Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-12 / 278. szám
Ara: egy és fél dinár wmggwsmmt XXIV. évfolyam Subotica, PÉNTEK, 1923 október 12. 278. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és héttőn délbe: TELEFON SZÁRI! Kiadók?.pata? 8-53, Szerkesztőié;» 5-10 SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alesendrc-niica 4 szám alatt Kladúhív&tnh Kralja Alcsandra-aíica 1 (Lolbaoh-palofs) Előfizetési ár negyedévre 135 dinár A jogszolgáltatás bajai A szuboticai törvényszéken egy négy év óta húzódó, harminc vádlottas bűnügy főtárgyalását nem lehetett megkezdeni, „a bírák nagy elfoglaltsága miatt,0 Ez az indokolás egészen derűs lenne, ha nem fájdalmas igazságot fejezne ki. A bírák nem érnek rá tárgyalni, olyan nagy az elfoglaltságuk. Mintha azt mondanák, a tanítók nem érnek rű tanítani, a katonák nem érnek rá harcolni, a munkások nem érnek rá dolgozni, senki sem ér rá azt végezni, ami a dolga lenne. Erről azonban a birák tehetnek legkevésbé. Nagyon jól látjuk, milyen taposó malomban dolgoznak a mai birák. Kis létszámmal végzik a sokasodó bajokat. A restanciában fuladoznak s minden nap uj áradatban zuhannak rójuk az uj ügyek. A legtöbb járásbíróságon egy bíró működik s egy bírónak kellene megbirkóznia a járásbíróság valamennyi peres és bírói elintézést igénylő perenkivüli ügyeivel. Ha a jogtudomány univerzális műveltségű tudósai lennének a társtalanul működő járásbirák, akkor csak úgy tudnák elvégezni hivatali teendőjüket, ha 72 órás munkanapon száz karral tudnának dolgozni. A bíróság elfoglaltsága miatt most elhalasztott tárgyalás beszédesen dokumentálja azokat a hátrányokat, melyek a csonka birói létszámmal járnak. Ez a bűnügy négy év óta húzódik, de már öt évvel ezelőtt elkövetett cselekmények vannak benne. Azóta, mint sötét árnyék nehezedik ez az ügy a szuboticai közigazgatás egy letűnt rezsimjére. A benne szereplőknek s a vele kapcsolatban állóknak nagy száma s politikai vonatkozásai a közérdeklődés fénykörében tartják ezt az ügyet, melyet nem lehet befejezni, nem lehet a bujkáló vádakat tisztázni s a bűnösök megbüntetésével nerr. lehet ez ártatlanul meghurcoltaknak elégtételt szolgáltatni, mert ha a bíróság megkezdené ezt a 10—12 napig elhúzódó főtárgyalást, örökre elmerülne a restanciában. De hány ilyen ügy van, melynek iratai elintézetlenül hevernek esztendők óta, holott vitális érdekek fűződnének azok gyors és végleges elintézéséhez. Hány ügy hever még elintézetlenül és megbolygatlanul ez irattárakban, a melyekben még a háború előtt fordultak igazságért a rövidséget szenvedő felek a bírósághoz. Hány elintézetlen örökség, el nem döntött jogvita, el nem intézett birtokper vált az idők folyamán örök bizonytalansággá meggátolva az érdekelteket a szabad mozgásban s vagyonuk racionális és eredményes hasznosításában. Most azonban még arra sincs elég bíró, hogy a most meginduló ügyeket zökkenő nélkül elintézzék, arra még gondolni sem lehet, hegy a régi restanciák gyors feldolgozásával tehermentesítsék a bíróságok működését. Bizonyos azonban az is, hogy nem csak a külső beavatkozás nélkül is előállott személyzet hiánynak lehet tulajdonítani, hogy az igazságszolgáltatás ügye kátyúba jutott. A személyzethiányt hatalmasan megnövesztette azoknak nz előre nem látó politikai szempontoknak érvényesülése, melyek a dolgozni akaró magyar bírákat is eltávolították s bírói székből s melyek az oda való visszatérésüket megakadályozzák. Ehhez járul az is, hogy a hiányzó bírákat olyanokká! voltak kénytelenek pótolni, akiknek nagy részében hiányzik a kellő elméleti képesség s olyan jogszabályok alapján és olyan gyakorlat irányítása mellett kell Ítélkezniük, melyeket teljes összefüggéseikben alig ismernek s melyek előttük idegen nyelven vonnak megszövegezve. Ezek az akadályok magétól értetődően erősen meghandicepolják a legszorgalmasabb és leglelkiismeretesebb bíró teljesítményét is és minél szorgalmasabb s minél lelkiismeretesebb, annál jobban. A négy év óía húzódó bűnügy főtárgyalásának , elnapolása s c másféiévi vizsgálati fogság után hozott fölmentő ítélet olyan jelenségek mór, melyek & sürgős orvoslást hangos paranccsal követelik. Az orvoslás módja kézenfekvő ; a régi magyar bírák munkaképességével és jogtudósával kellene fölfrissiteni a munka hajszájában felőrlődő bíróságokat. Ez az indítvány elhangzott már a noviszadi ügyvédi kamara közgyűlésén is, nz azóta fölmerült jelenségek kel!, hogy más belátásra bírják azokat is, akik akkor a nemzetiségi szempontokat a jogszolgáltatás tiszta és magasító* szempontjai fölé helyezték. A radikálisok és demokraták viharos összecsapása Kavarodás Davidovics interpellációja körül — A bel.ügymtmss:ter élesen támadja a demokratákat — Viharos tumaltnsok, botrányos jelenetek, nyilvános vádak foglalták le a nemzetgyűlés csütörtöki ülését Beogradból jelentik : A parlament csütörtöki ülésén végre tárgyalás alá került Davidovics és társai interpellációja a községi vdiasztások alkalmával elköveted viszszaélésekről. Az interpelláció körül kialakult vitát viharos jelenetek tarkították; az ellenzék és kormánypárt tagjai között szenvedélyes szóharc fejlődött ki több ízben különösen Davidovics válaszbeszéde alatt. Az izgalmas, túlfűtött levegőjű ü!és alatt Jovanovics elnöknek sokszor kellett közbelépni, hogy a vitatkozó képviselők Iecsöngetésével ez ülés zavartalan lefolyását biztosítsa. A parlament ülését negyed tizenegykor nyitotta meg Jovanovics elnök és rögtön átadta a szót Vuicsics belügyminiszternek, aki válaszolt Davidovics interpellációjára. Beszéde elején kijelentette, helyteleníti, hogy a parlament ezzel a kérdéssel foglalkozik, mert szerinte a községi választások a legteljesebb nyilvánosság előtt folytak le. Hangsúlyozta, hogy a mai vitának, bárhogy kierőszakolta is a demokrata pért, semmi befolyása nem lesz a választások eredményére, amelyiyel kapcsolatban benyújtott ponaszok ügyében a független bíróság fog dönteni. Az interpellációban fölhozott vádakat illetően a leghatározottabban kijelentette, hogy sem szóban, sem írásban egyetlen egy ól la mi szervnek sem adott ki rend? letet arra nézve, hogy a választásokon a nép akaratát befolyásoljak. Az ilyen rendelet kiadása —- mondotta — teljesen lehetetlen, hiszen az állam szolgálatúban r.a gyón sok demokrata rendőrtisztviselő van, akik előtt a rendelet mm maradhatott volna titokban. A választások ügyét a minisztériumban az önkormányzati osztály főnöke intézte, aki nem tagja a radikális pártnak. Hajlandó erre nézve mindent rendelkezésére bocsájtani az ellenzéknek, még a minisztérium irattárét is. Véleménye szerint mér ez is kizárja a választók akaratának befolyásolását, hogy a választók minden tekintetben tisztában voltak jogaikkal. Titkos választási rendszer mellett nagyon nehéz a választókra nyomást gyakorolni, különösen Szerbiában, ahol a választók már több Ízben éltek szavazati jogukkal. A demokratapártnok — mondotta — kudarcuk magyarázatára más okokat kell keresni, mint a rendőri terrort. Beogradban huszonötezer választó a legteljesebb nyilvánosság mellett gyakorolta választói jogát . . . Sokiós (demokrata) közbeszólt: Mtéjrt küldtek delektivcket a szavazökelyisegekbe ? Vuicsics belügyminiszter : Ez is csak a demokratapárt gyöngeségét bizonyítja, hogy egyetlen detektív jelenléte megzavarta választási mozgalmukat. (Nagy zaj az ellenzéken.) Bejelentheti, hogy az ellenzék által tudomására adott sérelmek, panaszok ügyében a leglelkiismeretesebb vizsgálatot folytatta le, de egyetlen esetben sem igazolódtak ke azok a vádak, amelyeket az ellenzék fölhozott. A választások fejezte bo beszédét — jogszerűen folytak le és az eredmény kialakulására a kormány semmijeié, pressziót nem gyakorolt. (Taps a kormánypárton.) Davidovics válaszol a bslüggminiszternek Davidovics Ljuba az interpellálok nevében válaszolt Vuicsics beszédére. A miniszter — mondotta — be akarta bizonyítani, hogy az ellenzők részéről beterjesztett panaszoknak semmi konkrét alapjuk nincs. Példákat hozott fel állítása igazolására, de oiyan példákat, a melyek a miniszter ellen beszéljek. Beogradban, ha csak azt tesszük fal, hogy minden miniszí erűim ICO szolgát vett fel a választások tartóméra, már ez is ISCO szavazót jelent. A választási terrorért a felelősség nem a belügyminisztert, hanem első sorban a miniszterelnököt terheli. Az utóbbi választás különösen bebizonyította azt, hogy annak a királyi proklarnációnak szelleme, amelyből ez elmúlt ülésen az egyik képviselő idézett, nem valósult meg a kormány politikájában. »Ebben az országban nem uralkodik a jog és szabadság.« Eseteket sorol föl, különösen Détszerbiáhól erre nézve, hogy exponált hivatalok vezetését sok esetben büntetett előéletű enibefcerekre bízták. Felhívta a bei ügy miniszter figyelmét egy Tető von történi esetre, ahol a város hat tekintélyes polgárát letartóztatták és tizennégy évi súlyos börtönre ítélték, mert a Suma Móricát énekelték. Bármennyire bolgár jellegű is ez a himnusz, abban az országban, ahol törvény és jog uralkodik, ezért nem Ítélnek el embereket súlyos börtönre. „A pártoskodó és sokszínű kormán;/“ Felemlitette ezután Davidovics a délszerbiai önkéntes osztagokat is, amelyeket szintén párlszolgálatba állítottak. Tiltakozik az ellen, hogv ezek a csapatok, amelyeknek csak s bolgárok elleni harc volna a feladatuk, a nyomozó hatóságok jogait gyakorolják. Nyugateurópában — mondotta — a macedón szervezeteknél sokkal veszedelmesebb szervezetek: a kommunista szervezetek működnek, mégsem hallott még senki arról, hogy a nyvgoti országokban oiyan eszközökkel harcolnak a kom-
