Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-03 / 300. szám

Ara: egy és fél dinár

mmm

Sisfeotícay SZOMBAT, 1923 novellier 3,

szám

Megjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kir.ddM rotál 8-5S, Szerkesztőség 5-10

SEfeíiKESZIíSÉG: Eialja Aiesaadra-alica 4 szám alatt Kiaícbt-vaíB!: Kralja Aícxandra-ulica 1 (Leibach-jjaloia)

Előfizetési ár cegyedévre 135 dinár

Történeimet átformáló, felhők közé nőtt, vagy múlhatatlan szépségekkel vigasztaló nagy embereknek születését, halálát minden sz?.zsdc3 évfordulón n hálás emlékezés föHángoió fényénél üli meg a kegyelet. Mintha törvényszerűség lenne az, hogy csak az utódok adhatnak igaz elismerést. Senki sem próféta a saját korában. A kortársak rendszerint nem ttidnak fölemelkedni a gondolat és tisztánlátás ormára, ahol az örök emberi érték súlyaival, az abszolút térben lehetne fölmérni az alkotások jelentőségét s az életpályák iveit. Groteszk, elferdült, kicsinyes és rosszakaratú minden ítélet, amit élőröl alkotunk meg. Csak a nagy perspektívák adnak igazságokat. Az örök élet csak a halál után kezdődhetik.

Milyen egészen magabanálló jelenség, hogy most, az egymásra torlódó magyar centennáriumok között, nem születésne*, nem halálnak, nera történelmi változásnak száz éves évfordulóját ünnepeljünk. Ma annak van száz éve, hogy egy Temesváron éüc.máseró fiatal hadnagy levelet irt egy marosvásárhelyi professzornak. Egy levélnek centennáriumát ünnepli a tudományos világ nemzetközisége s a magyar faji gég. A levél írója Bolyai János volt, a levél címzettje Bolyai Farkas s a levélben az elmúlt évszázad legcsudáiatosabb matematikai elméletének megszületését jelentette be a levél Írója. „A semmiből egy uj, más világot teremtettem, mindaz, valamit eddig küldöttem, csak káríyaház a toronyhoz képest — irta a zseni gőgjével s a huszonegyévesek Bastillet-rombolő elszántságával és világokat fölperzselő lázával Bolyai János.

Ha elhivatnék egyszer a teremtő Zseni arra a feladatra, hogy a magyar sorsból, a magyar lélekből, a mutatványos magyar végzet keleti fátumából és nyugati «fiúméból, az uram bátyám pipafüstjéből, az eburaíakó elkeseredéséből, a „séd avenem non“ gyorsan kiégő fel-fellobhanásaiból s a zsenik elkárhozásából megírja a magyar Karamazov-ok történetét: — nem-e a Szabó Dezsők pathoszával s a hangosággal fölfutott atmoszférájával, de Dosztojevszkij igazságával és erejével — a Bclyaiak életét fogja megírni. A két Bolyai életét, akik’ állandóan ott csetlettek-botlottnk az elzüliés és a világhír mesgyéjén, az őrület s lángész járszaiagján, tanítottak összeadásra és kivonásra gyerekeket s dolgoztak katonai irodákban, de lenézték Gausst és Dobacsevszkijt s ha drámairásra fordult kedvük, talán egy kicsit Shakrpearet is. Geometriai axiómák, a

kétezer éven keresztül uralkodó euklidesi geometriának elepelvsi omlottak össze Bolyéi János teremtő látomásai nyomán, aki ez euklideszi geometriának helyébe, amelyik kimutatta, hogy csak a Földön érvényesek a szabályai, megalkotta absolut tér geometriáját. Einstein csak százados igazságokat rombolt le, Bolyai két ezeréveset s jelentőit olyan forradalmat a tudományban, mikor a matematika relativ igazságai helyébe az absolut igazságokat ültette, mint Einstein, amikor a fizika ebszolut igazságairól mutatta ki, ,hogy relativok.

És milyen csudálatos életet robotoltak végig a zseni és őrület bélyeges magyar karamszovjei — „a magyar Pimodán“ vigasztalása nélkül. Azok a kevesek, akik Európából föl tudtak figyelni orr«, amit a garabonciás magyar zse nik adottak, elámultak az uj csu dákon. Ók pedig, apa és fiú pórhogy fegyverrel döntsék el, ki e nagyobb tudós s ki méltóbb ahhoz az asszonyhoz, akit mindéketten szerettek.

Az a levői, amit 1823 november harmadikár» irt a fiatal Bolyai aznapjának s amiben „az uj világ teremtését“ bejelentette, a magyar kulturhistóriának ha nem is egyedüli, dö egyedülállóan századokra szóló dokumentuma. Az s fai, amelyik Petőfit, Bolyait, Semmelweiszet, Madáchot, Aranyt, Adyt ki tudta termelni magából, örök hitelezője marad az emberiségnek. Aki az elfogultság és türelmetlenség töltései köze akarja szorítani ennek a fajnak kuhuré’etét, vét az egyetemes emberi érdekek ellen.

Petőfinek és Msdáchnek többet köszönhetünk, mint a politikai pártok leköteiezéseinek s a mi niszíerek ígéreteinek. A Tentamen különb és maradandóbb jogforrásunk, mint a nemzetközi védelmi szerződés.

Majd ’ fia fagy ..,

A húsz százalékos ütőmnek és h*&boicsikil»k beváltása Felemelik a csendtörség létszámát

A politikai szélcsendben csak a pénzügyi bizottság tárgyalása hozott valami élénkséget. A bizottság különböző szekcióban tárgyalja az állami költségvetést.

Különös érdeklődésre tarthat számot az első szekció ülése, a hol a pénzügyminiszter nyilatkozott a volt osztrák-magyar hadiköicsönök és pénzlebélyegzésnél levont húsz százalékos bonok beváltásáról. A nyilatkozat semmi kétséget nem hagy hátra az iránt, hogy sem a hadikölcsönöket, sem a bonnokat nem váltják be. A bonnok beváltásának megtagadására sikerült is formulát találni. A pénzügyminiszter azonban adós maradt a válasszal, hogy miért igirie annak idején a beváltást az állam.

A pénzügyi bizottság első szekciója a pénzügyminisztériumban tanácskozott. Előbb á legfőbb ál la mi igazgatás költségeit tárgyalják. Stojadinovics pénzügyminiszter válaszol Setyerov Szlavkó, Mehmed Spshó és Kumenudi kérdéseire, akik különösen az iránt érdeklődnek, hogy mi lesz a jótékony intézmények, alapítványok és magánosok birtokában lévő osztrák-magyar hadlkölcsönökkei.

A miniszter kijelenti, hogy ezek beváltásiról most szó sem lehel, talán a kővetkező évek valamelyikének költségvetésében foglalkoznak majd ezzel. Noha e hadi kölcsönök beváltásának megtagadása igen sok állampolgárt érint, § különösen az uj területeken, a miniszter szavai után kiláiás sincs

pénzügyminiszter, hogy ezekről nem gondoskodik a költségvetés, amely már készen volt akkor, a mikor a tisztviselői törvényt elfogadták. A felhatalmazási törvény- , ben fognak tehát engedélyt kérni hogy a felemelt tisztviselői fizetéseket folyósítsák.

A miniszterelnöki tárca költségvetésénél a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a tárcánál semmiféle redukálásba nem hajlandó beleegyezni sem a miniszterelnök személyi pótlékát, sem a rendelkezési alapot npm csökkenti. 1.163.000.000 dinárt állítottak be, ebből 643.0Ö0.0O0 dinárt rendkívüli hadügyi költségekre fordítanak.

A bizottság ezek után elfogadta a legfőbb állami igazgatás és a miniszterelnöki tárca költségvetését.

Setyercv Szlavko kérdezte meg még, hogy miért nincs végrehajtva a rendKtvüli hitelekről szóló törvény, amelyet már junius végén vegre kellett vo'na hajtani. A miniszter Irij-Tefitetta, hogy júniusig 943 millió rendkívüli hitelt vettek igénybe, az uj költségvetésbe.

Vita a csendőrség

létszámáról

A pénzügyi bizottság második szekciója a közegészségügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását befejezte és azt kevés, lényegtelen módosítással elfogadta. Szombaton lesz a szekció következő ülése, amelyen a szociálpolitikai minisztérium budgetjét tárgyalják.

A pénzügyi bizottság első szekciója pénteken délután a belügyi tárca költségvetését is letárgyalta és ezzel kapcsolatban nagy vita indult meg a csendőrség fizetéséröl és pótlékairól. A költségvetés 570 csendörtiszt és 20.000 főnyi csendörlegénység fizetésére és pótlékaira kér fedezetet. A csendőrségi referens bejelentette, hogy ezidöszsrint ugyancsak 12.000 főből áll a csendőrség létszáma, azonban ezt a létszámot föl kell emelni húszezerre, bár már eddig is van 6000 ideiglenes csendőr, nagyrészt oroszok. Ezenkívül I0Ö.000 dinar hitelt irányoz elő a költségvetés 100 csendőr-kutya beszerzésére és 50.000 dinárt a kutyák eltartására és oktatására. Nagyobb vita fejlődött a csendőrlaktanyák lakbéréről is és a vitát szombaton folytatják.

Nem szorgalmasak

a képviselők

Pénteken délelőtt a törvényelőkészítő bizottságnak is ülést kellett volna tartania, hogy letárgyalja a bírósági szervezetekről szóló törvényt. A bizottság tagjai azonban nem jöttek kellő számban össze s igy az ülést szom hatra halasztották.

arra, ho#y a hsdrkolcsor.oket Vűlaha beváltják.

Montenegrónak a háború előtti adósságai tekintetében nem igen visszautasító a miniszter álláspontja. Kijelentette, hogy Montenegrónak Anglia és Franciaországgal szemben fennálló adósságait ki kell fizetni s erre a célra fel is vették a megfelelő összeget a költségvetésbe. Az angol és francia hitelezők tehát nem károsodnak, de például a vajdasági árvák, akiknek vagyona árvapénztári kezelés alatt állott, elvesztik azt a pénzt, amiért — legtöbbször tudtuk és megkérdezésük nélkül — hadikölcsönt vásároltak számukra.

Ausztria-Magyarországtöbbi háboruelőtti tartozására vonatkozólag kijelentette a pénzügyminiszter, hegy még nem lehet tudni, hogy ezekből meg kell-e va!amit fizetni az S. H. S. államnak s hogy mikor kell fizetni, erra vonatkozólag az Innsbruckban most összeülő tanácskozás dönt.

Rendkívül figyelemre tarthat számot a pénzügyminiszternek a húsz százalékos állami bonnokra vonatkozó kijelentése. A miniszter azon a nézeten van, hogy a húsz százalékos levonás tulajdonkénen adónak tekinthető s nem feltétlenül kölcsönnek s igy kérdéses, hogy ezeket a bonnokat be fogják e valaha vallani. Ennek a költség vetésnek keretében semmi esetre.

Nem mindenütt spórolnak

A felemelt tisztviselő fizetésekre nézve kijelenti Szíojadinovics