Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-17 / 314. szám
Ára: egy és fél dinár XXIV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1923 november 17. 314. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ctáa és hétfőn íéliieu TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár .negyedévre 135 diaár SZEEKESZTĆSEGt Kralja Alexandra-oUca 4 szia alatt Eiadöhivatßli Kralja Alexacdra-clíca 1 (Lslbaeh-palota) Városi kultorprogram Eddig mindig csak n jognak, a méltányosságnak, a Tnu und'. Glaube-nek az üzletkötés ethikaii követelményeinek s az ötvenéves irói jubileum elölt álló nagybeteg Íróval szemben kőtelező tekintetek szempontjából foglalkoztunk azzal a ténnyel, hogy Subotica város — most ne nézzük miiyen előzmények után s milyen körülmények között — átvette a Milkó-j könyvtárnak vagy tízezer kötetét. Most csak arra gondoljunk, hogy a város tízezer kötetes könyvtárhoz jutott s keressük annak módiéit, hogy a város hogy teljesíthetné legjobban azokat a kötelességeket, melyek őt, nem a könyvtár volt tulajdonosával, de a könyvekkel szemben terhelik. Mert annyi sok bizonytalanság között az az egy bizonyos, hogy a most megvett könyvtár nem osztozkodhatik a meglévő könyvtár sorséban. A város nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy ingatlanait ugarnak hagyja s hogy a könyvtarát ládákba temesse el. Sem az anyagi, sem a kulturális javakat nem lehet ilyen botorul eltékozolni. A városra a könyvtár átvétele nemcsak anyagi kötelezettségeket ró s a kultúra kötelezéseit még szigorúbban'kell vállalni és teljesíteni, mint a biróilag kikényszerithetőket. A könyvtár átvételével az a kötelezettség jár, hogy a város állítsa fel és nyissa meg közkönyvtárát. Ezek a könyvek ma felbecsülhetetlen értéket jelentenek s ennyi értéket nem szabad ládákban hevertetni s átadni az enyészetnek s az elkallódás veszélyének. A könyvek kezdenek relative is olyan drágák lenni, mint amilyenek a középkorban voltak. Ma csak a vagyon kivételes szerencsései vásárolhatnak meggondolás nélkül könyvet.' Az olvasók legnagyobb része vagy egyáltalában nem jut könyvhöz, vagy csak olyan módon, hogy valamelyik elsőrendű szükségletének kielégítéséről le kell mondania. Nyilvános könyvtárak nincsenek, kölcsön könyvtárak nincsenek, könyveket vásárolni nem tudunk, — a kultúra ellátatlanjai lettünk valahányon, akiknek azelőtt az olvasás a mindennapi pihenésünk, örömünk és vigasztalásunk volt. A városnak most módjában ál! segíteni a kultúra éhezőin. Gazdag, szeretettel, hozzáértéssel és áldozatkészséggel összegyűjtött könyvtár jutott most a birtokába, mely a meglévő könyvekkel együtt különösebb fáradság és áldozatok nélkül egészíthető ki tökéletes közkönyvtárrá. A város úgysem veszi ki eléggé részét a kultúra kötelezettségeiből. Olyan vigalmi dijakat kell fizetni a tudományos előadások bevételeiből, mint amilyeneket a varieté és cirkusztulajdonosok fizetnek. Ki vállalkozhatik itt tudományos előadásokra, hangversenyek rendezésére, amikor a hallatlan dologi kiadásokon kívül a bruttó bevétel 45 százalékát el kell fizetnie adóban. A város a hangversenyek tartásét még azzal is megnehezíti, hogy a városi zeneiskola hangversenyzongoráját sem bocsátja a hangversenyező művész rendelkezésére. Aki művész mégis idetéved, fakóhangu szalonzongorán szólaltathatja csak meg Beethovent. Volt it^Szabod Líceum is, mely minden politikától függetlenül népszerűsítette a tudományos ismereteket és gyönyörűen lelkes közönséget neveit a tudományos előadásoknak. Ot év óta szünetel ennek a társaságnak működése is s azok, akik ennek buzgó vezetői voltak a város vezetőségétől várják a bátorítást és kezdeményesést arra, hogy ez az intézmény, természetesen ez uj viszonyokhoz Lépest átalakulva megkezdhesse működését. Volt itt nagyszerű fiiharmonikus társaság is, mely felejthetetlen eredményekkel irta be működésének emlékét a város kultúrtörténetébe. Személyi ellentétek és bizalmatlanságok odázták el a társaság működésének megkezdésére kínálkozó alkalmakat. A zenéra szomjas közönség úgy érzi, hogy a város vezetőinek tekintélyével és szeretetével lehetne csak kiemelni a személyi torzsalkodásokba belefuiadt társaság működését. Kultúrpolitikája nincs a városnak, nincs ku! túr programja, ami összefogná a feladatokat és nyilvántartaná a szükségleteket. Szeretnénk azt hinni, hogy a könyvtár étvétele nem csak egy magán jogi igény érvényesítése volt, ha nem az első lépés a kulturfeladatok teljesítésének utján. A vajdasági radikálisok megbuktatják az agrárminiszterí „SimoHovics — az aj Pribicsevics44 — A „Trifeima" a vajdasági nagybirtokok melleti — Radics visssa akar térni Zagrebba A radikáiis-pártben Simonovics agrárminiszter ellen különösen a vajdasági radikálisok körében már régóta elégedetlenség uralkodik. A kormány azonban eddig még mindig cáfolta az ográrminiszter bukásáról szóló híreket. Most azonban váratlanul a kormányhoz egészen közelálló „Tribüné“-ban nyernek megerősítést azok a hírek, a melyek Simonovics agrérminiszter közeli távozásáról szóinak. A „Tribune" erről a kérdésről a következőket írja : „Jól értesült radikális körökben makacsul tartja magái az a hir, hogy Simonovics agrárminiszternek rövidesen el kell hagynia helyét. Simonovics ellen van ma ügylétszik már az egész radikális klub. A többség összehasonlítja az agrárirfínisztert Pribicseviccsel, akinek tekintet nélküli, szerencsétlen politikájával sikerült magától elidegeníteni a horvátokst, dalmátokat, montenegróiakat és bosnyákokat. Egyedül a Vajdaság maradt még odaadó és hü hozzánk, hacsak Simonovics nem lasztija azt is ellenségeink közé. Simonovicsnak szemére vetik azt is nemzeti szem pontból, hogy nem tud különbséget tenni a boszniai nagybirtok és a vajdaságiak között, holott az előbbieket a szerb néptől elragadott földekből alapították, mig a vajdasági nagybirtokok energikus kulim munkáinak az eredményei A „Tribur.a“ feltűnést keltő cikkén kívül a Simonovics elleni elégedetlenség kifejezésre jutott a pénzügyi bizottság pénteki albizottság! ülésén is, a pénzügyi törvény tárgyalásánál. SetyerovSlavko demokrata képviselő kritizálta Simonovics agrárpolitikáját, különösen a telepítések körül kifejtett munkáját. Véleménye szerint az ország északi részei gazdasági szempontból fontosabbak a déli részeknél. Felhozott Setyerov bánáti példákat a rossz agrárpolitikára, ahol valósággal mocsarakra telepített le dobrovoijácokat. Setyerov kifogásaihoz csatlakozott a bizottság elnöke, Grgin Dusán radikális képviselő is, aki kijelentette, hogy a Vajdaságban minden terv és szakértelem nélkül viliék végbe a telepítéseket. A telepesek háza csaknem az egész évben viz alatt van. Hogy Simonovics agrérminiszter helyzete milyen gyenge, arra nézve jellemző, hogy néhány idősebb vajdasági politikus, aki eddig távoitartotta magát a fiatalabb vajdasági képviselőknek az agrárminiszter ellen indított akciójától, most már szintén egészeit nyíltan állást foglalnak Simonovics ellen. Az ellenzék akciója a tartományi fölosztás ellen Pasics miniszterelnök betegsége miatt a kormány pénteken sem tartott tanácskozást és a kormánypárt körében sem volt különösebb akció észlelhető. Ezzel szemben nagyobb élénkség nyilvánul meg az ellenzéki pártok, különösen pedig a föderalista pártok körében. Az a hir ugyanis, — amiről ,a Bácsmegyei Napló már néhány nappal ezelőtt megemlékezett — hogy a belügyminiszter sürgősen végre akarja hajtani Horvátország és Szlovénia tartományi beosztását — máris kihivia maga ellen az ellenzék tiltakozását. Különösen a klerikálispárt igyekszik módot találni az intézkedés kiparirozására, ami ellen már szóbelileg tiltakozott Vuicsics belügyminiszternél, azonban eredménytelenül. Pontos tanácskozások indultak meg a klerikális képviselők és a ljubljanai pártvezetöség közt, hogy milyen módon lépjenek fe! a fölosztás terve ellen. Zsebot képviselő Ljubljanába utazott, hogy a klerikális párt vezetőségével tárgyaljon, de Korosec távolléte — aki a képviselői delegációval Lengyelországban van — kissé megbénítja a klerikálispárt agilitását. Korosec azonban néhány nap múlva már hazaérkezik, úgy, hogy ö kérdésben rövid időn belül döntő elhatározás várható. A föiosztásró! éles hangon ir a horvát blokk sajtója is és erélyes ellenállást követel a kormány intézkedéseivel szemben. Radios visszatér az országba Radics Istvánnak londoni működése felé mind nagyobb figyelemmel fordul a beogradi közvélemény. Beogradban kezdik már belátni, hogy Radicsnak sikerül maga és a horvát ügy iránt felkelteni az' angol politikai közvélemény érdeklődését és különösen az angol munkáspárt körében talált visszhangra Radics néhány cikke és előadása. A „Beogradske Novosti" péntek esti száma nagy feltűnést keltő táviratot közöl Londonból, amely szerint Miatovics Cseda közvetítésével Rad'cs találkozóit a londoni SHS. követlel, akivel a szerb-horvát megegyezés kérdéséről tárgyalt. Ezzel kapcsolatban Londonban úgy tudják, hogy Radics rövidesen viszszatér Zagrebba. Radics visszatérésének a hírét megerősíti egy zogrebi jelentés is, amely szerint a Radics párt körében azt áilitják, hogy Radics nagy sikerrel folytatja akcióját, gyakran tárgyal angol politikusokkal és diplomatákkal és miszszióját hamarabb fogja befejezni, semmint gondolták volna. Radics visszatérését pártja áprilisra várja. Hogy ezek a hírek mennyiben fognak valóra válni, azt természetesen nem lehet tudni, bármennyire is autentikus forrásból érkeznek. Radics magatartása mindig határozatlan volt és ép ezért ha gondol is a hazatérésre, ha tárgyal is ebben az ügyben illetékesekkel, nem lehet biztosra venni, hogy valóra váltja-e ebbeli szándékát.
