azoknak a problémáknak megoldásával foglalkoznak, melyeket e több, a zavartalanabb, az eredményesebb termelés feladatai vetnek fel. Az ipari vállalatok vezetőit most íegfőképen az a miniszteri rendelet foglalkoztatja, mely az idegen szakmunkások beutazását megnehezíti s ez itt tartózkodók részére csupán hat havi tartózkodási engedélyt helyez kilátásba E miniszteri rendelet alapján felhívták a vajdasági ipari vállalatokat, hogy a speciáiis munkakörökre olyan munkásokat képez tessenek ki, akik állampolgárok, mert hat havi tartózkodás után minden idegen szakmunkást ki fognak az országból utasítani. Ezt a rendelkezést elgondolásában eíhibázottpak, hatásában katasztrofálisnak tartjuk. A mai szállítási viszonyok mellett minden nemzeti közönség arra törekszik, hogy a saját határain balüli termeléssel tudja kielégíteni szükségleteit. Az ipari telephely dogmáját a szállítási nehézségek és az állami elzárkózás politikája megdöntötték. Annak az országnak is, melyet természeti viszonyai mezőgazdasági termelésre utalnak, gondoskodnia kell arról, hogy az ipari termelést is meg honosítsa búzatermő földjén. Ám az ipari termelésnek elengedhetetlen és pótolhatatlan tényezője : a munkás. A mezőgazdasági kultúra évszázados fejlődését a mezőgazdasági munkás ismereteinek évszázados fej ődése tette lehetővé. Ha valahol Kanadában az őserdők földjét mezőgazdasági művelés alá akarnák törni, bátran vihetnének ki a Vajdaságból mezőgazdasági szakmunkást, mert sem az ipari proletariátus munkanélküliéi, sem a barbár népek a föld okszerű műveléséhez nem értenek. De ha a Vajdaságban olyan ipar ágakat akarnak meghonosítani, amilyenek eddig még nem voltak, vagy ha a meglévő iparágakat akarnák fejleszteni, modernebbé tenni, vagy a megnövekedett szükséglethez s a versenytársak produktivitásához mérten átalakítani, akkor nem nélkülözhetik azokat a szakmunkásokat, akik tudásukat, hozzáértésüket, ismereteiket a legfejlettebb üzemekben eltöltött, sokszor évtizedes szolgálatuk alatt szerezték. Azzal a munkésgárdávai, melyet a kenyerüket vesztett mezőgazdasági munkások sorából lehet összeszedni, vagy melynek tagjai primitiv kisüzemek kezdetleges munkaviszonyai közül kerülnek ki, Előfizetési ár negyedévre 135 die ár Kiadéhivcteu SbfJjí. 321. szám Alerajidra-ulica 4 szá.n slat* áieximiira-iiliea 1 (Lelbach-p.leta) nem lehet modern kémiai gyárat üzemben íarterii, nagyszabású sző vőgyár gépeit vezetni, vagy akár : fentarísni a vajdasági cukorgyárak mai üzemét. Csak a járatlanság oldhatja meg úgy a munkásképzás problémáját, hogy az idegen szakmunkások hat hónap alatt képezzék ki utódjukat. Ennek az elgondolásnak több hibája van. Egyrészt olyan komoly és megbízható szakmunkást alig lehet találni, aki otthagyja állását és hat hőnepra eijön idegen országba. Vagy csak olyan munkást lehetne hat hónapra idehozni, aki állás nélkül van otthonában s nincs is kilátása állandó műnkére, — a tanításra, vezetésre hivatott szakmunkásokat azonban nem a munkaközvetítő irodákban szokták keresni — vagy olyan horribilis áldozattal - járna az állasban lévő munkás kiemelése, hogy arra a kezdő vagy újra berendezkedő iparvállalatok nem is gondolhatnak. De másrészt nem is lehfet arra gondolni, hogy hat hónap a*att a szakmunkás szakmunkássá képezheti. ki munkás társait. Ha három-négy év kel! ahhoz, hogy az iparostanoncból csizmadia legény legyen s legalább öt évet kell az étteremben tölteni a pikkoiónak, hogy ételhordó legyen, akkor nem le hét ezt elvárni, hogy hat hónap alatt a szakmában járatlanok előmunkásokká képezhetők ki. Ilyen hat havi tanulási idő alatt kiképzett munkásokkal biró iparvállalatok nem felelnek meg azoknak a feladatoknak, amiket a külföldi korfkurrencia s a belföldi szükséglet állítanak eléjük. Fejlett ipar, nagyszabású s modern üzem nem tartható fenn olyan elömunkasokkal, akik tudják, hogy csak hat hónapig lesznek n helyükön s olyan munkássággal, mely tudását és szakismeretét hat hónapi munkaidő alatt nyerte el. Aki komolyan törődik az ország iparosodásának, ipari fejlődésének elhanyagolhatatlan érdekeivel, az tiltakozni kénytelen az ellen e miniszteri rendelet ellen, méh' olyan ouzgóságga! teszi lehetetlenné a munkás képzést, mint amilyen fcuzgóságga! és kötelességérzéssa! azt szolgálnia kellene. Uj megegyezés jött létre Olaszországgal Fiume kérdésében Az olaszok rövid időn belül kiürítik a Baross-kikötot és a Deltát — Határkiigazitás lesz Szlovéniánál Jugoszlávia javára Az olaszok annektálják Fiaméi: A fiumei kérdésben a kulisszák mögött hónapok óta folytatott tárgyalások eredményeképpen úgy látszik létrejött a megegyezés az StIS. királyság és Olaszország között. A megegyezés lényegéről egy, a tárgyalásokba beavatott magasállásu diplomata néhány újságíró előtt részletesen nyilatkozott, anélkül azonban, hogy az újságírókat felhatalmazta volna a forrás megnevezésére. Ä diplomata közlése szerint a jugoszláv kormánynak a tárgya» Sások folyamán az volt az álláspontja, hogy a SHS. királyságnak a rapallói és santa-margheritai szerződésekben foglalt jogait megvédelmezi és azokon rtem enged változtatni. Ez a törekvés sikerrel is járt és az olasz kormány beleegyezett abba, hogy fokozatosan kiüríti azokat a még olasz megszállás alatt levő területeket, amelyek o rapallói szerződés értelmében a SHS. királysághoz tartoznak. Elsősorban a B iross-kikötő és a De ia kiürítéséről van szó, amely területeket az olaszok*még ez év tavaszán Susákka! együtt lettek volna kötelesek átadni. Minthogy azonban ezek a kikötők Biar.chinoval együtt sem elegendők a SHS. királyság kivitelének, főleg fa-exportjának lebonyolítására, Olaszország meg fogja engedni a fiumei kikötő használatát is. Olaszország ezeknek a területeknek kiürítésével eleget is tesz a SHS. királysággal szemben vállalt kötelezettségeinek. Elintézetlen marad egyelőre Fiume szabadállam kérdése. Fiúmét a megállapodás értelmében Olaszország továbbra is megszállva tartja és erről s kérdésről esetleg egy későbbi nemzetközi konferencián fognak dönteni. A megegyezés másik része érteimében a SHS. királyság nyugati halárain határkiigazitás történnék Jugoszlávia javára. így Szlovéniában Jugoszlávia néhány községet megkapna, részben a Trigiav irányában. Az erre vonatkozó pontos megegyezés még nincs készen. Tárgyalások folynak még néhány Fiume körül fekvő szerb lakosú községnek Jugoszlávia számára való átengedéséről is. Első sorban Cantnda községről van szó, ahol ötezer horvát lakik. Ezeket a norvótoknt a fiumei Constituante választások alkalmával nem engedték szavazni, amivel azt dokumentálták, hogy nem tekintik őket taljesjogu fiumei polgároknak. Ezenkívül Peslin, D re nova és Grahovó községeket is megkapná a SHS. királyság, amelyek azelőtt a fiumei corpus separatum alkotó részei voltak. A megegyezés első részét Olaszország rövid időn belül végrehajtaná, úgy, hogy a Baross-kiköt öt, a Deilái és Branelinot hamarosan bekebeleznék a SHS. királyság területéhez. A többi határkérdések elintézése valószínűleg hosszabb időt vesz igénybe, minthogy a bizottságoknak a helyszínen kel! a határokat megállapítani. E megegyezések hire, ha nem is érte váratlanul a beogradi politikai köröket, mégis élénk rnesrlepeíést keltett. Hir szerint Pasics miniszterelnök rövid időn belül alkalmat fog keresni arra, hogy külpolitikai expozé keretében nyilvánosságra hozza ezt a megegyezést. A közvélemény kétségtelenül némi idegenkedéssel fogja fogadni a megállapodások hirét, tekintettel arra, hogy Fiume szabad állam függetlenségének védelme az utóbbi években sarkalatos pontja volt a SHS. királyság külpolitikájának és a mostani megállapodás ezt az elvei teljesen feladja. Nincs kizárva, hogy a miniszterelnök a zsombolyai kérdés tárgyalása alkalmával fogja az uj fiumei szerződést ismertetni, de az is lehetséges, hogy az expozéval bevárja valamelyik ellenzéki pártnak erre vonatkozó interpellációját. A Vreme értesülése szerint az uj megegyezésről Pasics miniszterelnöknek és Mussolininek egyidőben kellett volna parlamentjeiket informálni, Mussolini a római szenátusban az expozét erről meg is tartotta, Pasics miniszterelnököt azonban ebben betegsége megakadályozta. A megegyezés folytán tárgytalanná vált a két miniszterelnöknek tervbe vett látogatása, ami végleg el fog maradni. Mindez értesülésekhez római politikai körökben újabban az a hir terjedt el, hogy Olaszország a megállapodás értelmében rövid időn belül, valósziniileg mindjárt a spanyol királyi párnak Rómából való elutazása után proklamálni fogja Fiume annexióját. Úgy tudják, hogy Mussolini erről már értesítette is a beogradi kormányt. A Times legutóbbi száma, amely részletesen közli a jugoszláv és olasz kormány közt létrejött legújabb szerződést, már pozitív formában ad hirt arról, hegy a megegyezés kifejezetten Fiume olasz annexióját tartalmazza. A megállapodásról elterjedt hírek természetesen nagy meglepetést keltettek Beogradban és különböző vélemények alakulnék ki a jugoszláv-olasz határrendezés kérdésében. Épp ezért kíváncsian várják Pasics expozéját.
