Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-16 / 313. szám
2. oldal BÁCSMEGYEÍ NAPLÓ 1923 november 16. emberekből állították össze és azok megbízást kaptak, hogy útközben Zagrebbea és Ljubljanában lépjenek érintkezésbe az ottani közgazdasági körökkel és azok intencióit is vegyék figyelembe. Egyébként kellemetlen volna — mondja a miniszter válaszában —• ha a bizottságban plyan tagok is helyet foglalnának, a kik a volt ellenséges államoknak holtak a polgárai és furcsa színben tűnne fel, ha most ezek tárgyalnának volt államuk kormányával. Ez a válasz nem elégíti ki a kleirikálispártot, amelyben a kérdés miatt nagy az elégedetlenség és a párt azon a véleményen van, hogy ha el lehetne fogadni a kereskedelmi miniszter érvelését, akkor például Csehszlovákia egyáltalán nem kezdhetne tárgyalásokat Ausztriával, mert Csehszlovákia minden polgára azelőtt osztrák állampolgár yolt. A klerikáiispárt ezért határozottan tiltakozik a miniszter nregokolása ellen és a kérdéssel legközelebbi klubbülésén is foglalkozni fog. Tizenhét bácskai rablás tettesét fogták el Baranyában A szolfa múltja Sepséről jelentik: Szenzációs és rejtélyes bűnügy ioglakoztatja pár nap óta Baranya lakosságát. A sombori rendőrség kiküldött lovasjárőre egy évek óta körözött rablót fogott el Sepse baranyai községben Pletikoszits József szolga személyében, akt a nyomozás adatai szerint tizenhét rtiblást követett el, amelyek nagyrészét bácskai községekben követték el. Pletikoszits József pár hónapja tartózkodik Sepsén Sáfrány József gazdálkodónál, mint szolga. A 45 éves rabló, aki megelőzőleg Csépán Mihály vörösmaríi kereskedő szolgálatában állott öt hónapon keresztül, egész rendesen viselkedett, úgy, hogy senki sem gyaníthatta sötét múltját. Gazdái teljesen megbíztak benne, többször fontos megbízással is ellátták. Pletikoszits meg is felelt minden várakozásnak, mígnem egy váratlan ügye miatt hurokra került Néhány nappal ezelőtt megjelent Sepsén Gergurov községi jegyzőnél és ott munkásigazolványt kért. A jegyző érdeklődött kiléte felől s mert gyanúsnak találta, a sombori rendőrségnél is érdeklődött Somborból meglepő válasz érkezett Sepsére. Eszerint Pletikoszicsot régen körözik és rendőröket küldtek ki elfogására. A rablót Sepsén elfogták és szoros fedezet mellett Vörösmarira is átkisérték, ahoi szembesítések is történtek. Baranyában kevés eredménnyel járt a nyomozás és valószínű, hogy Pletikoszits baranyai területen nem is követett el semmit. Saját bevallása szerint búvóhelynek akarta uj tartózkodási helyét felhasználni. Jelentkeztek egyes tanuk, akik állítják, hogy sokszor -nagy összege^ két láttak Pletikoszitsnál, ezek a vallomások azonban ellenőrizhetetlenek Pletikoszits teljes bünlajstromának kiderítésére a legszélesebbkörü nyomozás indult meg, amely nemcsak a bácskai és baranyai részre, hanem minden olyan területre kiterjed, ahol az utolsó években megfordult. Akció az aj vámelieaorsás terve eilen — Ahol kémkedéssel gyanúsítjuk a magyarországi kettősbirtokosokat A minap hirt adtunk már arról, ; Az érdekeltek éppen ezért most hogy a határmenti kettősbirtokosok ellenőrzésére uj vámhivatalt létesítenek a határ mentén és itt fogják mindazokat a terményeket megvámolni, amelyeket a kettősbirtokosok a megengedett maximális mennyiségen felül jugoszláv területre behoznak. Az uj vámhivatal épitését már legközelebb megkezdik és igy rövidesen életbe is lép a kettősbirtokosok ellenőrzésének uj rendje. A vámhatóságok terve azonban az érdekelt kettősbirtokosok között elégedetlenséget kelt. A vámellenőrzés ellen ugyan nincs kifogásuk és azt állítják, hogy eddig is szabályszerű vámeljárás alá vonták őket, azonban azt panaszolják, hogy az uj rendszer . roppant sok kényelmetlenségnek teli szí ki őket és csak meg fogja nehezíteni a kettősbirtokosok határon I való átkelésének eddig sem nagyon 1 kényelmes módját. A kettősbirtokosok birtokai ugyanis a határmentének legkülönbözőbb pontjai feküsznek és még abban az j esetben is. ha a központban helyezik el az uj vámhivatalt a kelebiai liatá- I ron, a vámhivataltól távol lakó bir- I tokosoknak nagy kerülővel kell ' majd megtenni az utat, mert nem léphetik át a határt — úgy mint eddig — a birtokukhoz legközelebb eső I ponton, hanem csak a vámépületnél, ami nagy időveszteséget jelent és ez tekintve a határátlépési engedélynek amugyis rövid időre szóló érvényességét, súlyosan érinti a kettősbirtokosokat. j azzal a kéréssel szándékoznak a I vámhatóságokhoz fordulni, hogy a jjj vámellenőrzés módját másképpen I oldják meg. Egyben panaszaik orji voslását is akarják kérni a kettősij birtokosok, akiknek egyes helyi hail lóságok sok nehézségei okoznak. \ így előfordult legutóbb is. hogy egy j kettősbirtokost azért, mert határ- I menti birtokáról bejött Suboticára, I letartóztattak és kémkedéssel gyanúsítottak, végül is pedig három napos őrizetbcvétel után, megvonták tőle szabályszerű határátlépési igazolványát és áttoloncolták Magyarországra. A kettősbirtokosok rámutatnak arra, hogy a legtöbb esetben nem zárkózhatnak el az alól, hogy Suboticára jöjjenek, mert itt adhatják csak el terményeiket, ha azonban ilyen módon zaklatják őket egyes hatóságok, úgy nem fognak eladás és bevásárlás végett Suboti- I cára jönni. Másik sérelmük a kettősbirtokosoknak az, hogy egyes helyeken olyan rövid tartózkodási engedélyt kapnak csak, hogy ezalatt ;j nem intézhetnek el semmit a határon ürmén fekvő gazdaságukban. Mindezek a nehézségek rendkívüli anyagi veszteségeket jelentenek a kettősbirtokosok számára, akik ezért ezeknek orvoslását fogják most szorgalmazni. Ha egyes kér, désekben el is tudnak majd érni en* gedményéket. értesülésünk szerint az uj vámhivatal felállításának kérdésében a vámhatóságok nem hajlandók változtatni álláspontjukon. Református ii&nepségek Bácsfeketekegyeii Szerdán szentelik fd a feketehegyi református árvaházat November 21-én szerdán fogják feiszenteini ünnepélyes keretek között a feketehegyi református árvaházat. amelyet a jugoszláviai reformátusok áldozatkészsége emelt a református árvák részére. Az árvakáz felszentelését megelőzőleg keddre a református egyházmegye disz gyűlést hívott össze és igy az ünnepségek két napon át fognak tartani. Kedd reggel fél nyolckor ästen-, tisztelet a magyar templomban. Az istentiszteleten Ágoston Sándor feketehegyi leikész mond ünnepi prédikációt. Az istentisztelet után tartják meg a közgyűlést a német templomban. Közgyűlés után ünnepi bankett. Délután három órakor lesz az egyházmegyei bírósági gyűlés, öt órakor pedig a magyar templomban belmisszió konferencia, amelyen Benkő Viktor lelkész mond ünnepi beszédet, utána dr. Vörös Nándor, budiszavai lelkész orgonaszólója következik, majd Novák Olga ideológus előadást tart. Este fél kilenckor a református magyar dalárda a templomtoronyban eléneklj a »Magyar gályarabok éneké«-t. Szerdán történik meg az egyházmegye! árvaház felszentelése. Fél tíz órakor istentisztelet a magyar templomban. Az ünnepi prédikációt Fekete Gyula kikindai lelkész mondja. Ima: énekli a novisadi dalárda. Német nyelven prédikál Keck Zsigmond cservenlcai lelkész. Istentisztelet után diszgyülés a magyar templomban. Az árvaház történetét ismerteti Ágoston Sándor lelkész, az árvaház igazgatója. Utána felvonulás az árvaházhoz, ahol a kormány kiküldötte átnyújtja az árvaház alapszabályait és kulcsait Klepp Péter esperesnek. Magyarnyelvű imát mond Kontra János csuzai lelkész, németül Glöckner Károly ujszivácí lelkész imádkozik. A felszentelés után ünnepi bankett. Délután három órakor presbiteri konferencia, amelyen Szabó Zoltán becskereki és Dévai Lajos ómoravicai lelkész mondanak beszédet. A konferencia ideje előtt a női bibliakör irodalmi délutánt rendez a vendégek részére. Egy kopott könyv margójára Könyvrendezés közben egy könyv hull a kezembe. Le akar esni, én megkapom és felemelem, mint elbukott gyermeket, öreg, kopott, tubákos illatú könyv sárga bajszu, érelmeszesedett, fényeskönyökü nyugdíjashoz hasonlatos. A dm: »Consolation«, szerzője Ernest Feydeau. Magam se tudom, hogyan került könyveim közé, faggatom magam, tűnődve találgatom s ezért kíváncsisággal lapozgatok benne. A kiadási év 1872, a könyv pedig, amint hamarosan kiderül 1870-ben is 71-ben Íródott a párisi ostrom s a párisi kommün idejében, de nem Párisban. Feudeau Boulogne sur Mertől szemléli a kudarcos francia történelmet. A könyvben alig van uj s megrázó Valami, mégis érdeklődésem szomjasan tapad a sárguló lapokra. Hiába, a franciák cssdálatosan tudnak írni és beszélni. ők a beszéd, az »éloquence, a stilus örök művészei. Láttuk ezt elégszer a háborúban s látjuk ezt ma is, amikor Poencaré éppoly gyönyörű ékesszólással védi harcias igazát, mint amilyen erővel és művészettel szolgálja Barbusse a pacifizmust A stilus, a dialektika művészete Feydeaunál is felcsillan, pedig Feydeaunak nincsen és nem is volt nagy súlya a francia irodalomban. Mégis, magán viseli a nemzeti bélyeget. Kínosan ismert kifej ezések és elfolEult, háborús megállapítások nyüzsögnek ebben a könyvben. A poroszok ál-1 landóan együtt szerepelnek a kommu-l nistákkal és az embere vőkkel. Boulogncban szervezik a »végső, ellenállást«. Wagner operát végighallgatni halálos kínszenvedés. Hamarabb találni oly madarat, mely nem tojásból lett, mint egy poroszt akiben emberi érzések lakoznak. Kétkedések az igaztalan istenben és idézése annak a bibliai mondásnak, hogy csak azt cselekedjed, amit másoktól kivánsz, hogy magadnak tegyék — persze a poroszokra vonatkoztatva. Szenvedélyes kifakadások Gainleíta, a »korcsmái Demosthenes« ellen, a köztársasági Jules Favre csúf és vaskos jelzőket kap, akárcsak a filozófus Jules Simon, akit felfújt hólyagnak, az unalom szentséges és ostoba apjának nevez, harcos, gúnyos és goromba sorok az enyhén pacifista »Le Siede« eilen — sehol semmi ismeretlenség vagy váratlanság, hirtelen azt kell ereznem, hogy semmi sem változik. Csakugyan, ezalatt az ijedt gyorsasággal elröppent félszázad alatt csak külső, technikai változások formálták és szabták át országok és népek köntösét; a lélek ugyanaz maradt. A pacifizmus s a militarizmus harca oly friss ebben a könyvben, mintha Poincaré legutolsó beszédét olvasnám. A francfa gondolkozás jóformán semmit se változott fél század óta, pedig akkor legyőzőitek voltak a franciák, most pedig győzök. De a népek lelke nem forog, nem változik a szerencse kerekével. A népek lelke csinálja a történelmet s nem a történelem formálja át a népek leikületét. ' Á latin népek pszihéje még ma is — főleg érzelmi — hasonlatosságokat mutat, pedig mióta önálló már a nyelvük, az erkölcsük, az eszmeviláguk. Nem furcsa és csodálatos tehát, hogy a francia lélek századokon keresztül semmi lényeges változáson nem esett át. A »chanson de geste«-ek gaü vitézei és a ma vagy a közelmúlt francia politikusai meg hadvezérei között csupán toalett különbségek vannak. A XIII. század troubadourjainak gúnyosan szdlemeskedő »Sirvente«-jai Voliairet juttatják eszünkbe s a kétszázéves Voitairet nem érezzük-e Anatole France sorai között. A gall szellem balzsamozott frisességben, gyerekes könnyedséggel is örök, meggyőző művészettel lüktet századSk történelmén és művészetén keresztül. Ebben a könyvben is, bármennyire megkapó az események analógiája, a francia tíiaJektika örök nagyszerűsége a közös vonás. Ne higyjült, hogy a történelem megismétlődik, ne higyjük, hogy a tegnapból következtetni lehet a mára, mert csupán a tömeglélek természetrajzának tanulmányozása enged némi bepillantást a jövő rejtelmességébe. A tegnap és ma arcképében ne keressünk külső hasonlatosságokat, mert könnyen tévedünk a párhuzamba állításnál. Ha mélyebbre nézünk, úgy észre kell vennünk az ős szellem azonosságát. A franciák nagy vallási, faji és nyelvi egysége beláthatlan időkre konzerválják a francia nép érzelmi — és gondolatvilágát. Ma is vannak Feydeauk a francia közéletben és bizonyos, hogy száz év múlva is lesznek. Bizonyos, hogy száz év múlva is lesznek nagyszerű szónokok és művészek Párisban s száz év múlva is' ellenszenves lesz a hegeli filozófia, a német lélek fegyelmezett kollektivitása, ha mindjárt egy államban élnének is addigra a franciák a németekkel. A francia mentalitás annyira tömör, egységes és magányos, hogy nem tűr idegen befolyásokat, mint különös, kemény érc, nem olvad s nem olvasztható idegen fémekkel. Az értelem, a tapasztalati tudományok terén mindig lesznek közösségek és megértések, de az érzelmek, a szenvedélyek tengerén örök a vihar, mert az érzelmi eltérések nem olvadhatnak össze s csak erőszakban, fegyverropogásban csattannak, pattannak széjjel. Az érzelmi erőkkel szemben tehetetlen a józan ész s az egyének jószándéka, akarcsak ványadt védőgát bömbölő, ciklonos viharok ellen. A népek lelkűletét az érzelmek fűtik, érzelmek, melyek sohasem tartanak lépést az értelmi fejlődéssel. Mindezért örökkön tátongani fog a szakadék a francia és német nép pszihéje között. Ezt bizonyítja a múlt és a ma, Feydeau és a kamara holnapi beszédei. Összecsukom a könyvet és csendesen, csalódottan teszem vissza a sorba Dumas és Flaubert közé. A könyv címe: »Vigasztalás,« én azonban elolvasása után szegényebb lettem egy vigasszal. ” Szeníeleky Kornél . A kettosbiriokosék sérelmei
