Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-14 / 311. szám
Ara: egy és fél dinár Ssibotica, SZERDA, 1923 november 14. SOI. szám Megjelenik minden regjei, ünnep után és hétfőn délbon m SZERKESZTŐSÉG« Kralja Alesandra-ulica 4 szám alatt TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztősig 5-19 Előfizetési ar negyedévre 135dinar Kiadóhivatal; Kralja Alesandra-slica 1 (Lelbash-palota) Zsombolya Az a határozat, amelyik Zsombolyát átengedi Romániának s az a rnód, ahogyan ez a határozni létrejött, leplezetlenül, koturnus és toga nélkül mutatja meg a történelem műhelytitkait. Anatole France korszerűségével s Schaw cinizmusával ér föl ennek a megállapodásnak szinszerüsége, mely tanulságnak is hasznos, spektákulumnak is gyönyörködtető, figyelmeztetésnek is emlékezetes. íme, igy lehet alkudni népek sorsa, városok jövője s alattvalók hűsége felett. így lehet ^eldönteni tanácskozó asztal mellett, hogy a polgárok tízezrei melyik államhafelommal szemben erezzenek hűséget, melyik nemzeti dal hevitse Óiét, milyen kokárdát tűzzenek ki, milyen nemzed ünnepeken dagassza keblüket az önérzet, melyik hatalomnak ajánlják fel boldogan életüket és vérüket. Mert az államhatalom nem elégedhetik meg az engedelmességgel, ami kikényszeríthető. Minden államhatalom a kikényszeríthetetlent akarja kikényszeríteni s az érzés* nek és áldozatnak adóját csak úgy fogadja ei, ha azt az önkéntes felajánlás salyampapirjába takarják. A történelem — ima — itt készül a szentünk előtt. Mert történelem az, amelyik félszázezer emberre! hazát, zászlót, himnuszt, hivatalos nyelvet és hazafias érzést cseréltet. Nem villámok pergőtüzében, nem kénköves esőben, ágyuk dörgése és haldoklók hörgése között megy végbe a történelem színpadi változása. A történelem színházának rendezője a schakespearei színpad hagyományait kelti életre : leveszik az állomás szerb íöliratát s fölrakják a román föliratot, mint ahogy kitették a színpadra a táblát : népes tér Helsingörben, avagy : Prospero háza előtt. A pacifista ünnepelheti ezt a határozatot. A pacifizmus álmodóinak úgyis megvan az a csodálatos tulajdonságuk, hogy az okokat az előzményektől és okozatoktól függetlenül tudják szemlélni s a tények vizsgálatának özönében nem zavarja őket a tények jelentősségének fölmérése. A pacifista a haladás és emberiesség diadalát láthatja abban, hogy két államhatalom a vitás terület sorsa fölött meg tud egymással egyezni. Mi mégis azt hisszük, Zsombolya sorsa felett Zsombolya népének meghallgatása nélkül nem lehetett volna határozni. Wilson mondotta már, — ha a tényeket nézzük, azt kell mondanunk, hogy már elborult elmével — hogy nem lehet népeket az egyik országból úgy áttolni a másik országba, mintahogy a sakkfiguré* kát tologatják egyik kockáról a másikra. (Pedig ügy lehetne, mert a sakkozásnak eZeresztendös szabályai vannak, az emberekkel és területekkel való cserebere pedig a mindenkori hatalmi viszonyoktól függ csupán.) S főként akkor nem, ha a két ország között a határt nem a viszonyok ismerete s az elfogulatlan ítélkezés vonta meg. Keynesr, írja meg a versaillesi tárgyalásokról szóló emlékiratában, hogy amikor Bánátsorsa felett dönteni kellett, Lloyd George azt kérdezte: hol van Bánát s amikor megmutatták neki a földre kiterített nagy térképen, négykézlábra ereszkedett, hogy jobban lássa. Aztán felállt és döntött. Akkor már megvolt a kellő helyi ismerete. A zsombolyaiéit megtanultak szerbül, hűségesen és engedelmesen illeszkedtek be az uj állami rendbe, teljesítették állampolgári kötelességeiket, fizették az A politi|c«i élet eseményei napok óta a költségvetés bizottsági tárgyalásai körül játszódnak le. Kedden a külügyminisztérium költségvetését tárgyalta a pénzügyi bizottság szekciója s ez alkalommal több kisebb jelentőségű kérdés mellett felvetődött a külügyi politika parlamenti ellenőrzésének eszméje, a titkos diplomácia megszüntetése is. A többség azonban a tervet azzal utasította el, hogy az albizottság ennek a kérdésnek a megvitatására nem illetékes. Az ellenzék újból a magyar és bulgór kérdést kezdte feszegetni. Nfncsics külügyminiszter ez alkalommal kétszer is felszólalt s e felszólalásokból arra lehet következtetni, hogy a két szomszéd állammal o jó szomszédi viszony helyreállításának már nincs lényeges akadálya. A külügyi sajtószolgálat reformja A parlament bizottságaiban ma intenzivebb munka folyt. A pénzügyi bizottság második albizottsága a külügyminisztérium költségvetését tárgyalta. Az ellenzéki képviselők kritika tárgyává tették a külügyi sajtószolgálatot. Kifogásolták, hogy a sajtószolgálat ellátására a külügyminisztérium sem Beogradban, sem a külföldön nem alkalmaz hivatásos újságírókat. A sajtóiroda jelenlevő főnöke ezt elismerte, azonban hivatkozott arra, hogy a rendelkezésre álló összeg rendkívül csekély, ezért a küiügyminiazteriumi sajtószolgálat nem megfelelő. Á bizottság felhívta a sajtófő* adót s katonát adtak uj hazájuknak, iparukkal, kereskedelmükkel, gyárvállalataikkal beilleszkedtek a rendelkezésükre álló keretek közé, — még nacionalizálták a vállalataikat is — s most a saját akaratukon kívül búcsút mondhatnak hazájuknak, bíróiknak, tisztviselőiknek, vevőiknek és eladóiknak, most megtudták azt, hogy az az ország, amelyiket hazájuknak hittek, csak feltételes megállóhely volt a régi és az uj haza között. Most kezdhetnek románul tanulni, varrhatják a román zászlót, tanulhatják a román himnuszt, elkészíthetik a román kokárdát s készülődhetnek a bevonulás spontán, szívből fakadó és lelkes megünneplésére. Mintha Wiisonnak mégis igaza lenne s mintha a népszavazás követelése nem lenne a bomlásnak induló’ értelem elképesztő naivitása, mint ahogy azt Versaíllesben hitték a világ bábái. nököt, hogy a külügyi sajtószolgálat reformjáról tegyen részletes 1'avaslatot s elhatározta, hogy a uzottség plénumának azt javasolja, hogy legalább két millió dinárral emelje fel a külügyi költségvetést, amely összeget a sajtószolgálat javítására fordítanának. A javaslathoz a külügyminiszter is hozzájárult. Gyorgyevic3 Szvetozár demokrata párti képviselő az ellenzéknek azt a követelését terjesztette elő, hogy a külföldi követségeken kereskedelmi attaséi állásokat is szervezzenek. Az indítvány! o a külügyminiszter hozzájárult. Elfogadta azonkívül a bizottság az ellenzéknek azt az előterjesztését, hogy a külföldi követségek számára házakat vegyenek, ami lehetővé teszi a magas házbérek megtakarítását. A fedezet a házak vásárlására megvan a követségek útlevél jövedelmeiben. A rendelkezési alap Nagy vita támadt azonban a rendelkezési alap tételeinek letérgyalása körül, amelyek a költségvetésben négy millió dinárral három millió kétszázezer frankkal és nyolcszázezer arany dinárral szerepelnek. Az ellenzék sokallotta főként az utóbbi összeget s a rendelkezési alap csökkentését követelte, továbbá azt, hogy a rendelkezési alapot harmadrendű ellenőrzés alá helyezzék. Felmerült ezzel kapcsolatban az az eszme is, hogy a külügyi politika vezetését parlamenti ellenőrzésnek vessék alá. Ezt az utóbbi indítványt a többség rögtön elutasította aztékes annak tárgyalására. A rendelkezési alap ellenőrzését illetőleg a külügyminiszter kijelentette, hogy nincs kifogása az eilen, ha két, esetleg három képviselőből álló bizottság átvizsgálja a jövőben ezeket a számadásokat is, de természetesen a legteljesebb diszkréció mellett. Az ellenzék kifogásolta továbbá, hogy a külügyminisztérium rendelkezési alapjának terhére külföldön tanuló diákok ösztöndíjakat kaptak, ami azért helytelen, mert ezeket az ösztöndíjakat nem pályázat utján adják ki, hanem politikai pártállás szerint. Gyorgyevics demokrata képviselőnek azt az indítványát, hogy Finnországban a külügyminisztérium főkonzulátust állítson föl, elfogadta a bizottság. Ezzel kapcsolatban mindjárt indítványozták azt is, hogy Lengyelországban is létesítsenek jugoszláv főkonzulátust, tekintettel a legutóbb kötött kereskedelmi szerződésre, hogy az ország érdekei biztosítva legyenek. A bulgár és magyar fegyverkezés A nemzetközi szerződések ügyosztálya költségvetési tárgyalása alkalmával az ellenzék szóvátette, hogy a békeszerződéseket több állam nem rartja be, iffy különöse« Magyarország és Bulgária nem tesznek eleget a békeszerződés azon rendelkezéseinek, amelyek a leszerelésre vonatkoznak. Az ellenzék felszólalására Nincsics külügyminiszter kijelentette, hogy véleménye szerint sem Magyarország, sem Bulgária részéről nem fenyegeti katonai veszély Jugoszláviát. Az ellenzék azonban továbbra is! hangsúlyozta, hogy úgy Magyarországban, mint Bulgáriában nem hajtják végre a lefegyverzésre vonatkozó rendelkezéseket. Rámutattak arra, hogy, az elfogott bolgár komitácsiknak teljes felszerelésük volt és egészen uj fegyvereket találtak náluk, ami annak a bizonyítéka, hogy Bulgária állandóan fegyverkezik. Hangsúlyozták, hogyha Magyarország és Bulgária a lefegyverzés kérdésében a «békeszerződés szerint járnak el, úgy Olaszországgal szemben erélyesebb politikát követhetne Jugoszlávia. Nincsics erre ismételten kijelentette, hogy a kisantant diplomáciája a legnagyobb sikerrel működik és az ellenőrző bizottságok is a leglelkiismeretesebben végzik felügyelő munkájukat és megfelelő ellenőrzést tudna!: gyakorolni. Az izgalmas lefolyása flies fél nyolc után ért véget Az ülés befejezése után olyän hírek terjedtek el, hogy az ellenzék szóvátette az ülésen az Oroszországgal váló megegyzes Kérdését isi Nincsics külügyminiszter azonban. zal, hogy az albizottság nem illeA diplomácia tovább is titkos marad Rossz a külügyi sajtószolgálat — Á rendelkezési alap milliárdjai
