Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-17 / 314. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 17. Sombor vagy Osijek? A baranyai községeket Verőce megyéhez akarják csatolni Dárdáról jelentik: Még el sem simultak hullámai Baranyamegye likvidálásának, amely Somborhoz csatolta a csonka megyét, máris komoly formában hangzott el emiatt az elégedetlenség. Tudósításaink alapján beszámoltunk arról, milyen nehézkességet jelent ez a megoldás a baranyai lakosságra, főleg a rossz közlekedés miatt. Azt is megírtuk, hogy a Bácskához való csatolás nem kevesebb, mint ötszörösét jelenti az előbb fenn- * állt adóknak. A panaszok és tiltakozások komoly megfontolásra kényszeritették az illetékeseket, akik revízió alá akarják bocsájtani Baranya likvidálásának kérdését. Értesüléseink szerint kormánykörökben is elfogadták azt a tervet, j hogy Baranyamegye járásait Verő- ; cemegyéhez csatolják. A terv meg- j valósítása ellen csupán Trifkovics miniszter nyilatkozott, akinek báránya a választókerületéhez tartozik, jj A miniszter álláspontja azonban íj aligha győz. mert a baranyai nép. | érdeke is azt kívánja, hogy az in- íj kább megközelíthető Osijek legyen j a megye székhelye. Radikális politikai körökből úgy \ informáltak, hogy nem lehet akadály az sem, hogy Verőcemegyében | a horvát közigazgatási törvények \ vannak érvényben, Baranyában pe- \ dig a régi magyar törvények, mert | hasonló a helyzet a Muravidéken is, \ s a közigazgatás mégis kielégítően f prosperál. A német trónörökös mint magánember akar élni Németországban Anglia nem enged retorziókat alkalmazni a trónörökös hazatérése miatt A hazájába visszatért Frigyes Vilmos német ex-trónörökös pénteken fogadta Oelsben a berlini lapok munkatársait, akik előtt a következőket mondotta: — Boldog vagyok, hogy kilenc esztendei távoliét után ismét itthon lehetek feleségemmel és gyermekeimmel a magam birtokán. Boldog vagyok, hogy megint Németországban lehetek honfitársaim között és megoszthatom velük mindazt a sok j keserűséget, ami most Németország- I fa nehezedik. Boldog vagyok, hogy | ismét láthatom régi barátaimat a békeidőből és fegyvertársaimat a háború idejéből. Nem akarok politizálni. teljesen vissza akarok vonulni és kötelességemet teljesíteni. Ezen a kereten belül dolgozni akarok azon, hogy hazámat, amelynek jövőjébe ; Vetett bizalmamat sohasem vesztet- j tem el, újraépíteni segítsem. Az ex-trónörökös megöregedett és 1 bár csak negyven éves, haja égé- ! szén szürke. Alakja karcsú maradt, í arca kissé tettebb, ajka körül széles jj ráncok. Régi, heves modorát elvesz- < tette és megfontoltan beszél. Frigyes Vilmos hazatérése alkal- S mával egész Németországot végig- \ utazta, de csak egyszer ismerték fel. : Magdeburgban, amikor a városon jj keresztülhajtatott, egy nyugalma- t zott ezredes a főuccán ráismert, mi- \ re a járókelők lelkes ünneplésben j részesítették. Csütörtökön Frigyes Ágost volt t szász király, aki a szomszéd birto- . kon lakik, meglátogatta. A trónörö- j kös egyelőre Oelsben marad és se- j hova sem szándékozik menni, különösen Potsdamba és Berlinbe nem, mert ezt megígérte a birodalmi kormánynak. A fogadás alkalmával Frigyes Vil/nos az újságírókkal szemben igen szeretetreméltó volt azonban kijelentette, hogy a rövid nyilatkozaton kívül más kérdésre nem válaszol. Arra kérte az újságírókat, hogy a jövőben tekintsék öt magánembernek, aki nem akar a nyilvánosság előtt szerepelni. Anglia a francia retorziós követelések ellen Párisból jelentik: A nagyköveti konferencián Franciaország képviselőjének ama javaslatát, hogy követeljék Németországtól Frigyes Vilmos ex-trónörökösnek a Németbirodalomból életiógvtig való száműzetését, Anglia delegátusa vissza- I utasította. Az angol delegátus kormánya nevében kijelentette, hogy Anglia csak a volt trónörökösnek katonai ellenőrzéséről hajlandó tárgyalni. Nem talált helyeslésre az a francia követelés sem, hogy a szövetségesek közös jegyzékben súlyos szankciókkal fenyegessék meg Németországot. Az ülés azzal végződött, hogy a szövetséges hatalmak \ delegátusai a francia javaslatról jöjj lentést tesznek kormányaiknak és a tárgyalást később folytatni fogják, A bnnyevác-sokac párt kongresszusa előtt Békitik a a eiégedetieaeket A bunyevác-sokácpárt kongreszszusának előkészítéséről a »Bácsmegyei Napió« számolt be elsőnek és megirta azt is, hogy a pártkongreszszus napirendjén igen fontos kérdések szerepelnek, igy elsősorban a párt szélesebbkörii szervezkedésének és az eddig passzív rezisztenciába vonult intellektuelleknek a pártpolitikába való bevonása ügyében fognak határozni. A kongresszust megelőző tárgyalásokról a bunyevác-sokácpárt egyik vezetője kijelentette munkatársunk előtt, hogy azok a legjobb mederben folynak. Az uj szervezkedést a párt azért tartja szükségesnek, mert a bunyevác-sokácpártnak a jövőben nagy erőkifejtésre lesz szüksége, hogy a Vajdaságban is agitáló Radics-pártta! szemben megtartsa eredeti pozícióját. A bunyevác-sokácpárt a legnagyobb elkeseredéssel látja, hogy a vele fegyverbarátságban levő Radics-párt most a bunyevácok rovására akar érvényesülni a Vajdaságban és ezért sürgősnek és múlhatatlanul fontosnak tartja a pártegység biztosítását. Hangsúlyozta informátorunk, hogy a párt küszöbön álló bomlásáról elterjedt hírek nem telelnek meg a valóságnak és nem is ilyen értelemben van szó a pártegység biztosításáról, hanem a mostani akció főképpen a pártpolitikától már hosszabb ideje |távolálió intellektuelleknek a pártéletbe való bevonására szorítkozik. Ugyanis azok a bunyevác intellektueilek, akiknek azelőtt fontos szerepük volt a párt politikájának az . irányításában, az utóbbi időben fo{kozatosan visszavonultak az aktiv I szerepléstől, annál is inkább, mert a I pártban a földművesek jutottak túlsúlyra és számarányuknál fogva a párt vezetését is ők vették át teljesen. A passzivitásba vonult intellektuellek azonban nem foglalkoztak azzal a tervvel informátorunk szerint, hogy a pártból kiváljanak, még kevésbé pedig, hogy uj pártot alakítsanak, vagy egy másik párthoz csatlakozzanak, csupán a passzivitásban azelégedetlenkedők csoportját alkották, akik a pártvezetőség intézkedéseivel a legritkább esetben értettek egyet. Ezért indultak most meg a meg- I egyezésre irányuló tárgyalások, a melyek sikerrel kecsegtetnek, bár eddig még nem vezettek pozitív eredményre. Abban az esetben is azonban, ha az intellektuellek nem hajlandók újra aktív szerepet vállalni a pártvezetőségben, a párt egységét nem félti a bunyevác-sokácpárt, amely mégis reméli, hogy a kongresszuson sikerülni fog az intellektuellek bevonásával a teljes pártegység összekovácsolása. Hofzendorfi Conrad invallomásai Mindenáron háborút akart Hötzendorfi Conrad emlékiratainak folytatásában közli annak a közös miniszteri tanácsnak a jegyzőkönyvét, amelyben a háborúról dön- | töttek. Erről a jegyzőkönyvről még sokáig fognak beszélni s a késői korok történetírója gyakran fogja a kezébe venni. Éhben a jegyzőkönyvben vannak leírva a következő baljóslatú mondatok: 1. Az összes jelenlevők egyetértenek abban, hogy a Szerbiával való konfliktust a lehető legrövidebben, — akár fegyverrel, akár békésen — el kell intézni. 2. A minisztertanács hajlandó a magyar királyi miniszterelnök nézetéhez csatlakozni és elfogadni azt, hogy először mozgósítsanak, aztán Szerbiához határozott követelések- \ kel lépjenek fel s ezeknek nem teljesítése esetén, ultimátumot küldjenek neki. 3. A magyar királyi miniszterelnök kivételével, az összes jelenlevők azt i a felfogást nyilvánították, hogy dip- jj lomáciai siker még abban az esetben ; is, ha ez Szerbia megalázásával jár j együtt, értéktelen s ennek követkéz- | tőben Szerbiával szemben oly mész- \ szemem követeléseket kell felállt- t tani, hogy Szerbiának ne legyen más f útja, mint a követelések elutasítása. | Az elutasítás azután lehetővé tenné I a katonai akciót. Ez magyarra fordítva annyit je- 1 lent. hogy — háború. Tisza István f még különböző felvilágosításokat jj kért Conradtól, de ez nem szívesen 1 válaszolt a kérdésére. — Ezek katonai titkok, — gondolta magában —• semmi közük hozzájuk a civileknek . . . Azután mégis más meggyőződésre jutott, elvégre arról van szó, hogy döntő határozatot hozzanak, tehát mégis megadta a felvilágosítást. —■ Arra figyelmeztetem az urakat, — szólt rá a miniszterekre — hogy jegyzeteket ne készítsenek az előadásomról. Nem is készíthettek, csak szótlanul végighallgatták a nagy titkokat. Ezek a nagy titkok pedig a követke- | zőkből állottak: 1. Ha Oroszország, Románia, f Szerbia és Montenegró ellen kellene f hadat viselni, ebben az esetben az * esélyek a monarchia számára nem I kedvezőek. 2. Az utóbbi években a fegyverke- | zések olyan arányt teremtettek a ■ nagyhatalmak között, hogy ez in- { kább a monarchia kárára tolódott el. Tehát az időpont nem volt alkalmas a háború indítására. Mindegy. Conrad — mint most maga megírja — azért mégis a háborít mellett kardoskodott. Amikor hazament a minisztertanácsról, igy szólt tisztjeihez: — Ha Oroszország, Románia, jj Szerbia és Montenegró ellenünk § szövetkeznek, akkor nem tudjuk \ megállani helyünket. Szeretném, ha j nem igy volna. de. sajnos, igy van. | Mindegy, azért mégis háború! Tisza magatartását a közös mi- É nisztertanácsban a kővetkezőképpen jellemzi a volt vezérkari főnök: — Az összes felelős miniszterek, Tisza kivételével, számításba vették a háborút és ezt határozottan ki is mondották. Tisza egyrészt nem tartotta az időpontot alkalmasnak a háború megizenésére, de másrészt oly eljárást indítványozott Szerbia ellen, amely eljárásnak egészen bizonyosan a háborúhoz kellett vezetni. Tisza álláspontját megmagyarázza az a körülmény, hogy ő állandóan a magyar szempontot tartotta maga előtt. Főképpen az a gond bántotta, hogy háború esetén a románok azonnal bevonulnak Erdélybe és a háború kedvező kimenetele esetén szláv" területeket csatolnak a monarchia területéhez, ami annyit jelentene, hogy a magyar befolyás megszükülne. Ezenkívül Tisza gróf azoknak a balulvégződött tárgyalásoknak a hatása alatt állott, amelyeket a magyarországi románokkal folytatott. Kanyaré] árvásy Szssfeöticáa Fertőzőitek a szubcficai ovoaáis Az állandó fertőző megbetegedések özönében néhány hete Suboíicán újabb járványos betegség ütötte fel a fejét. Fedtünő mértékben elszaporodtak az utolsó hetekben a kanyanyóbetegek és az alapjában véve többnyire könnyű lefolyású betegség főleg a 2—5 év közötti gyermekek között tombol. Eddig ugyan nagyon kevés meg-* betegedés volt halálos kimenetelű, azonban a járvány olyan súlyos mértékben terjed, hogy a Bajai-uti. valamint a Frankopanska-uccai óvodák már teljesen meg vannak fertőzve és más óvodákban is sok a beteg a kis gyermekek között, mig az elemi iskolákban ritkábbak a kanyar.ómegbetegedések. A járvány súlyossága ellenére sem történt még hatósági intézkedés a fertőzött óvodák bezárására, holott sürgős volna a tiszti főorvos! hivatal intézkedése, mert a kevésbé müveit szülők úgysem tartják szükségesnek a kanyaró-megbetegedések bejelentését, holott a kanyaró — ha látszólag nem is a legveszedelmesebb gyermek-betegségek közé tartozik — bázisa a későbbi skrofulás és tuberkulótikus megbetegedéseknek és igy óvatosan kell ellene védekezni. Házasít és elválaszt a rendőrség Tehh mint 3003 vadházasságot számlált össze a Bzuboticai rendőrség Néhány hónappal ezelőtt miniszteri rendelet -érkezett Suboticára. a mely kötelességévé tette a rendőrségnek, hogy a mindjobban elszaporodó vadházasságok ellen tegye meg a szükséges intézkedéseket az erkölcs védelme és a bűnügyek számának csökkentése érdekében. A rendőrséget a miniszteri rendelet kétségkívül nehéz feladat elé állította. Rendkívül nehéz mindazoknak a nyomára jutni, akik polgári és egyházi esketés nélkül választottak! maguknak házastársat. A suboticai rendőrség a miniszteri rendelet értelmében erélyes nyomozást indított a vadházasságok után. A köri rendőrbiztosok utján úgyszólván házról-házra járva irta össze a vadházasságokat — különösen a külvárosokban. Ez a munka most nagyrészt befejeződött és bár elképzelhetetlen, hogy a hatóság minden vadházasságot felkutasson, már eddig is több mint 3000 vadházasság jutott a rendőrség tudomására. A rendőrbiztosok által összeírt yadházasságok között minden típus
